Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-28 / 325. szám
1990. december 28., péntek * Hangsúly 5 r r Ősrégi rendeletek Mórahalmi helypénzek Majd ötórás maratoni ülést tartott Mórahalom polgármesteri hivatalának képvisélő-testülete. A zsúfolt programban olyan napirendi pontok szerepeltek, mint a hivatal szervezeti és működési szabályzatának vitája, több múltbéli tanácsi rendelet módosítása, illetve a képviselő-testület 19)1. évi munkatervének kidolgozása. 'A testület elfogadta Katona László polgármester beszámolóját a legutóbbi ülés óta eltelt időben hozott intézkedésekről. Ugyancsak elfogadták a szervezeti és működési szabályzat mellékleteit, azzal a megjegyzéssel. hogy az Országgyűlés által még be nem iktatott, hiányzó jogszabályok majd megjelenésük után pótoltatnak. Üjabb határozatként a városatyák több, idejemúlG-Y"™"""'"" ősrégi" (némelyik 'maj^K'^endf 20 eves) tanacsi rendeletet A képviselő-testület — idő pon t -egyeztetésekkel — megtárgyalta az önkormányzati hatáskörök problémáját, az önkormányzat módosítottak. A közterülethasználattal kapcsolatban például felemelték a város javára fordítható közterületi díjtételeket. Módosult a helyi piac- és vásártartásról szóló korábbi tanácsi rendelet is; emelkedni fognak az árusok által fizetett helypénzek. Mórahalmon ezután módosított rendelet mondja ki az ifjúságvédelem szükségességét, és rögzíti az általános iskolai oktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. gú határozat született az inditványbenyújtás és a határozathozatal módjáról, illetve az évente tartott lakossági fórumokról. Meghatározták a képviselői testületi tagok jogait, s a már meglevő két bizottság — a pénzügyi és az ügyrendi — mellé újabb három — az egészségügyi-szociális, a művelődésügyi-közoktatási, és a termelési-el látási — bizottság született. A testület elfogadta a jövő évi munkatervet. (panek) Kamat a jegybanknál A Magyar Nemzeti Bank 1991. január l-jétől kamatot fizet a jegybanknál a pénzintézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamat hetven százalékának felel majd meg. Mivel a jegybanki alapkamat jelenleg 22 százalék, 1991. január l-jétől ennek megfelelően a kötelező tartalékok után fizetett kamat 15,4 százalék lesz. Az évi 15,4 százalékos kamatot a forintban teljesített kötelező tartalékok negyedéves állománya után fizeti az MNB, nem változik viszont a devizában teljesített kötelező tartalékok kamatozási rendje. Szegedtől Floridáig Nem baj az, ha a mérnökök is jól tudják a felsőbb „matekot", -sőt. Számos példát hozhatnánk: a mérnökhallgató egyszer csak fogja magát és átmegy matematikussá. így vagyunk Kármán Tódorral, aki ugyan megszerezte a mérnöki diplomát is. Így állunk valahogy a hazai, a szégedi matematikaiskola kiváló amerikai szóvivőjével. Radó Tiborral, aki Szegeden szerezte meg oklevelét a Riesz Frigyes és Haáf Alfréd nevével fémjelzett tanszékeken. A matematika e két zseniális apostola fejlesztette ki városunkban azt a világba is kikacsintó, Európa-hírű centrumot, amely 70 év távlatából is munkál a tudományért, a tudományegyetemért és a városért. Radó, miután megszerezte diplomáját, és doktori szigorlatát Riesz Frigyes tanszékén elkészítette, ugyanott vánv ösztöndíjával chenben. azt követően adjunktusi állást kapott. Később a Rockefeller-alapítMúnaz amerikai Harvard Egyetemen oktatott és kutatott Professzori kinevezést 1930ban kapott Ohio állami egyetemén. Ott végezte attól kezdve alkotó és oktatómunkáját. 