Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

1991. február 20., szerda Kultúra 5 A Mozart-év bécsi nyitánya „Nem vagyok költő, nem vagyok festő, nem vagyok táncos: csak a hang által tudom kifejezni magam — muzsikus vagyok." Mozart anyjához írt levelének részletével üdvözlik a vendeglátók a látogatót Bécs patinás épületében, a Künstlarhausban. A Mozart-év nyitányaként tavaly decemberben megnyíló kiállítás szervesen illeszkedik a muzsika fővárosának turisták elé táruló képébe. Hiszen számtalan épület, vagy más dokumentum őrzi Mozart itt töltött tíz évének emlékét. Így — többek között — a Schönbrunnban külön felhívják figyelmünket arra a teremre, ahol Mária Terézia udvarával együtt élvezhette a négyéves zeneszerző virtuóz játékát. Az évforduló kezdetére hozták rendbe azt a házat; amelyben — sok más bérlete mellett — lakott Mozart. A kiállítás, persze, magan viseli a nagyszabású szellemi vállalkozás nyomait. Igen tetemes belépő ellenében sokféle szolgáltatást kapunk. A legalább három órát igénybe vevő kiállítás megtekintése mellett, óránként minikoncertre invitálnak bennünket. a hallban pedig katalógusokkal, hanglemezekkel. s rengeteg giccsel (hangjegyes hamutál, nyomatos trikó, iratnyomó Mozart-mellszobor) igyekeznek feledhetetlenné tenni az élményt a szervezők. A számunkra még kissé szokatlan és visszásnak is tűnő csinnadrattás reklámtevékenység azonban, kétségtelen, párosul egy nagy igényű szellemi vállalkozással. A pazar külsejű kiállítás arról tanúskodik, hogy a rendezők pénzt és faradságot nem kímélve gyűjtötték össze Mozart korának legfontosabb tudományos, oktatási, művészeti relikviáit, illetve a cívis élet szokásos dokumentumait. Ezek között sétálva, feleleveníthetjük ismereteinket Mária Terézia iskolareformjáról, vagy II. József türelmi rendeletéről, s számos dokumentumot láthatunk ezeknek a tudományos közéletre gyakorolt hatásáról. Rábukkanhatunk egy. elektromosságot előállító gépre, amelyet a XVII. század orvosai elektroterapikus gyógyításaiknál alkalmaztak. Vagy megcsodálhatjuk azt az égetötükröt. mellyel Frum osztrák fizikus megkísé. relte a gyémántot megolvasztani. A kézinyomtatóló Lavoisier kísérleti tárgyain, s a korabeli hangszereken keresztül a börtönélet szokásos tárgyaiig, széles skáláját ismerheti ük meg e kornak. Alános .figyelmet szenteltek a rendezők a felvilágosodás korában virágzó alkimista, okkultista hagyományok és a szabadkőművesség meghatározó szerepének a bemutatására. Maga Mozart is tagja lett 1784-ben a „Jótékonysághoz" nevű páholynak. Ezenkívül még hét páholy működött Bécsiben, melyéknek sok politikus és befolyásos személy is tagja volt. Mozart életének állomásait kronologikus sorrendben követhetjük nyomon. Hatalmas térképeken ábrázolják koncertkörútjait, s ehhez válogatták ki személyes tárgyai közül azokat, melyeket atazasai során használt, például utazótoilettjét. Egy kisebbfajta képcsarnokban függnek azok portréi. akik Mozart életében meghatározó szerepet játszottak: Marzolinié, aki a nyolcéves fiút fizetség nélkül tanította: Gottsched lipcsei irodalmáré, aki útmutatásokat adott Mozart tehetségének fejlesztéséhez; vagy Ignaz von Born termésaettudósé, akinek „Egyiptom misztériumairól" írott könyve oly nagy hatást gyakorolt a zeneszerzőre a Varázsfuvola megírásakor. Mozart személyét Bornéval egybekapcsolni azért is érdemes, mert személyiségük a természet ég. a művészet halhatatlanságának bizonyítéka. A