Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

KÖ Vkép 1991- február 18., hétfő Szárazföldi offenzívára várva Rafszandzsani iráni elnölc — feltehetően felismerve a realitásokat, tudva, hogy az Irak melletti hadba lépés felérne egy öngyilkossággal — mértéktartóan nyilatkozott, és országa semlegességét hangsúlyozta. Az utóbbi napok azonban aggodalomra adnak okot, mivel Irán úgy nyilatkozott, hogy Izrael hadba lépése esetén bekapcsolódna a háborúba. Izrael a rakétatámadásokat mind ez idáig nem torolta meg. A visszacsapások technikai akadálya, hogy a szövetségesek nem adták át Izraelnek légierejük elektronikus „barát vagy ellenség" azonosítókódját. Ennek hiányában pedig igencsak veszélyes vállalkozás volna az amerikai gépektói nyüzsgó iraki légtérbe tévedni. Samir államfő szerint országa most önmérsékletet tanúsít, de nem garantálja, hogy így fog tenni a jövőben is. A CBS légitársaság értesülése, hogy a Pentagonban megegyezés született: a: izraeli légierő bekapcsolódhat a háborúba, de csak u szárazföldi harcok megkezdése titán. Az amerikaiak féltik az ENSZ BT cs a koalíció egységét, amelyet szétforgácsolhat egy esetleges szovjet tűzszünet. A belsó haláltusáját vívó birodalomban sokan rokonszenveznek Irakkal, a katonai vezetők részéről pedig növekvő elégedetlenségről számolnak Egv hónapja, hogy az amerikai és a velük szövetséges országok légiereje, a január 15-1 határidő lejártával megkezdte Irak és Kuvait bombázását. Szaúd-arábiai bázisokról, Törökországból, Angliából, Pakisztánból és hat repülőgép-hordozóról összesen több mint kétezer repülőgép emelkedett a levegőbe, hogy leszórja bombaterhét Száddám országára. Napi kétezer bevetés mellett eddig megközelítően hetvenezer támadást hajtottak végre kiivaiti és iraki célpontok ellen — ez percenként átlagosan egy detonációt jelent. be. Szaúdi lehallgató-berendezések iraki csatornákon elhangzott orosz nyelvű beszédet hallottak, amely megerősíteni látszik a korábbi feltételezést: Irakban még mindig vannak szovjet „katonai tanácsadók". Az egy hónapja folyó légi előkészítés után sor kerül a szárazföldi hadműveletre. Az angol Jane's Defence Wcekly című katonai szaklap szerint ez nem is annyira csak íöldi. hanem egy összehangolt összfegyvetnemi akció lesz. Az újság katonai szakértője szerint semmiképp sem szovjet módszer szerint fogják ezt megvívni, hanem a lehető legkevesebb dhlo-' zárra törekednek majd. A íöldi támadás után rövidesen választ kapnak majd a szövetségesek egy nagy kérdésre. Vajon mekkora hatásfokú volt a stratégiai bombázás, amelynek célja az iraki hadsereg harcértékének 50—30 százalékos csökkentése volt. A Pentagon szerint leromboltak tízezer célpontot — iraki közlés szerint ezek nagy része polgári létesítmény —, elpusztították ezek katonai személyzetét, és megtizedelték a köztársasági gárdát. Egyes szakértők igen szkeptikusak a stratégiai bombázással kapcsolatban. A New York Times, a tekintélyes amerikai lap szerint az. iraki csapatok nagy része még érintetlen, föld alatti bunkerekben vés2elte-\eszeli át a légitámadásokat. Bush elnök „nagyon-nagyon elégedett az eredménnyel", de hangsúlyozta: nincs szükség kapkodásra. Mások a támadást inkább sürgetnék, mint késleltetnék, ugyanis márciusban megváltozik az időjárás. Az eddigi szárazabb, csapadékosabb időt felváltja a hőség, amikor lehetetlenné válik a vegyvédelmi öltözék félóránál további viselése. A mérges gázok egyik szakértője úgy véli: bár a légierő bevetései során elpusztultak a mérgesgáz-gyárak, de SzaddámnaY. még mindig annyi ilyen típusú fegyvere van, hogy az egész Közel-Keletet elgázosíthatná vele. A katonáknál lévő NATO-ellenmérgek nem nyújtanak megfelelő védelmet Eg>esek mérges gázos terrortámadásoktól tartanak. Közben valóságos ökológiai katasztrófát okoz az Öbölben egyre terjedő olajszennyeződés, egyre növekszik »iraki polgári áldozatok száma. A szövetségesek mindenekelőtt