Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-30 / 327. szám
4 Sport 1990. december 30., vasárnap DM] | magazin Hogy békesség legyen a Földön Az egyháznak a békével való szoros kapcsolata, a béke mellé állása, nem a modern kor szüleménye, hanem végigkíséri egész életét, tevékenységét. alapításától fogva. Az ószövetségi Izajás próféta, a Messiásról szóló jövendölésében, az egyházalapítót már a Béke Fejedelmének nevezte. (Iz. 9. 6.) Krisztus megjelenése és működése igazolta ezt a jövendölést. Születésekor az angyalok kara így zengett: „Dicsőség a magasságban Istennek, és Békesség a Földön az Istennek tetsző embereknek!" (L. 2. 14). Egész tanításából az tűnik ki, hogy a békét, az emberiség számára az egyik legnagyobb ajándéknak szánta. A nyolc boldogságban, az igazi boldogság birtoklói között ott szerepelnek a békeszeretők is. ..Boldogok a békességben élők. mert Isten fiainak hívják majd őket," (Mt. 5. 9.). Az utolsó vacsorán elmondott búcsűbeszédéböl is a békesség ígérete hallik. ..Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek\ (Jn. 14. 27.) Föltamadása után — megjelenvén apostolainak — így szólt hozzájuk: ..Békesség nektek? E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békesség nektek!" (Jn. 20. 19-21.) Az apostolok — megnyilatkozásaikban. cselekedeteikben — tovább folytatták a krisztusi békehagyományt. A hívekhez írott levelek üdvözléseiben mindig ott találjuk a béke kívánását, a békére való buzdítást. Pál apostol például így köszöntötte levelében a római híveket: „Kegyelem és bekesség nektek Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól!" (Róm. 1. 7.) Vagy ák<jve.tké!zőképpen buzdította óket 3 a béke munkálására: „ Amennyire rajtatok úll.éljetek mindenkivél békességben". (Róm. 12. A katolikus egyház és a béke Az egyházat tehát alapítói — Krisztus és az apostolok — a béke munkálásának irányába állították, de ezt követeli tőle célja és rendeltetése is, melyet a jóság és a szeretet, és nem a véres háborúk eszközeivel képes megvalósítani. Ezért is hallhatják a hívók a szentmise több helyén a békéért való könyörgést, vagy a papok békeáldását. Például áz átváltoztatás elótt, így könyörög a pap: „Kérünk Uram... adj kegyesen békét napjainkban!" Vagy a szent test és vér kehelyben végbemenő egyesülésének pillanatában, így szól á hívekhez: „Az Úr békéje legyen veletek mindenkor!" Az egyház békeirányultságáról és békerendeltetéséröl szólva, azonban nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a történelemben voltak olyan háborúk, melyek forgatagában ott volt az egyház is, sót éltek az apostolok utódai (pápák) között olyanok is, akiknek neve nem békemunkájuk, hanem háborúik miatt vált széleskörűen ismertté az utókor számára. A pápák túlnyomó többsége azonban a béke fáradhatatlan munkása volt. és közéjük tartozott VI. Pál is. aki 1963-78 között ült a pápai trónon. .4 békevilágnap VI. Pál papa 1967. december 15én az egyház számára, az esztendő elsó békenapját békenappá nyilvánította. majd fölhívással fordult az ENSZ főtitkárához, az államfőkhöz,' á világ minden jóakaratú emberéhez, hogy legyen január elseje a világbéke napja, és szenteljék e napot minden évben a béke gondolatának. Az első béke világnapra a pápa békeimát írt. és ezt 1968. január 1ién. a Szent Péter-bazilikában tartorr szentmisén et i* mondorra. és a következő években újra és újra elismételte: „Hálát adunk mindazért a vágyért, erőfeszítésért és eredményes munkáért, amelyeta mai időben a Te békéd szellemének köszönhetünk, és amely a gyűlölet helyébe a szeretetet, a bizalmatlanság helyébe a megértést, a közömbösség helyébe a szolidaritást óhajtja ültetni. Nyisd meg jobban a szemünket és szívünket, hadd lássuk meg, mit kíván tőlünk az egyetemes testvéri szeretet, hadd legyünk a békének egyre derekasabb munkásai." Az elsó békejelmondatot a pápa 1973 január elsejére bocsátotta ki, és a későbbiekben ezt nemcsak ö. hanem utódja is, minden évben elismételte. A jelmondatok gyakran az ENSZ egy-egy akciójához (béke éve. ifjúság éve) kapcsolódnak, vagy aktuális politikai eseményekből (erdélyi magyarság elleni fellépések) táplálkoznak. A jelmondatok mögötti tartalom kifejtését részben a pápák, részben az egyes országokban tevékenykedő egyházi vezetők végezték, és e gondolatok szellemében való munkálkodást a hívők feladatává tették. Béke — jelmondatokban Az egyes békevilágnapokon másmásjelmondatok születtek. „A béke megvalósítása lehetséges". (1973). Ebból viszont azt a következtetést kell levonni, hogy ha a béke lehetséges, akkor kötelező munkálkodni megvalósításán. „A béke Tőled is függ." (1974). A gondolat hasonló az elózó évihez. A béke akkor lehetséges, ha minden egyes ember erkölcsi kötelességének érzi a világbékéért való ténykedést. Nincsen jelentós és jelentéktelen békemunka, egy békéért