Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-28 / 325. szám

1990. december 28., péntek * Hangsúly 5 r r Ősrégi rendeletek Mórahalmi helypénzek Majd ötórás maratoni ülést tartott Mórahalom polgármesteri hivatalának képvisélő-testülete. A zsúfolt programban olyan napiren­di pontok szerepeltek, mint a hivatal szervezeti és mű­ködési szabályzatának vi­tája, több múltbéli tanácsi rendelet módosítása, illetve a képviselő-testület 19)1. évi munkatervének kidol­gozása. 'A testület elfogadta Ka­tona László polgármester beszámolóját a legutóbbi ülés óta eltelt időben ho­zott intézkedésekről. Ugyan­csak elfogadták a szerveze­ti és működési szabályzat mellékleteit, azzal a meg­jegyzéssel. hogy az Ország­gyűlés által még be nem ik­tatott, hiányzó jogszabá­lyok majd megjelenésük után pótoltatnak. Üjabb határozatként a vá­rosatyák több, idejemúlG-Y"™"""'"" ősrégi" (némelyik 'maj^K'^endf 20 eves) tanacsi rendeletet A képviselő-testület — idő pon t -egyeztetésekkel — megtárgyalta az önkor­mányzati hatáskörök prob­lémáját, az önkormányzat módosítottak. A közterület­használattal kapcsolatban például felemelték a város javára fordítható közterü­leti díjtételeket. Módosult a helyi piac- és vásártartás­ról szóló korábbi tanácsi rendelet is; emelkedni fog­nak az árusok által fizetett helypénzek. Mórahalmon ezután módo­sított rendelet mondja ki az ifjúságvédelem szükséges­ségét, és rögzíti az általános iskolai oktatás fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatokat. gú határozat született az inditványbenyújtás és a ha­tározathozatal módjáról, il­letve az évente tartott la­kossági fórumokról. Meg­határozták a képviselői testületi tagok jogait, s a már meglevő két bizottság — a pénzügyi és az ügyren­di — mellé újabb három — az egészségügyi-szociális, a művelődésügyi-közokta­tási, és a termelési-el látási — bizottság született. A testület elfogadta a jövő évi munkatervet. (panek) Kamat a jegybanknál A Magyar Nemzeti Bank 1991. január l-jétől kamatot fizet a jegybanknál a pénz­intézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után. A kamat a mindenkori jegy­banki alapkamat hetven százalékának felel majd meg. Mivel a jegybanki alapka­mat jelenleg 22 százalék, 1991. január l-jétől ennek megfelelően a kötelező tar­talékok után fizetett kamat 15,4 százalék lesz. Az évi 15,4 százalékos kamatot a fo­rintban teljesített kötelező tartalékok negyedéves állo­mánya után fizeti az MNB, nem változik viszont a devi­zában teljesített kötelező tartalékok kamatozási rend­je. Szegedtől Floridáig Nem baj az, ha a mérnö­kök is jól tudják a felsőbb „matekot", -sőt. Számos pél­dát hozhatnánk: a mérnök­hallgató egyszer csak fogja magát és átmegy matemati­kussá. így vagyunk Kármán Tódorral, aki ugyan megsze­rezte a mérnöki diplomát is. Így állunk valahogy a hazai, a szégedi matematikaiskola kiváló amerikai szóvivőjé­vel. Radó Tiborral, aki Sze­geden szerezte meg okleve­lét a Riesz Frigyes és Haáf Alfréd nevével fémjelzett tanszékeken. A matematika e két zseniális apostola fej­lesztette ki városunkban azt a világba is kikacsintó, Eu­rópa-hírű centrumot, amely 70 év távlatából is munkál a tudományért, a tudomány­egyetemért és a városért. Radó, miután megszerezte diplomáját, és doktori szi­gorlatát Riesz Frigyes tan­székén elkészítette, ugyanott vánv ösztöndíjával chenben. azt követően adjunktusi állást kapott. Ké­sőbb a Rockefeller-alapít­Mún­az amerikai Harvard Egyete­men oktatott és kutatott Professzori kinevezést 1930­ban kapott Ohio állami egye­temén. Ott végezte attól kezdve alkotó és oktatómun­káját. 