kiállítás ezenkívül még sok apró érdekességgel is szolgált. Megtudhattuk, hogy Mozart nem keresett rosszul, de szenvedélyes ' biliárdjátékos lévén, állandó pénzzavarral küszködött. Házasságáról és a nőkről pedig így vélekedett: „Ha mindenkit el kellem vennem, akit kedveltem. kétszáz feleségem lenne!" Külön termekben adnak helyet egy-egy kiemelkedő operája díszleteinek. A Szöktetés a szerájból hangulatos kulisszái a bécsiek számára azért is olyan fontosak, mert ez volt az első német nyelvű bemutató Bécsben. Ezután nemzeti muzsikusként üdvözölték Mozartot, aki így vélekedett: „Minden népnek megvan a saját operája, miért ne lenne meg a németnek is?" S per. sze. misztikus félhomályban léphetünk a Varázsfuvola termébe, ahol az opera felcsendülő dallamára valóban varázslatos óillanatokat élhetünk át. S mielőtt a Requiem hangjaira kisétálunk a kiállításról, még néhány percig elidőzhetünk a géniusz portréja előtt. Hiszen mégiscsak a sugárzó szempár és müveinek varázsdallamai nyújtanak feledhetetlen élményt a még oly. kötelességszerűen lelkesedő kiállításlátogatónak is. G. Nagy Mária Brahms és Richárd Strauss Két rendkívül hatásos, sokszínű kompozíció bemutatására került sor a hétfői filharmóniai hangversenyen. A zenetörténetben a romantikus formaművészet legsokoldalúbb összefoglalójaként számon tartott Brahms d-moll zongoraversenyét Walter Chodack adta elő. A szimpatikus francia zongoraművészt lelkesen, régi ismerősként üdvözölte a közönség. A zongoraverseny tragikus hangvételű I. tételén Schumann öngyilkossági kísérletének nyomasztó hatása érezhető. Brahms a kérlelhetetlenül sötét bevezetésben értetlenségét, döbbenetét fejezte ki, amelyet csak fokozott a zongora és zenekar izgatott párbeszéde, a démoni hangzásvilágA lassú tétel áhítatos, szinte templomi hangvételű indítása oldotta fel a hevesen viharzó érzelmeket. A zongoraszólo ebben a részben meghatott elmélkedést, befeléfordulást érzékeltetett, amelynek érzelmi tölté6ét Chodack játéka tokeletesen visszaadta. A Szegedi Szimfonikus Zenekart vezénylő Pál Tamás e személyes, szinte intim hangulat után szünet nélkül, meglepő merészséggel csapott át a zaró rondotétel szenvedélyes, sötét színekkel megfestett hangulatába. A zongorán felhangzó, túlfűtött érzelmi telítettségű dallam előadása a szinkópás hangsúlyeltolódás mi. att meglehetősen nehéz Hibátlan interpretálása Chodack mesterségbeli tudásának ékes bizonyítéka. A hangverseny második részében Richárd Strauss Alpesi szimfóniája hangzott el. A müvet fiatalos lendület, vitalitás és spontán zenei bőség jellemzi. A programzene egyik leghatásosabb művelőjeként, Strauss olyan képet festett az, Alpok csodálatos vidékéről, hogy e mű segítségével még akkor is maradéktalanul felidézhetnénk hangulatát, ha valamilyen természeti katasztrófa folytán elpusztulna. A szimfónia zenei eszközökkel mond el egy rövid történetet: egy hegycsúcs megmászását és a visszafelé vezető üt viszontagságait a viharban. Előadásához, meglehetősen nagy apparátusra, rendkívül sokféle hangszerre van szükség Hárfák, cintányérok, triangulum, elektromos orgona és eelesta szerepeltetésével próbálja elénk varázsolni a zeneszerző az utánozhatatlan természetet. A csillogó, zizegő futamok, trillák es tremolók segítségéve! fantasztikus képek tárultak a közönség elé: erdei madarcsicserges, a háttérből hegyi pásztorok jellegzetek kurjongatása, vízeses zuhogása. A hegyi legelő méheinek zümmögését