Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-23 / 323. szám

2 Műsorok 1990. december 23., vasárnap Folyt. köv. Halasztás, haladás Kisebb, nagyobb zökke­nők, törvényjavaslatok mó­dosítása feletti szavazások jellemezték az Országgyűlés szombati munkanapját. 'A képviselők véglegesí­tették a Társadalombiztosí­tási Alapbél finanszíroz­ható szolgáltatások átmene­ti • szabályozásáról szóló — január végéig érvényes — törvényjavaslatot, döntöt­tek a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló tör­vényhez benyújtott módosí­tó ja vasiatokról. Ez utóbbi­fűt közül nem döntöttek vi­szont azokról az indítvá­nyokról, amelyeik az adó­táblázatot érintik, erről a költségvetési törvénnyel együtt határoznak, mint ahogy az szja törvényjavas­lat egészéről is. Délután a vállalkozási nyereségadó­ról, az állami vagyon utáni részesedési törvényjavas­latról szavaztak a képvise­lők. Várhatóan még szom­baton megtárgyalják a kül­földiek magyarországi be­fektetéséről szóló törvény módosítását. A nap első döntéseként vita nélkül el­fogadták fi Magyarország és a Luxemburgi Nagyherceg • ség közötti, a kettős adózta­tás elkerülését szolgáló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A közvéleményt minden bizonnyal az adótábla mó­dosítása foglalkoztatja. A képviselők a két ünnep kö­zötti plenáris ülésen ötféle javaslat közül választhatják ki a szerintük legelfogad­hatóbbat, figyelembe véve a költségvetés követelmé­nyeit is. A Városházán szombaton ülést tartott az önkormány­zat ideiglenes bizottsága. A mindenki karácsonyfája kö­zelségében és időben önmaga tempójáról sürgettetve több kérdésben döntenie kellett a testületnek; a költségvetési előirányzat módosításáról, a szociális lakásépítési támoga­tásokról. Hasonlóképpen fon­tos volt, hogy az ideiglenes bizottság állást foglaljon a két ünnep között tartandó önkormányzati ülés előtt, milyen működési határidőt ad a Cserepes sori piac kft.­nek, vagyis az ominózus piac­kérdést miképpen zárja. Apró malőrnek tűnt még negyedóra-félóra múltával, hogy a délelőtt 11 órára ösz­szehivott IB-ülésen mérsé­kelt számban jöttek össze az érdekeltek. Miután a 14 tag­ból a határozatképes létszám nem volt jelen, a Cserepes sori piac és a város más pia­ci-övezetei (Nagyáruház kör­nyéke, Csillag téri ABC és Expressz ABC környezete) közrendje és üzleti szalonké­pessége érzékletes tapaszta­latairól beszélgettek a tagok dr. Lippai Pál polgármester vezetésével. Közel másfél órás eszme­csere után a polgármester az ebédelés céljára is alkalmas szünetet rendelt el, bízva abban: a tanácskozás felfüg­gesztését követően délután fél 2-re határozatképes lesz az IB. Ez bekövetkezett, a döntéshez szükséges mini­mum létszámban helyet fog­laltak a tanácskozóteremben, így az önkormányzat gazdál­kodásában halaszthatatlan költségvetési átcsoportosítá­sokban és kiadáskorlátozá­sokban dönteni tudtak. Né­hány példát kiragadva; sze­mélyi támogatást nem adnak a Dél-Afrikába készülő két­fős egyetemista kulturális misszió tagjainak, s az arizo-' nai tanulmányút ötezer forintos dotációjáról is nem­leges döntést hoztak. A szó­ban forgó határozatban köz­rejátszott a kérelmek igen csekély összege is. Ugyanak­kor az alsóvárosi Ferences­rendi kolostor tetőfelújításá­hoz kért egymillió forintos önkormányzati hozzájáru­lást a pénzösszeg tekinté­lyes nagyságrendje miatt ha­lasztotta 'későbbre a bizott­ság. Mindezek után az önkor­mányzat ideiglenes bizottsá­ga viszonylag gyorsan dön­tött az illetékes bizottság előterjesztése alapján a szo­ciális bérlakások, valamint a fiatalok otthonának igény­léseiről. Ugyancsak szavaz­tak a lakásépítési-lakásvá­sárlási támogatásokról is. Közben néhány furcsaságra felfigyeltek a bizottság tag­jai. Nevezetesen: a garzon­lakások odaítélésénél eddig egzakt értékrend, számító­gép által feldolgozott jogo­sultsági mérce nem volt. Ugyanígy alaposabb