Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

2 Körkép 1991. február 12., kedd Szegedről is Kivonulnak a szovjet katonák Szerdán déli 12 Arától búcsúztatják a kiskundorozs­mai vasútállomáson a szovjet déli hadseregcsoport sze­gedi alakulatának katonáit, és azok családtagjait. Az eseményen az előzetes hirek szerint részt vesz Für La­jos honvédelmi miniszter, valamint a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete és katonai attaséja. Információink szerint a szovjet alakulat katonái Szeged és környékének lakosságától is szeretnének el. búcsúzni, ezért várják az érdeklődőket A hazaindulókat szállító vonat 12 óra 50-kor indul a dorozsmai állo­másról Jelentkezés a plébániákon Kényes küldetés Belgrádba II. János Pál programja Pusztaszeri dilemmák Első ülését tartotta teg­nap délután a pusztaszeri képviselő-testület. Ebből is kitetszik, hogy ez a fórum mindenekelőtt az ismerkedés jegyében zajlott, egymás el­képzeléseit vitatták meg a résztvevők. Ezen túlmenően a napirendek sorrendjében beszámolót hallgattak meg a tavalyi gazdálkodós ered­ményeiről. Kertész László polgármester elmondta, az elmúlt évben közel 100 ezer forinttal több tehót fizettek be az állampolgárok, mint 1989-ben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy végre befejez, hetik a ravatalozó építését, illetve a temető rendezését. Egyelőre nem tudni, hogy az .idén kapott 25 millió 200 ezer forint mire lesz elég. Vajon tudják-e támogatni az ifjú házasok lakásépítését, illetve képesek lesznek-e se­gítséget nyújtani az OTP-hl­teleket visszafizetni szándé­kozóknak? Máris 18 igénylőt tart számon az önkormány­zat. Egyelőre osztjók-szoroz­zák ezt a csekély összeget... A polgármester úgy véli, fejlesztésre aligha marad pénz a falu kasszájában. Az állampolgárok anyagi támo­gatására sem igen számit­hatnak, hiszen egyre többen adják el a tavaly megvásá­rolt építési telkeket, ami jól jelzi, az emberek pénztár­cája is kimerült. Sajnos, vál­lalkozók sem állnak sorban e kis lélekszámú falu hatá­rában. A képviselő-testület két hét múlva dönt az ön­kormányzat rendelkezésére álló összeg elosztásáról. (gombos) Hiánycikk a tűzrevaló Az országos szénmizéria hatása Szegeden is érezhető, bár a 'háztartások közel 90 százaléka gáztüzelésű. A magyar szénbányák a csőd szélén; nem szállítanak megfelelő mennyiségű és minőségű háztartási tüze­lőt. A várt segély, a külflüd­röl vásároltak behozatala, de leginkább azok elosztása késik. Az éfészék Tüzép­telepeire a vásárlók, és igy — láncreakciószerűen — a beszerző, közvetítő Tranzit Kft. gyakori fizetésképte­lensége miatt időszakosan érkeznek a csupán néhány vagonos szállítmányok. Nagy hát a sorban álilás: az Alföldi Tüzép szeged-róku­s: telepén tegnap 29 tonná nyl darabos szén érkezett, amiből mára valószínűleg nem marad. Helyette tűzi­fát kínálnak. Most a Szov­jetunióból érkező kőszénre várnák, de hogy mikorra érkezik, nem tudták meg­mondani. Tóth János telep­vezető jobb híján a város áfésztelepeit ajánlotta. Szőregen a Makai úton, ha lehet, még rosszabb a helyzet, bár a helyi igénye­ket még csak-csak ki tudják elégíteni. A december 31­ére várt szállítmány nem érkezett meg, viszont na­ponta 10-15 — közöttük Apátfalváról. Domaszékről jött — megrendelő jelentke­zik, többnyire hiába. Algyőn a Téglás utcai Tü­aép-telepen is válságos a helyzet. Hetente egyszer ér­kezik szállítmány. Mindhárom Tüzépnél feb­ruár végére várnak na­gyobb mennyiségben jugo­szláv, lengyel és szovjet szenet. Akinek nem ma­radt tflzrevalója, nem tehet mást: reménykedve