Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

1991. február 27., szerda A helyzet 3 Hány éves a képviselőm ? Fiatal Szeged, idős megye Megváltoztathatatlannak hitt — több évtizedes — hagyománnyal szakított idén a KSH Csongrád Megyei Igazgatósága. amikor közzétette az 1990-es évről szóló Jelentését. Korábban elképzelhetetlen volt. hogy az. eredmények felsorolása — utóbb már azok kritikus elemzése — ne az iparral, a mezőgazdasággal stb. kezdődjön. Csak valahol a hátsó traktusban jutott hely a lakosság életkörülményeiről szóló fejezeteknek. Most nemcsak hogy megfordult a sorrend, de az éves értékelés elé három — a népesség újabb adatairól. Szeged városrészeiről, illetve a képviselőtestületekről szóló — dolgozat Is bemerészkedett. Ez utóbblak közül kettő rövid összefoglalóját adjuk most. Szeged városrészeivel külön írásban foglalkozunk majd. A megye lakossága az 1990-es népszámláláskor 437 ezer volt, 19 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A korösszetétel is megváltozott, a népesség némileg „öregedett". A harminc év alattiak részaránya 3 százalékkal csökkent, az ún. Ratkó-korszak nagy létszámú korosztályai a 30-40 év közöttiek arányát emelték, s nőtt a 60 felettiek részesedése is. Feltűnően nagyok a területi különbségek; míg Szegeden 18 százalék alatti a 60 éves és annál idősebb népesség aránya, addig a megye községeiben megközelíti a 23 százalékot. Az elmúlt tíz év kedvezőtlen tendenciája volt, hogy miközben a munkaképes korú népességet megközelítően lefedő 15—59 évesek aránya a népességen belül lényegében változatlan, az aktív keresők részesedése közel 5 százalékkal csökkent, AZ eddig ismert adatokból azt lehet valószínűsíteni, hogv erőteljesen nőtt a különböző okokból — rokkantság, korengedmény stb. — munkaképes korban nyugdíjazottak aranya. A nem aktív keresők többi csoportjai, az eltartottak. a gyeden, gyesen lévők adatai érdemi változást nem mutatnak, a munkanélküliek és az első ízben munkát keresők F>edig a népszámlálás idején még nem érték el az 1 százalékos részesedést sem. A jelenség korántsem magyarázható az egészséget károsító munkahelyek megyei gyakoriságával. Csongrád megye lakásai nak túlnyomó része — 83 százaléka — személyi tulajdonú. Az állami bérlakások száma mindössze 29 ezer. Szegeden — ahol az államosítás annak idején jelentős bérházállományt érintett, és ahova megyén belül az állami lakásépítés koncentrálódott — az utóbbi években megkezdődött lakáseladások mellett is 33 százalék az állami tulajdon aránya. Ez a többi városban 10, míg a községekben csupán 3 százalék. Számottevően javult az utóbbi évtizedben a lakások minősége is, növekedett az átlagos szobaszám. A megye 59 polgármesterével együtt a megválasztott helyi önkormányzati képviselők száma 689, közülük — a KSH önkéntes adatkérésén alapuló — információt 531 adott, ami jól reprezentálja a megye egészét. A döntő többséghez jutó független képviselők 96 százaléka a tízezer fő alatti, tehát Kistelektől és Mórahalomtól eltekintve, falusi képviselő-testületekben kapott helyet. A képviselők és a polgármesterek közel fele főiskolai és egyetemi végzettségű, és csupán ötödének nincs középiskolája. Az egyes pártok közül a Fidesz—SZDSZ, és az MSZP képviselői kőzött a legnagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya (közel 70 