Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-04 / 29. szám

4 Hetedhét határon 1991. február 4., hétfőn Sándorfalvi séta Somogyi Károlvmé felvételi? Sándorfalva legifjabb polgárai a tél minden kedvező perrét megragadják a levegőzésre — sőt az óvó nénik, a gondozónők jóvoltából, a sétát összekötik más szórakozással is. Képünkön: a 3. számú óvodából a vidám gyerekcsoport a mozi felé tart, ahol délelőttönként filmeket vetítenek nekik Töredékek a „mesterek" ktubjából Inkább virilista, mint kuláklista Szatymazon Négy forinttal olcsóbban Olcsóbb lesz a tej Szatymazon? Talán. Ha meg nem alszik addigra, mire a vállalkozó kistermelók, a tejbegyűjtók és -kimérök beszerzik a szükséges engedélyeket. Szűcs László polgármester minősíti így a pillanatnyi helyzetet, jóllehet, semmi akadálya annak, hogy kedvezményes áron vehessék a szatymaziak a tejet. A megyei állat-egészségügyi állomás és a megyei köjál ugyanis kész minden igényt megvizsgálni, sót — lehetőségeikhez merten — igyekeznek az értékesítés új módjait elősegíteni. Az érvényben levő rendeleteket, úgymond, lazabban kezelik, ami persze nem jelenti azt, hogy az elemi higiéniai követelményeknek ne kellene eleget tenniük a tejügyben érdekelteknek. Hogy mi lenne a-z új módi a tejárusításban? Természetesen a tejipar kikapcsolásával, a közvetlen értékesítés. Ez tenné lehetővé a 18 forintos literenkénti egységárat a jelenlegi 22 forinttal szemben. Két helyen vásárolhatnának a szatymaziak az olcsóbb tejből. A Futurának hívott tejcsarnokban, illetve a tanácsházával szemben árusító zóldsegesstand melletti lakókocsiban. A lehetőségek tehát adottak, jó lenne, ha mielőbb élnének velük . . G. E. Összeülnek időnként, hogy szót váltsanak adókról, kárpótlási törvénykezésről, az önkormányzatokat szabályozó rendeletek eshetőségeiről. Legutóbb, sorrendben másodízben Burdányban ültek egy terembe az egykori szegedi járás településeinek eLsó emberei. Atól Zs-ág. avagy Asotthalomtól Zsombóig most leginkább az foglalkoztatja a lakókat, a helybéli önkormányzattól vajon miféle adóprés formulát várhatnak? Nem, mintha oly nagyon epednenek érte. Inkább az a kiindulópont, hogy a választások múltával a keményebb időben a voksokkal „jótett helyébe" mit várhatnak választott vezetőiktől. A polgármesterek pedig munkatársaikkal együtt kemény fejtörésbe kezdenek Miként lehet az alapszolgáltatások biztosításával átvészelni a szűkös esztendőt, amely az önkormányzati kasszával együtt a lakosságot se szerencsélteti sok jóval. Újabb adót bevezetni képtelenség. Az érdekek előbb-utóbb megtalálják a maguk sző-" vetkezési formáját. E tételből visszakövetkeztetve lelhetjük magyarázatát, miért született meg a városkörnyéki települések önkéntes, laza szövetsége. Nevezhetnénk a céltudatos disputát polgármesterek klubjának, vagy nem kevésbé találóan, mesterek tornájának. Erős agytornát követel ugyanis a falvak, kisvárosok új időkbeni vezetése. Miért ne lehetne egymás ügyeiből, döntési mechanizmusából tanulni? így határozott rövid elmélkedés után negyedszázadnyi falu. nagyközség és kisváros önkormányzati vezetője a polgármesterek klubjának létrehozásáról. így vélekednek, egyöntetűen. Alaposan utánaszámolva kiderül, a mentességek kovetkezteben kevesebbet tudhatna valóságosan a közcélú kasszában akármely önkormányzat. Ha viszont erre lehet számítani, ne bosszantsák egymást közelebbi