Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint A szabadelvűek vállalják a felelősséget Öbölbeli esélylatolgató — Magyar segítség rubelt csempésző bankoknak? — Az orvos, mint vállalkozó — Kirabolták Neotonékat ...és Tápén A

visegrádi hármas találkozót értékelő vélemények közül kétségtelenül a román külügyminiszteré a legérdekesebb: szerinte a háromszög kibővítése lehetséges. s az effajta együttműködés betöltheti a közép-európai biztonságnak a \'SZ felszámolása utáni űrét. Külügyminiszteri optimizmusának adott hangot Jacques I". í'oos is. A luxemburgi politikus reményét fejezte ki, hogy a szovjet—iraki párbeszéd hétfői, újabb fordulója eredményes lesz. t'oos. valamint olasz és holland kollégája Moszkvában egyébként találkozott Gorbacsovval, aki rendkívül nyíltan és élesen fejtette ki véleményét az őt ért gyanúsítgatásokról — hogy tudniillik eltért volna a peresztrojka célkitűzéseitől. A megbeszélésen szó volt persze az öbölbeli háboréiról is, melynek további kimeneteléről — egy hónappal a „sivatagi vihar" kitörése után — lapunk munkatársai szakértőket kérdeztek. (Részletek a 2. oldalon.) Dr. Tóth László megnyugtatta a kedélyeket: az új testület feladatait társadalmi munkában látja el, a kicsiny apparátust pedig a Részönkormányzatok Álgy rr on... város fizeti. Az új forma, mondotta, nem jelenti Algyő elszakadását, csak elősegítheti azt, egyelőre tehát minden marad a régiben. Ezután tették meg javaslataikat a falubeliek. A névsorban zárójelben a kapott szavazatok száma: Tari Erzsébet (131), dr. György Antal (127), dr. Major József (127), Török István (114), Borbély János (112), Beck Zoltán (104), Bakos József (101), Bogdán Gábor (90), Molnár Mihályné Vida Zsuzsanna (89), Karsai Lászlóné (88), Kovács Károly (75), Zánthó Csaba (72), Babcsány László (54), Molnár József (44), dr. Zaránd Rózsa (43), Mágori Zoltán (30). A barakkváros ebédlőjében a mennyezetről lehulló vízcseppek alatt tartottak szombaton délután 3 órakor gyűlést mintegy másfélszázán az algyőiek. Megjelent Tűhegyi József alpolgármester is. Dr. Piri József, a településrész önkormányzati képviselőjének felkérésére dr. Tóth László megbízott jegyző elmondta az egybegyűlteknek: a javaslatok alapján, a kapott szavazatok számának sorrendjében úgynevezett erőlista készül, amelyből Szeged közgyűlése választja ki dr. Piri József mellé a 10 képviselőt. Azért tízet, mert önállóként 11 fős testületre lenne jogosult Algyő; s azért a közgyűlés, mert ez biztosítja a leendő testület legitimitását, hisz a törvényes helyi hatalom adja rá áldását. Ha ez nem így történne, akkor Algyőn népszavazással kellene részönkormányzatot választani. A helybeliek kérdései egyfelől arra irányultak, a részönkormányzat képviselőit, s az ide települő három-négy tagú apparátust ki fogja fizetni, másfelől azt firtatták, változik-e ezzel a kedvezményes helyi közlekedés ... Cseppek a barakkból A nyakkendős úr elsőként ajánl néhány személyt a részönkormányzatba. Mindjárt az első név elhangzása után valaki felpattan: mutassuk be néhány szóval a jelölteket azok. kedvéért, akik nem ismerik őket. A jól öltözött úr nem késik a válasszal: dr. Major Józsefet mindenki ismeri a faluban, hiszen ö a községi állatorvos. * — Javaslom Bakos Józsefet — hangzik a terem mé. lyéről. A kijárat mellett feláll egy algyői polgár: Nyolcan vagyunk a faluban Bakos Józsefek. Nem tudom, rám gondolt-e? Százegy szavazatot kapott. Rá gondoltak. * — Kérem, nagyon ajánlom Boldizsár Jánost. Én ugyan nem ismerem őt személyesen — mondja ugyanaz a valaki, aki kiharcolta a jelöltek kötelező bemutatását pár perccel ezelőtt —. de mindenünnen hallom, úgy két éve tész már a faluért, s nem is keveset. — Nem vállalom — igy Boldizsár János —, mert én semmi olyanban nem veszek részt, ahol nem lehet ténylegesen is eredményesen dolgozni a népért. Van más nézet is. A megbízott jegyző szerint: — Ha saját magunkon nem segítünk, az Isten sem segít rajtunk. * Valahonnan a terem közepéről: — Ügy gondolom, Karsai Lászlóné a férje nélkül félkarú óriás lenne a testületben. Ezért ajánlom Karsai Lászlót. Igen ám. de nincs itt. Mit lehet tenni, meg kell kérni a feleségét, nyilatkozzon a férj nevében, hogy az vállalná-e a jelöltséaet. — Nem — közli tömören. Ügy látszik, ő másként gondolta. Ó. J. Zsúfolásig megtelt tegnap délután két órakor a művelődési otthon nagyterme. A falugyűlésen megjelent Tűhegyi József alpolgármester, dr. Bratinka József országgyűlési képviselő és Koha Róbert, a konzervatív frakció vezetője, közbiztonsági tanácsnok is. Dubecz György, a szervezési és jogi osztály irányítója a törvényes kereteket biztosítottnak ítélte, s felszólította az egybegyűlteket, tegyenek javaslatokat a tápai részönkormányzat névsorára. — Találjunk végre egy olyan főnököt, aki helybeli, ez itt a lényeg — rikoltotta (egy hang. A hátsó sorokat hatásosan fegyelmezte egy nyugdíjas asszony: — Akiskerttulajdonosok szavazócédulát nem kaptak, ne keltsenek hangulatot! A jelölést végigkísérték a közbekiabálások, nem egy esetben a fújolások. A tápaiak összesen 27 személyt láttak alkalmasnak a feladatok ellátására. A közgyűlés Márton György mellé 10 képviselőt választ. A tápai erősorrend: Laczi József (273), Miklós Nagy Ferenc (269), Ábrahám László (244), Kószó Istvánné (228), Lele Ambrus (226), Makra Mihály (213)), dr. Tímárné Horváth Magdolna (209), Tóth Zoltán (206), Révész Károly (202), Lele József (199), Ménesi Lajosné (184), Miklós József (169), Gora László (160), Márta István (160), Vanyorek Károly (158), Békési Györgyné (150), Gulyás István (138), dr. Sallai Miklós (125), Fülöp András (118), Miklós János (117), Hegedűs Gábor (109), Miklós Sándor (107), Kócsikné Süli Mária (105), Dávid István (102), Török Antal (101), Karai Rózsa (97), Terhes András (82). Ö. J. Átmentett lelkek Nemrég az. egyik szerkesztőségi értekezleten fölvetettem, készitsünk egy újságoldalnyi összeállítást a napi névtelen levél- és. telefonitermésből. Egyértelmű tiltakozás volt a vá_ lasz. s többen elmondták, hogy ezzel csak ötleteket adnánk a notórius gyalázkodóknak, s ha csupán az len. ne a cél: bemutassuk a helyzetünket, inkább ne beszéljünk, magunkról. és ne is ábrázoljuk ilyen eszközökkel azt a sokat emlegetett politikai és közéleti vitakultúrát. Az ötlet onnan jött. hogy néhány cikkünk után egyszerre vagyunk kommunisták, fasiszták, és ami a legszebb: liberális bolsevikok. Ez persze normális lenne a papírkosaram számára, de mégsem az, ha minden minősítéssel komolyan sze. retnék foglalkozni. Éppen ezlárt gyakran eszembe jut, hogy a legkülönfélébb bélyegeket ránk sütő polgárokat nagy örömmel ültetném le egv asztalhoz, hogv vitatnák meg talán ők. melv jegyek alapján lehet egy sajtótermék egyszerre baloldali és a kommunistákat diszkrimináló, ateista és elvtelen pápista. És ha eme asztaltól föl-fölpattanva torkuk vérzéséig érvelnének saját igazuk mellett, végszót adva. halkan jegyezném meg: Uraim, ilyen egy néplap. Sietve kopogöm ide: nem a vitakultúráról beszélek. Ezt a csontot lerágták, lerágatták velünk letűnt korok nagyvezérei. Ezért hát másra irányítanám a