százalék), a ezt követi a KlJiSr, maja az MDF. A középiskolánál alacsonyabb végzettségűek 26 százaléka független kisgazdapárti képviselő. A képviselők harmada volt tanácstag a korábbi testületekben. és mintegy 30 azok 6záma, akik , tanácselnöki funkciót is betöltöttek. (Ezek döntő többsége, több mint 80 százaléka független jelöltként indult az őszi képviselő-választásokon ) a „város* és községatyák" között döntően a középkorúak kaptak helyet, de szép számmal akadnak nyugdíjasok is. K. A. Lakások és szobaszámok 1680 1900 cm v^Ú! CSS hÁtuo&M Z'ZA nirointxibá lÉtC SXtáí, 100% Kormos szerencse Régen a néphit azt tartotta; a kéményseprő szerencsét hoz. Ojabb időkben a közvélekedés módosult: a kéményseprő p>énzt visz. Merthogy évente egyszer, a díjbeszedéskor nyit be a kapun s a kéményajtón a kormosruhások vállalatának embere. Akkor kotor és fizettet, vagyis fizettet és kotor el a helyszínről, s tájára se megy vagy egy esztendeig. Addig be kell érni a hiedelembeli szerencsével — ha az igaz akkor nem gyullad ki a kémény. A babonaságban nem •bízók, még inkább a sóikat tüzelők viszont jól teszik, ha a két „pénzes akció" között is gondoskodnak a koromhullatásról. Csakhogy a környékbeli falvakban nincs szakember a „privát" kéményseprésre. A nagyobb települések pedig tudnának munkát és vele kenyeret adni egész évben egy szerencséjüket többszöri koromkotrással, kéményvizitálással garantáló feketeruhás mesterembernek. Olyannak, aki nem a pénzzel kotor, s nem vállalati haszonra. Hanem maszekban, saját maga megélhetésére, s persze a kéménygazdák biztonságára. Akik tudják, hogy a tiszta, jól húzó kéménnyel levegőztetett tűzre kevesebb szén, fa kell. Nekik igy lenne gazdaságosabb a fűtés, szívesen megfizetnék hát a rendszeres kéményseprést. (Főleg, ha ilyen ütemben emelkednek a tüzelőanyagok árai.) Vállalkozó szellemű kéményseprők kerestetnek hát, akik tisztességes iparosai akarnak lenni a városkörnyéki településeken a „szerencsehozók" szakmájának. Sándorfalván például 2400 lakás tulajdonosa adna nekik munkát. Sürgősen — mert „szezonjuk" van. S persze egész évben. Mert tiszta és kényelmes ugyan a gázzal való fűtés, főzés, ám drága. A gázos kazánok, tűzhelyek mellett falun újra terjed a hagyományos tüzelőanyagokkal történő fűtés, azok pedig füstölnek, kormolnak. Aki a koromtól megszabadítja a kémények gazdáit, az szerencsét hozhat — s bízhat a saját vállalkozói szerencséjében is. Sz. M. Érdekvédelem—önszerveződéssel Kiszolgáltatott óriás csecsemők P. T. orvost hibából, szülési sérüléssel jött a világra. Édesanyja és féltestvére elnéző gondoskodással vette körül, és méltósággal viselték el a környezet megjegyzéseit, a gyerekek csúfolódásait. P. T.-t 16 esztendős kora óta édesanyja mindennap útnak indítja: 4 órát dolgozik ugyanis a Fonalfeldolgozó Vállalatnál, havi 2200 forintért. Ezt egészíti ki a családi pótlék és a tartásdíj. Amennyiben azonban ez az összeg meghaladja a minimális nyugdíjét, akár 10 forinttal is, megvonják tőle a családi pótlékot. S ha a következő hónapban csökken a jövedelem, ezernyi igazolással kell újból és újból igazolni a társadalombiztosításnál: valóban értelmi fogyatékos, valóban rászoruló a kérvényező gyermeke. Rángatja a hivatal az amúgy is nehezen boldoguló, és nehezen mozgó családot. Történt, hogy az immár 37 