vagy távolabbi szomszédfalvak. Egyeztetni kell, ne legyen új adó se itt, se ott. Rokonsággal, ismerősokkel szárnyra kapna a hír, „bezzeg a másik faluban nincs ilyen", mondanák. A demokrácia kiteljesedése, ha az emberek tudják mire áldoznak. Így a konkrét, közösen meghatározott fejlesztésre könnyebben nyílik a pénztárca Ha mégoly lapos is. Lám. a sokat megélt ember, gondolommódon a mesteridub doyenje, a szatymazi Szűcs László ötlettel szolgál: legyen újfent a faluban a legtöbb adót fizető ember, az egyszeri virilista, az önkormányzat ülésein tanácskozási jogú állandó meghívott. Lássa, mire fordíttatik a pénze Mások is odafigyelnének rá. Ha nem is a bőségesebb adózással, de legalább a támogató hozzáállással, az önkormányzati erőfeszí tések elfogadása val. Végtére sókkal jobb, ha a virilista „jogállásáról" folyik diskurzus, mint a falu adóki f osztásának rémét szemlélni. Nem is csupán kimódolt ábrázolatjá'ban. Zsombó Faragó Vilmosa nyilván nem ók nélkül aszszoeiál keserűen az ötvenes évek begyűjtési előzményedre a mostanában 'kiadott, kisgazdaságok felmérésére szolgáló adatlappal. Még a tojás darabszámot is kalkulálni kell. Aligha biztató perspektíva. Adóba tojnak a tyúkok. Lehet még a következő lépés valami újmódi, új elnevezésű kuláklista. Ha rajtam múlna, a kuláklista, vagy virilista kettőséből az utóbbira voksolnék. Adózva egyben tisztelettel a múlt ikárvallottjainak. (becsei) Háromszoros meghallgatás - Rúzsán Mentőöv Ha már adnak, konkrétan szeretnék tudni: mire, hova, kinek. Miért ne lenne nemzeti alapítvány az is, amit saját településüknek ajánlanak fel? Legfeljebb kis nemzetinek nevezik. így gondolkodtak a forráskúti képviselő-testület tagjai, amikor létrehozták a „Képv viselők Forráskútért" alapítványt. A polgármesterrel együtt valamennyien felajánlották kétezer forintos járandóságukat olyan kiadások finanszírozására, amit az önkormányzati költségvetésből nem tudnak kifizetni. Nevezhetjük ezt egy szép gesztusnak, az elkülönített bankszámlát pedig tekinthetjük afféle mentócsónaknak, ahonnan mindig kidobható a bajba jutottnak egy mentőöv. Hogy honnan érkezik majd leggyakrabban az S. O. S ? Várhatóan az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő morzézik majd a legtöbbször. Évi 240 ezer forint ez a támogatás. Nem nagy összeg Nehéz lesz igazságosan elosztani . . . (gombos) Meg a meghirdető polgármesteri hivatal se számított akkora népszerűség| re Rúzsán a költségvetési I közmeghallgatás ügyében, j mint az bekövetkezett. Az i apró részletességet is igényló lakossági, intézményj képviselői vélemények, érI deklődések és javaslatok háromszori alkalmat követeltek, mert csak így jut az eszmecsere a lehetséges költségvetési variációk végére. Január 23-án, majd 28-án gyülekeztek a helyi művelődési házba. előbb száznál többen, de másodjára is legalább hatvanan, hogy tájékozódjanak, majd javaslatot adjanak, mire is fordíttassák az alapellátáson túli, sajnálatosan véges nagyságrendű összeg. Ésszerű, megalapozott vélemények kerültek felszínre. miután a kezdeti sokk elmúlt, kiderült: szó sincsen valamiféle új tételként belépő helyi adó bevezetésére. Ami van, annak elosztásáról, felhasználásáról sokan szolgáltak tanácscsal. Így kerül sor arra, hogy harmadik „felvonásban" is a közgondolkodás kerül előtérbe pénzügyekben a közmeghallgatáson, február 7-én. Példaként kiemelhető a