Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

Valódi és álrakéták Ülünk, ülésezünk — Remények a Baltikumban — Köszöntés és búcsú — Folyóirattabló — A törvény vonzásában A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendelt­ségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló tör­vényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját ked­den az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Bánffy György (MDF), emlé­keztetve képviselőtársait: az ország az idén másodszor ün­nepli meg Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapját. Bánffy György emelkedett hangú felszólalásában kiféjet.te reményét, hogy a magyar kultúra napja nem előírt ün­nep lesz, hanem a nép avatja azzá. A törvényhozás ismét kényszerhelyzetbe került: az ön­kormányzatoknak mindenképpen működniük kell, ehhez sürgősen szükség van a benyújtott javaslat mielőbbi tör­vényerőre emelésére. Az elnöklő Szabad György további hozzászólók jelentkezéséig az általános vitát elnapolta. A Tisztelt Ház ezt követően megkezdte a fővárosi éc a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavas­lat általános vitáját. Az interpellációk és kérdések elhangzása után a me­gyei (fővárosi) földmüvelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések mó­dosításáról tárgyalt a plénum. Megkezdték az állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényja­vaslat általános vitáját. A Tisztelt Ház várhatóan hétfőn folytatja az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgá­latról szóló törvény általános vitáját. (MTI) Telitalálat Tel-Avivban Nem a tervek szerint televíziónak adott nyilatko- lángba borítsák a repülőgé­zatában. peket. A Kossuth rádió éjféli híradása szerint egy iraki rakéta lakóépületet talált te­libe Tel-Avivban. Három halálos áldozatról és 64 sé­rültről szóLnak az első hí­rek. * A bagdadi rádió kedden azt állította, hogy a „gonosz imperialista-cionista légierő szent helyeket bombáz és pusztít" Irakban, és a brit BBC rádió angliai lehallga­tó központjában fogott adás­ban az irakiak Nadzsafot és Kerbalát, az iszlám síita ágának két iraki szent he­lyét említették, és (Irak la­kosságának több mint fele az iszlám síita irányzatát kö­veti.) hozzátették, hogy az ellenséges repülők Ninivé­ben lerombolták a Szent Ta­másról elnevezett ősi ke­resztény templomot is. Brit vélemények szerint ezek az állítások arra utalnak, hogy az egyébként igen világias iraki vezetés továbbra is ki akarja használni az iszlám érzékenységét, ügye mellé állítva fanatikus elemeket. A bagdadi rádió felszólí­totta az „iszlám harcosait", hogy szerte a világon öngyil­kos akciókkal álljanak bosz­szút a pusztításokért — mondták a BBC lehallgató központjában. Az Irak-ellenes koalíciós haderő légicsapásainak egy része minden bizonnyal megtévesztő rakétautánza­tokra irányult, nem pedig valódi rakétákra. Ezt az egy­behangzó megállapítást tette hétfőn egymástól függetle­nül a brit védelmi állammi­niszter Londonban, és egy amerikai tábornok Washing­tonban. A napokban iraki ellenzékiek is felhívták a fi­gyelmet erre az eshetőségre. Archie Hamilton brit vé­delmi államminiszter sze­rint furnérlemezből, fából, kartonpapírból készült után­zatokról van szó. Ezek felis­merését nagyon megnehezí­ti, hogy Irak felett felhős az ég — mondja a Sky News A hadihelyzet „bátorító' közölték kedden a szövetsé­gesek rijadi sajtótájékozta­tóján, de részletekbe az ame­rikai katonai szóvivők nem bocsátkoztak. Irak ellen eddig tízezer­nél több légibevetést indí­tottak, és többek között bé­nították a hadsereg hírössze­köttetését csakúgy, mint a polgári tv-s rádióműsorok sugárzását. A nap folyamán Irak 6 ra­kétát lőtt ki Szaúd-Arábiá­ra; ezek közül az elhárító rakéták négyet lelőttek, ket­tő lakatlan területre csapó­dott. A szaúdi tájékoztatás szerint egy iraki rakéta, vagy annak egy része lakott területre hullott, de nem robbant fel. Amerikai rész­ről azt