figyelmet, ha meghallgattatok. Uralkodik errefelé ugyanis egy lelki magatartás, amiről a diktatúra alatt azt hittük, hogy ez az örök el. lenzékivel azonos, holott ez többnyire nem más, mint az örök sértett. Tulajdonosa azzal a tévképzettel él együtt, hogy véleményét ellenségei támadják, nézeteinek érvényesülését pedig a sötétben bujkáló retrográd erők akadályozzák meg — természetesen összeesküdve, konspirálva és nemzetellenesen. Ez a sze. mélyiség nem tud váltani, alkalmaiban fölfogni azt, hogv győzött, hogy nézeteit nem kell többé titkolni. sőt véleménye megformáltan törvényhozó erő is lehet. Nem. Emberünk képtelen elfogadni. hogy a struktúrateremtő szerepébe került, inkább kiéli annak is maradék lehetőségét, hogv most már akár a díszemelvénvről. de legalábbis büntetlenül korholhatta politikai ellenfeleit. Dúltan. öntudattal. át. mentett lélekkel, átmentett sértődöttséggel — a hatalmukat többek között éppen miatta átmentő erőkkel szemben. S nem érzékeli — miért is tudná? —, hogv éppen ő. aki annyira akarta szóban és titkos írásban. szóval, éppen ö nem váltott rendszert, mert nem váltott gondolkozást. nem váltott szándékot. Tudom, minden eszmerendszernek megvannak a farizeusai — rajtuk lehet kritizálni a gondolatot. És ugyanígy minden nézetnek születnek szélsőségei, akik viszont leplezik az adott gondolatkörre épült struktúrát, azaz mintegy kibeszélik a gyengeséget. Ha nem is tőlük, de tanulni kel. lene rajtuk Hadd emlékeztessek arra. milyen nevetségesek voltak a kommunista ideológia fizetett főikorifeusai egyegy sajtóbotránv ideién. Jelentéseket gyártottak, kihallgatásokat vezényeltek, berendeltek és kinyilatkoztattak, működtették az alulról fölfelé, majd pedig a fölülről lefelé ható becsinálás mechanizmusát, csak éppen arról feledkeztek meg. hogy döntéshozó hatalom volt a kezükben. És botrányok, megpróbáltatások nélküli időszakokban is a földalatti mozgalom jegyeit hordozták magukon, titkol irataikkal, keserűen szellemtelen, zártkörű rendezvényeikkel. állandó sugdolózásaikkaL mintha igazából visszavágynának, a régi jó ellenzéki időkbe. amikor minden begyűjtött pofon után egyedfejlődésnek indult a leninista prolotáröntudat. Ezt persze csak azért mondom, mert félek ezektől a párhuzamoktól. Meg a kelet-európai késleltetett fejlődés ténveitől is. mely ebben az összefüggésben annyit tesz. hogy eev korábbi hatalom birtokosai a politikai praxisból átsétálnak a gazdaságiba. míg az új politikai élet egy. részt önmagával acsarkodik. másrészt pedig — nosztalgikus vágvat érezve a múlt büntetlen kibeszélése iránt — kivont karddal vágtat viszsza a halzsíros. vagy valamely előkelőbb őshazába. Dlusztus Imre Száz kilométer egy szuszra Elektromos „pingvin*9 — Vásárhelyről Régi álom az elektromos meghajtású személygépkocsi, talán nincs is olyan nagyobb autógyár, amelyik ne ölt volna dollármilliókat a fejlesztésekbe. Az átütő siker azonban rendszerint elmaradt, s ennek legfőbb oka, hogy az elektromos energiát tároló akkumulátorok még mindig túl nagyok, nehezek, illetve csaknem megfizethetetlenek. Egy feltöltéssel ezek az autók csak harmad-ötödannyi kilométert képesek megtenni, mint benzines társaik. Ennek fényében tehát meglepő az a hír, hogy egy kft. elektromos meghajtású személygépkocsikat gyárt Hódmezővásárhelyen. A Pinguin Kft. peremvárosi üzemépülete előtt féltucat vadonatúj, soha nem látott, kicsit samarás, oltcitos, mai divatnak megfelelő vonalvezetésű autó: a Tavria ZAZ 1102. Üresen kiqsit mindegyik fenn hordja a hátulját, akkumulátorokkal terhelve azonban mindjárt