Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

2 Röviden 1991. január 23., szerda Mottó: „A Baltikum az orosz medve talpa alatt nyögött." (Idézet a '80-as évek elején kiadott, harmadikos gimnazistáknak szóló történelemkönyvből.) Valószínűleg azért kerülhetett be annak idején a mottóban idézett mondat a tankönyvbe, mert a megjegyzés az elátkozott cári rendszerre vonatkozott Ki gondolta volna akkor, hogv egyszer, nem is sokára, újra aktualitása lesz e mondatnak? Volt egy év, az 1989.. melyet a nagy sajtóorgánumok politikai megfigyelői az évszázad évének neveztek. Volt ennek az évnek egy olyan napja, mikor a nagy te. levíziós társaságok kamerái helikopterről felvett képeket sugároztak, csak ezekkel a gyors gépiekkel foghatták át a történtek egy részét. A Baltikum három kis országának (még mindig tagköztársaságnak neveztetnek bizonyos fontos helyeken), türelmüket vesztett, szabadságra és békére vágyó lakosai felsorakoztak a fővárosokat összekötő utak mentén, kéz a kézben, mint az Eszter-láncjáték óvodásai. Vilniust, Rigái és Tallinnt ember lánc kapcsolta össze, határokon átkígyózva, kilo. méterek százain át. A népek kezükkel, fegyvertelen, egymásba öltött kezük jelképével tiltakoztak és hirdettek: elnyomás ellen testvériséget. Az „évszázad évének" legnagyszerűbb eseménye volt. A lánc. ami a hatalmas Szovjetunió népeit egymáshoz kötözte, szakadozóban van. Százféle ajkú népek ismerik fel. sorban, egymás után, hogy a lánc igazi ereje nem a hideg vas, hanem a kinyújtott kéz melege. Pattognak hát az acélszemek. Pattognak az út kavicsai a dübörgő páncélosok súlya alatt. A földet taposó talpak anyaga kiváló minőségű, nagy szilárdságú acél, formájuk: lánc. De nem lehetnek erősebbek. mint az összefűzött, szorított és még szorongó kezeik. Czégény József vetlenül a köztársaságoknak, a városoknak szállítsák, megkerülve a moszkvai központi kormányt. Ugyanakkor Washingtonnak segítenie kellene abban, hogy a balti országok . függetlenségének, szabadságának kérdése a nemzetközi intézmények napirendjére kerüljön. A litván alelnök azt is kérni fogja az amerikai külügyminisztertől, hogy szorgalmazza az újabb szovjet csapatok visszavonását a balti országokból. Az amerikai kormány hétfő estig nem kapott választ Moszkvából a szovjet vezetéshez intézett eddigi felszólításaira, hogy ne alkalmazzon erőszakot a Baltikumban. Az Alkotmánybíróság határozata Nem szükséges elnöki kormányzás Csaknem három órát át tárgyalt kedden a Kremlben Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Anatolij Gorbu• novs, a lett parlament elnöke. Gorbunovs a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: semmi sem indokolja az elnöki kormányzás bevezetését Lettországban, s az nem is volt téma az eszmecserén. Ezzel egyértelműen cáfolta a korábbi híreszteléseket. A lett vezető este Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnökkel tárgyalt. A balti államok képviselői tetteket sürgetnek Washingtonban. James Baker külügyminiszter kedden fogadta Dainis Ivanst, Lettország, és Bronius Kvzmiskast, Litvánia alelnökét. Utóbbi a The Washington Postnak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a baltikumi fejlemények tükrében másfajta amerikai reagálásra van szükség, s „a szavakat tetteknek kell követniük". Kuzmiskas azt javasolta. hogy az amerikai humanitárius segítséget közösszetférhetetlen a képviselői megbízatás és a polgármesteri tisztség — állapította meg az Alkotmánybíróság teljes ülésén hozott határozatában. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének alkotmányosságát — mind tartalmi, mind formai okból — támadó indítványt az (Alkotmánybíróság elutasította. Döntésében rámutatott, hogy az összeférhetetlenség intézményének alkotmányos alapja az államhatalmi ágak megosztásának következetes biztosítása. Ehhez képest a képviselőséggel összeférhetetlennek minősül egy másik hatalmi ág működésével kapcsolatos — egy időben ellátott — tisztség. Az a tény ugyanis, hogy a kormány tagjai és a politikai államtitkárok esetében az alkotmány kivételt tesz az államigazgatási dolgozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály alól, nem vezethet olyan következtetésre, hogy ez a kivétel a polgármestert is meg kell hogy illesse. A kivételt mindig szorosan kell értelmezni, továbbá azt ás figyelembe kell venni, hogy az alkotmány e tekintetben közjogi hagyományainkat figyelembe réve szabályoz. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak azt a formai alkotmányjogi kifogást sem, hogy a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt —, s ezen belül az összeférhetetlenségi szabályokat —, ugyanúgy, inint a képviselők jogállásáról szóló törvényt a Parlamentnek kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia. Kétségtelen, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás része a képviselői jogállásnak, ugyanakkor az alkotmány a szabályozás módját illetően, az összeférhetetlenségre vonatkozóan kávételt állapít meg: nem követel minősített többséget a törvényalkotás során. Sztrájktörvény Kedden véget ért az Albánia városait megbénító 6Ztrájkhullám, miután a parlament jóváhagyta az új sztrájktörvényt — közölték szakszervezeti források. A törvény, amely azonnal hatályba lépett, kötelezi a munkavállalókat, hogy a jövőben a sztrájk kezdete előtt tizenöt nappal jelentsék be szándékukat. Az „átmeneti időszak" lejárta után egynapi munkabeszüntetésre jogosultak, majd ismét tizenöt napot kell várniuk az újabb, most már korlátozás nélküli sztrájklehetőségre. Az irakiak ereje: az iszlám Dölyfösen somolygó, peckesen álló férfinak nö csókol kezet... Meglett férfiak egy férfi nevét skandálva harcba indulnak... A vezér egyetlen szavára egy asszony halálba küldené fiát... Milyen eró fordítja ki önmagukból ezeket az embereket? — kérdezi az európai tévénéző a CNN iraki tudósításait figyelve. Az Öböl-háborúban szemben álló felek hadierejének összehason 1 ításáról számtalan elemzés jelent meg a világsajtóban. Arról az erőről azonban keveset tudunk, mely Irak lakosságát Szaddám Húszéin oldalán egy — nagy valószínűséggel — vesztes háború megvívására mozgósította. Ugy tű. nik, a vezér. Szaddám Húszéin legfőbb és leghatékonyabb fegyvere az iszlám. Erről Berta Árpádot, a József Attila Tudományegyetem altalisztikai tanszékének vezetőlét kérdeztük: — A televíziós felvételek alapján úgy tűnik; fanatizált és manipulált iraki tömeggel áll szemben az USAvezette szövetség. E tény (vagy megérzés) önmagában nem magyarázza, hogy mi történik a Perzsa-öbölnél. Az ottani háború hátterét talán megvilágítja, ha választ kapunk a k*rdésre: miben különbözik az iszlám a keresztény, vagy a zsidó vallástól? — Először az azonosságról annyit: mindhárom monoteista. nagy világvallás, Alapvető különbség, hogy az iszlám több mint vallás: életforma. Az iraki vezér ..karizmájának" magyarázata. hogy az iszlám országokban az állam vezetője egyben vallásvezetó is. — Mit jelent e szó: iszlám? — Szó szerinti jelentése: odaadás — az élet minden szférájában. A hivő nem az Istennel való közösséget, hanem a feltétlen engedelmességet vállalja. Az iszlám lényege: Allah az. aki mindennel rendelkezik; ezael szemben az emberek szolgák erényük az engedelmesség, vétkük az engedetlenség. — Az iszlám lényegének megértéséhez tartozik, hogu tudjuk: milyen pilléreken nuugszik ez a vallás? — Az iszlám vallás a régi szent könwre. a Koránra vezéthető vissza. A Korán a próféta kinyilatkoztatásainak gyűjteménye. Innen indul ki. de nem ezzel egyenlő az iszlám törvény, kezes. A másik pillér a szunna. a wokásjog. Az iszlám által meghódított területek különböző szokásainak összehangolására szolgál a Hádiszgyűjtemény, mely azt tudatja, mi a helyes szunna. Ennek leglényegesebb eleme az idzsma (a közösség elfogadta konszenzus). A Mohamednek, a prófétának tulajdonított kijelentés — „Az én közösségem soha sem fogad el tévtant!" — veszélyessé válhat, mert nem más, mint a csalhatatlanság elvének megfogalmazása. Erre hivatkozva, a tömeg — ha a közösség is elfogadta — bármilyen eszmét egyedül igazságosnak tud elfogadni. Ezért áll a nyugati világ értetlenül a tény előtt: a koaliciós erők óriási haditechnikai fölénye ellenére, az irakiak nem félnek a háborútól. — Nem lehet véletlen, hoov Szaddám Húszéin az iszlám következő pillérére, a dzsihádra, a szent háborúra alapoz érvelésében. Mit jelent a szent háború? — A hitetlenek elleni háborút amelynek célja a vallás terjesztése — Ezért tekintik az iszlámot az európai kutatók harcos vallásnak? — Mohamed próféta már nem sokkal föllépte után arra gondolt, hogy az általa alapított vallást egykor az Arab-félszigeten kívül is ki lehet terjeszteni. A próféta medinai korszakában (622 után) például levelet intézett a perzsa királyhoz, a bizánci császár1, hoz, felszólította őket, vegyék föl az iszlám vallást Rövid idő alatt hatalmas területeket iszlamizáltak: a VIII. század közepére a Mekkából. Medinából terjeszkedő iszlám vallás a mai Spanyolország közepéig (Kordováig). Belső-Ázsiában pedig a Tallasz völgyéig terjedt Szomorú, hogy az iszlám fejlődése során középpontba került a dzsihád, és kanonizálódott mert kezdetben az iszlám a lehető legtoleránsabb vallás volt: az iszlamizált területeken — megfelelő adók fizetése ellenében — szabadon élhettek a „hitetlenek". — Látható: Szaddám Húszéin mindent elkövet, hogv kijátssza az iszlám kártyát Mi az oka annak, hogv a vallás azonossága nem fogja egy szövetségbe az arab országokat az Irak kirobbantotta konfliktus megoldása érdekében. — Ennek részben* oka a valláavakadás: az iszlám szunnita és siíta ágának különbözősége. (Tudni kell: Irakon belül a szunnita vallás az uralkodó.) Szaddám Húszéin tulajdonképpen csak két, aktív palesztin társaság támogatását élvezi, a többi arab ország semleges, vagy ellene fordult, — Izrael szerepe ebből a szempontból kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy Szaddám Husszein mindent elkövet, hogy provokálja a zsidó államot, s belekényszeritse a háborúba. — Belarab konfliktus áll az Öbölháború hátterébei): megosztja az iszlám országokat, hogy Irak egy „testvérállamot" rohant le. Ellenben ha Szaddám Huszeinnek sikerül elhitet nie az arab világgal, hogy támadás várható Izrael felől, illetve az iszlám ellen az idegenek (Amerika) részéról. akkor megbomlik az USA-vezette szövetség A „vezér" nemcsak a rakétatámadásokkal igyekszik Izraelre terelni a figyelmet, ezt a célt szolgálta a tunéziai merénylet is. — Teháf Irakban az iszlám a leg főbb mozgósító erő. Kérdés, Irakon kivül ervenyesül-e a vallás ezen ereje? — Szaddám Húszéin szempontjából ezért fontos, hogy elhitesse az Irakon kívüli arab világgal: dzsihádról. szent háborúról van szó. Ha ezt sikerül elhitetnie. akkor minden hívőnek éljen bárhol — szent kötelessége lesz a maga módján bekapcsolódni a háborúba. Cjszászi Ilona Rubelesere Megszűnik érvényes fizetési eszköz lenni szerdától a Szovjetunióban az 50 és 100 rubel címletű bankjegy, és korlátozzák a bankbetétekről kivehető készpénz menynyiségét — erről adott ki rendeletet kedden este Mihail Gorbacsov szovjet elnök. A „lakosság túlnyomó többségének érdekeit szolgáló" intézkedést azért hozták — áll a dekrétum indoklásában —, hogy felvegyék a harcot a spekulációval, a korrupcióval, a csempészéssel, a pénzhamisítással és a munka nélkül szerzett jövedelmekkel, hogy „normalizálják a pénzforgalmat és a fogyasztási termékek piacát". A forgalomból kivont 50 és 100 rubeles bankókat más címletű bankjegyekkel, illetve azonos címletű, de 1991-es kibocsátású papírpénzzel váltják fel, egyelőre nem részletezett módon. Magánszemélyek havonta legfeljebb 500 rubel készpénzt vehetnek fel ezentúl takarékbetéteikről. Rádiótelex VILNIUS ÉS RIGA UTAN: BÉKEDÍJAS ELÖADAS? Mihail Gorbacsov levélben jelezte a Nobel-díj Bizottságnak, hogy szeretné utólag megtartani azt az előadását a norvég fővárosban, amely decemberben, a Nobel-díjak átadásának idején lett volna esedékes. Ezt Geir Lundstad, a Nobel-intézet igazgatója jelentette be, és egyúttal arra is célzott, hogy a megváltozott körülmények, a balti államokban alkalmazott erőszak miatt ma már kérdéses, igényli-e a Bizottság a tavalyi Nobel-békedíjas fellépését. A testület mindenesetre alaposan megvizsgálja Mihail Gorbacsov ajánlatát. (DPA) HÁZKUTATÁS LEHETSÉGES. AZ Öböl menti háborúra hivatkozva Romániában visszaállították azt a törvényt, amelyet még a Ceausescu-korszakban alkottak a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről — mutatott rá az Amerika Hangja rádióállomás hétfő esti műsorában. A román belügyminisztérium figyelmeztette az állampolgárokat, hogy az utóbbi időben elfeledkeztek erről a törvényről, amelynek értelmében az a személy, aki lakásában külföldit fogad, illetve udvarát sátor vagy lakókocsi céljára rendelkezésre bocsátja, köteles ezt 24 órán belül bejelenteni a hatóságoknak. Az esetleges ellenőrzések akár házkutatással is járhatnak. (MTI) KÖLNIVIZES GÉPELTÉRÍTŐ. Egy üveg jól becsomagolt kölnivízzel térítette el az Aeroflot TU—154-es repülőgépét hétfőn egy szovjet férfi. A 36 esztendős Andrej Jurjevics Gan, aki tavaly novemberben szabadult utolsó börtönbüntetéséből, egyelőre semmit nem árult el tettének indítékairól. Az eltérített gép végül Isztambul helyett a bulgáriai Burgaszban ért földet, s az utasoknak szerencsére az ijedtségen kívül semmi bajuk nem esett. (MTI) VIZSGALAT EMBARGÚSZEGÉS MIATT. Az osztrák gazdasági minisztérium feljelentett nyolc hazai céget az illetékes belföldi államügyészségen azzal a gyanúval, hogy megsértették az Irak elleni kereskedelmi embargót. A Standard című bécsi lap érdeklődésére Wolfgang Schüssel gazdasági miniszter elmondta, hogy az osztrák külkereskedelmi rendszer nagyfokú liberalizáltsága miatt minisztériuma nem képes megbízhatóan ellenőrizni a tilalom végrehajtását, ezért van most szükség az államügyészségi vizsgálatra. Schüssel elzárkózott a vizsgálat alá vetett cégek felsorolásától. (MTI) TIRANA KERÉKPÁRON. Egy tiranai forrás szerint az albán főváros közlekedési dolgozói szerdán sem szándékoznak felvenni a munkát, így várható, hogy Tirana utcáit ismét ellepik a kerékpárosok. Albániában a legtöbb gyár leállt, vagy csökkentett üzemmódban dolgozik. A kormány kedden katonai szállító járműveket állított be a legfontosabb szolgáltatások és az alapvető élelmiszerszállítások biztosítása érdekében. (Reuter) PAPAI KÖRLEVÉL. A mostani háborút nem szabad a kereszténység és az Iszlám közötti harcként felfogni — ez az alapgondolata II. János Pál legújabb enciklikájának, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra a Vatikánban. Az új pápai körlevél a „Redemptoris missio" címet viseli, és ez II. János Pál nyolcadik enciklikája eddigi egyházfői működése alatt. A körlevél a hitterjesztés feladatalt jelöli meg, és a keresztény hit terjesztésére buzdít. II. János Pál alapvetően derűlátóan ítéli meg a körlevélben az emberi együttélés jövőjét, és hisz abban, hogy az emberekhez el lehet juttatni a vallásos értékeket. (MTI) NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓ. A kapcsolatok szoro<•«<-hr« fi'.-Zsére törekszik a Durav Miklós vezette Együttélés politikai mozgalom, és a csehszlovákiai németek szövetsége. Kedden Pozsonyban Stanislaw Gawlik, az Együttélés lengyel alelnöke, valamint Fuksz Sándor, a mozgalom vezető titkára találkozott Franz-Karl Stancellel, a németek szövetségének képviselőjével. A találkozón az együttműködési terveken kívül szó volt a következő parlamenti választásokra való közös felkészülésről is. ENSZ-TARGYALASOK. A múlt hét vége óta rendszeres két- és többoldalú tárgyalások folynak az ENSZben az öböl-válság megoldásának lehetőségeiről. A Biztonsági Tanács azonban egyelőre nem készül teljes ülésre, mivel a 15 tagország között nem jött létre konszenzus a helyzet megítélésében. Pérez de Cuéllar főtitkár hétfőn telefonbeszélgetésben kérte Budimir Loncsar jugoszláv tuiugynunisziert, hogy erősítse az el nem kötelezett orszájok mozgalmának Irakra gyakorolt nyomását. Mint ismeretes, mind Irak, mind Kuvait a mozgalom tagja. (AFP, Reuter, TASZSZ) Fegyverbegyűjtés Jugoszláviában lejárt az elnökség fegyverbegyűjtési rendeletében megszabott haáridő, de továbbra is kétséges, hogy milyen szervezetek fegyverzetét tekintik törvénytelennek. A horvát fővárosban több száz fős tüntetést szerveztek az erőszakos fellépés ellen, s egyúttal autóbuszokat és személyautókat vittek a hidakhoz és más csomópontokhoz, hogy eltorlaszolják a katonai alakulatok útját Kedd délelőtt a horvát fővárosban olyan állásfoglalást fogalmaztak meg a szakszervezetek, amelyben elítélik a fenyegetőzést, a horvát és szlovén szociáldemokraták pedig felhívást tettek közzé, kérve az európai testvérpártokat a diktatúra visszatérésének megakadályozására, sőt az általuk szerb militarizmusnak nevezett törekvés elleni harcban való közreműködésre