az álláspontot képvi­selték, hogy az elhárító ra­kéták minden veszélyes tá­madást elhárítottak. A hadvezetés újabb látvá­nyos videofelvételeket mu­tatott be a sajtónak. Azokon látható volt, amint egy tá­madásnál az első gép által indított lézerirányítású bomba rést nyit a célépület falán, majd a második gép bombája e nyíláson behatol­va semmisíti meg a célpon­tot. Brit vállalatok különleges bunkereket építettek az ira­ki légierő számára; a közel­keleti ország mintegy há­romszáz különleges föld alatti támaszponttal rendel­kezik — közölte kedden este a BBC televízió. A jelentés szerint az 1.2 méter vastag betonból ké­szült, rejtett bázisokat kü­lönleges védelmi berendezé­sekkel látták el. A homok­dombokba beásott bunke­rek bejáratát 40 tonnás acél, és vasbeton ajtók zárják el. A szemből jövő rakétatáma­dás elleni védekezésképpen a bejárattól 38 méterre kü­lön falat építettek. Hatal­mas, vízzel feltöltött meden­cékkel védekeznek a gyújtó­bombák ellen, nehogy azok A BBC jelentése szerint a föld alatti légitámaszpontok mindegyikében több kifutó­pályát építettek, de van olyan bunker is, amely öt felszállópályával rendelke­zik. A brit állami BBC tévé miniszterelnökségi tudósítói­nak keddi értesülései sze­rint az öböl-háború „nem a tervek szerint halad". A szövetségesek lendületét visszavetette, hogy a légitá­madások egyelőre „nem ér­ték el céljukat", sem az ira­ki légierővel szemben, sem a Scud-rakétákkal szemben. A keddi értékelés szerint a légi hadműveleteket na­gyon hátráltatja az időjárás, a felhős égbolt, a köd. Ha­sonló tényező, hogy az ira­kiak felgyújtottak néhány kuvaiti olajlétesítményt: az ezekből gomolygó fekete füstfelhő külön álcázza a hadszínteret — és ha elkez­denék — a szárazföldi had­műveleteket is akadályozná. Brit katonai elemzők mind gyakrabban hangoztatják, hogy a szárazföldi hadmű­veletek előkészítése két hó­napig is eltarthat, ha kellő biztonságot akarnak. Ám ha kitavaszodik, hamar elvisel­hetetlenné válik a meleg a sivatagban, ami az iraki hadseregnek segíthet. Egye­lőre főként azt tartják ne­hézségnek, hogy „nem lehet az ellenséget legyőzni, ha az kitér a harc elől". A hétvégi lettországi véres események után egy nappal az Amerika Hangja rádióál­lomás arról adott hírt, hogy a szovjet belügyi különít­mények Rigában végrehaj­tott támadásának magyar sérültje is van. Hermán Já­nos, a Magyar Külügymi­nisztérium szóvivője kedden reggel pontosította ezt az in­formációt: Fodor János 25 éves szovjet állampolgár, a Lett Állami Egyetem hallga­tója szenvedett kisebb fejsé­rülést az akció következté­ben. (MTI) Spekulációs tőke Kádár Béla: Sikerek és kényszerpályák Regionális külkereskedelmi napok címmel háromna­pos rendezvénysorozat kezdődött tegnap Szegeden, a Tisza Szállóban. A tíz előadást magába foglaló program kereté­ben temérdek hasznos és aktuális információt kap az a közel 300 gazdasági vezető, külkereskedő, illetve kisvál­lalkozó, akik részt vesznek a Kopint Datorg csütörtökig tartó rendezvényén. Kádár Béla miniszter „Külkereske­delmi politikánk aktuális kérdései" című nyitó előadása után szakított némi Időt a helyi tömegkommunikáció mun­katársaira is. — Sikeres év volt 1990 a külkereskedelemben. Minek köszönhető ez a gazdaság­történetünkben mindeddig páratlan teljesítmény? — Elsősorban dollárelszá­molású kereskedelmünknek. Exportunk 17, behozatalunk 13 százalékkal növekedett, s ez az érték nemzetközi ösz­szehasonlításban is megállja a helyét. Más ország is ja­vított a mérlegén, leggyak­rabban azonban ezt az im­port visszafogásával érték el. — Ezzel szemben nálunk csaknem teljes körűvé vált az importliberalizáció. — Nem kellett olyan kor­látozást elrendelni, amely szűkítette volna a magyar gazdaság lehetőségeit. Egyet­len éven belül 40 százalék­ról 70-re emelkedett a libe­ralizált dollárimport aránya. Külkereskedelmi forgalmun­kat javítandó, jelentős vám­kedvezményeket léptettünk életbe. Ezek