vár és fagyoskodik. (varga) A szentatya 1991. au­gusztus 16-a és 20-a kö­zött látogat Magyaror­szágra. Kevesen tudják, hogy ezt az időt szabad­ságából veszi el. Az öt nap válogatott program­ja két héten belül a pos­tahivatalokban is kapható lesz. Az érdeklődők számára ki­adott „forgatókönyv" termé­szetesen nem tartalmazza a látogatás protokolláris ese­ményeit. Ennek oka, hogy a Vatikán államfője elsősor­ban, mint „a nyáj pásztora" érkezik hozzánk, s természe­tes, hogy a papság számára külön mondanivalója is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hívek teljesen ki len­nének zárva ezekből az ese­ményekből, hiszen például Esztergomban II. János Pál szabadtéri misén találkozik a papokkal és szerzetesekkel. A részletes program: Augusztus 16-án, pénteken 11 órakor érkezik Krakkóból a pápa repülőgépe a Feri­hegy I, repülőtérre. A foga­dási ünnepség után II. János Pál délután Esztergomban meglátogatja Mindszenty bí­boros sírját, ezt követi az esztergomi bazilika előtti té­ren tartandó szentmise. Ha­jón utazik vissza Budapest­re, ahol este a Parlament­ben fölkeresi a köztársasági elnököt, és a kormány tagja­it, s az Országház erkélyéről köszönti az összegyűlteket. A második napon, augusz­tus 17-én, szombaton dél­előtt a pápa Pécsre repül, és a pécs-pogányi repülőtéren misét tart. Délután a pécsi székesegyházba látogat, majd visszautazik Budapestre, ahol az Akadémia díszter­mében a tudomány és a művészeti élet képviselőivel találkozik. Augusztus 18-án, vasárnap II. János Pál Máriapócson görög katolikus szentmisén vesz részt, majd kora dél­után Nyíregyházára utazik, ahol a sportstadionban ta­lálkozik a hívőkkel. A dél­után újabb állomása Debre­cen, ahol a református nagy­templomban ökumenikus istentisztelet lesz. Este — is­mét Budapesten — az izrae­liták képviselőivel találko­zik. Hétfőn, augusztus 19-én délelőtt a szombathelyi re­pülőtéren tart szentmisét, majd délután a Haladás sta­dionjából indul vissza Bu­dapestre. A Mátyás-temp­lomban kispapokkal és szer­zetesnövendékekkel beszél­get. Este a Népstadionban a fiatalok várják a pápát. Az utolsó napon, Szent István király ünnepén, au­gusztus 20-án, reggel a Szent István bazilikában idősek­kel és betegekkel találkozik, majd a Szent Jobbal a Hő­sök terére megy, ahol misét celebrál. Délután Ferihegy­ről tér vissza Rómába. Mint látható, a pápai program rendkívül zsúfolt és megterhelő. A nyilvános események valószínűleg sok résztvevőt vonzanak majd, és még többen lesznek, akik távoli érdeklődőként kísérik figyelemmel a szentatya út­ját. A szervezők szeretnék, ha a televízió élö adásban közvetítené a történteket, így a miséken, igehirdetése­ken lélekben a távol mara­dók is részt vehetnének. A legnagyobb sokaság (a várakozás szerint 500-600 ezer jő) a Máriapócson és a Hősök terén zajló esemé­nyekre érkezik majd. Az északi határ túloldaláról, a magyar lakta területekről is sok zarándokra számítanak. Az útvopal kiválasztásának vezérlő elve az volt, hogy a lehető legtöbb ember, a leg­rövidebb útvonalon érkezve találkozhasson a - keresztény egyház fejével Az eseményeken minden érdeklődő díjmentesen részt vehet (természetesen nem számítva az odautazás költ­ségeit). Belépőket a plébá­niákon lehet kérni, ahol — a várható részvételi arány előrejelzése érdekében — összeírják a Jelentkezőket. Határidő nincs, az utolsó pillanatban is lehet jelent­kezni. (nyilas) Mivel szolgáltak rá no­vemberben a prémiumra a miniszterek, magyarázzák meg nekem; — méltatlan­kodott a nyugdija* (4140 forint havonta a reá eső