áttekin­tést, ezáltal bizottsági mérle­gelést igényel a szociális bérlakások pontrendszere is. így nem kerülhetne a sze­génységi küszöb közelségé­ben Jelzett szociálisan lakás­segély kérők közé ajándék­tárgy-készítő kisiparos és női fodrász házaspár. A kedélyek megnyugtatá­sára a döntés nemleges volt. Végezetül a Cserepes sori piac ügyében úgy határoz­tak: amennyiben a meghatá­rozott ingyenes illemhelyi feltételeket a piac területén biztosítják, az ideiglenes és december 31-én lejáró nyit­vatartási engedélyt március végéig meghosszabbítják. A múlt heti szombati lapszámunkban örömmel tudósítottunk arról, hogy Szentmihálytelek bekap­csolódhat a gázellátásba. Kedden és szerdán a Dé­gáz szakemberei a már el­készült szakaszokon ellen­őrizték: műszakilag megfe­lelő-e a kivitelező által végzett munka. Sajnos, nem történt meg az üzem­be helyezés. Sok-sok lakó várta már a jó hírt, most pedig mindenki azt kér­dezi, miért nem sikerült a gáznyomás ráadása. Ezt kérdeztem Farkas Mihály­tól, a Dégáz szegedi üzem­igazgatóság szolgáltatási osztályvezetőjétől. — Az ellenőrzéskor meg­állapították szakembereink, hogy a gázelosztó vezeték nyomvonalán több helyen a föld nem volt tökéletesen betöltve. Sok udvarban a belső vezetéket szintén nem földejték le a lakók. — Miért olyan fontos ez? — Azért, mert az elosztó hálózatrendszer kemény polietilénből készült, mely­ben 3 bar nyomású gáz fog áramlani. Hidegre rendkívül érzékeny, köny­nyen törik, a gáz kiáram­lik és .. . azt hiszem, nem kell tovább mondanom. — Van-e még más ok is? — Eddig a csapok ledu­gózását végeztük el, ami­kor ellenőriztük, több he­lyen levették az általunk fölrakott dugókat, és a ve­zetéket összekapcsolták a belső hálózattal. Ez szin­tén rendkívüli veszélyeket rejt. Ezért sem tudtuk gáznyomás alá helyezni a vezetéket. Mivel volt már hasonló ok rrjiatt máshol tragédia, szombattól elren­deltük a csapok leplombá­lását, s aláírattunk a tu­lajdonosokkal egy jegyző­könyvet, melyben tudo­másul veszik, hogy csak a Dégáz szerelője veheti le a plombát Ezzel mikor veged­nek? — Terveink szerint 27­én szeretnénk ezzel végez­ni. — A hálózat mikor ke­rülhet gáznyomás alá? — Reálisan 28-án; 29-én ellenőrizzük még egyszer, minden rendben van-e. A lakásokat január 2-án kap­csoljuk be a vezetékes gáz­fogyasztásba Na és? Szentmihályteleken már hetek óta gázmizéria van. A falu minden lakója — bocsánat, majdnem minden lakója — szeretné, ha minél előbb bekapcsolódhatna a kényelmesebb fűtési módba. Igyekeztek mindent meg is tenni énnek érdekében. A lakógyűlésen közösen el­határozottakhoz igazodtak, kiásták, majd be is temet­ték a vezeték nyomvonalának árkát. Mint mindig, most is voltak elmaradók, akik nem biztos, hogy szándékos­ságból, ezt vagy azt elmulasztották. Pénteken este még néhány „késlekedőt" fölkerestem, figyelmeztettem őket, esetleg éppen őmiattuk hiúsul meg a műszaki átvétel, ezért kértem, mulasztásukat szombat reggel 9 óráig pó­tolják. Szinte mindenki megértette, nemcsak maguk, a falu sorsa is függ jóindulatuktól. Azonban volt két la­kó, aki különösen reagált a kérésre. Az egyikük megkérdezte, miért olyan fontos az árok betöltése? Azt válaszoltam, annak elmaradása nagy baj lenne. Ugyan, milyen nagy baj? Hát, mond­juk. nem kap gázt a falu. Na és? — volt a felelet. A másik „lakótárs" fáradtságra hivatkozott. De én mégis betölteném az ön helyében — erősködtem. A válasz na­gyon gyakorlatias volt: hozok magának egy lapátot, és töltse be. A meglepetéstől meg sem tudtam nyikkanni. Néhány hét múlva ezen lakótársaink is élvezni fogják emeletes házaikban a vezetékes gáz nyújtotta előnyöket, s talán arra gondolnak: nem lett igaza a fontoskodónak, mégis csak bevezették hozzám is a gázt. De tessék mondani, lehet maradék nélküli az ilyen öröm? Túri József Rendszert váltottunk, vagy csupán táblát ? A z építés — tet/szik, vagy sem — köz­ügy Olyan közös cselekvés, melynek során nagyon sokféle érdeket kell összebékíteni, amíg eljutunk a méltányos igazságig. Az „építés szabadságára" való hivatkozás tetszetős érv, de szemforgató, éa nem számol a valósággal. A tűzvészek már évszázadokkal ezelőtt megtanították a vá­roslakó polgárságot arra, hogy bizonyos építési szabályok megtartását ki kell kény­szeríteni. Közérdekből. Am tudunk olyan intézkedésekről is. melyek „csupán" a vá­ron csinooságát szolgálták. Pirsze aa hogy a közösség az egymás­nak feszülő érdekeket miként szedi sorba, ruigyon is Jellemző a kor társadalmára A valamikori magyar falunak is megvoltak a sajátos építési szabályai és hagyományai És megvoltaik a dicstelen véget ért Kondu­ktoré is.. Manapság nagyon kevés az építkezés mi­felénk. Sajnos. De még így is baljós nyi­kcrgás hallatszik a döntéshozatal gépezeté­ből. ha kissé bonyolultabb ügy kerül belé. Panaszkodik az építtető, mert hoszú és kiszámíthatatlan az eljárás. Háborog a la­kosság, mert úgy érzi, feje fölött és sérel­mére döntenek. Szenved a hatóság, mert nem ritkán orránál fogva vezeti a nagy­pénzül — vagy annak hitt — beruházó. A tervezőtől mindegyre azt halljUk. hogy bol­dog-boldogtalan beleszólhat a munkájába. A kivitelező, szegény, meg csak vár. csak Miért van ez így. és hogyan lehet min­denkinek és egyszerre igaza ebben a vitá­ban? Száz és egy okot lehetne elősorolni, de fölösleges. A dolog veleje az. hogy a je­lenlegi intézményi és eljárási rend a párt­állam és a kraponti irányítás szerencsétlen frigyéből született, és már akkor is kissé utódottre sikeredett. Ma pedig, a piacgaz­daság kapujában szinte életképtelen. Ha például a terveket már akkor kell átdol­gozni. amikor azok teljesen készek és épí­tési engedélyért folyamodik ai építtető, akár többmilliós lehet a kár, és eni;él is súlyosabb az időveszteség. Az érintettek te­hát inkább választják a huzakodást és a nvögve nyel ós magyarázkodást. Vagy a szemérmet! PTI porti Intést Igaz. előfordul az is. hogy a közérdek köpenye mögött egy kis csoport saját előnyei rejteznek valójá­ban. K özügyről lévén szó. az új önkormány, zatok egyik legelső próbatétele nyil. ván az lesz. hogy képesek lesznek-e rendet teremteni a saját portájukon. Várni ufi/anis nem lehet A jelenlegi helyzet a legvakmerőbb befektetőt is elriasztja. Olyan új rendre van szükség, amely egyensúlyban tartja az egyéni és a közösségi érdeket. Megnyitja a tényleges beleszólás lehetősé­gét a lakosság előtt, de törvényes bizton­sagot nyújt a lehetséges befektetők számá­ra is. Nem nehezíti meg a tervezők dolgát feleslegei fontoskodással, de megköveteli és elismeri a szakszerű és tisztességes mun­kát Bonyolultnak tűnhet. A célhoz vezető utat azonban valójában nem is olyan nehéz tócovekelni Képzeljük el: megjelenik Szegeden a be­ruházó azzal a szándékkal, hogy itt vala­miféle üzemet szeretne létesíteni, meg va­lahol a Belvárosban irodákat is, meglevő épületiben. Első útja természetesen a polgármesteri hivatal városfejlesztési ós építészeti osztá­lyára vezet A területileg illetékes előadó tájékoztatja a legfontosabb műszaki-gazda­sági tudnivalókról Ismerteti a munkaerő­helyzetet. és vázolja a város foglalkoztatá­si politikáját. Elmagyarázza, hogy ez mi­lyen munkahelyek létrehozását kedvezmé­nyezi. és a városrendezési terven bemutat­ja, hogy hol fekszenek az ilyen célú fej­lesztésekre kijelölt területek. Elmagyarázza a beépítési legfontosabb helyi szabályait S hogy feledésbe ne merülhessen, átadja beru­házónknak a szabályokat és eljárásokat ösz­szefoglaló füzetecskét. Érthető magyar (és, ha szükséges, idegen) nyelven megírva ... Ha a kapott tájékoztatás eléggé vonzó, a befektető feltehetően valamelyik ingatlan­ügynökséghez fordul. Esetleg megkeres egy tervezőt is. akitől már ebben a stádium­ban is sokat érő tanácsokat kaphat. Ez rá tartozik. Neki Ikell dönteni... A