1948-ban vonult nyu­galomba, de a szaktudomá­nyától nem. azt művelte egészen haláláig. A Florida állambeli New Smyrna Beachben hunyt el, 25 esz­tendeje, 1965. december 28­án. Radó Tibor ragyogó alko­tó zseni, tudós volt, aki egész életének művét, kine­tikáját és dinamizmusát Szegeden vette fel. Riesz Frigyes irányította figyel­mét Geőcze Zoárd (1873— 1916) és a francia Henri Lebesgue által művelt tudo­mányág, a felszinszámítás problémáira. A világ matematikusainak figyelmét már 1928-ban megjelent dolgozatával fel­keltette, ugyanis abban a felszínmérés addigi eredmé­nyét — főként Geőczéét — továbbfejlesztette. Követke­ző írásai Berlinben, majd Amerikában jelentek meg a minimálfelületek probléma­köréről. E területen olyan problémákat oldott meg, amelyek Euler óta nyitottan maradtak. Egész élettevé­kenységét bemutató nagy munkája New Yorkban je­lent meg 1948-ban, Length and area címmel. Szaktu­dományának művelése köz­ben igen gyümölcsöző kap­csolatot alakított ki a világ e területen munkálkodó ma­tematikusaival, köztük az olasz Cecconével, miközben eljutott az analízis topoló­Morzsák a Bibliából ARANYAT, TÖMJÉNT és MIRHÁT vit­tek Betlehembe az újszülött Jézus előtt hódoló napkeleti bölcsek vagy három ki­rályok, ajándékul. Nagyon sokszínűen vi­rágzó népszokás lett ebből az igazán drá­mai bibliai eseményből. A karácsony­ünnep során a televízióból látható, rádió­ból hallható, óvodáktól a művelődési há­zakig immár elburjánzott „valaminek az eredetijét" közölni kért több kedves ol­vasónk. íme. az eredeti újszövetségi részlet for­dítása: „Miután Jézus megszületett a jú­deai Betlehemben Heródes király napjai­ban. íme. keletről mágusok jelentek meg Jeruzsálemben, s ezt mondták: Hol van a zsidók királya, aki most született? Ugyan­is láttuk az ö csillagát, mikor feltűnt, s most azért jöttünk, hogy hódoljunk neki." (Máté ev. 2:1-2.) Évezredeken át Babilon és Perzsia volt a csillagászat tudományának; hazája, megfigyeléseikről igen pontos és jelentős feljegyzéseket készítettek. Sőt még zsidók is maradhattak ott a babiloni fogságba hurcol tatás idejéből (Kr. e. VI. század). Ami megragadta a csillagok mozgását fi­gyelemmel kísérőket, az a Halak csillag­képében a Jupiter feltűnése volt. a Sza­turnusz közelében, melytől a IVlars távo­lodott Ez a konstelláció Kr. el. 7-b?n há­romszor egymás után megismétlődött Az asztrológia szabályai szerint ebből a kö­vetkezőket olvasták le: Jupiter, a királyi csillag megjelent a Halak — Amurra or­szágainak: Szíria. Fönícia és Júdea — csillagképében a Szaturnusz, a zsidók boly­gója közelében, ahonnan a Mars távolo­dóban hanyatlóban van Jelentése: ha­nyatlik Mars. a zsidók ellensége, és szú­intik a zsidóknál e°v 'király, akinek ha­tása nem csupán népére, hanem az egész világra is irányul. Erre mutatott e kons­telláció viszonya ,a Naríhoz. Ilyen kon­j.unkciét nem láttak többet ecvnél, Kr. előtt 860 évvel, és nem ismétlődött 1940­ig. Az Ószövetség sok próféciát feljegyzett arról, hogy Isten összegyűjti nepét a Föld szeléről is A mágusok lehettek közülük valók, vagy teljesen pogányok, arról meg­ismételten értesültek, hogy az egész vi­lágra érvényes üdvöt hozó király szüle­tett a zsidóknál, kivel közvetlen kapcsolat szerzésére érdemes ezer kilométernél töb­bet is elmenni, hódolni neki. Horoszkóp­jaik helyett biztosabb és erősebb szaba. ditót, bűntől, hiábavalóságtól megváltót választották életük vezéréül és oltalmazó­jául. Ajánlom ezt figyelmébe a mai ho­roszkópokra figyelő, támaszkodó embe­reknek. hogy van biztosabb és hatéko­nyabb ura az életnek és a világnak, aki­hez a horoszkópkészítők