harmonikussá válik az autó. A bázeli Fridez Sölár Ag. és a Pinguin közös vállalata tavaly szeptemberben alakult, s a Szovjetunióból — valutáért — vásárolt autókba szerel svájci villanymotort és magyar gyártmányú akkumulátorokat. A mintaautó október végén „indult" Svájcba, ahol a szükséges engedélyt két hét alatt megkapták a vásárhelyiek. Németországban sem volt fennakadás, s ezzel gyakorlatilag megnyílt az út Ausztriába is. Jelenleg a nullszériát gyártják, szűk két hete tizenegy autót már kiszállítottak Svájcba. Idén egyébként körülbelül ezer összeszerelését tervezik, s egyelőre az sem látszik akadálynak, hogy időközben új frekvenciazavarási rendelet látott napvilágot Nyugat-Európában, vagyis ismételt engedélyeztetési eljárások szükségesek. A világos, tágas, jól felszerelt műhely egyik satupadja mellett egészen szokatlan díszlet, azaz inkább tartozék: három láda sör, a felső rekeszben az üvegek kétharmada úres. Nagyra nyílt szememet látva Sebesy Zoltán műszaki igazgató megelőzi a kérdésemet. „Higgye el, még senki sem vitte túlzásba, nem élt viszsza a lehetőséggel. Nálunk nem szabad hibázni." A Tavria nyitott motor- és csomagterében, a speciálisan kialakított tepsikben sűrűn egymás mellett sorjáznak az akkumulátorok. Hátul 9, elöl 5 darab, egyenként 230 amperórás teljesítménnyel. (Sima Lada-aksiból majd 60 darabra lenne szükség, ugyanekkora tárolókapacitáshoz.) Az autó az áramforrásoknak köszönhetően 400 kilogrammal nehezebb az eredeti változatnál, amelyből egyébként megmaradt az ötsebességes váltó is. A 8590 kilométer/óra végsebességű, 4-5 személyes elektromos Tavria megerősített futóművel és karosszériával, 100-120 kilométert tud megtenni egy feltöltéssel. Az akkumulátorok ezer teljes kisülést bírnak. Hogy ennek az új elektromos autónak egyelőre nem lesz piaca Magyarországon, azt azért gondolom, mert Svájcban pontosan annyibakerül; mint egy Volkswagen [ ü megszállott vasutas Bruno Fridez, a Piriinr.n svájci partnere nem is olyan régén kezdite. — öt-hait éve, imég vasutas koromban -neveztem egy elektromos kocsikra (kiirt versenyen. Négyszáz kim-.t kellett megtenni öt nap álaitt, napelemekkel. A Háromkerekű járgányt időnként imég pedáldal is segíteni kellett, s ammak több hibája voftt, mint előnye. — A bicikli után mikor jött az autó? — A következő lépcsőként nagyon könnyű műanyag karosszériába építettünk elektromos motort. A 30, majd »0 darabos széria titán csaknem feJhiagyham a kisérlieitezéssel. nabelemekJkel lnátóziatí áramot termelnd, s azt értékesíteni, jobb üzletnek bizonyult. — Mégis megtalálta a vásárhelyieket? — Hallottam a dízelmotoros PiIliiről, s alkiad/masnak találtam elektromos hajtásra. Jő embereket és rossz céget ismertem meg itt. Egyiidőben a vállalat megvásárlása ls szóba került. Később azonban már csak néhány munkás lőtt át. — Hogyan lett ebből Tavria? — Először egy tajvani autótípusban gondolkodtam, de az tűi dnága volit. s a tával-keletiek különböző jogokat is kiértek. A SzovjetunJcbain három nap alatt sikerült szerződésit kötni, azóta folyamatos a szállítás. közepes nagyságú benzinmotoros változata. Ma még nem kérdés, hogy a hazai autós melyiket választaná, Nyugaton azonban a szigorodó környezetvédelmi szabályok felértékelik az elektromos autókat. A családban bevallottan második, harmadik, speciálisan peremvárosi, illetve bevásárló célú gépkocsi benzingőztől elzárt, védett városrészekbe is szabadon behajthat A garátsban pedig elég egy 16 amperes biztosíték, és 4-5 óra alatt újra feltöltődnek az akkumulátor-*1' Kovács András