szakemberek persze tisztában vannak azzal, hogy az ilyenfajta ügyintézéshez a Jelenleg hmunálatoéhne képest valamelyest eltérő tartalmú és szemleletű városrendezési tervek szükségeltetnek. Sok és megbízható információra van szüksége az előadónak, ha a „félretájékoztatás" keserves következmé­nyeitől meg akarja óvni az önkormányza­tot A rendezesi terv a fejlesztesi célok függ­vényében az egyes területi egységekre néz­ve igen eltérő helyi szabályokat tartalmaz A Belvárost például védett területnek te­kinti, és részletekbe menően ír elő bizo­nyos dolgokat. Rögzíti, hogy melyek azok a homlokzatúk, melyek nem változtathatók és melyek azok amelyeket az eredeti álla­pot szerint kell 'helyreállítani. Előírja, hogy milyen anyagokat szabad használni, milyen és mekkora lehet a kirakat a cé­gér, a reklám stb A dolog lényege az. hogy a beruházó előre és lehetőleg pontosan tudja, hogy mihez kell magát tartania a terve/és és a megvalósítás folyamán. Hogy tisztában legyen azzal: mi szükséges a ked­vezően elbírált tervezesi-fejlesztési enge­délykérelemhez. A tervezési-fejlesztési engedély az új el­járás kulcsfontosságú eleme. Az enge­délyezési eljárás megindításához az építtető, illetve a befektető kitölt egy rész­letes adatszolgáltató lapot, és csatolja az előirt részletességgel kidolgozott vázlatter­veket. A polgármesteri hivatal a benyújtott anyagot meghatározott ideig — mondjuk 21 napig — kiállítja. Kényes esetben megkí­vánja, hogy az épület modelljét is elkészít­tesse a kérelmező. Előírja továbbá, hogy a tervet közérthető módon megrajzolva a he­lyi lapban is közzétegyék. A lakosságnak így három hete van arra, hogy hozzászól­jon a javaslathoz. Eközben az illetékes osztály képviselője kimegy a helyszínre, tájékozódik a szom­szédoknál, és beszerzi a döntéshez szüksé­ges információkat. A bemutatást követően a kérelem az il­letékes osztály az észrevételeket is figye­lembe vevő szakvéleménye kíséretében a városfejlesztési és -tervezési bizottság elé kerül Az ülés természetesen nyilvános A bizottság * kárelmet vngy elfogadja, vsgv elutasítja. Esetleg bizonyos módosításokat ír elő. A döntés ellen államigazgatási úton lehet föl­lebbezni. Ritkán fordul elő, hogy a kérel­mező ezt az utat választja. Az államigaz­gatási eljárás ugyanis hosszú is, költséges is. Ráadásul mindkét fél számára kényel­metlen lehet az ezzel járó elkerülhetetlen nyilvánosság . .. Aláhúzandó, hogy a tervezési-fejlesztési engedély nem azonos az építési engedéllyel. Amíg ugyanis az utóbbi a terv műszaki szakszerűségét, biztonságosságát tanúsítja, a tervezési-fejlesztési engedély azt igazol­ja, hogy a javaslat illeszkedik az önkor­mányzat fejlesztési céljaihoz, és nem sérti a lakosság jogos érdekeit. Mi több, színvo­nalas építészeti megoldást igér. Az epitési hatósag csak olyan tervre ad­ja ki az építési engedélyt, amelyik meg­egyezik azzal a tervvel, amelyikre a kérel­mező annak idején tervezési engedélyt ka­pott. Ilyen módon nincsen lehetőség a ren­dezési terv kijátszására, a lakossági véle­ményezés megkerülésére. A tervezési-fejlesztési engedély elbírálá­sához általában két, két és fél hónap szük­séges Türelmetlen ember számára ez sok­nak tűnhet A szakszerűség es a nyilvános­ság ára ez! De ha meggondoljuk, a vesz­teség a végleges tervek készítése során megtérül. Persze csakis akkor, ha a be­fektető időben döntötte el, hogy mit akar, a tervező legjobb ötleteit nem tartogatja a végjátszmára, és a hatósági előírások nem változnak hétfőtől szombatig. Kép a jövőből? Valóban az Ez a jövő azonban nem lehet túlságosan távoli. Hi­szen arról van szó, hogy a szegedi önkor­mányzat kepes-e az építés területén is ér­vényesíteni a szakszerűség és a demokrá­cia kettós követelményét. A kérdés tehát föltehető akként is: valóban rendszert vál­tottunk. vagy csupán a táblát? A torony alatt Borvendég Bál*

Next

/
Thumbnails
Contents