küzdő gépezet nélkülözhetetlen csavarja minden ember. „A kiengesztelődés út a béke felé. " (1975). A békének tehát először az emberek lelkében kell megvalósulni (engesztelés-engesztelödés), hogy aztán a cselekedetekben is valóra válhasson. „A béke csak békével erősödik". (1976). „Nem lehet tehát béke ott. ahol tűzfészkek robbanással fenyegetnek. ahol világrészek, fajok, vallások és társadalmi ideológiák közti feszültségek robbanásig fokozódnak". „Ha békét akarsz, védd az életet!" (1977). Nem nehéz fölfedezni köztünk az oksági összefüggést. A háború a halál, a rombolás. Az élet, a jólét föltétele a béke, tenni kell tehát érte. „Nem az erőszaknak, igen a békének". (1978). A magánerószaknál (búnözés) még veszélyesebb a társadalmi és világbékét veszélyeztető, szélesebb körú társadalmi erőszak (háború). Mindkét erőszaknak gátat kell emelni! „Hogy a békére eljussunk, neveljünk a békére!" (1979). A félmondatot még VI. Pál fogalmazta meg, de 1978. augusztus 6-án bekövetkezett halála, majd I. János Pál rövid pápasága (1978. augusztus 26—szeptember 29.) miatt a kifejtés II. János Pál pápára maradt. A politikusok, egyházi személyek, pedagógusok és szülők együttesen felelősök ebben a munkában. ..Az igazság a béke ereje. " (1980) A pápa azzal magyarázza témaválasztását. hogy a mai világ számos magatartása azért ellenkezik a békével. mert ellentétben áll az igazsággal. „Nem lehet a békét szolgálni szabadság nélkül" (1981). Az ember a szabadság által szolgálja a béke ügyét, hiszen csakis a szabad ember lehet a jogok és kötelességek alanya. ..A béke Isten ajándéka", (1982). Olyan ajándék, melyet ki kell érdemelni. meg kell becsülni. Isten előtt felelősséget kell érte vállalni „A békéért folytatandó párbeszéd korunk sürgető szükséglete". (1983). E gondolatot a pápa a párbeszéd zsinatának 20. évfordulóján fogalmazta meg. (1982 őszén). ..Béke — a szív megjérése." (1984). A szivünkbe épített korlátok akadályozzák a béke megvalósulását a nemzeten belül és a nemzetek között. Minden embernek keresni kell a szívbéli megférést. megújulást, melyet csak a Krisztusba vetett hit. a szívnek hozzá való ragaszkodása hozhat létre. „A béke és az ifjúság együtt halad." (1985). A téma apropóját áz adta. hogy az ENSZ határozata szerint, 1985 a Fiatalok éve volt. „A béke egyetemes érték. " (1986). A téma ilyetén való megfogalmazását az ösztönözte, hogy az ENSZ 1986-ot a béke nemzetközi évének nyilvánította. A béke egy és oszthatatlan volta kap kiemelést. „A fejlődés és a szolidaritás a béke kulcsa". (1987). A jelmondat VI. Pál Populorum progressio (1967) kezdetű enciklikájára utal. mely kifejti, hogy: „Az ember teljes, fejlődése nem lehetséges az egés2 emberiség szolidáris fejlődése nélkül." „Szabadon fohászkodjunk Istenhez, hogy békében éljünk!" (1988). A béke és a vallásszabadság elválaszthatatlanságát hangsúlyozza. A * vallásszabadságot nemcsupán egyes személyekre, de egyes vallási közösségek cselekedeteire is vonatkoztatja. „Építsük a békét, tiszteljük a kisebbségeket!" (1989). Roger Etchegaray bíboros, a Justitia et Pax pápai bizottság elnöke szerint, az üzenet megszületésében döntő szerepet játszott az erdélyi magyar kisebbség elnyomott helyzete, .. Béke a teremtő Istennel — uékg teremtett világgal." ("1990). embernek a teremtett világért v aló féle- 5® lóssége (környezetvédelem) kap hangsúlyt. A vatikáni sajtohívatal december 18-án hozta nyilvánosságra az 1991. évi békejelmondatot. Eszerint, ha megfogadják a lelkiismeret és a gondolat szabadságát, az feszültséget szít. összetűzések melegágya, és végül társadalmi ellenségeskedést vagy nyílt összecsapásokat eredményez. Tehát: ..Ha békét akarsz, tartsd tiszteletben mások gondolkodását." PÁL JÓZSEF VÖRÖSMARTY MIHÁLY Újesztendei szép kívánság Kormosán, de tiszta szívvel, . A füst barna fiai Beköszönünk ma hozzátok, Házak boldog urai. És kívánunk és óhajtunk Újnál újabb esztendői. Szerencsével rakodottat. Nem is egyet, sem kenőt. Hanem igez, igen sokat. Annyit min: a kis világ. Mennyi csillag van az égen. Régi fákon mennyi ág. De (alán az is. sok volna; Semmiből sem jó a sok :• . . „, _ ^Éljetek, míg kedvetek tart, »•• g .rjfiö'í r.v Éjjen-urihazíuok: A -•'•ARIFC*stip.li-áqyykupavItMg;, • •.-;<-.: Ti- .: + Skedvesmboréskenyéec. c • Míg szomszédba a magyarnak Nem kell futni ezekért. Míg szívetek, mint a gyertya Oly vidáman égdegel, S szemetekben az örömtűz. Es az ei ó nem hal el: Majd ha egykor kürtőtökben A pók szövi hálóját. S vendég hagyta házatokból Füst nem ontja fel magát. Majd ha lesz mit vakarni Sem odafenn, sem alul. S a korommal a vígság is Mindörökre elvonul. Akkor még ki kérdi többe. Hány meg hány hét a világ? Jobb feküdjék a gödörbe. És takarja el piagát. De az Isten óvjon attól' Etjén a szent vígaság. Ezt óhajtja a Földvári • Tűz.kármentő .Társaság: