Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

ORSZÁG 81. évfolyam, 36. szám 1991. február 12., kedd ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint A fegyvertelen Katona Hazahozzák a 48-as magyar szabadságharc hadügyminiszterének hamvait — Kényes küldetés Belgrádba — Á pápalátogatás részletei A Külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása sze­rint az 1335-ben megtartott magyar—lengyel—cseh királyi találkozó történelmi légkörét idéző Visegrá­don tartatik az a csúcstalálkozó, amelynek alkalmából Antall József kormányfő meghívására február 14-én, csü­törtökön Magyarországra látogat Václav Havel, a Cseh és Szlovák SZK elnöke és Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság elnöke. A megbeszélés fő témái várhatóan az összeurópai integrációra és a Varsói Szerződés katonai rendszerének felszámolására vonatkozó kérdések lesznek majd. Ellenben korántsem ily felhőtlen Magyarország viszo­nya Jugoszláviával. Bár Katona Tamás külügyi államtit­kár hétfőn Belgrádban tárgyalt, a jugoszláv sajtó malició­zusan megjegyzi, hogy e küldetéséért Budapesten senki sem irigyli őt. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy jelen­leg Katona Tamás a legalkalmasabb e kényes feladatra, mivel nem kompromittálta magát a fegyverszállítási bot­rányban. Az ügyben egyébkent az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága jelentést adott ki, melyben felkérik a kormányt, hogy „a jövőben fokozott gondossággal igye­kezzék elkerülni az ilyen eseteket", s hogy a maguk ré­széről az ügyet lezártnak tekintik. Ugyancsak határainkkal kapcsolatos hír az a bejelen­tés, amelyet a határőrség szóvivője tett tegnap: a korábbi várakozással ellentétben, az idén nem novembertől, ha­nem már augusztussal kezdődően 15 hónapról 12-re csök­ken a határöri sorkatonai szolgálat ideje. Az Öbölben közben szárazföldi szakaszához közeledik a háború. A szaúd-arábiai szövetséges főparancsnokság kö­zölte, hogy még a márciusban várható homokviharok előtt megindítják a sivatagi támadást. Lázár feltámaszfása Nagy András (SZDSZ) a tegnapi parlamenti ülés­szakon arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy március 15-én hazahozzák Angliából az 1848-as forradalom és szabadságharc hadügyminiszterének. Mészáros Lázárnak a hamvait, akinek földi maradványai több mint száz esztendeig egy angliai kisváros temetőjében nyugodtak. Első független kormányunk hadügyminiszterének utolsó kívánsága — mint a képviselő tolmácsolta — az volt: addig ne nyugodjon hazai földben, amíg Magyarorszá­gon megszálló csapatok vannak. Mára pedig — mutatott rá Nagy András — elhárult ez az akadály. Országgyűlés Kár, pót, láss A Házbizottság döntése ér­telmében csak ma kerül a törvényhozók elé a honvé­delmi és a külügyi bizottság fegyvereladással kapcsola­tos közös jelentése, s az ez­zel összefüggő képviselői in­dítványok sorsáról is akkoi foglal majd állást a plénum — jelentette be Szabad György elnök az Országgyű­lés hétfői .ülésnapja kezde­tén. Szabad György azt is tudatta a Házzal: Antall József miniszterelnök levél­ben kezdeményezte, hogy a honvédelmi és a külügyi bi­zottság tárgyaljon az Or­szággyűlés december 18-i zárt ülésén született hatá­rozatok nyilvánosságra ho­zataláról. Pásztor Gyula és Szabó Lajos kisgazda kép­viselők árvaszékek felállítá­sát, valamint — a gyámügyi apparátus szétesését meg­előzendő —, független gyám­székek létesítését indítvá­nyozták. Bethlen István, Csapody Miklós és Szauter Rudolf MDF-es honatyák pe­dig közös indítványukban az állampolgárok tulajdonában, az állam által 1949. június 8-a előtt okozott károkról szóló önálló törvény mielőb­bi meghozataláért szálltak síkra. Tárgyalást kérő in­doklásában Szauter Rudolf részletesen szólt a zsidósá­got, a