Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

19 Hirdetés 1991. február 2., szombat magazin | jDM NÉLKÜL? száma 38 százalékra esett vissza, miközben a munkanélküliek száma háromszorosára nőtt. Úgy tűnik, az előttünk álló esztendő legnagyobb, feszültséggerjesztő gondja a munkanélküliség lesz. Szakértők mondják, ismerőseink és családtagjaink „történetei" alapján pedig érzékeljük: a munkanélküliség réme mára szinte mindannyiunkat érintő valóság. Összeállításunkban vázoljuk a Csongrád megyei, illetve szegedi munkaerő-piaci helyzetet, utalunk az érdekvédelem hiányosságaira, a munkavesztéssel járó lelki megpróbáltatásra. Nagy László felvételei Védtelenül Az érdekképviseleti káosz meglehetős. Miközben a szakszervezetek egymás legitimitását vitatják, akár naponta előfordul, hogy a munkavállalók egyik napról a másikra az utcán találják magukat, senki és semmi nem védi őket. Különösnek tetszhet, de a tapasztalatok szerint a nagy állami cégek munkavállalói vannak a viszonylag legelőnyösebb helyzetben. Az uj kollektív szerződésekbe igyekeztek beépíteni a biztosítékokat, hogy legalább néhány hónap „kifutása" legyen a munkájukat elvesztőknek (2 — 5 havi végkielégítés, meghosszabbított felmondási idő. vállalat által finanszírozott korengedményes nyugdíj stb.). Az is igaz. hogy az egzisztenciális félelmek megosztják a munkavállalókat. Aki maradhat az állásában, bizony meggondolja, meddig menjen el a munkaadóval vívott harcban. — fenyegetett társáért. Előfordul, hogy megvétózza a szakszervezet a munkaadói döntést, de az is. hogy a többiek szemet hunynak, amikor a háromgyerekes munkavállalónak kiteszik a szűrét... A tapasztalatlanság, a tájékozatlanság, a különféle tévhitek miatt egyre gyakrabban kerülnek lehetetlen helyzetbe az új gazdasági vállalkozások alkalmazottai. Az ember örül. Mindjárt harangoznak ha egy kft.-ben. rt.-ben alkalmazzák — akár a minimálbérért; „plusz X ezer forint a zsebedbe", mondja a munkaadó. Igen ám. de a mindkét félnek előnyös jövedelmi viszonyok csakis addig léteznek, míg a vállalkozás sikeres. és a dolgozó dolgozni képes. Betegség, gyermekvállalás. — kész csőd. A vállalkozás bukása esetén pedig a munkanélküli-segélyt is az alapbér után számolják ki. Úgy tűnik, mintha a munkavállalók nem lennének tudatában: kizárólag a munkaszerződésben, vagya kollektív szerződésben foglalt jogaik és kötelezettségeik érvényesíthetők. Érdekeiket pedig senki más, csakis maguk védhetik meg. A munkaadókat ugyanis — különösen az átmenetnek e mostani, a zavarosban halászóknak, a gyors gyarapodásra vágyóknak kedvező szakaszában — nem túlzottan érdekli az alkalmazottak közérzete, még kevésbé a szociálisegzisztenciális biztonsága. Az érdekvédelmi háttér nélkül munkát vállalók egykönnyen megoszthatók, fölvirágoztatható az új szervilizmus. eluralkodhatnak a farkastörvények — annál inkább, mert az azonos munkahelyeken dolgozók az egymás közötti versenyhelyzetre sincsenek fölkészülve. S.E. A lapokban közzétett hirdetésben a Szakszervezetek Csongrád megyei Szövetsége arra szólította föl mindazokat a szervezeteket, amelyek magukat a munkavállalók érdekképviselőinek tartják, hogy jelezzék részvételi szándékukat egy szakszervezeti kerekasztal munkájában. A munkavállalók helyi érdekvédelmi szövetségét kívánják létrehozni abból a célból, hogy — a munkaadói oldal megszervezödése után — háromoldalú, az önkormányzatok részvételét is igénylő tárgyalásokon lehessen az eltérő érdekeket képviselni a foglalkoztatáspolitika legkülönfélébb témáiban. A helyi ÉT (Érdekegyeztető Tanács) majdani foglalkoztatási bizottsága közvetlenül ellenőrizné a Foglalkoztatási Alap megyénkre „leosztott", úgynevezett aktív pénzeszközeinek fölhasználását — miután elkészülne a megyei munkaerő-piaci helyzet fölmérése, a munkanélküliség kezelésének terve. Mint ismeretes, az idei költségvetés két ónálló alapban különített el pénzeket a foglalkoztatáspolitikára: 12,6 millió forintot a Foglalkoztatási Alapban (FA), 9,0 millió forintot az újonnan életre hívott Munkanélküliek Szolidaritási Alapjában (MSZA). Az előbbi egy részét osztanák fel a megyék között, azért, hogy rugalmasabb, a valóságos változásokhoz hamarabb igazodó munkanélküli-ellátási rendszert lehessen létrehozni. (Eddig azt is Budapesten határozták meg. mikor és milyen átképzési tanfolyam indulhat Szegeden...) Mindez: sürgős. Tizenkettő előtt öt perccel vagyunk, mindjárt harangoznak. így fogalmazott dr. Dobóczky Károlyné, a fölhívást kibocsátó megyei szakszervezeti szövetség titkára. Miért? Bár a munkanélküliség szempontjából Csongrád megyében eddig „csak" Vásárhely körzetét tekintették válságövezetnek, a rideg számokból kiolvasható tendencia az, hogy egyre nő a munkanélküliek száma az egész megyében, Szegeden is. A tavaly szeptemberi adathoz viszonyítva, decemberben 3 ezerrel többen jelentkeztek a munkaügyi szolgáltató irodában, összesen 8 ezer250-en, s 91 százalékuknak nem volt munkaviszonya. Segélyt sem kaptak már háromezer huszonhatan (70 százalék fizikai, 30 százalék szellemi foglalkozású volt). Mit tudott ajánlani nekik az iroda? Összesen 1333 üres állást tartottak nyilván, túlnyomó többségben, 89,2 százalékban fizikai munkát kínáltak, s mindössze 10,8 százalékban szellemi munkát. A helyi érdekegyeztető fórum természetesen nem véd meg senkit az állástalanság rémétől; azt remélhetjük, hogy hatékonyabban, mert kevéssé mechanikusan lehet majd használni a központi pénzeket. (sulyok) Bár még nem özönlötték el tömegesen a pszichiátriai gondozókat a munkától megfosztottak tömegei, de az idő előrehaladtával, a munkamítkiiliek táborának gvarapodásá\ ul égi re többen keresnek és várnak majd segítséget a lelkek ismerőitől, it lelki bajok gyógyítóitól. A pszichiátriai gondozó főorvosa. dr Ónodi Sarolta e problémáról még kevés tapasztalattal bír: • — Ami eddigi megfigyeléseink szerint összességében elmondható: a fiatalokat nem érinti lelkileg oly súlyosan a munkanélkülivé válás, mint azokat, akik 15 — 20 évet húztak le egy munkahelyen, s most váratlanul az utcára kerülnek. Ez érthető, hiszen a középkorúak már igen nehezen változtatnak. Az átképzésre. új munkára sokkal kevésbé alkalmasak, mint fiatalabb sorstársaik. Ez a tény eleve a teljes kilátástalanság érzését szüli bennük, s a többi között emiatt sérülnek lelkileg súlyosabban. Ráadásként őket — a 40—50 éveseket —. a csalódás is megrendíti. Fájlalják, hogy hosszú évek becsületes munkájáért „cserébe" kisemmizik óket. Gyakran mondják patetikusan, ám joggal: életemet, véremet áldoztam a vállalatért, a gyárért, s kidobtak, mint egy elhasznált papír zsebkendőt. Frusztráció-agresszió — Az elmélet szerint mi zajlik a lelkekben a tartós, sokak számára végleges munkanélküliség