Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

1991. február 9., szombat A helyzet 3 Újra az ex-KISZ-iskola Szegény szegediek krónikája Kurátorok egy száraz medencében 5. A szociálpolitika nem kiadó A Dél-magyarországi Gyermek cs Ifjúsági Alapítvány (melynek tulajdona a volt KISZ-iskola) kuratóriumának több tagja rendkívüli gyűlés összehívását kezdeményezte. Ezen, február 7-én, sok órán át tartó, éles vita után a ku­ratórium: 1. érvényesnek nyilvánította a Talent Kft.-vel kötött szerződést: 2. úgy határozott, hogy fölbontja ugyan­ezt a szerződést; Póda Jenő. a kuratórium elnöke lemon­dott tisztségéről. Minderről tegnap délelőtt a lemondott el­nök, Póda Jenő országgyűlési képviselő, valamint Tóth Tamás, az alapítvány titkára és két kuratóriumi tag. dr. Gömöri Katalin és dr. Kónya Sándor tájékoztatta az új­ságírókat a sajtóházban. Tóth Tamas ismertette az előzményeket (melyekről ol­vasóink Üjra az ex-KlSZ­iskola címmel az elmúlt hé­ten megjelent cikksorozatból tájékozódhattak). Dr. Gömö­ri Katalin a rendkívüli ülést kezdeményező kuratóriumi tagok indítékairól beszélt: az előzó, január 17-i ülésén nem a teljes létszámú tag­sag döntött, s a jelenlevők­nek sem volt elég idejük tisztességesen átgondolni döntésüket, hiszen a helyszí­nen kapták kézhez a Talent Kft. ajánlatát. Pontosabb azonban, hogy gazdasági ter­mészetű kételyek merültek fel: adott egy kb. 300 mil­liót érő ingatlan, mint ala­pítványi vagyon, s ebből — a Talenttel kötött szerződés értelmében — mindössze évi 2,2 milliót „nyer ki" az Ala­pítvány. Az összeg tetemes része elmegy az alkalmazot­takra. megmarad talán bő egymillió a nemes alapítvá­nyi célokra. Érthető, ha a kuratóriumi tagok között akadt, aki úgy gondolta: előnyösebb üzletet is nyélbe üthettek volna. (Főként azután — teheti hozzá a tudósító —, hogy nyilvánvalóvá valt: a szege­di működő tőke milyen erő­teljes érdeklődést mutat az ingatlan iránt! A palyázaton részt vevő Adu, valamint a Spilszol Kft. ugyanis ezen a héten levelet juttatott el a kuratóriumi tagoknak, mely­ben „ráígértek" a Talentre, magyarán az Alapítvány szá­mara előnyösebb ajánlatot tettek. Megjegyzendő, hogy fel sem merült a kuratóri­umban, hogy az Adu és Spil­szol uj ajánlatát fontolóra vegyék; informális csatorná­kon arról értesültem: nem szeretnék, ha dr. Baba Ist­ván, a vagyonos és vállal­kozni kész szegedi ügyvéd úgymond betenné a lábát az alapítványi ingatlanba.) Jogi kifogások is fölmerül­tek: nem kétharmados több­séggel hozta döntését a ku­ratórium. s ez a szerződés semmisségét vonhatja maga után. Az is igaz viszont, hogy az Alapítvány jelenle­gi szervezeti és működési szabályzata nem jelöli meg, hogy ilyen horderejű döntést (a vagyon bérbeadása 20 év­re) csak kétharmados több­séggel hozhatnak. Am tény, hogy a szabályzat készítése idején szóba sem került, hogy ilyen jellegű és méretű vállalkozást bonyolítson a kuratórium. A jelenlegi sza­bályzat rossz, alkalmatlan arra, hogy a különleges hely­zetű (ingatlanvagyonnal gaz­dálkodó) Alapítvány műkö­dését megfelelően szabályoz­za. A szerződés megtámad­ható akkor is, ha a kurató­riumtagok nem bizonyosak afelől: valós tények tudatá­ban döntöttek, vagy a Talent elhallgatta, mik a szándékai, s ezzel megtévesztette a ku­rátorokat A kérdésre, hogy a Talent mely szándékairól nem tu­dott a kuratórium, dr. Gö­möri Katalin elmondta: nem volt szó róla, hogy az alapít­ványi ingatlant irodaház­ként, vállalkozói központ­ként kívánja működtetni a bérbe vevő kft. A Talent egyik ügyvezető­je, dr. Kapás Ferenc is jelen volt a sajtótájékoztatón, és kérdésünkre közölte; fogalma