cigányokat és a néme­teket ért igazságtalanságok­ról. A demokrata fórum két képviselője, Speidl Zoltán és Székelyhídi László — sür­gősséget kérve — arra tett javaslatot, hogy az 1956-os őszi—téli vérengzések ki­tervelőinek és végrehajtói­nak felderítésére az Ország­gyűlés állítson fel ad hoc bizottságot. Kávássy Sándor (FKgP) pedig azt indítvá­nyozta: még a létrehozandó oktatási törvény tárgyalása előtt módosítsák az 1985-ös hatályos törvényt oly mó­don, hogy a jövőben meg­határozott szakokon a fő­iskolák is adhassanak egye­temi oklevelet. Az Ország­gyűlés valamennyi indít­vány napirendre tűzését tá­mogatta. A kárpótlási törvényterve­zet általános vitáját folytat­va a felszólalók többsége fenntartással szólt a kár­pótlási jegyekről, az egykor elvett tulajdonért járó ér­tékpapírokról. Sokan az inf­láció felgyorsulásának ve­szélyét látták a kárpótlás e tervezett formájában, de a kisgazda frakció soraiból azt tették szóvá: sérti a tár­sadalmi igazságérzetet, ha az egykori tulajdonosok úgymond kegyként kapott jegyekkel vásárolhatják visz­sza volt tulajdonukat. A Fidesz álláspontját összege­ző Kósa Lajos is úgy látta: a kárpótlási jegyek beveze­tésével rögvest kialakul az értékpapírok másodlagos piaca, s kezdetét veszi a spekuláció. A fiatal de­mokrata képviselő — hang­súlyozva, hogy az igazságos­ság és a jog szempontjai összeegyeztethetetlenek a gazdaság érdekeivel — is­mételten leszögezte: a vár­ható negatív gazdasági ha tások miatt elutasítják a kárpótlás bármilyen formá­ját. A gazdaság működőké­pességének szem előtt tar­tását emelte ki hozzászólá­sában a szocialista frakció képviselője is, és Ugrin Emese (KDNP) szintén amel­lett érvelt: a kárpótlás nem okozhat zűrzavart a gazda­sag egészében. A délutáni szünetet kö­vetően — amelyben — a megüresedett helyekre — szavazással jegyzővé válasz­tották Pásztor Gyula (FKgP) és Boros László (MSZP) képviselőket — a Ház meg­kezdte a foglalkoztatás elő­segítéséről és a munkanél­küliek ellátásáról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­ját. Szobafestőszempont Él Temesváron, életem másik városában egy atom­fizikus. id. Toró Tibor, akinek fiai szintén tudományos pályára léptek, ellenben ők sem tudnak szabadulni (ér­telemszerűen: nem. is akarnak) a kisebbségi lét meg­határozó tényezőitől, ezért a diktatúra éveiben a ma­gyar művelődési és tudományos életben való aktív rész­vétellel politizáltak. Most ezt élesben tehetik. Az apa a Bolyai család múltját kutatja, úgyszólván két lábon járó értelmező szótára a Bolyai-jelenségnek. Birtokában van például Bolyai János 1821 novemberé­ben Temesvárról keltezett, korszak-meghatározó levele, melyben azt írja Marosvásárhelyt élő édesapjának. Bo­lyai Farkasnak, hogy semmiből egy új. más vilá­got teremtettem". A Toró család értelemszerűen szám­talan Bolyai-legenda és -anekdota letéteményese; már nem tudnám pontosan megmondani, melyikőiüktől hal­lottam az alábbi történetet: „Az ötéves János polihisz­tor és ezermester édesapjának segített a szobafestés­ben. Talán új keveréket próbált ki. talán saiát gyárt­mányú ecsetét vizsgálgatta — amikor a dedóvós korú fia az alábbi szavakkal lepte meg: — Édesapám, ha sűrűn mázoljuk a szobát, egyszer csak kiszorulunk be­lőle ... A rétegek kimozdítják a komódot, a lócát, s az ember fia a kiskertben reked ..." A történet tudományom körökbén azt példázza, hogv a gyermek Bolyai János olyan, szánté vele szüle­tett térlátással és -érzékeléssel rendelkezett, mely meg­határozta érdeklődési körét. ... A művelődéstörténeti adalék eszembe ötlött a minap, miután fölkeresett szobafestő barátom, akivel együtt dolgoztam egy időszakban, s akinek példamuta­tó munkaerkölcséről meggyőződhettem. Szó szót köve­tett. — Kivándorolok a családdal. Kanadába. Befogad­tak. Mint