érzésének átélése közben és a pszichológia forgatókönyve szerint, hogyan írható le a munkanélküliek lelki státusa? — kérdeztem az orvospszichológust, dr, Molnár Péter egyetemi tanárt. — A munkanélküliség — a pszichológia szaknyelvén szólva — frusztrált élethelyzet, ami magyarul •annyit tesz: akadályoztatott, gátolt. Frusztrálódik a munkanélküli jelentőségtudata. valamint mindazok az életcélok, amelyek eléréséhez, megvalósításához a munkaviszony szükségeltetett. A frusztrációnak lehetnek pozitív következményei, de a negatív-hatások erőteljesebbek. Az akadályoztatott ember — előbbutóbb — agresszív lesz, aminek szükségszerű következményeképpen megromlanak kapcsolatai családjában es tágabb környezetében egyaránt Egyre inkább elszigetelőKi marad a padlón? Azokban az országokban, ahola munkanélküliségnek hagyománya-kultúrája van, az állási vesztett emberek kevésbé sérülnek lelkileg, mint nálunk, ahol most hirtelen szakadt tízezrekre a munkavis/onv elvesztése iniatt a feleslegesség érzése. A munkanélküliség azon túl. hogy anvagilag-egzisztenciálisan súlyos csapást jelent, a munkát vesztett emberek lelkét is megviseli. / dik. magára marad, pedig éppen ez ellen kellene küzdenie. A frusztráció másik súlyos következménye, hogy az ember regresszióba kerül, azaz saját képességei, tudása alatt teljesít. A legveszélyesebb következmény: a fixálódás. Semmi mást nem lát. mint az akadályt. — nevezetesen a munkanélküliséget, — s úgy gondolja, ez most már mindig ott tornyosodik előtte. Örökkévalóságnak, megmásíthatatlannak tekinti helyzetét. Az ebből megszülető tehetetlenség érzése depresszióssá teszi, s egyre kevéssé lesz alkalmas arra. hogy ha újabb munkalehetőség adódik, akkor többé-kevésbé ep lélekkel, a siker reményével tudja azt felvállalni. Persze, hogy a munkanélküliség ténye milyen hatást vált ki az emberből, az legalább annyira függ a személyiségétől, mint aktuális lelki állapotától. Vannak és lesznek, kik egy életre padlóra kerülnek, és olyanok is, akik ha nehezen is, de feltápászkodnak. Kérdés, ki milyen mértékben képes alkalmazkodni egy számára új, sorsfordító helyzethez, ami — vitathatatlan tény — a megszokottnál lényegesen nehezebb, céltudatosabb alkalmazkodást kíván. Ki hogyan él meg? A professzor utolsó mondataira — miszerint a személyiségtől. 4elki habitustól függ a munkanélküliség megélése, elviselése — rímel az a meglehetősen ritka történet, amit Kukla Máriától, a munkaközvetítő iroda pszichológusától hallottam egy munkáját vesztett pedagógusnőről, aki a sajtban nem a lyukat látta meg. Munkaviszony híján pótolta a hosszú évek alatt felgyülemlett restanciáit. Elolvasta a korábban félretett könyveket, színházba, moziba jáfi. s „mellesleg" elvégzett egy számítógépkezelói és egy nyelvtanfolyamot. Középfokú nyelvvizsgát tett. s mikor elérkezettnek látta az időt. pályázgatni kezdett meghirdetett állásokra. Harmadik próbálkozásra sikerült munkát találnia és hajdani pedagógusbérériéi lényegesen többért elhelyezkednie. — Persze ritka kivételnek számít az ily erős lelkű, cselekvő, semmitől kétségbe nem eső ember. A történethez azonban az is hozzátartozik: „hősünk" biztos családi háttérrel csinálta végig mindezt — mondja a történetet kiegészítendő a pszichológusnő. — Ezek szerint, mint az élet bármely nehézségének elviselésében, a munkanélküliség kibírásában is