sincs, miről kellene még tár­gyalnia a kurátorokkal, sze­rinte nincs jogi alapja a szerződés megtámadásának: örömmel vette, hogy az ala­pítvány hivatalosan érvé­nyesnek is tekinti a szerző­dést. A Talent február l-jé­töl birtokba vette az ingat­lant. amelyet csakis abban a nem várt esetben óhajt elhagyni, ha erre magyar bí­rósáp jogerős ítélete kötelezi. Az idei, n havi bérleti díjat egyébként — egyösszegben — átutalták már az alapít­vány számlájára. Dr. Kapás félreértésnek nevezte, hogy az évi 2,2 millió forintot számosan a bérlet ellentéte­lezésének hiszik, és sorolta: 4 milliós értékű ingóság vé­teli jogát kapták meg a szer­ződésben, 3 milliónyit meg is vesznek; 20 évig belvárosi irodát biztosítanak az ala­pítványi alkalmazottaknak, ami testvérek között is havi 50 ezer forintnyi érték. Mi­vel a bérleti dij értékállósá­gát garantálták, ha nem szá­mol vágtató inflációval, ak­kor is több mint 200 milliót fog fizetni a Talent — a 15. évtől. Elsorolta még. milyen — fóleg külföldi — alapít­ványokkal és vállalkozások­kal tárgyaltak eddig a bér­lemény fejlesztéséről, és ki­jelentette: ha — jogi alap nélkül — mégis megtámad­ják a szerződést, esély sin­csen Magyarországon a piac­gazdaság kialakulására. Póda Jenő a következő­képpen indokolta lemondá­sát: 1. a két hete hozott dön­tés megváltoztatásával nem ért egyet, nem vállalhatja a felelősséget ezért, nem óhajt­ja — esetleg a bíróságon — az ellenkezőjét képviselni (mint kuratóriumi elnök) annak, amit egyszer aláírt. 2 Egyes kuratóriumi tagokban megrendült a bizalma. Az alapítvány gazdasági vállal­kozás is, ezért megengedhe­tetlen, hogy alapítványi okiratokat „szivárogtattak ki" egyes kurátorok, illetve ér­zelmi alapon döntenek. 3. A kuratóriumi döntés exlex­állapotot teremtett, a kurá­torok „beleugrottak egy me­dencébe, de nem nézték meg, van-e víz benne". Mindezek miatt 6 inkább szembenéz azzal az esetleges politikai jellegű váddal is, hogy „se­gített átmenteni a Talentet, s mivel nem sikerült, most távozik", mintsem az elnök­séggel járó felelősséget vál­lalja a továbbiakban, a ku­ratóriumnak tagja marad. A jövő? — kérdezték az újságírók. Dr. Kónya Sándor, akit a csütörtöki ülésen ide­iglenesen megbíztak az ügy­vezető elnöki teendők ellá­tásával, elmondta: elnököt kell választani, új szervezeti és működési szabályzatot al­kotni és tárgyalásokat kell kezdeményezni a Talent képviselőivel. Az nem derült ki a tájé­koztatón. hogy pontosan mi­ről szólnak majd e tárgyalá­sok. Az valószínűnek tet­szett, hogy az alapítvány nem szeretne bírósági perbe bocsátkozni, ám az sejthető, hogy ezt dr. Bába István esetleg megkísérli. Tény, hogy jelenleg a Talent van „birtokon belül", a kurató­rium pedig működési válság­ban. Sulyok Erisébet Bármennyire is csal a látszat: ebben a sorozatban a szegényekről volt szó. Nincs jogom föltételezni, hogy a cikkekben szereplő emberek bármelyikét nem a jó szán­dék, a segítőkészség vezérelte, amikor a humán szolgálta­tás ügyével jegyezte el magát. S hogy közben csaták dúl­tak, és ennek végül is csak az elesettek látják a kárát? Az jellemző napjaink rendezetlen — rendeződő? — köz­állapotaira. Széttartó erővonalak ? Amikor megtudtam, hogy a Gondoskodás alapítvány egyik kuratóriumi tagja május óta az időköziben al­polgármesterré lett dr. Vá­nyai Éva, gondoltam: talál­tam egy érintkezési pontot, ahol összefuthatnak egy kö­zös ügy erővonalai. Ahol többen, energiáikat össze­adva, hatékonyabban tud­nak dolgozni a rászoruló­kért. Az alpolgármester azonban elzárkózott attól, hogy az alapítvány és Hu­szár Iimre ügyében nyilat­kozzék, sőt mereven elha­tárolta