Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

1ÜÜI. január 3„ csütörtök Hetedhét határon 5 Önkormányzati „csináld magad" Úgy tunik. számos kistelepülés önkormányzati testületének munkája a szűkös esztendők ..csináld magad" akcióihoz hasonlít majd. Az önállósághoz szükséges formai feltételek adottak ugyan, de az anyagi fedezet kevés; a várható állami támogatás Sok helyütt csupán a legelemibb hiányosságok pótlására lesz elegendő, a helyi jövedelemforrásokat, a kommunális adókat pedig óvatosan kell majd kezelni, hiszen azok a lakosság terheit növelik. Mit tehet tehát egy község.ha.az útjai sarosak. ha fűncs bekötve a gáz. vagv a telefon, s ha lakóinak az alapvető szolgaitatásokért is mindig közeli városba kell utazniuk? Birja-e a lakosság az önerős fejlesztés kiadásait, es sikerül-e az önkormányzatoknak mégnyerni a kisvállalkozók bizalmát? Korai kérdések. Egyelőre arra kértünk választ. ezúttal Baks. Ujventiván és Deszk községek polgármestereitől, hogy munkájuk nyomán milyen változást remélnek 1991-ben Szolgáhatóhá: terve Bakson ,A telefonvonal másik végén nagyot sóhajt Balogh LajcKrié. Báks polgármesternője. ,<- Felelőtlenség volna iggrgetni. hiszen a saját költségvetésünkkel még nem lehelünk tisztában. Annyi .bizonyps. hogy az alapellátást továbbra is biztosítani tudjuk majd. s az anyagi lehetőségek függvényében még egy sor helyi problémára keresünk megoldást. Némelyikre sajpos előreláthatólag hiába. Peidául: a községben nincsen gáz. s a saját anyagi erőnkből nem is telik a bevezetésére. Viszont az úthálózat kijavítására futja matd A művelődési- házunk jelenleg szinte teljesen kihasználatlan, ez nem maradhat így, szakembert keresünk. aki tartalmasan igazgatná Nagy gondot okoz még bizonyos szolgáltatásúk hiánya, s ezt is sürgősen .szeretnénk pótolni. Igény van autószervizre, s a faluban üzemelő pékségre és háztartasi gépeket javító műhelyre. A közgyűlésen már szóba került egy szolgáltatóház terve, amelyben több műhely kapna helyet A helyiségeket önkormányzati támogatással bérbe lehet majd adni. és az is elképzelhető, hogy a Bakson működni kívánó kisiparosokat telekjuttatással és adokedvezmennvel segítenénk. A község nagy hiányt szenved a szolgáltatási vállalkozókban. Közművelődés, takarékon Talpai János, Ujszentiván polgármestere utolsó egyetemi vizsgáira készül, szabadsága idején, de a hivatalban értük el. — Újszentrván január 1jéig Tiszasziget községgel volt közös tanácsi szervezetben. s most mindenekelőtt; az önálló szakigazgatásról kell gondoskodnunk, ügy. hogv ez a legnagyobb mértékben a lakosság érdekeit szplgálja majd. A költségvetési terv kidolgozása egyelőre még függőben van. A kilátások ;sem valami rózsásak, de az alapellátás biztosítható, s az oktatással és az egészségüggyel sem lesznek gondok. A közművelődés talán visszafogottabb lesz. innen kell majd megtakarítanunk ami többletet a kommunális ellátásra fordítunk majd. Javítani kell a község útjain, a járdák viszonylag jó állapotban vannak ugyart. de az úttestek égy részén nincs portalanító burkolat Fontosnak tartom még a most induló telekkialakítást. az építkezési telkek kiosztását. 1991-ben remélhetőleg megnyílik a Tiszasziget— Gyála határátkelőhely s az üt Ujszentivánt is érinti majd; erre űj szolgáltatásokkal kell majd felkészülnünk. Számítunk a lakosság önerejére. de a helyi adók bevezetését. a jelenlegi terhek mellett nem találjuk szerencsés megoldásnak, ezt a pénzforrást inkább egy-egy konkrét cél elérésére vesszük nlajd igénybe. Egyébként ugyanígy. önerőből készül a község új ravátalózó épületé. * : , ... ' , Útra kell a pénz Des:k polgármestere. Ózifra LastJo tárgyilagos hangon összegez. — Várhatóan a tavalyival közel azonos összegű pénz. 1.5 millió forint áll majd az önkormányzat rendelkezésére, és ezt számitásunk szerint döntőén a szilárd burkolatú községi utak építése viSzi majd el. Ha ezén felül mégjut pénz. nekifoghatunk a moziépület előterének átalakításához. amelyhez a tervrajzok már.eikészüftek. lAzvélacsarnokpt könyvtárrá ; ajíakítinánk. *>• a mostani könyvtár helye pedig alkalmas volná egy 20 fős napközi otthonnak. az öregek számara. A szolgáltatásokban különösen a kisvállalkozások támogatásával kívánunk előbbre lépni. Szeged közelsége miatt az utóbbi esztendőkben, visszafejlődött az önálló szolgáltatási szféra, möst azonban újra számpSi kérvény érkezett be arra. hogy a vállalkozók közterületeken. vagy a saját házuk helyiségeibén üzletet nyissanak. Mi ezt természetesen támogatjuk. A lakosság egy része újra igényli a deszki piac megnyitásátis. s erre. ha az autóbusztarifák megemelkednek. valóban szükség lesz. A .magunk részéről a helyet és a szükséges pultokat biztosítani tudjuk majd. S hogy a telefonhelyzétről is szóljak: az 1989-es önerős építésű telefonközpont átadása óta kb. 400 házban van telefon, de már újra 60-70 igénylő jelentkezett. 1991-es év végére tárgyalást tervezünk a postával újabb 400 vonalkapacitásű központbövítésrö! s ez hosszú időre megoldaná a telefongondokat Deszken. Somogyi P. Sándor Söprű és feszítővas Ha a falusi ház ajtaja mellé régen odatámasztották a söprűt. mindenki tudta belőle, hogy nincs otthon a családból senki, nem illik hát a portájukra lépni. — Legfeljebb ha hoztak valamit, azt bátran letehették az udvaron, a nyitott épületben, istállóban, színben, biztosan megtalálták á hazatérők, nem vitte el senki: őrizte a becsület. Mostanra a becsületet is elvitte valami, elvitték valakik. Az udvarokon, a házakban, a tanyákban levő akár hét lakattal zárt holmi sincs biztonságban. A Szeged környéki falvakban. a határukban levő kiskerti házakban egyre többször használják a seprű helyett a feszítóvasat, a drótvágót, a vasfűrészt. A betörések. lopások száma olyan ütemben szaporodik. hogy lassan seregnyi rendőr nem győzné nyomozni, nemhogy az adminisztrációs munkákkal is agyonterhelt egy-két körzeti megbízott. Sandorfalván az utóbbi hetekben a falu kellős közepén lévő vas-műszaki boltot rabolták ki. ..benéztek" zárás után a Fecskefészek vendéglőbe, kétszer egymás után meglátogatták a falu szélén lévő Fűzfásnak keresztelt boltot, onnan „kiugrattak" a közeli Kővágó dűlőbe, ahol egyetlen éjszakán négy víkendházat fosztottak ki. majd Csibafa ki. házait „durrantották fel". — S talán azért, hegy a lopott holmit legyen mivel elszállítani éjnek évadján, házak portáján álló kocsik tankjából szippantották ki a benzint.. Más udvarokból kismotorokat, bicikliket, szivattyúkat, fóliasátrat fűtő gázpalackokat loptak. Szatymazon a művelődési házba törtek be nemrég, a napokban pedig két Makó környéki falu postahivatalában dolgozott sikerrel a Jeszítővas és az erovágó. hogy a páncélszekrényeket kinyissák. Vandái módon, feszítve, törve-zúzva. vakmerően. A tetthelyek arról árulkodnak, hogy ott nem besurranó tolvajok „dolgoztak", hanem olyanok, akiktől jobb félni, mint megijedni. Kezdenek is mind jobban félni a községekben élők is. Nemhogy házőrző seprűkben bíznának, mára már a házőrző kutyáikban sem tudnak: jó néhányat megétettek, agyonütöttek a garázdálkodók. Akiket viszont egyelőre nem üt senki — csak bottal a nyomukat. Ami ha néha elvezet is hozzájuk, a rendőrség nem túl sokat tehet. A betörni, lopni küldött (!) tizennégy éven aluli például nem büntethető. mert meg „gyerek". — Tehát gverekbandakban vandalkodnak. S mégcsak a seprűnyelet sem lehet eltörni a hátukon, hisz hátukat többnyire nekivetették nehezebb fiúkénak. „hivatásos", rafinált bűnözőkének. Akik „célbavctték" a falvak eddig nyugalmasnak tűnő világát is. Kis házában egyedül élő néni kérdezte tőlem a minap Zsombó határában: „Mondja, ki ved tneg ellenük? Félek." Nem tudom ki. mi védi meg. A hajdani seprűnyél biztosan nem — abból mostanra feszítóvaslett... M. s/ Mórahalom Beszélő ajándék Telefonokról lévén szó. nyugodtan állíthatjuk: hogy szokatlan módon, a december 31-eí határidő előtt átadták Mprahalmon 250 telefonvonalat és -készüléket lakossági haszpálátra. Az űj tulajdonosok bizónyár,á örültek-a ..beszélő'' káfftesphyi qjándékíiák. még ha az igeri drága volt is. Hozzájárulásként Ugyanis 36 ezer fórintrtt'kelletVbe fizetniük. hogy a világ és távoli rokonaik közelebb kerüljenek otthonukhoz. Isten szabad ege alatt f'A fiatal város először próbálkozott ez év karácsonyán hagyományteremtő, közös rendezvénnyel. Az ünnep előestéjén a központ p,Irkjában szabadtéri karácsonyi ünnepséget rendeztek. A fa feldíszítését a gyerekek Vállalták, az ünhepsé•gen karácsonyi dalok hangzottak el. az ünnepi beszédet pedig a plébános és a mórahalmi polgármester tartotta. Az idősebbek és a legfiatalabbak körében aratott nagy siker, úgy tűnik, garanciája lehet, egy szép hagyomány megteremtéséhek.. (czégény) Wf m> '4 (Gyenes Kálmán felvétele) ..Enni pedig kell. Ahhoz pedig elébb menni, egy keveset biciklizni, így érünk el a s/atymazi dűlőkön a tanyai holtba. Bele a szatyorba mindent, aztán ugyanúgy vissza, ha közbe beszélünk néhány szót is a jó komákkal." Tekereg a kábel (tv) Hogyne vágyna a falusi ember is arra. amit városi már megkapott. Miért ne |enne neki is joga, lehetősége például a műholdas adások vételére, pláne, ha még nagyobb anyagi áldozatvállalásra is kész, mint a városi tévétulajdonos. A szatymazi polgárok esete azonban azt bizonyítja, nem is olyan könnyű ez a felzárkózás. Történt ugyanis, hogy a hajdani tanács, felmérve az igényeket. megbízást adott a Távközlési Vállalat szegedi igazgatóságának. hogy a telefonvezeték nyomvonalán, a kábeltelevíziózáshoz szükséges kábeleket is lefektesse. A kétszázhetvenegy igénylő a 4000 forint előleget befizette, és ígéretet kapott arra. karácsonyi ajándékként öve a világ. Nézheti a négy jugoszláv adáson kívül a SAT 1-et. a Eurosportot. az RTL-t és a PLUS-t. valamint a Music tévé műsorát. Sót távlati tériként, egy helyi músortovábbító csatorna, video-audió jel 012 megjelöléssel a falutévé üzembe helyezését is előirányozták. A kivitelezés annak rendjentádja szérínt megtörtént, legalábbis a laikus szemlélő számára. A műit esztendő derekán a kábeleket lefektették és a tanács fizetett. És jött az űj önkormányzat. amely már korántsem tartotta rendjénvalónak az addigi munkálatokat. Tiszta vizet akartak önteni a pohárba. Idézzük a községi jegyző. Vinnai Gyula megállapításait: „1990. június 19-én a Távközlési Igazgatóságnak átutalták a munka elvégzése ellenében az előre megjelölt összeget. 