Kuvaitot akarják fölszabadítani. Ennck'elsö. három órán át folyó csatája Déf-Kuvattban zajlott, ahol amerikai és szaúdi erök tüzérségi-légi és tengeri támogatással támadtak egy iraki esapatösszevonást. A légi bevetések napi 3 ezerre növekedtek. és a Pentagon szóvivője szerint folynak az előkészületek a „következő szakaszra". Pál Tamás A befejezés ideje: egyre nagyobb kérdés A Honvédelmi Minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó illetékese azokról <\ véleményekről nyilatkozott, amelyek a háborút 7—10 nap hofszúnak jósolták. — Úgy gondolom, egy fontos tényezőt figyelmen kívül hagytak azok. akik korábban jósoltak a háború kimenetelét illetően, s ezért tévedtek. Nevezetesen azt nem vették számításba, hogy a szövetségesek a lehető legkisebb veszteséggel kívánják megvívni a harcot, — Ez az oka a háború elhúzódásának? — Egyrészt igen. Másrészt viszont az, hogy Irak vezetői nem ésszerűen gondolkodnak. Ha nem így lenne, az első napok veszteségei után már fegyverszünetet kértek volna, s kivonulnak Kuvaitból. Ehelyett azonban értelmetlen rakétatámadásokat intéznek Izrael és Szaúd-Arábia ellen. Azért értelmetlenek, mert katonailag sem jelentőségük, sem szükségszerűségük nem volt. — Irak olyan híreket közölt, miszerint csak kis veszteségekei szenvedett, légierejének döntő része még titkos bunkerekben vár bevetésre. / — Mire várhatna még, amikor a katonai potenciál nagy részét megsemmisítették? Biztos vagyok benne, ez a légierőre is igaz. — A kezdeteknél óriási technikai fölényről beszéltek a szakértők, a szövetségesek oldalán. Valóban létezik ez a fölény? — Teljes mértékben. — Most hogyan látja a háború esélyeit? — Az esélyeket illetően pillanatnyi kétségem sem volt eddig sem. A szövetségesek túlereje mindenképp Irak vereségét hozza, csak idő kérdése. — Igen, az idő. S vajon mennyi idő? — A jóslás nem katonai műfaj. S a 7—10 napos befejezést illető tévedés miatt most már amúgy is könnyelműség újabb határidőt adni. Ráadásul ebben az esetben a racionális gondolkodás is kudarcot vall, hisz amúgy már Iraknak rég kapitulálnia kellett volna, a további pusztítás megakadályozása érdekében. (balogh) A szigorú átvizsgálás ellenére: nőtt a forgalom Zubek János alezredestől, a határőrség szóvivőjétől megkérdeztük: _ — Érvényben vatmak-e még határátkelőhelyeinken a szigorú vizsgálatot szolgálti intézkedések, a teljes készültség? — A megerősített szolgálat január 1 l-e át& folyamatosan érvényes, s ebbe nemcsak a határátkelőhelyek, hanem a zöld határ fokozott védelme is beleértendő. Alaposabb tehát az útlevélvizsgálat, minden gépjárműre, minden csomagra kiterjed a teljés átvizsgálás. " ? — Ezen kfvtil volt-e szükség komolyabb intézkedésre? — Három héttel ezelőtt három napig a fokozott védelmet is meg kellett erősítenünk a jugoszláv határon, az ismert krízishelyzet miatt. Miután a jugoszláv hadsereg legmagasabb harckészültségét megszüntették, s a tartalékos rendőrök is beszolgáltatták fegyvereiket, a „megerősítés megerősítését' megszüntettük, tehát viszszavontuk az odavezényelt 1300 katonát eredeti szolgálati helyére. — Találkoztak-e illegálisan átlépni kívánó emberekkel? — Négyszer annyi határsértőt fogtunk el, mint a tavalyi év azonos időszakában — ez szánt szerint 1600 embert jelent. (MTI-hír: szentesi határőrök Derekegyhuza térségében 33 pakisztáni és 11 bangladesi határsértőt, 4 török. 