is elmentek. „Bementek a házba, ott meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, térdre bo­rultak, és hódoltak neki. Majd kinyitot­ták a kincsesládájukat, és ajándékokat vit­tek hozzája: aranyat, tömjént és mirhát." (11-12.) Királyi ajándékok ezek, talán ezért nevezte a hagyomány adóit három királyoknak, jól rímelő névvel is felru­házva őket: Gáspár, Menyhért, Boldizsár­nak. Aki aranyát adja a világ királyának, azt fejezi ki, hogy élete anyagi javait uralma alá helyezi, rábízza magát pontosan elő­ször abban a vonatkozásban, amit az em­berek leginkább nélküle szeretnek meg­oldani; esetleg egy kis adományt juttatva neki is. LeboruLass-.il az arany a teljes odaadás jele. A tömjén gyönyörűséges illat. A felma­gasztalás. a hódolat kifejezésére fústöltet­ték. Kissé bódító is az illata. Talán azért, mert Krisztus oltalmában önfeledten lehet boldognak lenni. A mirha szintén egy keleti fa gyantája, amit gyógyszernek és balz-samoc.ószernek is alkalmaztak. Jézus testét is ezzel akar­ták bebalzsamozni. Szimbolizálja ezzel az ember azt, hogy a betegségével és. halá­lával is magát arra az Ürra bízza, aki a feltámadás és az élet. (János ev. 11:25.) Bizony, nem gyermekes játéknak, ha­nem nagyon jelentöségteli és magunkat jelképező ajándéknak tekinthetjük az ARANYAT, TÖMJÉNT éa MIRHÁT. Papp I.ás/ló református lelkész giai megalapozásához. A sze­gedi iskolát nem felejtette el sohasem, és mindig ba­rátilag gondolt vissza a vá­rosra. Több tanulmányában fog­lalkozott a különleges kom­form leképzésekkel és a Rie­mann-felúletekkel. Berlin­ben, . 1937-ben megjelent könyvében (Subharmonic Functions) jelentősen és al­kotóan hozzájárult a felszin­mérés elméletéhez. De jelen­tőset alkotott a matematikai logikában és az automatael­mélet matematikájában is. Alkotó évei alatt ezt a szép tudományágat szinte világ­szerte összefogta. Erre a kiemelkedő tudou. mányalkotóra — aki Buda­pesten, 1895. június 2-án született, értelmiségi család­ból — indító iskolája és vá­rosa, Szeged is büszke lehet. Bátyai Jenő Telefon­hírek A Magyar Távközlési Vál­lalattól kapott tájékoztatás szerint a volt szocialista or­szágok 1991. január l-jétől a nemzetközi távbeszélő for­galomban is áttérnek a kon­vertibilis valutaelszámolásra, s ennek következtében drá­gulnak a Magyarországról kezdeményezett telefonbe­szélgetések. Csehszlovákiába és Romániába, valamint a Szovjetunió Kárpát-ukrajnai területére az egyperces be­szélgetés díja az eddigi 25 helyett 32 forint lesz, míg a bulgáriai és lengyelorszá­gi telefonálásért percenként 25 helyett 40 forintot kell fizetni. A Szovjetunió Kár­pát-Ukrajnán kívüli részébe változatlanul 59 forintot szá­molnak percenként a telefo­nálásért. s nem változik a jugoszláviai telefonbeszélge­tés percenkénti 32 forintos dija sem. A Magyar Távközlési Vál­lalat értesíti a, japán fővá­rosba telefonálókat, hogy — közép-európai idő szerint — 1990. december 31-én Héra­kor a tokiói hétszámjegyű telefonszámok 8 számjegyűre változnak. Eszerint a válto­zatlanul maradó jelenlegi hét szám elé egv 3-as kerül Kép-zavar Azt hiszem, valóban zavarban lennék, ha Kalifor­niában, a San Franciscót Oaklanddel összekötő öbölhid feljáratán,' az egyik, autóban ülnék, délutáni csúcsfor­galomban, amikor a fonti felvétel készült Az autó életünk egyik meghatározó eszköze. Hoz­zánk nőtt, velürat. el. Nem hiszem, hogy a múlt század végi tudósok és konstruktőrök legmereszebb álmaikban el tudták képzelni a tizennégy pályás felhajtósávot, s azt a töméntelen problémát a mind szaporodó tragé­diáktól, a benzin ár emeléssel való zsaroláson