érteke 220—240 milliárd dollár között szám­szerűsíthető, vagyis egyötö­de dollárexport-növekedé­sünknek. — Sokan kényszerpályák­ról is beszélnek. — Tény, hogy erőteljesen szűkült a belső piac, a ha­zai vállalatoknak nem volt más választásuk, exportál­niuk kellett. Várakozáson felül oldották meg ezt a fel­adatot. Ugyanez mondható el az összezsugorodó hagyo­mányos KGST-kapcsolatok­ról is. Nehéz volt Keleten fizetőképes keresletet talál­ni, másfelé kellett fordulni. Véleményem szerint külgaz­dasági sikereink kétötöde ezeknek a kényszerpályák­nak köszönhető. — Mennyi őrizhető meg ebből a lendületből 1991-re? — Szűkülő pénzügyi erő­forrásaink kérdésessé teszik a korábbi dinamikus ex­portnövekedést. Minden­esetre változatlanul kiemel­ten szeretnénk támogatni a külföldi tőke beáramlását minden olyan területen, ahol az export árualapot hozhat létre. Hasonlóan szívesen látjuk azokat a vegyes vál­lalatokat, amelyek magyar árualapot szívnak fel. Könnyebbség, hogy meg­szűnt a részben vagy egész­ben külföldi érdekeltségű vállalatok engedélyeztetési procedúrája. Távolabbról nézve, minden reményünk megvan arra, hogy 1992-től sikerül nagyobb lépést ten­ni a nyugat-európai integ­ráció felé, s akkor felgyor­sulhat a tőkebefektetés. — Sokan kérdezhetik ön­től a napokban: vásárol­tunk-e az öböl-háborúhoz kapcsolódó árzuhanás idő­szakában a 18-19 dolláros olajból? — Mint említettem, szű­kültek az erőforrások, ehhez a tranzakcióhoz is kellene némi spekulációs tőke. Meg­nyugtató prognózist amúgy is nehéz mondani. A. 20 dol­lár alatti olajár többek kő­zött annak is köszönhető, hogy a háború kezdetekor a tartalékok segítségével mes­terséges túlkínálatot, hoztak létre a világpiacon, s ez ár­csökkenést eredményezett. Egyébként a^ fizikai maxi­mumig feltöltődtek a ma­gyar tartályok, soha ekkora tartalék nem volt még az országban. Az már más — szegénységünket bizonyító — megjegyzés, hogy ez a túlcsordulás is csak egyötö­de a fejlett országokban megszokott tartalékhányad­nak. — Egy hosszú háború mindent felboríthat. — Szétbombázhatják az összes iraki, kuvaiti olaj­mezőt, ezt még elbírja a világ. Addig nincs nagyobb baj, ameddig Szaúd-Arábia olajkútjai érintetlenek ma­radnak. Erre pedig egyelőre még van esély, az amerikai­ak nagyon odafigyelnek az olaj mezőkre. Kovács András Szent Ferenc példája Növendékekre várva A Havas Boldogasszony templomához csatlakozó rend­ház eredetileg a ferenceseké volt, akik még Hunyadi Já­nos kormányzósága idején települtek Szegedre. Az egyhá­zi rendek megszüntetése után el kellett hagyniuk az épü­letet, ahol a legutóbbi időkig szociális otthon működött. Amikor 1989. szeptember 10-én hivatalosan visszakapták a rendházat, és a helyreállításhoz a helyi tanács anyagi tá­mogatását kérték, ezt a választ kapták: „Majd önök las­san rendbehozzák ..." Azért mégis megkezdődött a munka A nyugati és az északi szárny tetőszerkezetét teljesen föl kellett újítani. Az épületrész emeletét ugyancsak helyreállítják, földszintjén kazánházat építenek. Folyik a keleti szárny földszintjének teljes fölújítása. Két új belső lépcsőházat is kialakí­tanak. Szeptember elejéig el kell készülniük, hiszen akkor megérkeznek az első növendékek, akik szegedi főiskolá­kon, egyetemeken kezdik meg tanulmányaikat. A rendház „stúdiumház" lesz, ahol filozófiai—teológiai szemináriumo­kon is részt vesznek az első, „jelölt évüket" töltő rend­tagok. Szinte csodának mondható, hogy eddig eljutottak. Anyagi segítséget mostanáig csak a budapesti ferences­központtól kaptak, pedig rászorulnának a helyi önkor­mányzat vagy az Országos Műemléki Felügyelőség támo­gatására is. Most úgy építik újjá a kolostort, mint alapítójuk, Assisi Szent Ferenc emelte templomát: kövenként... (A képeket Somogyi Károlyné készítette) (nyilas) ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint 81. évfolyam, 19. szám 1991. január 23., szerda l f

Next

/
Thumbnails
Contents