2 román, később 3 magyar embercsempészt foglak cl. ) — Okozott-e fennakadást az utasforgalomban a fokozott ellenőrzés? — A legtöbb helyen nem. Parassapusztán fordult elő néhányszor, hogy Lengyelországba tartó jugoszláv buszok tucatjai összetorlódtak — ez a síidénnyel van összefüggésben. — Az Öböl-háború valamilyen formában éreztette-e hatását a magyar határon? Fogtak-e terroristát, tapasztaltak-e fegyveres előkészületet? — Nem, ilyesmit nem tapasztaltunk. Szomorú azonban, hogy sokan ilyen nehéz időkben élték ki tréfás kedvüket, s telefonjaik nyomán igen sok bombariadót kellett tartanunk, órákra kiürítve emiatt egy-egy átkelőhelyet. A háború egyébként olyannyira nem éreztette más formában a hatását, hogy tavalyi idegenforgalmi rekordjainkat is túlszárnyalva, januárban újabb huszonöt százalékkal nőtt a határainkon átlépők száma. „ , . _ r Balogh Tamas A szövetségesek hajszálrepedései Az Öböl-háború kitorésekor kevesen voltak, akik nem értettek egyet a szövetségesek hadműveleteinek megindításával. Még kevesebb ilyen embert lehetett találni katonai körökben. Korsós László ezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója ezen kevesek közé tartozott. — Akkori véleményemet csak erósíti az a veszély, ami most kirajzolódik: hogy a háború elhúzódhat. A harci cselekmények befejeződhetnek ugyan, de a helyzet rendezése hosszú időt igényel. S azok a hajszálrepedések, amik a szövetséges országok között léteznek, léteztek — tovább mélyülhetnek, szélesedhetnek. S ez egy újabb veszély. A nagy kérdés itt az: mi legyen a háború után? — Egyáltalán: mikor lesz ez az „után "? — Úgy vélem, még nehéz és hosszú küzdelem vár a szövetségesekre. Ez csak akkor lenne másképp, ha az események hatására az iraki hatalmi eliten belül is válság bontakozna ki. Hozzáteszem, igen komoly nemzetközi érdekek szólnak a mielőbbi fegyverszünet mellett, aminek persze Kuvaitnak az irakiak általi föladása lenne az egyik feltétele. Bárhogy is végződjenek azonban a dolgok, biztos, hogy teljesen új helyzet alakul ki a térségben. Én bízom abban, hogy ez az új helyzet alapot szolgáltathat majd azon okok megszüntetésére, melyek eddig állandósulttá tették a háborús, sót, világháborús veszélyt a KözelKeleten. — A háború kezdetén arról is beszélt: nagy hiba, hogy olyan országok, mint Kína, India, Pakisztán vezetőit nem vonták be a békés rendezés kísérletébe. Máig nehéz megtudni ezen országok álláspontját. — A háború ezen stádiumában még mindig várakozó állásponton vannak ezek az országok. Nem akarják elkötelezni magukat egyik félnek sem. Színt akkor vallanak, ha Kuvait határait túllépi ez a konfliktus. B. T. Feltétel nélkül Az Irak-ellenes koalíció nyolc arab tagállama közös állásfoglalásban szólította fel újból Irakot, hogy feltétel nélkül vonja ki csapatait Kuvaitból. Az Egyiptom, Szíria és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot (GCC) alkotó hat ország külügyminiszterének kétnapos, kairói értekezletéről kiadott közlemény egyben körvonalazza a háború utáni időszak arabközi együttműködésének kívánalmait, s azt hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés nem korlátozódik az értekezleten képviselt államokra, nyitva áll minden arab ország előtt (MTI) Csempészett rubelmilliárdok Magyar segítséggel? A szovjet miniszterelnök szombaton csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy az általa gazdasági puccskísérlettel megvádolt külföldi bankok milyen hevesen reagáltak állításaira, de fenntartotta azon véleményét, hogy nyugati pénzintézetek — egyebek mellett magyar segítséggel is — kicsempészett rubelmilliárdok tisztára mosásával próbálkoztak. Az eredeti változatnál mindenesetre enyhébb formában előadott tévényilatkozatában Valentyin Pavlov kijelentette: már csak azért is meglepődött az általános reakción, mert nem is nevezett meg konkrét bankokat. Csak annyit mondtunk — tette hozzá —, hogy tudomásunk volt bizonyos nagyszabású rubelügyletekról, bizonyos csatornákon keresztül. Pavlov egyébként meg nem nevezett francia állampolgárokat említett, akik szavai szerint Magyarországon, Hollandián és Svájcon keresztül bonyolítottak szervezett rubelügyleteket. A kormányfő mindazonáltal most már nem beszélt nyugati gazdasági puccskísérletről, de ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy bizonyítékai vannak nyugati bankok és vállalatok rubelcsempészési akcióira. Pavlov szerint svájci, török és osztrák cégek rubelmilliárdokat