Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

Sport 1991. január 24., csütörtök Azt mondják, Kővári „megfúrta" Oláht f Áthidaló megoldósok Eljött az ideje, hogy be­számoljunk a részletek­ről. ... Olvasóink a Tisza Volán SC körül keringő mende­mondákról eddig — tőlünk — csak arról értesülhettek, hogy visszatért az egyesü­lethez Kővári Árpád, mint megbízott elnök, s ezzel majdnem egyidejűleg, Oláh Zoltán, ügyvezető elnök felállt székéből és távozott a klubtól. A hírvivők sze­rint Kővári „megfúrta" egykori jó barátját... Oláh Zoltán január elsó napjaiban — amikor ke­restük — csak annyit mondott, hogy január 15-e után hozza nyilvánosságra felmondásának okait. A sportvezető magától jelent­kezett. Időközben viszont az egyesület elnöksége ösz­szeült.. . Még december 19-én Oláh Zoltán ellen a rend­kívüli elnökségi ülés vizs­gálatot rendelt el és beosz­tásából felfüggesztette. — Ezt azért kezdeményez­te az elnökség — mondja sajtótájékoztatóján Kővári Árpád —. mert egy gazda­sági vizsgálat szerint az alapszabályban lefektetett feladatait Oláh Zoltán ko­moly hiányossággal látta el. Közöltük vele, hogy január 2-áig tisztázza magát. Mint hallottuk, az ex­ügyvezető elnök a felmerült hiányosságokra a határidő­ig nem válaszolt, ezért fe­gyelmi tárgyalást tűzött ki az elnökség. Megállapítot­ták, hogy sikkasztásról nincs szó, azonban az ügyvezető elnök folyamatosan meg­szegte a pénzügyi előíráso­kat, és nem tartotta be az alapszabályban rögzítette­ket, valamint a sportklu­bokra vonatkozó, törvény­ben megfogalmazott műkö­dési előírásokat. Olyan dol­gokat csinált, ami azt mu­tatta, hogy fogalma sincs az egyesület gazdálkodásáról, ami a Tisza Volán SC több milliós adósságához veze­tett — Ügyvezető elnökünk a fegyelmi tárgyalást nem várta végig, családi problé­mákra hivatkozva. így nél­küle hoztuk meg döntésün­ket, miszerint az egyesület fegyelmivel elbocsátotta — fejezte be tájékoztatóját Kővári Árpád. — Mindig a csapat érde­keit tartottam szem előtt — kezdte beszélgetésünket Oláh Zoltán, aki meglehető­sen magabiztosan nyilatko­zott. — A dolgokat többfé­leképpen lehet beállítani. Tulajdonképpen, aki járatos a sportban, és sportegyesü­leten belül dolgozik, az tud­ja, hogy vannak apró „át­hidaló megoldások". De ez nemcsak sportegyesületek­nél van így, hanem minden­hol. — Ezek szerint ön nem tagadja, hogy belement bi­zonyos szabálytalanságok­ba? — így van! De nem a sa­ját érdekeim miatt. — Mit nevez ön apró sza­bálytalanságoknak? — Kényszer hatására olyan dolgokat elkövettem — no, nem fogtak fegyvert a hom­lokomhoz —, amelyek az eredményt szolgálták, és szerintem mindenhol elkö­vetnek ilyeneket. Tud is ró­la mindenki. Nem akarok konkrét példákkal szolgál­ni... •>•>? — Olyasmi lehet, mint egy sikeres üzlet reményé­ben az élet bármilyen terü­letén juttatni embereknek. Ez megkérdőjelezhető, de még egyszer hangsúlyozom, a csapatért tettem, ám én láttam a kárát... Egyéb­ként én már egy évvel ez­előtt abba akartam hagyni az egészet. Ügy láttam, hogy azt a pénzt, ami szükséges egy igazán jó csapatnak a menedzseléséhez, nem lehet előteremteni. A költségve­tés felét fedezte a kft., a Volán vállalat és a totózó, a többit — csúnya szóval élve — össze kellett kunye­rálni. Aztán nyáron is a lemondáson gondolkodtam, látva a jelenlegi gazdasági helyzetet. — Mihez kezd ezután? — Magánszférában he­lyezkedem el.. — Konkrétan. — Hadd ne nyilatkozzam erről! Ezek után arra is kíván­csi voltam, hogy mennyire kedveli egymást a két sport­vezető. Kővári Árpád véleménye Oláh Zoltánról: — A mostani kapcsola­tunkról