magát a Gondosko­dástól. Annak ellenére, hogy az a bizonyos egyezte­tő tárgyalás az ő szobájá­ban zajlott le a minisztéri­um, az alapítvány képvise­lőinek, valamint Huszár Imrééknek a részvételével, s amelynek végeredménye: a szegény szegediek — és nem Huszár Imre, s nem a Gondoskodás! — megfosz­tattak az egyszer már meg­kapott 150 ezer forinttól. Az alpolgármes asszonytól te­hát csak arról kaptam tájé­koztatást, mit kíván tenni az önkormányzat a szegedi szegényekért. Restellnek kérni Az önkormányzat eltö­kélt szándéka, hogy a kezé­ben tartsa a város szociál­politikáját. Szó sincs arról, hogy ezt kiadnák albérlet­be. Azt azonban tervbe vet­ték, hogy az egyes feladato­kat megpályáztatják, lehe­tőseget kínálva az alapi tvá­nyok, egyesületek — szigo­rúan ellenőrzött — közre­működésére. Számit is az önkormányzat a Vöröske­reszt, a Mozgáskorlátozot­tak Egyesülete, az Egészség­védő Egyesület, a Családse­gítő Központ, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségé­nek támogatására. Egyebek között rendkívül fontosnak tartják a rászorulók fölku­tatását, ugyanis készek ar­ra, hogy kortól függetlenül mindenkit fölkarolnak, aki­nek a városban szüksége van erre. Gond ugyanis, hogy igen sokan restellnek maguk jelentkezni — és kérni. Népkonyha nem kell A tanács saját keretéből tavaly több mint 700 em­bert részesített kedvezmé­nyes, szociális étkeztetés­ben, mintegy 10 millió fo­rintot fordítva erre. Az idő­sek klubjait látogatók is kaptak 4 millió forintnyi ét­kezési hozzájárulást. Jól működik a házi gondozó hálózat: 300 gyönge, maga­tehetetlen szegedi ember­nek lakásába viszik az ebé­det. Az önkormányzat en­nél több városlakó ellátását is vállalná, ha tudomása lenne minden erre rászo­rulóról. Kérdés, van-e szüksége egyáltalán Szegednek kü­lön népkonyhára. Az al pol­gármesternő szerint nincs, bár ha valakinek túl sok pénze van, építhet, vásárol­hat, berendezhet egyet. Az önkormányzat nem szándé­kozik erre külön áldozni, hiszen a lakóhely szerinti bárme'vik közeli konyhá­ban elfogyaszthatják a ked­vezményes vagy ingyen ebédet a rászorulóu A osztás módszere hasonlóan tapintatos lesz, mint a Gon­doskodásé: jegyük azonos a többi előfizetőével. A havi folyamatos ellátás biztosítása mellett szüksé­gesnek látszik az alkalman­ként föltűnő, lumpen ele­mek megsegítése is. Ebből a célból napi jegyeket he­lyeznének el a plébánosok­nál, és az átmeneti szállás lakóit is bekapcsolnák az ingyenes étkeztetésbe. Házi gondozás szakszerűbben Szeged négy szociális in­tézményeben 480 emberről gondoskodik a város. Ennél jóval több lehetőség rejlik a 6 területi központban: az otthon élők ellátásán is akar javítani az önkor­mányzat. Az ebédeltetés bő­vítése a cél, és a házi gon­dozás szakszerűbbé tétele. Örömteli hír a középfo­kú szociális szakasszisz­tensképzés csaknem pórul járt résztvevőinek — ese­tükkel foglalkoztunk la­punkban —, hogy az ön­kormányzat átvállalja ta­nulmányaik hátralevő más­fél évének támogatását. Egyben számit munkájukra az igényesebb szociális el­látásban és egy újonnan lé­tesítendő szociális központ munkájában Ez az intéz­mény, mintegy centruma, koordinátora lenne a városi szociális gondozásnak: kü­lönböző szervezetek, szak­emberek fognának össze itt a krízishelyzetben élők megsegítésére — tudtam meg az alpolgármestertől. Hát ha akkor mégiscsak összefutnak az erővonalak; * Amíg szegények vannak, szükség van minden feléjük nyúló, segítő kézre. Eltaszí­tani egyet is — oktalan bi­zalmatlanságból, hiúságból, félremagyarázott politikai érdekből — vétek. De bűn a vak bizalom is, amely nem képes megkülönböztet­ni a