próbáltak piacra dobni. Megemlítette azt is, hogy osztrák és keleteurópai bankok nyíltan rubelátváltási árfolyamokat tesznek közzé, jóllehet, a szovjet fizetőeszköz nem konvertibilis. Pavlov szerint a külföldön forgalmazott rubelek végül mindig a szovjet piacon bukkannak fel, pótlólagos keresletet támasztva a fogyasztási javak iránt, amelyeket ráadásul ki is csempésznek az országból. A kormányfő szerint Törökországban máris kétmillió szovjet tévékészülék üzemel, pedig hivatalosan egyet sem exportáltak oda. (AFP Reuter) Az SZDSZ ellenfele a kormánynak Szabadelvűnek deklarálta magát újonnan elfogadott alapszabályában a Szabad Demokraták Szövetsége. Az erre vonatkozó határozat szerint — melyet a párt szombaton, Budapesten több mint 500 résztvevővel összeült küldöttgyűlése mondott ki —, az SZDSZ „szabadelvű párt, a szabadság és szolidaritás pártja: a magyar társadalom demokrata meggyőződésű. a nemzeti, a politikai, szociális és kulturális elnyomás, kiszolgáltatottság minden formáját elutasító, a társadalom és az egyén felemelkedéséért, jobb életminőségéért tenni kész tagjait hívja soraiba". A párt tevékenységét illetően az alaptörvény kimondja: az SZDSZ politikai eszközökkel küzd az elvi nyilatkozatban, a rendszerváltás programjában és a küldöttgyűlések határozataiban foglalt értékek érvényesüléséért. A politikai vitát Kis János pártelnök felszólalása vezette be. Szerinte a kormány nem tud reagálni a valóságra, nem veszi figyelembe a krizishelyzeteket, s végső soron a bukás felé sodorja önmagát. — A kérdés, mint mondotta, az, hogy magával rántja-e az országot, vagy sem. Amennyiben pedig a kormány megbuktatja magát, fontossá válik az is, hogy milyen módon: az utca népe távolítja el, avagy a Parlament közvetítésével érvényesül a társadalom nyomása. Az SZDSZ szerint ez utóbbi lenne a kívánatos. A Szövetségnek meg kell mutatnia, hogy van politikai alternatíva, létezik olyan szervezet, amely képes irányítani az országot, mégpedig az SZDSZ. „Világos programot kell mielőbb kidolgoznunk, hogy mindenki lássa, készen állunk a felelősségvállalásra". Utalt arra, hogy a miniszterelnök többször is kinyilvánította, miszsntrt a kormány igazi ellenzékének az SZDSZ-t tekinti. Bejelentette: állnak elébe, sőt, azt is elfogadják, hogy az SZDSZ nem ellenzéke, hanem ellenfele a kormánynak. A küldöttgyűlésen felszólalók közül többen történelmi jelentőségűnek ítélték a küldöttgyűlést, hiszen Kis János pártelnök szájából végre elhangzott: az SZDSZ vállalja a kormányzati felelősséget. Tamás Gáspár Miklós az SZDSZ alapítói nevében kijelentette: készen állnak arra. hogy amenynyiben a magyar nép hívja óket, kormányozzanak. Hangjuk pedig most azért élesebb az elözó hónapokban tapasztaltnál, mert — a közvéleménnyel egyetértésben — meggyőződésükké vált: a jelenlegi kormány tönkreteszi az országot. (MTI) Zöldség-gyümölcs tartósított termék nagykereskedelmi tevékenységet folytató kft. gyakorlattal rendelkező kereskedelmi vezetőt keres. A szakmai tevékenységet tartalmazó pályázatot „Export és belker 538/12" jeligére a Sajtóházba kérjük Metelich Autófesték Szalon Mindenfajta autótípushoz 30 000 színben színkikeverés. Metál, acryl alapanyagú festékek. Szórógittek; alapozók, csiszolópapírok, javító ecsetek. Színkikeverés a helyszínen. Szeged, József A. sgt. 77. Ne sajnálja az időt, pénzt takarít meg! AKCIÓ! Csak 3 napig, február 18-20. Kiváló minőségű, holland ruhák, 600 Ft helyett 450 Ft/kg-os áron a „KRAJCÁROS" import ruházati boltban. Körtöltés u. 50. (a rókusi víztoronnyal szemben levő utcában). Nyitva: hétfőtől péntekig, 16-19.30 óráig Szőregen működő Eperlevél és Aranytojás KFT. mérlegképes könyvelői végzettséggel, lehetőleg mezőgazdasági, számviteli gyakorlattal, számviteli csoportvezetőt és hozzá beosztott két fő gyakorlott könyvelőt keres. Jelentkezést szakmai önéletrajzzal egy héten belül kérünk, Szeged-Szóreg, Tanya 2. címre. t