se jót, se rosszat nem mondhatok. Zolit 15 éves kora óta ismerem, já­tékosom is volt, majd ami­kor edzőként dolgoztam a Volánnál, ö a szakosztály­vezetői tisztet töltötte be. Akkor sem szakadt meg a kapcsolatunk, amíg Francia­országban edzősködtem. Amikor tavaly év végén fel­kértek elnöknek, megválto­zott a viszonyunk, vártam, hogy elmondja a ténykedése körüli problémákat, amit nem nézhettem jó szem­mel ... És fordítva. Oláh Zoltán megítélése Kővári Árpádról: — Hosszú éveken át jó volt a kapcsolatunk. Nyu­godtan kijelenthetem, hogy nem miatta megyek el az egyesülettől! Az igaz, ami­kor hirtelen kiment Fran­ciaországba, és itthon ha­gyott mindent. azt rossz szájízzel fogadtam. De nem volt olyan hét, hogy ne be­széltünk volna telefonon. Tehát nagyon-nagyon jó kapcsolatban voltunk. Lehet, hogy másképp kellett volna a dolgokhoz nyúlnia. Véle­ményem szerint annyira el­szakadt a magyar sporttól hogy nem látta azt, amit a változások maguk után von­tak. Cs. Gát László Sorin Cigan 2,5 millióért a Szeged SC játékosa Egyéves szerződést ír alá a válogatott csatár — Majdhogynem egész nap Sorin Cigan magyaror­szági képviselőivel tárgyal­tunk, s örömmel közölhe­tem, 99 százalék, hogy a mienk a csatár; — újságol­ta egyezkedésük következ­ményét. — Ne vegye kötekedés­nek, de a hiányzó egy száza­lék ilyenkor nagyon sok ... — Értem mire céloz, mi is gondoltunk erre. Akikkel megállapodtunk, meggyő­ződhettek róla, az általuk kért összeg rendelkezésünkre áll, mi tudunk fizetni! Dí csakis akkor, ha prezentál­ják a Román Labdarúgó Szövetség engedélyét. Azt mondták, ennek semmi aka­dálya. — Ha nem csalnak érte­süléseim, a szakosztály ve­zetése már az ősszel „kive­tette hálóját" a román csa­tárra. Miért csak most sike­rült nyélbe ütni az alkut? — Valóban igy van, s nem rajtunk múlt, hogy csak most realizálódik sorsa. Be­széltünk a volt román szö­vetségi kapitánnyal, Jenei Imrével, aki sok jót mondott Ciganról. Azt is megtudtuk viszont, hogy a nyáron sú­lyos motorbalesetet szenve­dett, ezért hosszú ideig nem gyakorolhatott, szinte edzés nélkül kezdett el játszani. Októberben találkoztunk az FC Bihor vezetőivel, ók ak­kor úgy vélekedtek, szüksé­gük van a csatárra, mert mindenképpen bent akarnak maradni az első osztályban. Amennyiben úgy alakulnak a dolgok — közölték akkor —, januárban újból tárgyal­hatunk. Megkerestük óket, és elkezdődött a szokásos al­Cigan itt, Cigan ott, és sehol — valójában kié lesz az FC Bihortól hazánkba érkezett, 26 éves román vá­logatott? — kérdeztük a minap Zádori 'Gyulától, a Sze­ged SC labdarúgó-szakosztályának vezetőjétől. 0 akkor azt mondta, nem akar felelőtlenül a „levegőbe" beszél­ni, ha eljön az ideje, közli, dűlőre jutottak-e. vagy sem. Tegnap délután csörgött a telefon szerkesztőségi szobánkban, a vonal másik végén Zádori Gyula jelent­kezett. kudozás. Sokat, nagyon so­kat, 4 millió forintot kér­tek másfél éves kölcsönadá­sáért. Természetesen ekkora összegről hallani sem akar­tunk. Megzavarta tárgyalá­sainkat, hogy Cigan időköz­ben föltűnt hazánkban, „kóstolgatta" a lehetősége­ket, így jutott el az MTK­VM-ig. Mi persze nem mondtunk le róla, úgy lát­szik, nem hiába jártunk utána. — Tudom. kényelmetlen a kérdés egyik ft!