rész, amiből „élni" kell). Ifjú korában két summás bérért robotolt az uraság­nál (az a pióca legfeljebb ha vasárnapra engedte sza­badon, „tisztelettel kérném, lelki szükségletem támadt, templomba mennék"), de oz sem tetszik a szép hófe­hér hajú bácsikának, hogy a házelnök a honatyák 44 százalékával szavaztat. („Szerettem volna, annyi fizetésért mint az övék, én Js csak egy gombot nyomo­gatni annak idején.") Még eok mindenről szól, mon­dandóját így végezte; sze­gény jó apám mindig azt mondta, politikával ne Jog­lalkozz, de bízzál, higgy a szakszervezetben, mert anélkül védtelen maradsz. Szegény, gondoltam ma­gamban, mit kellett megér­nie | Mert őelőtte egy szak­szervezeti fővezér éppen­séggel azt emlegette, komo­lyan véve küldetését bele­ment egynéhány csínbe, s amikor hátrapillantott, sen­kit sem látott. Vagyis "tá­masz, összetartás nélkül minden erőfeszítés ered­ménytelen erőlködés csu­pán. Idős asszony remegő han­gon fájlalta; ráharagítják a fiatalokat a nyugdijasokra. Kutyakomédiák mintha ők tehetnének a ma pályakezdők, családalapi­tók kilátástalan helyzetéről („végigdolgoztam az élete­met, most meg még a vi­lágból Is ki lökdösnének, kérem szépen támogassák a fiatalokat, könnyítsenek a sorsukon"). Kedvezményes üdülés, utazás, étkeztetés, szociális támogatás, egyenlő munká­ért egyenlő bér, rendkívüli segély, társadalmi munká­val kiérdemelt jutalom, ki­tüntetés, szolidaritás, kom­munista szombatok... hol van már a sok szakszerve­zeti maszlag, szólam, nem is sírja vissza senki, főként a politikai direktívákhoz igazodókat, azokat kiszol­gálókat. Évtizedekig jól kellett viselkedni, úgyhogy a szaktársak is elvtársak voltak (voltunk), most meg a bérből és fizetésből élő milliók, meg akik letették a lantot, azt veszik észre, nincs már muszáj elvtárs, de szaktárs se, A megyei szakszervezeti közgyűlésen mondták, munkavállaló-ellenes a kormány, a választott Par­lament. Grósztól Antaliig a bérek liberalizálásáról volt szó, mígnem most de­cemberben kiderült, min­dent lehet, csak ezt az egyet nem. Egyáltalán, a Parlament elé eddig beter­jesztett 1040 törvényjavas­latból egy sem volt olyan, amely a munkavállalóknak bizalomgerjesztő jövőképet csillantott volna fel. Há pedig így van, akkor ki kel­lene harcolni, erőszakolni, ha mást nem, hát néhány pozitív diszkriminációt. A változások, változtatások nem hoznak közmegegye­zést, de olyan sincs, akinek értékítéletében megbízhat­na a plebsz, aki hitelt ér­demlően mondaná; ezt mu­száj, mert nincs más, azt vi­szont elszúrták, de csú­nyán. Erre az igazlátó sze­repre alkalmas lenne vala­miféle alakulat, vélték a közgyűlésen, melyet a munkavállalói érdekképvi­seletek hoznának létre kon­szenzussal Szerintem már azzal is megelégednénk, ha csak annyit mondana ez az erős társulat, legyen bármi a neve; stop, tessék minisz­ter urak, igazgató urak másként csinálni, törjék a fejüket elfogadhatóbb meg­oldásokon, rangsorolja­nak ... Legalább az alkut, az egyezkedést kéne ki­kényszeríteni, nemcsak „taxis blokádkor", hanem a „dolgok folyamatában". Ehhez viszont a ma létező érdekképviseletekben nincs sem elég tudás, sem elég elszántság, sem kitartás, egység pedig egyáltalán Ezért mondhatja könnye­dén a kormány, nincs part­ner, akivel érdemben tár­gyalhat. Hát kiket akar látni ak­kor maga mögött a „ve­zér"? Megfáradt, elkesere­dett nyugdijasokat? Kiáb­rándult, kétségbeesett fia­talokat? Az agyonhajszolt középgenerációt? Vagy a még létező — még mindig meglepően sok — szerve­zet, alapszervezet választott vezetőit? ök voltak jelen a megyei közgyűlésen. Nekik sem az össz-érdekképvise­let, a konszenzus a lényeg. Erősen élnek bennük a rég­ről maradt gondolkodási sztereotípiák; üdültetés, tá­mogatások, mert a szaktár­sak is ezt kérik számon tő­lük. Ehhez szoktak hozzá, ezeket veszik el tőlük, ezek vannak megszűnőben. Tü­relmüket vesztve, már egy­másra sem kíváncsiak, a könyökükön jön ki a sok elkoptatott frázis. Olyan a szervezet, amilyen a tagsá­ga, mormogta epésen vala­ki mögöttem, miközben egy másik küldött szólásra emelkedvén, ellentmondást nem tűrően jelentette ki, ne várjunk semmit, kutya­komédiák ezek, öt évvel ez­előtt sem volt más a téma. Szóval még négy évig bír­juk ki, addig fejére állhat mindenki, akkor is úgy lesz, ahogy odafönt akar­ják Kibírjuk-e? Mag Edit Katona Tamás külügyi ál­lamtitkár a jugoszláv szö­vetségi külügyi titkárság meghívására hétfőn látoga­tást tett Belgrádban, ahol megbeszélést folytatott Mi­livoje Maksziccsal, a kül­ügyminiszter első helyette­sével. A külügyminiszté­riumi államtitkárt és a kí­séretében levő Szokai Imre helyettes államtitkárt fo­gadta Budimir Loncsar kül­ügyminiszter is. Katona Tamás a tárgyalá­sok során részletes tájékoz­tatást adott az úgynevezett fegyverügylet kapcsán Antall József kormányfő által el­rendelt vizsgálat körülmé­nyeiről és lényeiről. Hangsúlyozta: Magyaror­szág alapvető érdeke, hogy a magyar—jugoszláv vi­szony újra a kölcsönös biza­lom alapjára helyeződjék és rendkívül sajnálatosnak mi­nősítette, hogy az ügy kap­csán feszültség keletkezett az eredményesen fejlődő kapcsolatokban. Ismételten megerősítette a magyar kor­mánynak a február l-jén nyilvánosságra hozott, a két ország kapcsolataira vonat­kozó elvi álláspontját. Alá­húzta, hogy a Magyar Közr társaság kormánya az ügy­ből levonta a megfelelő kö­vetkeztetéseket, és a teljes és megnyugtató rendezés, valamint hasonló esetek is­métlődésének kizárása ér­dekében megteszi a szüksé­ges szigorításokat és garan­ciális lépéseket. A jugoszláv fél nagyra értékelte a magyar kor­mányfő erőfeszítéseit és intézkedéseit a tények fel­tárására. Személye iránt változatlan bizalommal vi­seltetik. A Katona Tamás által átadott jegyzéket az ügy végleges lezárása irá­nyába tett fontos lépésnek minősítette. Kijelentette, hogy Jugoszláviának a két ország szoros együttműkö­déséhez a jó magyar—jugo­szláv kapcsolatok ápolásá­hoz alapvető érdekéi fűződ­nek, és közös erőfeszítése­ket tart szükségesnek a bi­zalom mielőbbi teljes hely­reállításához. Jugoszlávia természetesnek tekinti, hogy Magyarország jó kapcsola­tokat tart fenn a szövetségi kormánnyal, és Jugoszlávia köztársaságaival Is. <A jugo­szláv kormány nevében el­utasított minden olyan fel­tételezést, amely az adott ügyet összefüggésbe hozza a Jugoszláviában élő magyar­sággal. annak szervezetei­vel Jugoszláv részről Is szükségesnek tartják, hogy a legutóbbi budapesti kor­mányfői találkozó vala­mennyi megállapodása meg­valósuljon. Rádiótelex KOHL—MAJOR TALÁLKOZÓ. Németország és Nagy­Britannia véleménye szerint az Öböl-háború csak Iraknak Kuvaitból való kivonulásával érhet véget, a Szovjetunió problémáit, például Moszkva és a balti köztársaságok! szembenállását „békés úton, mindenféle erőszaktól mente­sen" kell megoldani. Ezt hangsúlyozta hétfőn Helmut Kohl német kancellár és John Major brit miniszterelnök, aki egynapos munkalátogatáson járt Németországban. A bonni eszmecserén kivül Major programjában Eszak-Raj­na-Vesztfáliában állomásozó brit egysegek meglátogatása is szerepeit. Hétfőn az öböl-háborún, a Baltikumon k&Kil a nyugat-eürópái egyesülési folyamát is téma volt Kohl és Major között E kérdésben megmaradtak a Ntaráaret Thatcher idejéből származó nézeteltérések, amelyek nem utolsósorban abból adódnak, hogy Németország nemzeti szuverenitásából többet. Nagy-Britannia pedig kevesebbet hajlandó feláldozni a gazdasági, a pénzügyi ós a poütikai unió oltárán. ÜZENET GORBACSOVTÓL. Mihail Gorbacsov szov­jet elnök javasolja, hogv már április l-jével szűnjön meg a Varsói Szerződés katonai szervezete. A szovjet vezető indítványát az az üzenet tartalmazza, amelyet hétfőn Pra­gában adott át Václav Havel csehszlovák elnöknek Borisz Pangin szovjet nagykövet. Az üzenetben — jelentette a CTK csehszlovák hírügynökség — a VSZ katonai szerve­zetének feloszlatásával összefüggésben Gorbacsov javasol­ta: a VSZ-tagországok külügy- és védelmi miniszterei még februárban tartsanak találkozót a kérdés megvitatására. Václav Havel üdvözölte Gorbacsov javaslatát — közölte a CTK MAR A VATIKÁNT IS? A Vatikan hétfőn cáfolta azt i belgrádi jelentést, miszerint 4 milliárd dollárt ígért Horvátországnak segítségül a Jugoszláviától való elszaka­dási kísérletéhez. A Vatikánnal kapcsolatos állítást vasár­nap közölte a Borba címú félhivatalos belgrádi napilap, amely — mint az AP amerikai hírügynökség jelentésében kiemeli — a kommunista vezetés alatt álló Szerbia néző­pontját képviseli. — Ez az információ minden vonatkozá­sában teljes mértékben megalapozatlan Ez nem a Szent­szók gyakorlata, és lehetősége sincs, hogv ilyen akciót kezdeményezzen — mondotta Joaquin Navarro-Vall®, va­tikánvárosi szóvivő. Az elszakadási gondolattal rokonszen­vező Horvátországban és Szlovéniában többségben vannak a római katolikus vallásúak, s mindkét jugoszláv tagköz­tárraságban — Szerbiével ellentétben — Nyugat-orientált, jobbközép kormányok vannak hatalmon HADERÖCSÖKKENTÉS — ÜJ SZAKASZ. Bécsben hétfőn hivatalosan megkezdődött azoknak a tárgyalások­nak a második szakasza. amelyeket a NATO és a VSZ hu­szonkét tagállama — köztük Magyarország — 1989 már­ciusában kezdett el az európai hagyományos haderő csök­kentéséről. A tárgyalások folytatását és a további leszere­lési. haderő-korlátozási lehetőségek megvitatását a részt­vevők azután határozták el. hogy az első szakasz eredmé­nyekónt tavaly novemberben, a párizsi csúcsértekezleten aláírhatták az öt fegyverzetkategóriára vonatkozó szerző­dést. A program szerint a küldöttségek most Bécsben né­hanv napig előzetes megbeszeléseket folytatnak, és tanács­kozik az első szerződ es végrehajtásának ügyeivel foglalko­zó, úgynevezett egyesitett konzultatív csoport is. csütör­tökön pedig megtartják az első plenáris ülést. Bécsi meg­figyelők úgy vélik, hogy az új tárgyalási szakasz kezdetére árnyékot vetnek, és csökkentik a megállapodások bővítésé­nek kilátásait a már megkötött szerződések körüli ellen­tétek. Utalnak azokra a hírekre, amelyek szerint a Szov­jetunió megpróbálja kivonni egyes erőit a szerződéskötés­ben szereplő korlátozások hatálya alól, s az ilyen törek­vések miatt James Baker amerikai külügyminiszter jelen­leg nem ajánlja a szerződés ratifikálását országa torvény­hozásának. Egves politikai elemzők a szovjet magatartás megváltozásából a katonai körök befolyásának növekedé­sére következtetnek. Ezt pedig nem látják kedvező előjel­nek a bécsi tárgyalások második szakaszához, amelyben többek között napirendre kellene kerülnie a csapatlétszá­mok ugyanolyan nagymérvű megnyirbálásának is. mint amilyet a hagyományos fegyverrendszerekről létrejött szerződés előirányoz.

Next

/
Thumbnails
Contents