akit fejbe kólintottak, rákérdeztem: — A rétegek kiszorítottak a szobából? Nem értette, nem érthette, a kérdést magamnak — magunknak — tettem föl. Emlékeztem: kapcsolatunk során bármikor és bármiről beszélgettünk a hazai köz­állapotok kapcsán, az egészséges elégedetlenség állás­tpontjára helyezkedett. Azt már elfogadtam, hogv a magyar ember egyik jellemzője ezzel a kacifántos meg­fogalmazással takarható és értelmezhető. magamban napirendre tértem az agyelszívás talán túlbeszélt jelen­sége fölött — itt azonban kézelszívásról van szó... — Miért döntötteket igy? — Csak. Soroljam? — A gyerekek beszélnek angolul vagy franciául? — Majd megtanulnak ... Ismervén az emberemet, értelmetlennek tartottam a húr feszítését. Nyilvánvaló: ez búcsúlátogatás volt A kézelszívásról azonban eszembe jutott, miszerint a jö­vő szempontjából (háromgyermekes család esetében) a mai kézeLkapás holnapi agyelszívás.. . Ezen — és nemcsak ezen — érdemes lenne gon­dolkodni. Kanada pediglen nem követel fejpénzt a területén letelepedni óhajtóktól. Pataki Sándor A falvakban lakók a megtakarított pén­züket elsősorban a takarékszövetkezetekben helyezik el. Az utóbbi időben a termelö­sz öve tkezetek, áfeszek is igyekeztek tagjaik pénzét bevonni a gazdálkodásukba Miköz­ben a kamatot vagy asztalékot a betétekkel versenyképes formában igyekeztek megha­tározni, maguk iis jól jártak, olcsóbb hitel­hez jutottak, mintha a bankoktól vették volna fel a pénzt. Ez a fajta „önsegélye­zés" összességében nem jelentős, s az ösz­szefogás hiánya szétforgácsolja az erőket A cél. hogy a helyben összegyűjtött pénzt helyben használhassák fel, igen nemes, s az érdekeltek számára sorsdöntő, egyes tér­ségek vállalkozói potenciálját nagyban meghatározza. Korábban a takarékszövetkezetek a be­téteik igen kis hányadát adhatták ki hitel formájában. A többit a bankokban kellett elhelyezniük. Ez a kötöttség oldódik, de a múltban felhalmozott és más területekre átvándorolt pénz nehezen tud visszaszivá­rogni, hisz annak jó része tartósan lekö­tött A folyamatot az ellenérdekeltség is gátolja, a bankok nem szívesen mondanak le e kényelmes begyűjtési módszerről. A nemzetközi gyakorlat szerint a hitel­szövetkezetek felelnek meg leginkább e helyi érdekeknek. Tekintve, hogy a taka­rékszövetkezetek elveikben és céljaikban hasonlítanak erre a formára, elképzelhető, hogy rájuk építve alakítható ki e hálózat. Ugyanakkor más szövetkezeti keretek is szóba jöhetnek. A Hitelszövetkezetek Világ­tanácsa segít az útkeresésiben. Meszlényi Ferenc, a Szöreg és Vidéke Takarékszövet­kezet elnöke magyar munkacsoport tagja­ként a világtanács költségén, az USA-ban. Kanadában és Dél-Koreában tanulmányoz­ta az ottani gyakorlatot. Most, hogy a na pókban a világtanács kutatóintézetének igazgatóját és munkatársait kalauzolta me­gyénk több takarék- és termelöszövekeze­tében, bizakodóan ítéli meg esélyeinket. — A kétmillió tagot számláló takarék­szövetkezeti kör szerintem jó alapot nyújt. Szövetkezetenként kell dönteni, hogy hitel­szövetkezeti vagy banki formában célszerű működni. Elsősorban a szemléleten, a gon­dolkodásmódon kell változtatniuk. Az új rendszer kialakítását a nemzetközi mozga­lom ismeretekkel és technikával is tud.ia segíteni. E formában jó esélye lehet, hogy a vállalkozókat támogató kedvezményes hitelek végre eljuthatnak a címzettekhez, s közben nem rakodnak rá felesleges költsé­gek. Nagy lehetőség az önfinanszírozó biz­tosítási forma is. Dávid L. Chatfielddel. a világtanács ku­tatóintézetének igazgatójával a mezőgazda­sági szövetségben találkoztam. Pénzügyi és mezőgazdasági szakembereket ..vallatott", termelési és pénzügyi kérdésekről. Kapás­ból kiszúrta a iózan ésszel ellentétes ano­máliákat, szabályozásbeli