°. ha lehet, mégse kerülje meg. Meddig marad a szeged SC játéko­sa a csatár, és mennyiért vették? — Egyéves szerződést kö­tünk vele. A kérdés második része tényleg eléggé kényel­metlen, bár nem titok, de pénzről nem szívesen be­szélek. — Rendben, akkor mon­dom én. Tudomásom sze­rint 2 és fél millió forintot fizetnek Sorin Ciganért. tgy van? — Nem én mondtam ... Hozzátenném, ha nyugati klubhoz távozik, vételárából mi is részesülünk. — Erősítésről beszélge­tünk — nagyon reméliv tényleg az lesz a román vá­logatott —, tgy mindenkep­pen szót kell ejtenünk — a mendemondákat tisztázandó — a Bp. Honvéd nagyvona­lú, igénybe nem vett, vagy csak részben kihasznált se­gítő szándékáról. Nem más­ra, mint arra gondolok, hogy Kozma Mihály szakosztály­igazgató többször nyilatkoz­ta, ha a szegediek kérnek, nem zárkóznak el óhajuk teljesítése elöl. Most igény­lik vagy nem, „támaszu­kat"? — Soha jobbkor nem kér­dezhette volna. Nem dicsek­vésképpen mondom, de Me­zey Györggyel nagyon jó, baráti kapcsolatban vagyok. Részben ennek is köszönhe­tő, hogy Sallai és Árfct ná­lunk játszhat. Ügy gondo­lom, mindkét fél jól járt így. hiszen mi erősödtünk, ők pe­dig NB I-ben focizhatnak Kértünk másokat is, Mol­nárt, Borgulyát, mert nin­csenek a szűkebb keretben, ám mégsem adják őket, ra­gaszkodnak hozzájuk. Ne­künk olyan labdarúgókra van szükségünk. akiket azonnal beépíthetünk a csa­patba, kísérletezésre nincs időnk' Hangsúlyoznám, kap­csolatunk változatlanul jó a Honvéddal, ám érdekeink — s ez érthető — nem azono­sak, amiért viszont harag nem lehet; Gyürki Ernő Néhányan duplán nyertek A (Ny)erópróbán részt vevők közül néhá­nyan duplán nyertele Először is nyertek az­zal, hogy egész évben rendszeresen részt vettek a különböző próbázási lehetőségiek­ben, másodsorban pedig a kedden megtar­tott sorsoláson melléjük szegődött a szeren­cse. Három díj várt gazdára. A karórát Blum Réka, a teniszütőt Horváth Boglárka, míg a fődíjat, a színes televíziót Auth Ádám vihette haza. A 10 pecséttel rendel­kezőknek pedig „(Ny)erópróba" feliratú tri­kókat adtak át. Aki nem vett részt a sorso­láson. az a pólót átveheti a sportosa tál von (Deák Ferenc utca 28—30.) Egyébként, a sorsolást a sporlszókházbap tartották, mégpedig a Bingó-játék segítsé­gével. a megjelentek egyben részt is vettek a játékban. Négy (ny)erópróbás telitalálatot ért el, s igy mellé még 500—500 forint ütöt. te a markukat. Sportfelszerelést árul a CSLSZ A (megyei labdarúgó-szö­vetség, a Magyar Amatőr Ligán keresztül, több sport­szert előállító céggel igen előnyös szerződést kötött, aminek hasznát sportegye­sületek és sportkörök is él­vezhetik. A szövetségen ke­reszt ül rendelt mez és nad­rág például 600 forintba ke­rül. A kínálatra sem lehet panasz, hiszen a CSLSZ-nél levő minták alapján húsz színből választhatnak a megrendelők. Nadrág csak fehér anyagból készül Gyólay János főtitkár azt is elmondta, hogy náluk az 4200 forintos bolti árnak közel a feléért — 635 fo­rintért — vásárolhatnak a csapatok fekete-fehér színű bőrlabdákat. A műanyag­nak pedig mindössze 484 fo­rint az ára. Ezenkívül igen kedvezményes áron szerez­hetők be labdarúgó-, te­nisz-, röplabda-, vízilabda-, kosárlabdahálók. Szívesen várják a diáksportkörök ér­deklődését is. Ezekben az ínséges idők­ben nem kell magyarázni, mit jelent a sportkluboknak a CSLSZ ajánlata. Remél­jük. sokan élnek a felkínált •lehetőségekkel, s felkeresik a labdarúgó-szövetség Sze­ged, Széchenyi téri székhá­zát. Sax: döntetlen Wijk aan Zeeben szerdán megkezdődött a férfi sakk­világbajnok-jelölti páros mérkőzés Sax Gyula és a svájci Viktor Korcsnoj kö­zött. Az első játszmában Korcsnoj vezette a világos bábukat, s a parti döntetle­nül végződött. Ugyanitt játsszák a Szergej Dolmatov —Artúr Juszupov (mindket­tő szovjet) találkozót, amely­nek első mérkőzése függő­ben maradt. Totózóknak 4. HÉT 1. Bari (9.)—Atalanta (12.) 1 X 2. Cesena (18.)—Sampdoria (5.) 