csodálatosan érzékeltették, a hegedűk, a sokféle madárhangot élethűen ábrázolták a fagottok, fuvolák és oboák. A glecscser jeges hidegségét, vakitó atmoszféráját, majd a közelítő vihar okozta feszültséget iendkivuli erővel érzékeltette a zenekar-. Szinte megkönnyebbülést jelentett a vihar kitörését megjelenítő, mennydörgést utánzó dobok dübörgése. A befejezés által sugárzott megnyugvás a veszélyes útról való sikeres visszatérés örömét sugall'a. A hangverseny kiváló technikai felkészülteéget és a szélsőséges hangulatok rendkívüli ábrázolókészségét igényelte a karmestertől és zenekartól egvaránt. Bátran állíthatjuk, hogy Pál Tamás és a zenekar ismét kitűnően vi zsgázott. Grcsó Erzsébet kongresszusról Az elmúlt hét végén Balatonfüreden tartotta rendkívüli kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, melyen városi szervezete nevében Pap Jánosné városi titkár is ott volt. A kongresszuson kiderült, hogy a Pedagógus Szakszervezetnek van mar sztrájkalapja, s hogy a pedagógusok béremelése is nagyobb problémák nélkül zajlik az országban. A szegedi pedagógusok március elején vehetik kézbe azt a borítékot, mely már az automatikusan járó, 20 százalékos emelést is tartalmazza. Akadtak vitá-k e 20 százalék megállapításánál. A legtöbb helyen nem vállalták a kiküldött pénzalap differenciált szétosztását, akadt olyan igazgató, aki a béremelést szociális juttatásként értelmezte, ellenben a tanárok, nevelők azt szerették volna, ha bérosztásnál a minőségi munka megbecsülése és elismerése is kifejezésre jut. Egyébként bármikor is osztják majd ki a pénzt, a törvény betűje szerint, januárra visszamenőleg kell megtenni azt. A hiányzó tíz százalék — mert hogy harmincszázalékos emelésről van szó — valószínűleg áprilistól lesz jelen a pedagógusok bérében. Mindezekről részletesebben is szó lesz a Pedagógusok Szakszervezetének testületi ülésén, mely csütörtökön a Ságvári gimnázium kis tanári termében lesz, fél háromkor. Dal Elődöntők után Az első forduló után kissé csalódottan kapcsoltam ki tévékészülékemet; hát ennyire amatőrök? Hát ennyire nincs énekhang és utánpótlás ebben az országban? Lezajlottak az ÁB Popfesztivál elődöntői. Úgy látszik, 16-ára összegyűjtötték a jobbakat, bár közéjük szorult egy kakukktojás is. G volt az, akit nem szabadna még a színpad közelébe se engedni — a hallgatók érdekében. A 9 éves ANDI bámulatosan falsul énekelt, pedig a műsorvezető úgy vezette be, hogy rajongói klubja és nagylemeze van. A „rajongók" tán megbocsátják: kár azért a nagylemezért, várnia kellene egy pár évet. A II. elődöntő résztvevői már mosolyogni és. mozogni is tudtak a színpadon. Bár volt olyan énekes is, akinek a sok mozgás megártott; kifulladt, s a végén már csak lihegett a mikrofonba. Nagyon zavaró volt a play back is. A műsorvezető sem állt mindig a helyzet magaslatán. Szemüvégcsere után is eltévesztette a zsűri által mutatott pontokat, amely zsűri egyébként népszerű és szakemberekből állt, na meg a szponzorok képviselőiből. Az egész műsort áthatotta a reklám, már nem is a gitárost figyeltem, hanem a pólójára, vagy a gitár bundjai közé írt reklámszöveget. Új stílusmeghatározásokkal ismerkedtem meg: félkemény-, háztartási és dzsentrirock. Hogy ezek mit jelentenek? Igazán kár, hogy a szegedi Polgár Tibor nem jutott be a döntőbe, de azért „Van. remény", bízzunk a közönségszavazatokban ! S hogy mennyire nem csak popzenével találkoztunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy az első helyen döntőbe jutott együttes, a Kortársak, alternatív rockzenét játszik. A döntő február 23-án lesz a televízióban. A hazai rockvilág élgárdája azonban nyugodtan dőlhet hátra a fotelében, trónusuk nem forog veszélyben. Itt a sztár nem magától, tehetségből lesz. Ügy csinálják. Takács Viktor Nem lelkizünk Hangok válnak ki az általános hangzavarból, amelyek jajveszékelnek, könyörögnek, átkozódnak, szidalmaznak, türelemre vagv önmérsékletre intenek. Mintha az ember a pokol legkülső körén állva hallgatná a mélyből felgyűrűző hangmasszát. Mindegyik elmondja a magáét, azután beleolvad a morajlásba, amit rögtön utána más próbál túlordítani; aki hallja, nem függetlenítheti magát tőle, legfeljebb ha viasszal tömi be a fülét nehogy a kétségbeesetten vergődő hangcsápak lerántsák a mélybe. Ami igazán pokoli ebben a párbeszédben, hogy mindenki a magáét hajtogatja, csupa monológot hallunk, a megszólítás csak ürügy a megszó. lalásra. * Hovatovább már nem lesz hogyan megszólítani embertársainkat. Elvtársakból polgárok lettünk, dolgozókból adófizetők, az én fülemnek egyik sem csalogatóbb, mint a másik, talán azért, mert unom már, hogy csalogatnak. A bizalmatlanság légüres terében nem tudom, hogyan érinthetném meg az embereket, hogy megértsék, nem modorosságból, nem fejük fölött elzúgó szólamként & nem csűrés-csavarásképpen szólítom meg őket. Ha ezt megtehetném, nem is volna szükség semmilyen megszólításra. Elég volna tudni, hogy mindannyian itt vagyunk, a sors, vagy a véletlen akaratából. * Ehhez viszont szükséges tudomásul venni, hogy lelkünk is van, nemcsak politikai meggyőződésünk, tehertűrő képességünk és elvonható jövedelmünk. A lélek kulcsa pedig az önismeretben rejlik. De van itt valakinek stabil, megbízható önismerete? Identitászavarban szenvedünk. Minket félretájékoztattak, minket felhasználtak, félrevezettek, becsaptak, tegnap is, tegnapelőtt is, holnap is. Persze, vannak, akik mindig mindezt tudták. Akkor tudásukból ne kovácsoljanak tőkét osszák meg velünk! Lássuk, ki vele, mit tudunk magunkról! Állig begombolkozott emberek előtt senki sem bolond magától vetkőzni. * Nincs mit mondanunk magunkról, összeszorított fogakkal és behúzott derékszíjjal, csatárláncba állunk, maja csak kibírjuk valahogy; mikor a tűzbe lépsz, bátorításért koldulva körbepillantasz, de szomszédaid időközben valahogy elpárologtak. Most már nincs mit tenned. csak haladni előre, lehetőleg minél gyorsabban, és közben csak arra vigyázol, hogy nagyon le ne égj. Ha ebből kijusz. tűzálló váza leszel, és törhetetlen, mint egy jénai, felrakhatnak egy polcra, művirágok és porcelánnippek közé, az idők végeztéig jól fogod ott érezni magad. * Nincs olyan, hogy utolsó óra. Az utolsó óra éppen az, amelyikben jelenleg tartózkodunk. Nincs varázspál. ca sem, amelyet végighúzhatnánk a lélek húrján, hogy az vakító fénnyel kezdjen lobogni. De van még valamelyes emberi tartásunk, kincstári önérzetünk és hangunk, amelyet felemelhetünk, elhatárolódva a hivatásog hangemelőktől. Nem jó, látom már. ez is csak oda vezetne, hogy növekedne a decibelszint; mielőtt különkülön elnyelne bennünket a bizonytalan jövő, meg kellene állni egy pillanatra, tudatosítani a magunk és mások jelenlétét, eltalálva a helyes hangsúlyt — nem szól. ni; talán ebbe a csöndbe mindenki beleférne az összes különbözőségével és azonosságával együtt, és ezért mindenki meghallaná: csak egy szívdobbanásnyi