1948-ban vonult nyugalomba, de a szaktudományától nem. azt művelte egészen haláláig. A Florida állambeli New Smyrna Beachben hunyt el, 25 esztendeje, 1965. december 28án. Radó Tibor ragyogó alkotó zseni, tudós volt, aki egész életének művét, kinetikáját és dinamizmusát Szegeden vette fel. Riesz Frigyes irányította figyelmét Geőcze Zoárd (1873— 1916) és a francia Henri Lebesgue által művelt tudományág, a felszinszámítás problémáira. A világ matematikusainak figyelmét már 1928-ban megjelent dolgozatával felkeltette, ugyanis abban a felszínmérés addigi eredményét — főként Geőczéét — továbbfejlesztette. Következő írásai Berlinben, majd Amerikában jelentek meg a minimálfelületek problémaköréről. E területen olyan problémákat oldott meg, amelyek Euler óta nyitottan maradtak. Egész élettevékenységét bemutató nagy munkája New Yorkban jelent meg 1948-ban, Length and area címmel. Szaktudományának művelése közben igen gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a világ e területen munkálkodó matematikusaival, köztük az olasz Cecconével, miközben eljutott az analízis topolóMorzsák a Bibliából ARANYAT, TÖMJÉNT és MIRHÁT vittek Betlehembe az újszülött Jézus előtt hódoló napkeleti bölcsek vagy három királyok, ajándékul. Nagyon sokszínűen virágzó népszokás lett ebből az igazán drámai bibliai eseményből. A karácsonyünnep során a televízióból látható, rádióból hallható, óvodáktól a művelődési házakig immár elburjánzott „valaminek az eredetijét" közölni kért több kedves olvasónk. íme. az eredeti újszövetségi részlet fordítása: „Miután Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király napjaiban. íme. keletről mágusok jelentek meg Jeruzsálemben, s ezt mondták: Hol van a zsidók királya, aki most született? Ugyanis láttuk az ö csillagát, mikor feltűnt, s most azért jöttünk, hogy hódoljunk neki." (Máté ev. 2:1-2.) Évezredeken át Babilon és Perzsia volt a csillagászat tudományának; hazája, megfigyeléseikről igen pontos és jelentős feljegyzéseket készítettek. Sőt még zsidók is maradhattak ott a babiloni fogságba hurcol tatás idejéből (Kr. e. VI. század). Ami megragadta a csillagok mozgását figyelemmel kísérőket, az a Halak csillagképében a Jupiter feltűnése volt. a Szaturnusz közelében, melytől a IVlars távolodott Ez a konstelláció Kr. el. 7-b?n háromszor egymás után megismétlődött Az asztrológia szabályai szerint ebből a következőket olvasták le: Jupiter, a királyi csillag megjelent a Halak — Amurra országainak: Szíria. Fönícia és Júdea — csillagképében a Szaturnusz, a zsidók bolygója közelében, ahonnan a Mars távolodóban hanyatlóban van Jelentése: hanyatlik Mars. a zsidók ellensége, és szúintik a zsidóknál e°v 'király, akinek hatása nem csupán népére, hanem az egész világra is irányul. Erre mutatott e konstelláció viszonya ,a Naríhoz. Ilyen konj.unkciét nem láttak többet ecvnél, Kr. előtt 860 évvel, és nem ismétlődött 1940ig. Az Ószövetség sok próféciát feljegyzett arról, hogy Isten összegyűjti nepét a Föld szeléről is A mágusok lehettek közülük valók, vagy teljesen pogányok, arról megismételten értesültek, hogy az egész világra érvényes üdvöt hozó király született a zsidóknál, kivel közvetlen kapcsolat szerzésére érdemes ezer kilométernél többet is elmenni, hódolni neki. Horoszkópjaik helyett biztosabb és erősebb szaba. ditót, bűntől, hiábavalóságtól megváltót választották életük vezéréül és oltalmazójául. Ajánlom ezt figyelmébe a mai horoszkópokra figyelő, támaszkodó embereknek. hogy van biztosabb és hatékonyabb ura az életnek és a világnak, akihez a horoszkópkészítők is