esztendős P. T. édesanyját háromszor is beutalták a kórházba kobaltkezelésre. Mindez szinte csekélységnek tűnt amellett az aggodalom mellett: mi lesz magatehetetlen, a 8 esztendős gyerek szellemi szintjén rekedt fiával, amíg odavan? És mi lesz vele, ha egyetlen támaszát netán egyszer elveszíti ? Az anya kétségbeesett helyzetében nekilátott, hogy gondnokság alá vétesse a fiát. Ha valaki ekkora procedúrát végigjár, ha egészséges volt is, biztos belebetegszik. A kálvária állomásai: kérvény a gyámhatósághoz, főorvosi, ideggyógyászati felülvizsgálat, amely Isten tudja, hányadszor igazolja, hogy P. T. valóban fogyatékos és valóban tartós a betegsége. Ezután, bármily hihetetlen, bírósági tárgyalásra idézték be, név szerint, az értelmi fogyatékos fiatalembert, aki természetesen nem értett az egész hajcihőből semmit A polgármesteri hivatalban arra kérték az édesanyát, számoljon el a vagyonával. A benyújtott segélykérelem elbírálása előtt pedig a helyszínelést végző hölgy nem találta elég szegényesnek a körülményeket. — Talán baj, hogy nem Ha egy családban értelmi fogyatékos gyermek születik, megesik, hogy az apa odébbáll, és jó. ha fizeti rendszeresen a szokványos tartásdíjat. A kétségbeesett anya pedig? Erejét meghaladó módon ápolja évtizedeken át a szellemi fejlődésben megrekedt óriási csecsemőt. S ha ő tnaga megbetegszik, kórházi ápolásra szorul? Főhet a feje, mit tegyen magatehetetlen, s oly kiszolgáltatott, 35-40 éves gyermekével. szalmazsákon altatom a fiam? — kérdezte az édesanya. Ahhoz pedig, hogy közgyógyellátásban részesüljön az értelmi fogyatékos, előbb a nyugdíjintézetnél kell igazoltatni: az édesanya fölemelt családi pótlékra jogosult, egyedülálló szülő. Begubóző családok — A mozgássérült, a gyöngén látó, a halláskárosult valahogy csak tud harcolni a jogaiért. Az értelmi fogyatékos a legszerencsétlenebb: ha azt mondják neki, állj odébb, odébb áll, ha gödör van mögötte, akkor is — mondja P. T. immár nyugdíjas édesanyja. — Néhány szülő megosztja egymás közt összes gondját-baját, sokan azonban valósággal eldugják beteg gyereküket. Szégyellik, hogy értelmi fogyatékos, akinek legtöbbször ez az arcára is van írva — panaszolja Lajkóné Hegedűs Valéria, aki szintén ilyen gyermeket nevel, de szeretné összehozni valamennyi sorstársát itt a megyében. Mint elmondta: 1982 óta működik ugyan az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének Csongrád megyei szervezete, a segítségre szorulók azonban nem találtak igazán egymásra. Azt szeretnék, ha a sors kegyetlensége miatt begubózott családok nyíltabbá válnának, ha keresnék a kapcsolatot a hasonló gondokkal küszködőkkel. A megye minden városában helyi csoportokat szándékoznak létrehozni, olyan önszerveződéssel kialakuló közösségeket, amelyeknek tagjai egymást meghallgatva és egymást segítve fognának össze gyermekeik és a maguk érdekében. Szegeden megvannak már az intézményi háttér csírái is: a fonalfeldolgozó vállalat védett munkásszállójában helyet kaphatnak az értelmileg sérült, kallódó fiatalok, védett munkahely működik a Torontál téren, a vakok intézetében is. Kevesen tudják, arra is van lehetőség, hogy a beteg vagy elutazó szülő néhány napra beadhatja ide fogyatékos gyermekét. A Vadász utcában csökkent munkaképességűeknek ad munkalehetőséget a fonalfeldolgozó kihelyezett