vargabetűinket. — Egyáltalán, el lehet igazodni a mi gya­korlatunkban? — szegeztem neki a kérdést. A válasz udvariasan csak ennyi: — Világosodnak a dolgok, mi is sok min­dent tanulunk. — Lesz-e Magyarországon hitelszövetke­zet? Ha igen, milyen formában? — Az információink birtokéiban két hét múlva tesszük meg javaslatunkat a döntés­hozóknak, ezért most még nem tudok vá­laszolni erre a kérdésre. Meglátásom sze­rint a legszegényebb országban és- terüle­ten is mindig akad olyan egyéni megtaka­rítási forma, ami a közös célért mobilizál­ható. T Sz. I. Szelíden, de határozottan... A Magyarországi Zöld Pártnak Szegeden 57 tagja, egy szervezete van. A párt hélyi ügyvivői: Bogdán István (a Dégáz kazán­fűtője), Ilosvav György (a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa). Molnár Gyula (a Molnár Dixieland vezetője) és Vass Imre (a JGYTF hallgatója). A zöldek az országgyűlési képviselő-választáson 0,57 százalékos eredményt értek el, a szegedi helyhatósági választások 2,91 százalékos eredményével a pártok erősorrendjében a 7. helyet tudhatják magukénak. A Zöld Párt portójáról Ilosvay György szegedi ügy­vivőt, a párt országos vezetőségének egyik vidéki társelnökét kérdeztük. — A legutóbbi, bicskei kongresszus mi­ért jelentős határkő a Magyarországi Zöld Párt történetében? — Politikai gyakorlat nélküli természet­védők. békehívők, feministák alakították meg ezt a pártot. Ezért a párt történetének első szakaszát a politizálás alapvető techni­kai ismereteit nélkülöző, káros személyi és hatalmi harc jellemezte. Ez a korszak a biciskei kongresszussal véget ért. így meg­kezdhetjük a hosszú távú pártépítést. — A közvélemény is elfogadta a zöld ér­tékeket. A közeljövőben mit akar elérni ez a párt? — A Parlament törvénykezési lázban ég, de sajnálatosan előbb fogad el alacsonyabb rendű jogszabályokat, mint hogy megalkot, ná a környezetvédelmi törvényt. Szerintünk ennek a jogszabálynak kéne az etalonnak lenni, ehhez kéne igazítani a többit — Dél­dóul a privatizációs törvényt Szeretnénk, ha mielőbb megszületne a környezetvédel­mi, majd az állatvédelmi törvény. A párt célja, hogy a környezeti, erkölcsi, etikai in gerküszöböt leszállítsa úgy, hogy például megismerteti a lakossággal a környezeti ár­talmakra vonatkozó adatokat. :— A kis pártok sorsa az, hogy — mi­után nem sikerült bejutniuk a Parlamentbe, s később a helyi képviselő-testületbe — szép lassan sorvadni kezdenek. — A Zöld Pártot nem ez jellemzi. A jú­niusi Vidra-tanyai kongresszusunk óta 800-ról 1250-re nőtt a taglétszámunk, s fo­lyamatosan hallatunk magunkról. — A párt színeiben nem ül képviselő a szegedi önkormányzati testületben ... — Ez igaz, de más településeken — pél­dául Bicskén — zöld párti képviselőt vá­lasztottak polgármesternek. Ott e rövid idő alatt be is bizonyították, az önkormányzat sokat tehet a környezet védelméért. Bics­kén például betiltották az a var égető it, a hulladékot szelektíven gyűjtik... A szege­di szervezet céljai között is szerepel hason­ló. Ezenkívül lakossági engedetlenségi ak­cióra buzdítjuk a bútorgyár környékén élő­ket: a környezeti ártalmakra hivatkozva, alacsony lakbért fizessenek. A csökkentett és a valós bérleti díj közötti különbözetet kör­nyezetvédelmi célokat szolgáló csekkszámlán helyeznénk el. A zöldterületen szabályta­lanul parkoló autókról listát készítünk. Cé­lunk a város határánál kezdődő szemét­gyűrű megszüntetése is. — A szegedi önkormányzati testülettel milyen egy „kívül rekedt" párt kapcsolata? — Szelídek, de határozottak vagyunk: a döntés-előkészítésben akarunk részt venni, nem a döntés meghozatalakor ott lenni. Te­hát nem hatalmat akarunk, hanem a ter­mészetvédelmi mozgalom folyamatos kép­viseletét szeretnénk elérni (újszászi)

Next

/
Thumbnails
Contents