Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

2 Körkép 1991. február 11., hétfő Áz új nyelvvizsga ÁBC-je Hamarosan megváltozik az állami nyelvvizsgáztatás rendszere. Horváth Iván, az ELTE Idegennyelvi Tovább­képző Központjának igazga­tója az MTI-nek elmondta: az új, differenciált rendszer rugalmasabb, objektívebb és megbízhatóbb lesz, mint elődje Az eddig létező vizsga­szintek, az alap-, közép- és felsőfok az új rendelkezés értelmében A, B és C típu­súra tagolódik. Az A vizsga a beszédkészséget és a be­szédértést. a B az írás- és olvasáskészséget méri. Aki a C minősítést akarja megsze­rezni, annak az adott szin­ten beszélni, írni és fordí­tani is tudnia kell. Egyide­jűleg lehet jelentkezni kü­lönböző fokok különböző tí­pusaira. Ha a jelölt két nap­tári éven belül A és B vizs­gát is tesz, akkor automa­tikusan megkapja a C-t is. Amennyiben az A és B vizsgát nem azonos szinten szerezte meg, akkor vizsgája a mindenkori alacsonyabb fokozat C-jével egyenértékű. A díjtételek alapfokon 600 forint, közép- és felső­fokon 1300 forint — egyelő­re változatlanok, a közeljö­vőben azonban jelentős és differenciált emelésre kerül majd sor Az új, márciustól érvé­nyes rendszer első vizsgázói alapfokon adnak számot tu­dásukról. Erre a vizsgára a jelentkezés határideje febru­ár IS. A májusi és júniusi közép- és felsőfokú forduló­ra március 15-ig lehet je­lentkezni. A vizsgaközpont adatai szerint a jelentkezők száma évről évre nő. Míg 1987-ben mintegy húszezren, 1990-ben már 58 305-en vállalták a bizottság előtt a megméret­tetést. A legkedveltebb nyelv továbbra is az angol, az utóbbi időben egyre többen szeretnének azonban német tudásukról is bizonyítványt szerezni. Harmadik helyen az orosz nyelv áll, ezt kö­veti a spanyol, az olasz, a román és a latin. Holding a privatizációra Rádiótelex Várhatóan néhány hóna­pon belül megalakul az a holding, amely az iparválla­latok átstruktúrálásával, a privatizációra történő előké­szítésével kíván foglalkozni. A kormány legutóbbi ülésén született meg erről a döntés, ám az Ipari és Kereskedel­mi Minisztériumban már jó ideje foglalkoznak ezzel az elképzeléssel Külföldön számos olyan cég tevékenykedik, amely a csőd felé közelítő vállalkozá­sok, nehéz helyzetbe került vállalatok felvásárlásával, átszervezésével, s újbóli ér­tékesítésével foglalkozik. Magyarországon azonban az ilyen szervezetek még hiá­nyoznak. A hazai vállalatok egy része önerőből bonyolítja a privatizációt, ám akad egy sor cég, amelyek különböző okokból kedvezőtlen helyzet­bekerültek. s így igen nehéz megoldani értékesítésüket. Ráadásul a legyengült vál­lalkozások magántulajdonba adása esetén az államot szá­mottevő veszteség is érhetné. Nagy szükség lenne külföldi mintára, Magyarországon is vállalkozás-feljavító szerve­zetekre. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elképzelése szerint az első Ilyen holdin­got állami segítséggel hoz­nák létre, s ha beválik, való­színűleg piaci alapon több más szervezet is kialakulna a közeljövőben. A Világbank támogatja ezt a magyar elképzelést, s így a szervezők, többek között a nemzetközi pénzintézet se­gítségét is kérni fogják, hogy a vállalatok átszervezésében, gazdasági talpraállitásában megfelelő, nagy gyakorlattal rendelkező külföldi partnert találjanak a holding meg­szervezéséhez. Busójárás Mohácson Horn Gyula: európai tiszteleti szenátor A belgiumi Antwerpenben az európai tiszteleti szená­tus tagjává, szenátorává fo­gadták szombaton Horn Gyulát, a képviselőház kül­ügyi bizottságának elnökét, a Magyar Szocialista Párt elnökét, volt külügyminisz­tert. Az Európai Egyesült Ál­lamok megteremtéséért küz­dő mozgalom 30 éve alapí­totta meg a tisztelt szená­tust, amelybe a békéért, il­letve az európai egységért kiemelkedő tevékenységet folytató közéleti személyisé­geket, politikusokat, művé­szeket választották be. Horn Gyulát a hajdani NDK-ból az NSZK-ba tartó németek átengedésére vo­natkozó 1989. évi magyar döntés elismeréseként hív­ták meg a testületbe, amely­ben olyan személyiségek fog­lalnak helyet, mint Jelena Bonner, Andrej Szaharov öz­vegye, Alain Poher, a fran­cia szenátus elnöke, Leo Tindemans volt belga kül­ügyminiszter, Willy de Clercq, az Európai Közössé­gek Bizottságának volt kül­ügyi biztosa, Habsburg Ottó európai képviselő — a múlt­ban pedig Jean Monnet, Paul-Henri Spaak, Altiero Spinelli és az európai gon­dolat más kiemelkedő hirde­tői. Elűzték a telet — ha csak egy napra is — a mohácsi busók. A baranyai sokácok messze földön híres farsang­vasárnapi ünnepére az idén kevesebben érkeztek az or­szág távolabbi tájairól, de így is népes vendégsereg előtt rendezték meg a mohá­csi horvátok télűző, tavasz­köszöntő népszokását felele­venítő busójárást. A mohácsi sokácok min­den évben a húsvétot meg­előző hetedik vasárnapon elevenítik fel őseik hagyo­mányát. Borzas birkabundát, félelmetes, faragott famasz­kot, szalmával kitömött szá­rú gatyát öltenek magukra, és kereplőkkel, kolompokkaí felszerelkezve vonulnak végig a városon. A helyi szájhagyomány sajátos le­gendával körítette a mohácsi busójárást; eszerint a mas­karások bátor ősei ugyan­ezekbe a jelmezekbe bújva ütöttek rajta a Mohácsot megszállva tartó török hada­kon, s a furfangos hadicsel­töl megrémült, babonás mu­zulmánok fejvesztve mene­kültek Mohácsról. A busók jelmezes hada — kétszáz maskarás — a ron­gyokkal, fűrészporral töltött busóágyú durranásának jelé­re özönlötte el délután a mo­hácsi utcákat. Csattogtak a fényképezőgépek, a lányok, asszonyok hátán pedig a ha­muszsákok, amelyekkel il­lendő módon kívántak bő gyermekáldást a jelmezesek. Szürkületkor meggyújtották a város főterén rakott mág­lyát, s a rőzselángok fényé­ben sodró ritmusú körtáncot jártak a busójárás főszerep­lői és vendégei. A farsang­vasárnapi program a városi művelődési központban ren­dezett sokácbállal ért véget Mohácson. LITVÁN NÉPSZAVAZÁS: 90 n/0 A FÜGGETLENSÉGRE. A litván függetlenségről tartott népszavazáson, amelyet a vilniusi kormány az alkotmányos vita kiéleződésének el­kerülése végett, ,.közvélemény-kutatásként" irt ki. a sza­vazásra Jogosult 2,75 millió litvániai lakos 84 százaléka voksolt A köztársasági választási bizottság elnökének, Vaclav Lltvinasnak nem hivatalos, előzetes adatai szerint — ezeket vasárnap esti sajtóértekezletén tette közzé Vil­niusban — a szavazati jogukkal élő litván állampolgárok 90,5 százaléka igennel szavazott erre a kérdésre: „Akarja-e ön, hogy Litvánia független demokratikus köztársaság le­gyen?" A nemmel szavazók 6,56 százalékot tetteik ki. Meg­figyelők szerint a távolmaradók