2 X X Florentin? (10.)—Roma (11.) X 1 4. Genoa (8.)—Milán (4.) 1 5. Internazionale (2.)—Cagliari (17.) 1 6. Juventus (1.)—Parma (3.) 1 X 7. Lazio (6.)—Torino (7.) X 1 8. Napoli (13.)—Leccc (14.) 1 X 9. I'lsa (15.)—Bologna (16.) 1 10. Barletta (11,)—Ancona (7.) X 1 11. Mcssina (4.)—Verona (6.) 1 X 12. Modena (19.)—Ascoli (5.) X 2 IX Udinese (15.)—Lucchese (3.) 1 X + 1 Cosenza (18-)—Foggia (I.) 2 Nehru Kupa, döntő Magyarország —Románia B Lejátszotta utolsó csoport­mérkőzését is a magyar labdarúgó-válogatott Tri­vandrumban, a Nehru Ku­pán. Amint az várható volt, a magyar együttes fölényes győzelmet aratott Zambia ifjúsági válogatottja ellen. A torna döntőjében vasár­nap román—magyar talál­kozóra kerül sor. Magyaromig—Zambia Ifjúsági válogatottja 4-1 (3-1) A magvar csapat eólszarzői: Véczi, Marozsún, Szalma és Ba­log T. A torna állása: 1. Magyarország 8 pont, a. Ro­mánia B 7, X Szovjet olimpiai válogatott 5. 4. Kína 3, 5. India 2. « Zambia ifjúsági válogatott­ja 1 pont. Arcok a megyei I. osztályból „Bizonyítani csak a pályán tudnék..." Kevés ilyen 18 éves fo­cistával hozott össze ed­dig a sors. Bullás György, a Szőreg (a Szőreg?) ifjú balhátvédje olyan össze­függően, olyan átéléssel beszél kalahdos pályafu­tásáról, mintha csak a „Nem tudhatomot" kelle­ne elővezetnie nem túl szigorú magyar tanárá­nak. Fiatal kora ellenére bőven van mesélnivaló­ja... — Alig tizenévesen Mind­szenten kezdtem el futbal­lozni, majd 1986-ban egy „hirtelen ugrással" Székes­fehérvárra, a Videotonhoz igazoltam. 0 Miért éppen oda? — A négy évvel ezelőtti „Bácsi kérem, hol lehet itt tocizni?" fedőnevű tehetség­kutatón bejutottam a dön­tőbe, ahol Németh Lajos, a „Vidi" megfigyelője kinézett magának — és persze csa­patának így középiskolás éveimét a családtól távol, de a pályához közei töltöt­tem. A beilleszkedés vi­szonylag simán ment Fehér­váron, ám amikor a volt siófoki „mágus", Szőke'Mik­lós lett az ifi I. edzője, egy­re kevesebb játéklehetősé­get kaptam. Nála egyértel­műen Salacz volt a favorit balhátvéd, így (országos if­júsági bajnokként) a kispad­fen yesités helyett okosabb­nak láttam, ha mielőbb ha­zatérek Csongrád megyé­be. Zádori Gyula, a Szeged SC szakosztályvezetője je­(lezte, hogy a junior csapat­ban számítanának rám. Saj­nos az igazolásom közel hat hetet késett, így — mivel a Szeged SC-nél Publik és Csányi is kedvenc poszto­mon játszik — bölcsebbnek tűnt, ha az őszi idény közé­pén Szóregre „költözök" Ebben a fiatal együttesben jól éreztem magam, a foci sem ment rosszul, csak . . 0 • • • valahogy mégis más lett volna a Szeged­ben focizni. — Ez biztos, de tudomá­sul kellett vennem, hogy a védelem baloldala egyszerű­en „telített". Azt pedig csak a pályán tudnám bizonyíta­ni, hogy helyem van egy ko­moly csapatban. Most nem elsősorban a Szegedről be­szélek, de úgy látom, hogy a legtöbb NB-s gárdánál a fiatalok kevés játéklehető­séget kapnak. A szóregiek­kel egyébként az a legna­gyobb gondom, hogy hóna­pok óta csak ígérgetik az állást — gépi forgácsoló a szakmám —. de pusztán hi­tegetésből nem tudok meg­élni. Nemrég Mindszentről is megkerestek, ahol a lab­daterelgetés mellett munkát is biztosítanának számom­ra. Terveik is komolyabbak, mint a szőregieké,arról nom beszélve, hogy a „megye egyben" is jobb az élme­zőnybe tartozni, mint a ki­esés ellen harcolni. 3 Tehát lemondtat ar­ról, hogy valaha is igazán jegyzett játékos legyél? — Egyáltalán nem! Sőt úgy érzem, Mindszenten nemcsak a csapatnak vap nagy esélye a .Jeljutásra", hanem személy szerint ne­kem is.. (réihl) )

Next

/
Thumbnails
Contents