időre, egy lélegzetvétel erejéig. Hámori Róbert Nincs költségvetés Pályázóké a pálya Költségvetés pedig nincs. Sem központi, sem önkormányzati. Az iskolák igazgatói, a tanari testületek nem nagyon tudják, hogyan lesznek képesek az innovatív iskola eszményének megfelelni. A Csongor Téri Általános Iskolában egyelőre a tavalyi pályázati pénzekből finanszírozzák az okítás költségeit. Még nem tudják, mikorra várható a „nagy leosztás", s mennyi támogatásra számithatnak. Iskolája kilátásairól Bagi Ádámné igazgatónövel beszélgettünk. — Kemény időket élünk, de meg kell próbálnunk a lehetetlent. Tudom, a pedagógusok közül sokan belefáradtak az. esztelen elvárások teljesítésébe. Mások pedig túlságosan megszokták, hogy fent döntik el sorsukat. Szerencsére kollégáim között sok lelkes ember akad, aki a napi órák mellett. pályázati dolgozatokat fogalmaz. Lessük a szakfolyóiratokat, s a napilapokat, keressük bennük a pályázati kiírásokat. — Az elmúlt évben menynyi pénzre sikerült igy szert tenni? — A tanácstól 900 ezer forint működési támogatást kaptunk, ebből 400 ezret fordíthattunk szakmai beszerzésekre. Ezzel szemben több mint egymillió folyt be a pályázatokból. Ezt az összeget persze csak a beadványban vállalt feladatokra költhetjük. — Mik ezek a célfeladatok? — A Közoktatási Fejlesztési Alap két évvé! ezelőtt tett egy alapítványt minisztériumi pénzből. Ebből háromféle feladatra is kaptunk, összesen 830 ezer forintot. Egyik pályázatunk az „embertan" bevezetéséhez, kapcsolódott. Ez nem tantárgy, amit 45 perces órákon lehetne tanítani. Az embertan lényege: a pedagógusnak minden órán időt kell szakítani arra, hogy a gyermekek erkölcsi, szellemi épülésére is odafigyeljen. Mi komolyan vesszük azt a tételt is, miszerint nem az intézményhez kell a tanulót adaptálnunk, hanem fordítva, az intézményt kell a tanulók szükségleteihez illeszteni. Egy másik programunkkal, az úgynevezett tantárgyközi anyanyelvi nevelés témájával is pályáztunk. Ez komplex tanítási rendszer. A szaktanárok a saját tantárgyaik anyagából kigyűjtik az új fogalmakat. A listát a magyar szakosok kapják meg, s a nyelvtanórán az abban szereplő szavakkal dolgoznak. A matematika- vagy biológiatanár viszont egy-egy fogalom elsajátításánál a tanulókat figyelmezteti a szó, esetleg tulajdonnév helyes írá sára. így a gyereket kétszer is megtámogatjuk egyegy fogalom megértésében, helyes használatában. A harmadik KFA-pályázati témánk a játékos matematikatanítás. Ezzel 100 ezer forintot nyert egyik tehetséges kollégánk. Persze a kisebb összegeknek is nagyon örültünk, ilyeneket kaptunk a Mindennapos testnevelés, a Szabadidöközösségek, klubnapközi, Az egészséges életmódra nevelés témáinkért. — Mit várnak a központi költségvetéstől? — Fogalmunk sincs, mit remélhetünk. Eddig még arról sem született döntés, milyen törvény szabályozza majd az iskolák életét. Egész más lesz a helyzetünk, ha kerettörvény születik — mely az önkormányzatokra bízza az oktatás sorsát — s egesz más, ha egy részletező törvény, mely esetleg centralizált programot ad, s minisztériumi iranyitassai. Lehet, hogy fejkvóta szerint a központi támogatásból és a helyi költségvetésből is kapunk, de sávos fejkvótarendszer is elképzelhető. Vagyis, a települések szociális helyzettől függően részesülnek majd a központi pénzekből. Mi természetesen annak örülnénk, ha minél több csatornán, minél több forint folyna be csekkszámlánkra. Pacsiké Emília