és a nemleges választ adók elsősorban a balti köztársaság orosz és lengyel ajkú lakosai közül kerültek ki. A hivatalos végeredmény a jö­vő hét elejére várható. (TASZSZ/Reuter/DPA/AP/UPI) WASHINGTON OROSZORSZÁGGAL TÁRGYAL. Wa­shingtoni kormányforrások szerint James Baker amerikai külügyminiszter a héten titokban találkozott az oroszor­szági föderáció külügyminiszterével. A név nélkül nyilat­kozó amerikai illetékesek elmondták, hogy Andrej Kozirev és Baker nem hivatalos keddi találkozóján — amely fél órát tartott — az amerikai politikus kifejezte szándékát az oroszországi és más köztársasági vezetőkkel való közvetlen kapcsolat kiépítésére. Jóllehet, Washington hivatalosan még mindig Gorbacsov elnök támogatását hirdeti, a moszk­vai központi politika mind konzervatívabb vonalát látva, az amerikai kormány immár nyíltan keresi a kapcsolatot a köztársaságok vezetésével. (Reuter) HBH KAZAHSZTÁNBA. Magyar közvetítéssel hama­rosan bajor királyi sört fogyaszthatnak a kazahsztáni Sev­csenko város lakói. Az ügylet érdekessége, hogy a főként olajipari, vegyipari beruházások kivitelezőjeként ismert Vegyépszer Rt. és a Szovjetunió legnagyobb polisztirolgyá­ra. a sevcsenkói műanyaggyár hozta tető alá. A Vegyép­szer a bajor céggel kötött külön szerződés alapján jut a technológiához, s nem csak a kisüzem szállítását, összesze­relését vállalta, hanem a betanításról és az alapanyagok; (élesztő, maláta) folyamatos szállításáról is gondoskodik. A szerződés értéke csaknem félmillió dollár, a pénz kifi­zetésére egy holland banknál nyitnak majd akkreditívet. A Vegyépszer a tengizi munkák révén került kapcsolatba a sevcsenkói üzemmel, amely a Szovjetunió legnagyobb polisztirolgyára. KERTBE ZUHANT A SZALJUT—7 ELSŐ DARABJA. Megtalálták a földre zuhant szovjet Szaljut—7 űrállomás lehullott roncsainak elsó darabját az Argentína keleti ré­szén található Rosario város külterületén — jelentette pén­teki számában a La Náción című, Buenos Aires-i napilap. A jelentés szerint egy kertes ház udvarába csapódott az űrállomás széthullott darabjai közül egy 15 kilogramm súlyú fémhenger. A ház asszonya elmondta a La Náción munkatársának: szemtanúja volt a becsapódásnak. Csü­törtökön az ablaknál varrogatott, s egyszer, mikor kipil­lantott, rémülten látta, hogy sebesen pörögve egy tűzben­ger közeleg a magasból a háza felé. Az izzó tárgy tőle né­hány méterre, a kertben fúródott a talajba. Az asszony be. jelentése nyomán kiszállt a rendőrség és a fővárosi rriű­szaki egyetem szakértője. A szakértő megvizsgálta a fém­tárgyat. és megállapította, hogy az nagy valószínűséggel az űrállomás egyik darabja — irta az argentin lap. Becslések szerint összesen másfél tonna érhetett belőle földet — ki­sebb-nagyobb darabokra széthullva A Szaljut—7 egyik gyártója, a Kísérleti Gépgyártási Tudományos-Termelési Egyesülés nevű szovjet nagyvállalat vezérigazgató-helyet­tese közölte pénteken Moszkvában a szovjet TASZSZ hír­ügynökség munkatársával, hogy egy szovjet szakértői cso­port bármikor kész hivatalos meghívásra Argentínába utazni, és segíteni a szétszóródott darabok felkutatásában. — Ha kiderülne, hogy a becsapódások valahol károkat okoztak, a szovjet gyártók és hatóságok készek megtéríteni azokat — mondta Vlagyimir Palló vezérigazgató-helyet­tes. (AP/TASZSZ) ,Ez