feddhetetlen adakozót a markát tartó lestouskas­tól. Chikán Ágnes (Vége.) Universitas - a „társult külső tag" státus „A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szegedi élelmiszer-ipari kara a kari tanács határozata értelmében kinyilvánítja együtt­működési szándékát a szegedi universitas megalakításában. A megalakítás jelenlegi stádiumában a .társult külső tag' státust kívánja betölteni, ami egyenértékű azzal, hogy az intézmény fokozatosan felkészül az egyetemi karrá válásra (négyéves, nyugati jellegű/ rugalmas oktatási rendszer kiala­kítása a személyi és tárgyi feltételek cél­irányos fejlesztése stb.)" .. . Mint arról már beszámoltunk, egy január eleji universitastanácíkozáson a szegedi felsőoktatási intézmények vezetői abban ál­lapodtak meg, hogy mindegyik érdekelt in­tézmény — mellékletekkel ellátva — be­nyújtja saját állásfoglalását az universitas elképzel' szerepéről, és ezek alapján egv közös szándéknyilatkozat születik majd. E megállapodás nyomán jött létre — a sor. ban elsőnek az Élelmiszeripari Főiskola ál­lásfoglalása. A főiskolát nem a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyeli, de ezenkívül tevékenységi profilja és buda­pesti egyetemhez való tartozása miatt is sajátos helyzetben van az universitasszal kapcsolatban. Ezért az állásfoglalás a har­monizálási kérdések alaposabb elemzését igényli, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a kapcsolatrendszerüket tekintve kevesebb harmonizálási megoldást igénylő intézmé­nvek már az elsó körben aláírják a szán­déknyilatkozatot, míg az £F a köve'kezó fázisig „társult külső tagként" szerepelne. Addia egy munkacsoport alakulna, amely feladatul kapná egy megvalósíthatósági ta­nulmany elkészítését. A tanulmanv áttekin­tené és össz/sfoglalná az universitas jövőbe, li felépítését, tevékenységet, eszközeit és forrásait, a szervezeti egységek szerepét es kapcsolatrendszerét Ezt kővetően egy ak­cióterv készülne, mely naotárszerűvé tenné az érintettekre háruló feladatokat, így a várható szituáció s a teendők ismeretében me^zülethetne a közös szándéknyilatkozat. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a klasszikus universitas jellegű is­kolaközpontok világszerte hosszabb ideig tartó, szerves fejlődés eredményeként jöt­tek létre, ezért fontos az évtizedek során elkülönült érdekek összehangolása. Amint dr. Dinya László főigazgatótól megtudtuk, a főiskolai kar külső társult tagként is részt kíván venni az előkészítő munkában. Panelt József DM grafikon Pillanatkép az alapítványokról Korábban mar hírt adtunk róla: Csongrád megyében összesen 91 alapítvány ügyében érkezett kérelem a bíró­ságra Nyolcvanat jegyeztek be eddig, további hét alapít­vány ügyében még nincs döntés, négv kérelmet pedig el­utasítottak. A nyolcvan regisztrált alapítványból 15 még az illetékes bíró előtt fekszik, irattárba került hatvan­öt. Alább e 65 alapítványról adunk pillanatképet. A felosztás alapja egyfelől az alapítvány tárgya, más­felől pedig helye. Látható, legtöbbjük egészségügyi, vala­mint oktatási és kulturális célokat szolgál, s a szociális gondokon kíván enyhíteni. Jelentős részük az adott tele­pülés fejlesztése érdekében jött léire. A környezetvédel­met, a sportot és a nemzetiségeket (a szerbeket) egy-egy alapítvány segíti. Szeged városában a megye összes alapítványának több mint 70 százaléka (46) működik, további 8 Hódmezővá­sárhelyen. Szentesen 3, Csongrádon és Makón 2—2. Öpusz­taszeren. Mindszenten. Domaszéken és Algyön pedig 1—/. rt j Alapítványok fajtái... Oktatási 16 1» ... és területi megoszlásuk Hmv+iely 12 3%

Next

/
Thumbnails
Contents