meghatározó a család. — Sokat segíthet a tulelésben, de a munkanélküliség elviselésének mikéntjét nagyban befolyásolja az előélet is. A nehéz sorsú emberek — azok, akiknek életét több nagy megrázkódtatás kísérte — nehezebben viselik, hiszen az ó. esetükben a munkavesztés egy kudarcsorozat újabb állomása. S nyilvánvalóan nehezen viselik azok is. akiket éppen egy lelki krízis kellős közepén ér az állásvesztés. — Lát-e különbséget férfiak és nők 'között. En úgy gondolom, a gyengébb nem több kapaszkodót, elfoglaltságot talál magának. — A szakirodalom szerint a nők valóban könnyebben viselik, könynvebben találnak új, vagy más célt életükben Saját tapasztalataim azonban azt igazolják, nemigen van különbség a két nem között. Sok nó kerül krízisbe munkahelye elvesztése miatt. Valószínűleg közrejátszik ebben az is. hogy a mai nők számára már korántsem kielégítő a háziasszony, a családanya szerepe. Teljes értékűnek csak a harmadikkal, — a dolgozó nó szerepkörével — együtt érzik magukat, s ha e lehetőségtől megfosztatnak, lelkileg könnyen összeroppannak. — Ön. szerint kik a. legveszélyeztetettebbek, kik számára jelent igazán nagy tragédiát a munkanélküliség? i— A rokkantakat, akik most már végképp kiszorulnak a munkaerőpiacról, és emiatt felerősödik bennük a feleslegesség, az értékcsökkenés, érzése. Sorscsapás ez az alkoholistáknak, akiket az elsők között távolítottak el a munkahelyekről, s akik ezért még inkább az italban keresnek menedéket. A börtönviselt munkanélküliek helyzete is kevés reménnyel kecsegtet. Ők még a munkanélküli-segélytől is elesnek, no és priusszal elhelyezkedni mármár reménytelen. A legfájóbb, hogy sok fiatalt is sújt a munkanélküliség. Felnőtt életüket mindjárt kudarccal kezdik. Az állás hiánya életük valamennyi területére hat, s ez a -hiány szinte mindenben — a párválasztásban. az otthonteremtésben az énazonosság-tudat kialakulásában akadályozza őket. Álláskereső technikák — A munkaügyi szolgáltató irodákban nem véletlenül jelentek meg a pszichológusok. — A nyugat-európai országokban — ahol nem mai keletű a munkanélküliség — klubokban tanítják az álláskeresés technikáját. A tanrendbe szSmíalan okítandó tartozik: az önéletrajz helyes megírásától az első felvételi bemutatkozáson át a munkanélküliség hónapjainak hasznos, és majdan kamatot hozó eltöltéséig. Mi még messze vagyunk egy jól szervezett és eredményesen működő pszichológiai segítő hálózattól. A munkaközvetítő központokban most jelentek meg a pszichológusok. és most alakul az aktív segítség megszevezése. A munkapszichológusok az átképzéseket segítik, és a későbbiekben az álláskeresési technikák tanítására is vállalkoznak. Az egyik legfontosabb teendőnk a megelőzés, ami ez esetben a helyes pályaválasztásra történő felkészítést jelenti. A munkahely elvesztése miatt krízisbe került emberek terápiájára nem vállalkozunk, őket a pszichiátriai gondozókba, illetve osztályokra irányítjuk. Csongrád megye kivételes helyzetben van. Kísérleti megye lévén, — a világbanki program keretében — hamarosan elkészül Szegeden a számítógépes érdeklődés- és képességvizsgáló laboratórium, ami nagysegítséget ad a pszichológusnak a munkanélküliség okozta lelki problémák megelőzésében is. KALOCSAI KATALIN i" Munkaerő „ollo 1989. 3. n.ev - 1990 4. n.ev 10 ezer D s • • _ .0 \ a1989 Allas-kinaiatok sz 1990 Munkát karosok szama