a meccs még nincs lefújva 1" Dorozsmai ajánlat Megszületett a dorozsmai dr. Czakó Attila 134, Ács polgárok javaslata a város- Géza 130, Joó Ferenc 127, rész önkormányzatára. A Varga István 124, Kormos jelölőgyűlést a szegedi pol- Ferenc 122, Simon Ferenc gármesteri hivatal jogi 120, Fábián József 118, osztálya szervezte meg, s Mucsi Péterné és Szakács­Papp István vezette le. né Molnár Mária 114, Gö­Termószetesen jegyzőkönyv rög József 110, Mózes Bé­is készült — Farda József- la 106, dr. Maróti Edit 103, né jóvoltából. A szavazat- Lukovics Gabriella 102, számlálást a jogi osztály Bálint Antalné 101, Vass munkatársai végezték. József 98, Soós Zoltán 96, Jenei Ferenc, a város Földi István 95, Móró Já­közgyűlésének tagja beve- nos 92, Zanócz László 87, zetőjében elmondta, bár- Link Mihályné 87, György mely dorozsmai polgár te- Ferenc, Zádori Tibor, ifj. het ajánlást, a listára ke- Patik József 86, Balázsffy rüléshez a jelenlevők — Lajos 85, Atlasz Henrik 84, mintegy harnvadfélszáz László Béla 78, Kalmár ember — tíz százalékának Vince 77, Bényi Mihály, hozzájárulása szükséges, jd. Gyuris Mihály 76, Ve­Képviselőtársa, Thurzó res Csaba, dr. Bihari La­Ferenc arra hívta fel a jos 75, Gátfalvi Kristóf 72, figyelmet. a polgárok Tóth Mihály 70, Szigeti ügyeljenek a heterogenitás Károly 69, Turcsányi Im­elvére: úgy állítsák össze réné 68, Nagymihály Ist­a névsort, hogy azon is- ván 67, Biczók Kálmán 65, mert közéleti személyisé- Mucsi László 65, Hegedűs gek mellett szerepeljenek Pál 45, György József 39, szakértők is, lehetőleg mi- özv. Patik Józsefné 38, Ba+ nél többféle munkaterület- kos Gizella és Forgác­ről. A gyűlés ezután tette Endre 31, Kalmár Géza 30. meg ajánlatát. A listát a Amint végképp világos­kapott szavazatok számá- sá lett hogy az 50 fős név­nak sorrendjében közöljük: sorból a szegedi közgyűlés dr. Juhász Erzsébet 185, választja ki a 17 embert a ifj. Gyuris Mihály 167, Pet- részönkormányzatba, a je­rov András 152. Bálint Ist- lölőgyűlésen a felháboro­ván 145, Mihályify Tibor dás hulláma csapott át: ez* 142, dr. Géczi József 137, talán a dorozsmaiakra kel­lene bízni, hiszen itt még- lölve ezzel az önállósodás iscsak jobban tudják, ki fokozatait. Figyelembe kell az alkalmasabb — hangoz- venni — mondotta —, hogy tatták az egybegyűltek. Dorozsma egyelőre Szeged­Jenei Ferenc hiába esi- hez tartozik. A helybeliek­tított: 18 év sérelmeit nek meg kell elégedniük nem most kell felsorolni, ezzel a formával, s a kö­Megemlítette azt is, hogy zeljövőben létrehozandó 5­annak idején hiába pró- 6 fős apparátussal, amelyek bálkozott aláírásgyűjtéssel együttesen, a jelenlegi át­helyi népszavazást kicsi- meneti állapotban az önál­karni, amely dönthetett lóság csíráját jelentik. A volna Dorozsma önállósá- településrészi önkormány­gáról, a polgárok akkor zatnak is van döntési joga nem mutattak kellő el- a Dorozsmát érintő ügyek­szántságot. ben, ehhez hatásköröket Thurzó Ferenc felkérte kap a szegedi önkormány­Piri Józsefet, ismertesse a zattól. Végezetül arról szólt, vonatkozó jogszabályt. A hogy a város közgyűlése szegedi közgyűlés ügyren- bizonyosan figyelembe vé­di bizottságának elnöke ki- szi az itt kialakult 'erősor­fejtette: nem Szegedet kell rendet, amikor kiválasztja okolni — az önkormányza- a 17 alkalmasnak tartott ti törvény rendelkezik így, embert, amikor a csatolt községek Néhány polgárt azonban számára megengedi a tele- nem elégített ki ez a ma­pülésrészj önkormányzat gyarázat, s dohogtak: ez a felállítását, egyúttal kije- meccs még nincs lefújva. Elvek és tévutak Valamikor a Kreml mindenható urának akaratára mozdult a fél világ. — Menjenek haza előbb az. oroszok, majd azután, esetleg — válaszolták volna az emberek, ha valaki akkor megkérdezi, mikor lesz önálló Magyar­ország. Vita sem lehetett arról, a szabadságnak ez is része, a moszkvai sablon nem lehet alkalmas a Kárpát­medencében. Azóta széttöredezett a 400 millió lelket számláló keleti tömb, de tovább élnek az államhatáro­kon belüli, a központosítás szelleméről árulkodó kreá­ciók. Kormányozhatja-e önmagát Dorozsma? Szőreg? Tá­pé? Algyő? — Vonuljon ki előbb Szeged a helyi dön­téshozatalból, akkor igen — mondogatják az itteniek. Az önkormányzatiság eszméje ugyanis a demokrá­cia decentralizálásának elvén alapul. Lényege: ne a centralizált bürokratikus rendszer központjában, Moszk­vában, Budapesten, vagy Szegeden döntsék el. mi a jó egy adott, kisebb közösségnek, hanem ott helyben. Eb­ből a szempontból tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy a központban valódi demokrácia működik, vagy csupán spanyolfalként használja valamely elit a maga érdekeinek érvényesítéséhez ..A központ" ugyanis sohasem képes, birtokolni mindazon információk összességét amelyek a kisebb közösséget jellemzik. S mégha ezt megtehetné is, pil­lanatokra se tudna belehelyezkedni abba a szubjektív közegbe, semmilyen empátia folytán nem azonosulhat­na azokkal a személyes motívumokkal tarlkára szőtt anyaggal, amelyben a helyi döntés megszületik. Magyarországon az önkormányzati törvény parla­menti vitája látni engedte: az autonómia és a centrali­záció hívei vívtak lelkes szócsatákat a törvényhozás­ban. felrajzolva egyúttal az autonómia határait is. De míg egyesek készen kapták, másak csak fokozatosan szerezhetik meg önállóságukat. A csatolt településekről van szó. Dorozsma 1973 óta Szeged városrésze. A beolvasz­tás erőszakkal történt — emlékezhek keserűen a hely­beliek. Ám ha úgy volt is, a fennálló alap törvényes, ehhez kétség nem férhet. Logikusnak látszik azonban: ha az ország (Buda­pest) és a települések kapcsolata az autonómia irányá­ba mozdult el. s a hatalom helyi képviselőit felváltot­ták a helyi hatalmat reprezentáló politikusok, akkor az adott település és annak valamely — egykor önálló­sággal bíró — része közötti viszonyt is a helyi önálló­ság jellemezze. Ez megszerezhető, de nem egyetlen nagv ugrással, hanem csakis apró kis lépésekkel. A városrészi önkor­mányzat létrehozása az elsó lépcsőfokot jelenti, egy köztes állapotot, amelyben a helyi polgárságnak önma­gára nézve nincs választójoga, csupán ajánlást tehet: szuverenitását helyette a szegedi közgyűlés gyakorolja. E s".uverenitá<5 akkor száll vissza a településrészekre, midőn megválasztiák saját képviselő-testületüket. Ez az aktus az önállóság kezdetét jelenti. Az erőszak gyors. A közakarat lassú, nehézkes me­netébe bármikor beavatkozhatnak. Mint például a Kreml jelenlegi ura teszi ezt birodalmában. Csak meg. felelő törvények kellenek hozzá. Odor József

Next

/
Thumbnails
Contents