lakossági vélemények közül: ésszerűen át kell szervezni a bölcsőde működését, ha 25 férőhelyes, de mindössze nyolcan veszik igénybe. A közvilágítási számlát alaposabban szem ellőtt kell tartani. A díjátalány helyett célszerűbb lenne mérőórát alkalmazni, s akár ezzel együtt egy olyan au tematikát is fel lehetne szereltetni, amely racionálisan csökkentené térben és időben az éjsziakai energiai elhasználást,. A körültekintő ember a lakásában egyre inkább figyel rá: ott égjen a villany, ahol éppen tartózkodnak. Rúzsán lám a közmeghallgatás már a közcélú takarékoskodást is jelzi. B. P. Baksi névválasztás A baksi polgármesteri hivatal halijába belépve azt hinné az ember, hogy igazi választásra készülődnek. A fal mellett szavazóurna áll, s rajta — a félreértések elkerülése végett — egy felirat: Utcanév-változtatások Mint megtudtuk, a helyi önkormányzat kezdeményezésére februárban hét baksi utca neve cserélődik majd ki. Az érintett lakók házanként egy-egy kérdőívet kaptak, amelyen feltüntethetik, milyen nevet kívánnak utcájuknak adni a Felszabadulás, Lenin, ^flarx, Ságvári, Hámán Kató, Április 4 és November 7. megnevezések helyett. A javaslatokról majd a februári nyilvános képviselő-testületi ülésen döntenek. Személyes szavak közügyben Pusztamérges jövője érdekében teszem közzé soraimat, mint a település polgármestere. Óraadó tanárként, ma is tanítok a község iskolájában, valószínűleg, pedagógusi mivoltomban ugyanígy felelősséget érzek a felnövekvő ifjúság jövőjéért. A realisták sem veszíthetik el optimizmusukat. ezért bízom abban: a munkalehetőségek híján öregedésnek induló, 1300 lelket számláló kis falu helyzetén javítani lehet. Amálka kocsmárosné álmatagon jártatta meg a régen mosott, keskeny táblájú ablaküvegen át a kihalt tájon vármegy eszerte híres őz. szemeit. Az úton senki, senki. Ördögszekerek kergetőznek a puszta lándzsává fagyott fűszálhegyei között. porhó libbent és ült vissza az alvó földre, s a kukoricaszárak száraz csontvesszói között feszesen vigyázták a határt a madárijesztők rendithetetlen katonaalak.iai. Amálka édes fehér kezei felkattintották a rácsos söntés ajtaját őrző vaslakatot, s a szép kocsmárosné belépett. a pult mögé. Sóhajtott, azon a hangon, melynek hallatán a főispán szívét a családban soha nem érzett, borzongató melegség töltötte be. minek látható jeleként, a homoki könnyű fehér után azonnal a dunántúli, hozatott, testes vörös bor rendelésére tért át. Amálka sztRorú gazdasszonyi tekintete nem fedezett fel semmi rendellenességet, a pcha. rak és korsók rendben sorakoztak a .yrmentes polcokon, a pult csillogott es fénylett, a szemét tarolására szolgáló vödör kiöblítve, üresen ásítozott a mosogató fakadja alatt. Csárdában Csak a feleslegesen elcsettent egércsapdákba kellett új. a rassz kezeléstől megpenészedett belsejű kol. bászdarabkákat helyezni a felhúzás utan, s a még félhomályba rejtőző, asztalos terem máris készen állt a vendégek fogadására. Amálka csak félig volt nyugodt, a belső munkák elintéztettek, a lobogó binka- és marhagulyás ízét a finoman szájához emelt s fújással kellőképpen hűtött kanálnyi kósto. lókon már ellenőrizte, a hozzávaló savanyított káposzta híre a fővárosig is eljutott — ezért nem kellett aggódnia —. a puha bélű kenyérszeletek a fehér asztalkendőbe csavarva nem száradhattak tovább, te. hát vendég elégedetlenül nem hagyhatta el a csárdát — ha lett volna. Finom, fehér bőrű kezétől elvá. ratlan eréllyel lökte szembe az ordító széllel Amálka a bejárati ajtó vaskos kiilió .szárnyait, frissen áradt be, kergette ki az áporodott testvért a kinti levegő. Lámpák fenye világított ki. a kocsmárosné alig fedett. utánozhatatlan ívű vállain át az álmos alkonyatba. Hívogató jelzőfények az utazóknak. Amálka a nagy. sárgásbarna cserépkályha mellé telepedett melybe még délelőtt tüzet raktak, s most egyetlen dolga maradt már: az el. égett, gondosan hasogatott akáctuskók felszabadult melegét méltósággal és hiánytalanul átadni a vendégváró teremnek. A gazdasszony faluszerte híres kézimunkáinak egyik, befejezetlen leple fölé hajolt, s fürge ujjai megkezdték a kelme csinosításának befejezését. A munka közben aprókat hintázott a fényes, gombos cipőbe bújtatott, a vendégektől olv sokat megcsodált, irigyelt láb, időnként aprókat roppant a nemes boka a selyemharisnya kacér feketesége alatt Amálka szótlan némasággal ült az álmos meleget sugárzó kályha mellett s mikor meghallotta az elsőnek érkező vendégek zaját, mielőtt beléptek volna, gyors, de mégis utá. nozhatatlanul kecses mozdulattal felhajtotta első pohár testes vörösborát. (czégény) Félúton fekszik a település Szeged és Kiskunhalas között, területe és helye alapján többszörösen hátrányos helyzetű. Talaja sivár homok, csak szőlő- ós gyümölcstermesztésre alkalmas, ami egy időben hírnevet hozott a falunak a „Pusztamérgesi Rizling" kapcsán. Sajnos azonban ez lett a veszte is. mivel az elmúlt időszakban úgy a falusi elöljáróság, mint a termelőszövetkezet vezetése nem járult hozzá semmiféle ipari üzem létesítéséhez, abból a megfontolásból : ki fog akkor a tszben dolgozni? Pár évvel ezelőtt mintegy 350 hektár szőlő földig elfagyott, ami megmaradt, annak a termésnek piacot nem találtak. így a falu lakosságának nagyobb része jövedelem nélkül nézte a keserű helyzetet. A maglévő háztáji gazdaságok csak vegetálási lehetőséget adnak. Pusztamérges jelene bizonytalan, jövője megkérdőjelezett. Pedig a település lakossága munkaszerető emberekből álL mert a homok mindig is kemény munkát követelt. Az aktív korosztály mégis folyamatosan elhagyja a falut, mert a hónapok óta készülő földtörvény még ahhoz a homokhoz sem juttatja őket, ami igazából, telekkönyvileg az övék. Az anyagi tartalék elfogy, de a szemléletünkben, gondolkodásunkban lévő „tartalékok" nem fogyhatnak el, csak ne egymás ellen, hanem egymásért használjuk. Alapvetően optimista vagyok, az úgynevezett „47-es" korosztályhoz tartozom. A bizakodás mondatja velem: ha mások is felfigyelnek arra, hogy Pusztamérges érdemes egy villanásnyi érdeklődésre, elgondolkodhatnak, talán érdemes a faluban kihelyezett üzemrészt, vállalkozást indítani. Munkahelyteremtő emberekre lenne szükségünk. Építési telkekkel, néhány hasznosítható középülettel tudnánk a vállalkozók, profilbővitési, terjeszkedő szándékú üzemek rendelkezésére állni. Várható a falu határában áthaladó déli autópálya megépítése, 1995 tájékán. Tervtárgyalásokon vettem részt a témakörben, ezek alapján mondhatom, komoly nyitási lehetőség a falunak és az esetlegesen itt működő üzemeknek. Hangsúlyoznám tehát; az elöregedő, mondhatni szegény sorsú falunak nem szánalmat kérek, hanem munkalehetőséget. Ahol fegyelmezett munkával tisztességes bért lehet keresni. Börcsök Antal Pusztamérges polgármestere