telepe. Szentesen pedig telefonszétszerelést végezhetnek bérmunkában. A szükség Is ezt diktálja Nagy reményeket fűz a megyei szervezet a Probitas Alapítványhoz: segítségével védett otthont vagy gondozóházat szeretnének létrehozni Szegeden. Ahhoz azonban, hogy támogatni lehessen a négy fal között meghúzódó, értelmi fogyatékos gyereket nevelő szülőket, elő kellene, hogy bújjanak rejtekhelyükből. Ehhez bátorítást egy mainál jóval humánusabb, megértőbb hivatali és társadalmi szemlélettől kaphatnának. Megilletné őket ez a keresztényi, emberbaráti szeretet kényszere miatt is, de a szükség is ezt diktálja: egyre szaporodik ugyanis a fogyatékosok száma, s egyre csökken a munkahelyeké ... Tehát, aki nem képes egyedül megbirkózni a felelősséggel, Szegeden, a Nyitra utca 15. szám alatti helyiségben minden hónap első hétfőjén, délután 3-tól 6-ig tanácsot kaphat, ide várják azokat a szülőket, akik tájékoztatásra, segítségre szorulnak Aki pedig átérzi a sors kegyvesztettjeinek fájdalmát és minden gondját, adományát a 42—214—5-ös, OTP-számlaszámra fizetheti be. Chikán Ágnes • • Öttömös: csak a remény Második menetben tárgyalta helfő este Öttömös kisközség képviselő-testülete az 1991-es költségvetésű Megelőzően egy héttel már az önkormányzat a legjobb szándékkal számolt mire jut pénz, mire nem. Amire nagyon kellene, arra telik-e ? Kiderült: nem elég a rendelkezésre álló pénz, a lélekszám alapján juttatott mennyiségből és a helyi bevételékből összességében nem tudják (biztosítani még az általános iskola és óvoda zavartalan működését sem. Forráshiányos költségvetést szavazott meg a testület. Az alapél lótáshoz szükséges 3 millió 200 ezer forint hiányzó összeget az állami tartalékalapból igénylik. a kellő pályázati beadványt elkészítik. Csak a remény marad öttömosön, hogy nem hagyják összeroskadni az alapjában elöregedett, önmagában többre nem jutó falut. Vállalkozói központ a láthatáron Peres, páros iratokat bányásznak elő a bírósági pincék mélyéből, levéltárak dokumentumai közül: bí. rósógi ítéletek után kutatnak — szinte naponta Szegeden is* Az 1945 éa 1963 között hozott, illetve az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos ítéleteket törvénysértőnek minősítette választott Parlamentünk. Kimondták: a padlásokat jogtalanul söpörtek le. a feketevágások pedig mára mór egészen normális diaznóvágásokká minősültek, igazságtalanul bortonözték be a szerencsétlen kisembert, aki összeverve, hiányos fogsorral azt dadogta a bíróság előtt: nem. kérem, ez az ember. ezek az émbenfí nem árulóik) ... Vajon hányan élnek még közülük? Hányan azok közül például. akiket a szegedi Belváros bizonyos kirakatában pellengéreztek ki. megtalált bizonyítókokkal együtt. A bödön zsírt, a darabka szalonnát, amit a nép ellenségei rejtettek, közszemlére tették. Nem azért, hogy a nézelődő elképzelje, miiven jóllakott érzést ad egy karéj zsíros, kenyér. „Apám hat évet ült..." milyen finom is a fagyos szalonna Nem Elrettentő példák voltak az eledelek, akkor emberfaló idő járta. De meg-megállhattak a sajátos kirakat előtt a „leleplezésben segédkező jó akaratűak" is, vajon akkor nekik összefutott-e a nyál a szájukban? Vajon ők megérték-a a törvények fordulatát? A politikai perekhez assósz tatáknak. a (nép) bírósági tanúsegédeknek ma semmi dolguk. Megint az elítélteknek, a meghurcoltaknak van. Ha pedig már nem élnek, családtagjaik kérhetik a jogutód bíróságtól az ítéletek megsemmisítéséről szóló igazolásokat Csongrád megyében a Szegeden működő megyei bíróság a forma szerinti jogutód, néhány esetben a szegedi az illetékes. Eddig közel 400 igazolást adtak ki. Sok a leszármazott a kérelmezők között s az ország minden tájáról érkeznek a rehabilitációs folyamodványok. Persze, az ítéletek jobbára már elvesztett a családi archívumokból A gyerekek csak azt tudják, apám három hónapot. négy évet hat évet ült. Az igazolások kiadására nagv gondot fordítanak, nem késlekednek, az ügymenet gyors. A bíróságon azt közölték: elképzelhetetlen, hogy kérelmek nélkül rehabilitáljanak. Hisz nem tudják, kéri-e az el'télt él-e, vannak-e hozzátartozói, és hol... Hiába, múlik az idő. bár az emlegetett esztendők — meg az utána következők is — sokáig emlékezetesek maradnak. Pedig most nincs kirakat mely bemutatná a törvénytelenségeket. A perek tudományos feldolgozásra várnak, s egyszer bevonulhatnak a jogtörténeti ismeretek közé. Talán tanítani fogiák ... Különös figyelmükbe ajánlható a mindenkori jogalkotóknak (mag) Az MTESZ kereteben működő Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesületnek tavaly 730 tagja volt Az ágazatban dolgozó szakembereknek előadásókat, tanulmányutakat szerveztek a friss. naprakész tudás •megszerzése erdekében. A szakosztályok munkája főleg a nagyüzemekhez kötődött A Gazdálkodók Híradója című, negyedévenként megjelenő kiadványuk nemcsak a tagóknak szól, több gazdaboltban és virágüzletben árusítják. Tóth Mihály, a CSAE titkára szerint a jövőben szektorsemleges ágazati rendezvények föleinek meg inkább a kor követelményeinek. Az egyesületi életet szeretnék a kertbarát- ys gazdakörökre is kiterjeszteni. Az agrárértelmiség minél szélesebb körű bevonása az ágazatfejlesztést és korszerű termesztéstechnológiát szolgálja. Ennek intézményi kerete a szaktanácsadói, szakértői jogosultság megszerzése. A változó gazdasági körülmények az egyesületet arra szorítják, hogy szolgáltatásokkal, ügyintézői tevékenységgel is próbálkozzanak. Ugyanis az eddig pártoló tagdíjat fizető cégek csak akkor tudnak e célra áldozni, ha alapszolgáltatásként cserébe a gazdálkodást elősegítő információt kapnak. Ennek az elképzelésnek felel meg a Vállalkozói Központ kialakítása az MTESZ Kígyó utcai épületében. A 2-3 fős szervezet szaktanácsadást végezne az élelmiszergazdaságban, esetleg más ágazatokban is. A megrendelők, főleg az ügyintézésben, bonyolításban kevésbé jártas vállalkozók, kistermelők olyan szolgáltatáshoz juthatnak, amely az elképzeléstől a létesítmény üzembe helyezéseig megfelelő háttért jelent. Ez ugyanúgy lehet helyben i ügyintézés. mint szakértőkhöz való kiközvetítés. illetve Információk átadása A vállalkozás több meglevő szervezettel együttműködve érhet el eredményt. Ezék éppúgy lehetnek bankók, az érdekképviseletek, mint az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda. A MÜSZI helyi igazgatósága információs bázisként felajánlotta a íMezőhír-rendszerüket Az egész akkor lesz életképes ötlet, ha a vállalkozni akaró valóban egy helyen, a legilletékesebbektöl kap útbaigazítást S akkor a tényleges munkáért kapott befizetések révén az egyesületi élet is biztos anvagi alapokon nyugodhat T. Sx. I.