elmentek. „Bementek a házba, ott meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, térdre borultak, és hódoltak neki. Majd kinyitották a kincsesládájukat, és ajándékokat vittek hozzája: aranyat, tömjént és mirhát." (11-12.) Királyi ajándékok ezek, talán ezért nevezte a hagyomány adóit három királyoknak, jól rímelő névvel is felruházva őket: Gáspár, Menyhért, Boldizsárnak. Aki aranyát adja a világ királyának, azt fejezi ki, hogy élete anyagi javait uralma alá helyezi, rábízza magát pontosan először abban a vonatkozásban, amit az emberek leginkább nélküle szeretnek megoldani; esetleg egy kis adományt juttatva neki is. LeboruLass-.il az arany a teljes odaadás jele. A tömjén gyönyörűséges illat. A felmagasztalás. a hódolat kifejezésére fústöltették. Kissé bódító is az illata. Talán azért, mert Krisztus oltalmában önfeledten lehet boldognak lenni. A mirha szintén egy keleti fa gyantája, amit gyógyszernek és balz-samoc.ószernek is alkalmaztak. Jézus testét is ezzel akarták bebalzsamozni. Szimbolizálja ezzel az ember azt, hogy a betegségével és. halálával is magát arra az Ürra bízza, aki a feltámadás és az élet. (János ev. 11:25.) Bizony, nem gyermekes játéknak, hanem nagyon jelentöségteli és magunkat jelképező ajándéknak tekinthetjük az ARANYAT, TÖMJÉNT éa MIRHÁT. Papp I.ás/ló református lelkész giai megalapozásához. A szegedi iskolát nem felejtette el sohasem, és mindig barátilag gondolt vissza a városra. Több tanulmányában foglalkozott a különleges komform leképzésekkel és a Riemann-felúletekkel. Berlinben, . 1937-ben megjelent könyvében (Subharmonic Functions) jelentősen és alkotóan hozzájárult a felszinmérés elméletéhez. De jelentőset alkotott a matematikai logikában és az automataelmélet matematikájában is. Alkotó évei alatt ezt a szép tudományágat szinte világszerte összefogta. Erre a kiemelkedő tudou. mányalkotóra — aki Budapesten, 1895. június 2-án született, értelmiségi családból — indító iskolája és városa, Szeged is büszke lehet. Bátyai Jenő Telefonhírek A Magyar Távközlési Vállalattól kapott tájékoztatás szerint a volt szocialista országok 1991. január l-jétől a nemzetközi távbeszélő forgalomban is áttérnek a konvertibilis valutaelszámolásra, s ennek következtében drágulnak a Magyarországról kezdeményezett telefonbeszélgetések. Csehszlovákiába és Romániába, valamint a Szovjetunió Kárpát-ukrajnai területére az egyperces beszélgetés díja az eddigi 25 helyett 32 forint lesz, míg a bulgáriai és lengyelországi telefonálásért percenként 25 helyett 40 forintot kell fizetni. A Szovjetunió Kárpát-Ukrajnán kívüli részébe változatlanul 59 forintot számolnak percenként a telefonálásért. s nem változik a jugoszláviai telefonbeszélgetés percenkénti 32 forintos dija sem. A Magyar Távközlési Vállalat értesíti a, japán fővárosba telefonálókat, hogy — közép-európai idő szerint — 1990. december 31-én Hérakor a tokiói hétszámjegyű telefonszámok 8 számjegyűre változnak. Eszerint a változatlanul maradó jelenlegi hét szám elé egv 3-as kerül Kép-zavar Azt hiszem, valóban zavarban lennék, ha Kaliforniában, a San Franciscót Oaklanddel összekötő öbölhid feljáratán,' az egyik, autóban ülnék, délutáni csúcsforgalomban, amikor a fonti felvétel készült Az autó életünk egyik meghatározó eszköze. Hozzánk nőtt, velürat. el. Nem hiszem, hogy a múlt század végi tudósok és konstruktőrök legmereszebb álmaikban el tudták képzelni a tizennégy pályás felhajtósávot, s azt a töméntelen problémát a mind szaporodó tragédiáktól, a benzin ár emeléssel való zsaroláson át, a családok életében betöltött konfliktusszerepéig, ami ma foglalkoztat bennünket. Nem is beszélve az, egyre aggasztóbb légkörszennyezésről. Nemrégiben Genfben 130 ország szakértőinek részvételével klíma-világkonferenciát tartottak, s bár sok kérdésben nem jutottak egységes álláspontra, abban megegyeztek, hogy a légkört szennyező szén-dioxid-mennyiség egyik fóbűnöse a gépkocsi-közlekedés. S ha elgondoljuk, hogv ezek az adatok normálisan működő típusokkal számolnak, s képtelenek követni, teszem azt, a hazai gépkocsipark borzasztóan lerobbant allapotát, a kétüteműek agreszszióját, a különböző mérések hitelességét, a veszély még közelebbi. Egy biztos: nekünk is ki kell venni fejünket a homokból — bár úgy tűnik, már késő. Olyan roncsokkal, amilyennel Magyarországon közlekednek, Nyugat-Európában, vagy az amerikai kontinensen csak brahiból járnak. Nálunk szükségből, mert eléngedhetetlenül hozzátartozik sok ember mindennapi munkájához; mert egy rózsaszínebben látó idaszakban túlságosan is hosszúra sikeredett a gyeplő; mert ma már nem lehet luxus a tömegközlekedés hiányosságait pótolni az autóhasználattal; mert eletünk részévé váltak ezek az — immár jól tudjuk, mert van összehasonlítási alapunk is — kelet-európai „autócsodák". S a hatalom ezt pontosan tudja, azzal fog meg bennünket, ami a legérzékenyebben érint. Emeli a benzinárakat, mert tisztában van azzal: aki arra építette életét, munkáját, hogy naponta gépkocsival közlekedik, az erről nem mondhat le. Legfeljebb szorítani fogja a gyerek lábát a cipó, nem lesz kicserélve az ülőgarnitúra, és vacsorára gyakrabban tálalnak parizert. Az autónak menni kell! Január l-jétől motorroncsoló anyaggal fogják színezni a háztartási fűtőolajat, hogy a dízelüzemű nyugati kocsik tulajdonosai ne használhassák a néffv és fél literei fogyasztásihoz a 11 forintos tüzelőolajat. íme. megint a szegény embert húzza az a bizonyos ág. Mert a minap egy társaságban — nem messze Szegedtől, az elegáns kisvárosban — azzal büszkélkedett az egvilc. vendég, hogv nek: aztán meg kell néznie minden fillérnek a helyét. Így aztán neki dízel-Mercedese van, a lányának Ford Esccrtot vett. Mert hogy ezeknek a legalacsonyabb a fogyasztásuk. S mikor valaki közbevetette, hogy nem i.s lesz az olyan januártól, meg fiogy piros lesz a fűtőolai, csak mosolygott.- Kiderült, hogy a kiskertben régen el van ásva az a 10 darab 200 litere" hordó. sm»iv már teli van a mén festetlen és olcsó fűtőolajjal. Két évig nem kell a Mercedesnek befordulnia a töltőállomásokra Gvőzött az előrelátás, a praktikus gondolkodás, a józan logika — sóhajtottak a több ek Mi pedig mehetünk a Daciánkkal a Kollégám néhánv évvel ezelőtt kiszámolta, hogy ha a különböző fogyasztáscsökkentő anvagok népes sorát egyszerre alkalmazná, akkor a reklámszövegek értelmében Zsigulija nem fogyasztaná. hanem termelné a henz'„t. .Sajnos, a dolog nem iött be. így aztán most a fél Magvarország meg van félemlítve: a taxissztrájk hullámai is elcsendesedtek, oletvkakat igen. kormányzat: terveket nemigen szellőztetnek a december végi szelek. Szegeden in — főleg n Belvárosban — fuldoklunk a benzingőzben, miközben hiába idétlenkedünk, oarkolóhelvpt ke-esve. De hát gor.dolhatta-e a zsemális Lechner Laios. aki megtervezte ezt az európai példáiú. sugaras-gvűrűs várofSzerkezetct, hogv egyszer, száz év múlva, minden út a Belvárosba vezeti az ide érkezőket. Elnézem a fönti képet, g még mindig azt mondom, inkább itt. Szegeden, még ha drágább benzinért is! Csak legyen... t randi Lajos