1990. november végén derült ki. hogy az igazgatóság nem a tervek szerinti nyomvonalon végezte el a kábelfektetést. Joggal vetődik fel a kérdés: miért nem történt intézkedés a számla kiegyenlítése előtt a műszaki probléma elhárítására? Hogyan történhetett a számla kiegyenlítése írásban rögzített adásvételi eljárás hiányában ? " Súlyos vádak, de hát valóban több mint furcsa: milyen műszaki átadás az. amely nélkülöz minden szabályos írásbeli dokumentációt? A jegyző megíté-, lése szerint pro és kontra egyaránt mulasztást követett el a jogelod tanács os a kivitelező Távközlési Igazgatóság... Mindenesetre tény. és ezt már Gulyás Gyulától, a Kábeltévé Rt. vezetőjétől tudtuk meg — aki a további kivitelezésben érdekelt —. valóban nem tudják addig folytatni a munkálatokat, míg fel nem tárják. meg nem jelölik, hol tértek el az eredeti tervdokumentá ciótól. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott csatlakozási ponton például vékony, vagy vasrag kábelt rejt a föld". A fejállomás a művelődési háznál kész. Ám hogyan tovább? A távközlésiek és a Kábeltévé Rt. dolga megadni rá a választ. Együttműködő cégekről lévén szó. talán nem lesz nehéz meegyezésre jutniuk... Gombos Erzsébet Negyven óra és hátország Balástya ötezernél kevesebb lelket számláló község. így a választási törvény előírásai szerint a képviselő-testületnek jogában állt dönteni arról, főállású, vagy társadalmi tisztségű polgármester töltse be a falu első számú vezetői posztját. A testület az utóbbi megbízatás mellett voksolt, amikor Ruc- Ferencnek szavazott bizalmat. Ki sem kerülhető a kérdés, vajon hogyan élte meg, hogy ekképpen határoztak hivatali sorsa felől? — faggatom a polgármestert. — Lélekben felkészültem erre a döntésre is... az persze más lapra tartozik hogyan érintett a dolog. Tény, módjuk volt így dönteni és én tudomásul vettem ezt az eredményt, ha némi időbe is.telt, mire megemésztettem a történteket, beletörődtem a helyzetembe. A kkor most magának nincs állása, hiszen ez a fajra polgármesterség nem számit munkaviszonynak? Mennyi egyáltalán a járandósága? — Hétezernyolcszáz forint. — Ebfól nem lehet megélni. ..! Mit kezd magával? — Természetesen keresek magamnak munkahelyet. Képesített könyvelő vagyok, elvégeztem a tanácsakadémiát, hivatásos gépkocsi-yezetöi engedélyem is van. Úgy néz ki azonban, nem is kell nagyon állás után néznem, mert három helyi téesz máris munkát kínált. Földügyi és rehabilitációs ügyintéző leszek havi kilencezer forintért; amit a téeszek közösen fizetnek ki nekem. Ám a felajánlott munkakörök teljes embert kívánnak, időigényes megbízatások. így nemigen tudom, hogyan leszek képes polgármesteri teendőim ellátására — Mennyi időt kellene eltoltenie a hivatalban? — Havi negyvenórás polgármesterség az enyém, de higgye el. már eddig is kevés volt ez az idő arra, hogy eleget tegyek feladataimnak. Kész iroda az otthonom. Nagy talány számomra, mit. mennyit tudok érdemben tenni e megszabott idő alatt. — De hat nem mindent magának egyedid kell megoldania....' Ott a hátországa: a falu megbízott képviselői, a választott bizottságok. — Ez igaz, nincs más megoldás mint hogy a bizottságokra, a képviselőkre támaszkodjam. Egyre többet kell majd nekik is a faluért tenni; velem együtt és ha úgy hozza a helyzet, akár engem helyettesítve is. G E