át, a csa­ládok életében betöltött konfliktusszerepéig, ami ma foglalkoztat bennünket. Nem is beszélve az, egyre ag­gasztóbb légkörszennyezésről. Nemrégiben Genfben 130 ország szakértőinek részvételével klíma-világkonferen­ciát tartottak, s bár sok kérdésben nem jutottak egy­séges álláspontra, abban megegyeztek, hogy a légkört szennyező szén-dioxid-mennyiség egyik fóbűnöse a gépkocsi-közlekedés. S ha elgondoljuk, hogv ezek az adatok normálisan működő típusokkal számolnak, s képtelenek követni, teszem azt, a hazai gépkocsipark borzasztóan lerobbant allapotát, a kétüteműek agresz­szióját, a különböző mérések hitelességét, a veszély még közelebbi. Egy biztos: nekünk is ki kell venni fe­jünket a homokból — bár úgy tűnik, már késő. Olyan roncsokkal, amilyennel Magyarországon közlekednek, Nyugat-Európában, vagy az amerikai kontinensen csak brahiból járnak. Nálunk szükségből, mert eléngedhe­tetlenül hozzátartozik sok ember mindennapi munká­jához; mert egy rózsaszínebben látó idaszakban túlsá­gosan is hosszúra sikeredett a gyeplő; mert ma már nem lehet luxus a tömegközlekedés hiányosságait pó­tolni az autóhasználattal; mert eletünk részévé váltak ezek az — immár jól tudjuk, mert van összehasonlítási alapunk is — kelet-európai „autócsodák". S a hatalom ezt pontosan tudja, azzal fog meg bennünket, ami a legérzékenyebben érint. Emeli a benzinárakat, mert tisztában van azzal: aki arra építette életét, munká­ját, hogy naponta gépkocsival közlekedik, az erről nem mondhat le. Legfeljebb szorítani fogja a gyerek lábát a cipó, nem lesz kicserélve az ülőgarnitúra, és vacsorára gyakrabban tálalnak parizert. Az autónak menni kell! Január l-jétől motorroncsoló anyaggal fogják szí­nezni a háztartási fűtőolajat, hogy a dízelüzemű nyu­gati kocsik tulajdonosai ne használhassák a néffv és fél literei fogyasztásihoz a 11 forintos tüzelőolajat. íme. megint a szegény embert húzza az a bizonyos ág. Mert a minap egy társaságban — nem messze Szegedtől, az elegáns kisvárosban — azzal büszkélkedett az egvilc. vendég, hogv nek: aztán meg kell néznie minden fil­lérnek a helyét. Így aztán neki dízel-Mercedese van, a lányának Ford Esccrtot vett. Mert hogy ezeknek a legalacsonyabb a fogyasztásuk. S mikor valaki közbe­vetette, hogy nem i.s lesz az olyan januártól, meg fiogy piros lesz a fűtőolai, csak mosolygott.- Kiderült, hogy a kiskertben régen el van ásva az a 10 darab 200 li­tere" hordó. sm»iv már teli van a mén festetlen és ol­csó fűtőolajjal. Két évig nem kell a Mercedesnek be­fordulnia a töltőállomásokra Gvőzött az előrelátás, a praktikus gondolkodás, a józan logika — sóhajtottak a több ek Mi pedig mehetünk a Daciánkkal a Kollégám néhánv évvel ezelőtt kiszámolta, hogy ha a különböző fogyasztáscsökkentő anvagok népes sorát egyszerre alkalmazná, akkor a reklámszövegek értel­mében Zsigulija nem fogyasztaná. hanem termelné a henz'„t. .Sajnos, a dolog nem iött be. így aztán most a fél Magvarország meg van félemlítve: a taxissztrájk hullámai is elcsendesedtek, oletvkakat igen. kormány­zat: terveket nemigen szellőztetnek a december végi szelek. Szegeden in — főleg n Belvárosban — fuldok­lunk a benzingőzben, miközben hiába idétlenkedünk, oarkolóhelvpt ke-esve. De hát gor.dolhatta-e a zsemális Lechner Laios. aki megtervezte ezt az európai példáiú. sugaras-gvűrűs várofSzerkezetct, hogv egyszer, száz év múlva, minden út a Belvárosba vezeti az ide érkező­ket. Elnézem a fönti képet, g még mindig azt mondom, inkább itt. Szegeden, még ha drágább benzinért is! Csak legyen... t randi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents