Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-23 / 323. szám
2 Műsorok 1990. december 23., vasárnap Folyt. köv. Halasztás, haladás Kisebb, nagyobb zökkenők, törvényjavaslatok módosítása feletti szavazások jellemezték az Országgyűlés szombati munkanapját. 'A képviselők véglegesítették a Társadalombiztosítási Alapbél finanszírozható szolgáltatások átmeneti • szabályozásáról szóló — január végéig érvényes — törvényjavaslatot, döntöttek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényhez benyújtott módosító ja vasiatokról. Ez utóbbifűt közül nem döntöttek viszont azokról az indítványokról, amelyeik az adótáblázatot érintik, erről a költségvetési törvénnyel együtt határoznak, mint ahogy az szja törvényjavaslat egészéről is. Délután a vállalkozási nyereségadóról, az állami vagyon utáni részesedési törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. Várhatóan még szombaton megtárgyalják a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény módosítását. A nap első döntéseként vita nélkül elfogadták fi Magyarország és a Luxemburgi Nagyherceg • ség közötti, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A közvéleményt minden bizonnyal az adótábla módosítása foglalkoztatja. A képviselők a két ünnep közötti plenáris ülésen ötféle javaslat közül választhatják ki a szerintük legelfogadhatóbbat, figyelembe véve a költségvetés követelményeit is. A Városházán szombaton ülést tartott az önkormányzat ideiglenes bizottsága. A mindenki karácsonyfája közelségében és időben önmaga tempójáról sürgettetve több kérdésben döntenie kellett a testületnek; a költségvetési előirányzat módosításáról, a szociális lakásépítési támogatásokról. Hasonlóképpen fontos volt, hogy az ideiglenes bizottság állást foglaljon a két ünnep között tartandó önkormányzati ülés előtt, milyen működési határidőt ad a Cserepes sori piac kft.nek, vagyis az ominózus piackérdést miképpen zárja. Apró malőrnek tűnt még negyedóra-félóra múltával, hogy a délelőtt 11 órára öszszehivott IB-ülésen mérsékelt számban jöttek össze az érdekeltek. Miután a 14 tagból a határozatképes létszám nem volt jelen, a Cserepes sori piac és a város más piaci-övezetei (Nagyáruház környéke, Csillag téri ABC és Expressz ABC környezete) közrendje és üzleti szalonképessége érzékletes tapasztalatairól beszélgettek a tagok dr. Lippai Pál polgármester vezetésével. Közel másfél órás eszmecsere után a polgármester az ebédelés céljára is alkalmas szünetet rendelt el, bízva abban: a tanácskozás felfüggesztését követően délután fél 2-re határozatképes lesz az IB. Ez bekövetkezett, a döntéshez szükséges minimum létszámban helyet foglaltak a tanácskozóteremben, így az önkormányzat gazdálkodásában halaszthatatlan költségvetési átcsoportosításokban és kiadáskorlátozásokban dönteni tudtak. Néhány példát kiragadva; személyi támogatást nem adnak a Dél-Afrikába készülő kétfős egyetemista kulturális misszió tagjainak, s az arizo-' nai tanulmányút ötezer forintos dotációjáról is nemleges döntést hoztak. A szóban forgó határozatban közrejátszott a kérelmek igen csekély összege is. Ugyanakkor az alsóvárosi Ferencesrendi kolostor tetőfelújításához kért egymillió forintos önkormányzati hozzájárulást a pénzösszeg tekintélyes nagyságrendje miatt halasztotta 'későbbre a bizottság. Mindezek után az önkormányzat ideiglenes bizottsága viszonylag gyorsan döntött az illetékes bizottság előterjesztése alapján a szociális bérlakások, valamint a fiatalok otthonának igényléseiről. Ugyancsak szavaztak a lakásépítési-lakásvásárlási támogatásokról is. Közben néhány furcsaságra felfigyeltek a bizottság tagjai. Nevezetesen: a garzonlakások odaítélésénél eddig egzakt értékrend, számítógép által feldolgozott jogosultsági mérce nem volt. Ugyanígy alaposabb áttekintést, ezáltal bizottsági mérlegelést igényel a szociális bérlakások pontrendszere is. így nem kerülhetne a szegénységi küszöb közelségében Jelzett szociálisan lakássegély kérők közé ajándéktárgy-készítő kisiparos és női fodrász házaspár. A kedélyek megnyugtatására a döntés nemleges volt. Végezetül a Cserepes sori piac ügyében úgy határoztak: amennyiben a meghatározott ingyenes illemhelyi feltételeket a piac területén biztosítják, az ideiglenes és december 31-én lejáró nyitvatartási engedélyt március végéig meghosszabbítják. A múlt heti szombati lapszámunkban örömmel tudósítottunk arról, hogy Szentmihálytelek bekapcsolódhat a gázellátásba. Kedden és szerdán a Dégáz szakemberei a már elkészült szakaszokon ellenőrizték: műszakilag megfelelő-e a kivitelező által végzett munka. Sajnos, nem történt meg az üzembe helyezés. Sok-sok lakó várta már a jó hírt, most pedig mindenki azt kérdezi, miért nem sikerült a gáznyomás ráadása. Ezt kérdeztem Farkas Mihálytól, a Dégáz szegedi üzemigazgatóság szolgáltatási osztályvezetőjétől. — Az ellenőrzéskor megállapították szakembereink, hogy a gázelosztó vezeték nyomvonalán több helyen a föld nem volt tökéletesen betöltve. Sok udvarban a belső vezetéket szintén nem földejték le a lakók. — Miért olyan fontos ez? — Azért, mert az elosztó hálózatrendszer kemény polietilénből készült, melyben 3 bar nyomású gáz fog áramlani. Hidegre rendkívül érzékeny, könynyen törik, a gáz kiáramlik és .. . azt hiszem, nem kell tovább mondanom. — Van-e még más ok is? — Eddig a csapok ledugózását végeztük el, amikor ellenőriztük, több helyen levették az általunk fölrakott dugókat, és a vezetéket összekapcsolták a belső hálózattal. Ez szintén rendkívüli veszélyeket rejt. Ezért sem tudtuk gáznyomás alá helyezni a vezetéket. Mivel volt már hasonló ok rrjiatt máshol tragédia, szombattól elrendeltük a csapok leplombálását, s aláírattunk a tulajdonosokkal egy jegyzőkönyvet, melyben tudomásul veszik, hogy csak a Dégáz szerelője veheti le a plombát Ezzel mikor vegednek? — Terveink szerint 27én szeretnénk ezzel végezni. — A hálózat mikor kerülhet gáznyomás alá? — Reálisan 28-án; 29-én ellenőrizzük még egyszer, minden rendben van-e. A lakásokat január 2-án kapcsoljuk be a vezetékes gázfogyasztásba Na és? Szentmihályteleken már hetek óta gázmizéria van. A falu minden lakója — bocsánat, majdnem minden lakója — szeretné, ha minél előbb bekapcsolódhatna a kényelmesebb fűtési módba. Igyekeztek mindent meg is tenni énnek érdekében. A lakógyűlésen közösen elhatározottakhoz igazodtak, kiásták, majd be is temették a vezeték nyomvonalának árkát. Mint mindig, most is voltak elmaradók, akik nem biztos, hogy szándékosságból, ezt vagy azt elmulasztották. Pénteken este még néhány „késlekedőt" fölkerestem, figyelmeztettem őket, esetleg éppen őmiattuk hiúsul meg a műszaki átvétel, ezért kértem, mulasztásukat szombat reggel 9 óráig pótolják. Szinte mindenki megértette, nemcsak maguk, a falu sorsa is függ jóindulatuktól. Azonban volt két lakó, aki különösen reagált a kérésre. Az egyikük megkérdezte, miért olyan fontos az árok betöltése? Azt válaszoltam, annak elmaradása nagy baj lenne. Ugyan, milyen nagy baj? Hát, mondjuk. nem kap gázt a falu. Na és? — volt a felelet. A másik „lakótárs" fáradtságra hivatkozott. De én mégis betölteném az ön helyében — erősködtem. A válasz nagyon gyakorlatias volt: hozok magának egy lapátot, és töltse be. A meglepetéstől meg sem tudtam nyikkanni. Néhány hét múlva ezen lakótársaink is élvezni fogják emeletes házaikban a vezetékes gáz nyújtotta előnyöket, s talán arra gondolnak: nem lett igaza a fontoskodónak, mégis csak bevezették hozzám is a gázt. De tessék mondani, lehet maradék nélküli az ilyen öröm? Túri József Rendszert váltottunk, vagy csupán táblát ? A z építés — tet/szik, vagy sem — közügy Olyan közös cselekvés, melynek során nagyon sokféle érdeket kell összebékíteni, amíg eljutunk a méltányos igazságig. Az „építés szabadságára" való hivatkozás tetszetős érv, de szemforgató, éa nem számol a valósággal. A tűzvészek már évszázadokkal ezelőtt megtanították a városlakó polgárságot arra, hogy bizonyos építési szabályok megtartását ki kell kényszeríteni. Közérdekből. Am tudunk olyan intézkedésekről is. melyek „csupán" a váron csinooságát szolgálták. Pirsze aa hogy a közösség az egymásnak feszülő érdekeket miként szedi sorba, ruigyon is Jellemző a kor társadalmára A valamikori magyar falunak is megvoltak a sajátos építési szabályai és hagyományai És megvoltaik a dicstelen véget ért Konduktoré is.. Manapság nagyon kevés az építkezés mifelénk. Sajnos. De még így is baljós nyikcrgás hallatszik a döntéshozatal gépezetéből. ha kissé bonyolultabb ügy kerül belé. Panaszkodik az építtető, mert hoszú és kiszámíthatatlan az eljárás. Háborog a lakosság, mert úgy érzi, feje fölött és sérelmére döntenek. Szenved a hatóság, mert nem ritkán orránál fogva vezeti a nagypénzül — vagy annak hitt — beruházó. A tervezőtől mindegyre azt halljUk. hogy boldog-boldogtalan beleszólhat a munkájába. A kivitelező, szegény, meg csak vár. csak Miért van ez így. és hogyan lehet mindenkinek és egyszerre igaza ebben a vitában? Száz és egy okot lehetne elősorolni, de fölösleges. A dolog veleje az. hogy a jelenlegi intézményi és eljárási rend a pártállam és a kraponti irányítás szerencsétlen frigyéből született, és már akkor is kissé utódottre sikeredett. Ma pedig, a piacgazdaság kapujában szinte életképtelen. Ha például a terveket már akkor kell átdolgozni. amikor azok teljesen készek és építési engedélyért folyamodik ai építtető, akár többmilliós lehet a kár, és eni;él is súlyosabb az időveszteség. Az érintettek tehát inkább választják a huzakodást és a nvögve nyel ós magyarázkodást. Vagy a szemérmet! PTI porti Intést Igaz. előfordul az is. hogy a közérdek köpenye mögött egy kis csoport saját előnyei rejteznek valójában. K özügyről lévén szó. az új önkormány, zatok egyik legelső próbatétele nyil. ván az lesz. hogy képesek lesznek-e rendet teremteni a saját portájukon. Várni ufi/anis nem lehet A jelenlegi helyzet a legvakmerőbb befektetőt is elriasztja. Olyan új rendre van szükség, amely egyensúlyban tartja az egyéni és a közösségi érdeket. Megnyitja a tényleges beleszólás lehetőségét a lakosság előtt, de törvényes biztonsagot nyújt a lehetséges befektetők számára is. Nem nehezíti meg a tervezők dolgát feleslegei fontoskodással, de megköveteli és elismeri a szakszerű és tisztességes munkát Bonyolultnak tűnhet. A célhoz vezető utat azonban valójában nem is olyan nehéz tócovekelni Képzeljük el: megjelenik Szegeden a beruházó azzal a szándékkal, hogy itt valamiféle üzemet szeretne létesíteni, meg valahol a Belvárosban irodákat is, meglevő épületiben. Első útja természetesen a polgármesteri hivatal városfejlesztési ós építészeti osztályára vezet A területileg illetékes előadó tájékoztatja a legfontosabb műszaki-gazdasági tudnivalókról Ismerteti a munkaerőhelyzetet. és vázolja a város foglalkoztatási politikáját. Elmagyarázza, hogy ez milyen munkahelyek létrehozását kedvezményezi. és a városrendezési terven bemutatja, hogy hol fekszenek az ilyen célú fejlesztésekre kijelölt területek. Elmagyarázza a beépítési legfontosabb helyi szabályait S hogy feledésbe ne merülhessen, átadja beruházónknak a szabályokat és eljárásokat öszszefoglaló füzetecskét. Érthető magyar (és, ha szükséges, idegen) nyelven megírva ... Ha a kapott tájékoztatás eléggé vonzó, a befektető feltehetően valamelyik ingatlanügynökséghez fordul. Esetleg megkeres egy tervezőt is. akitől már ebben a stádiumban is sokat érő tanácsokat kaphat. Ez rá tartozik. Neki Ikell dönteni... A szakemberek persze tisztában vannak azzal, hogy az ilyenfajta ügyintézéshez a Jelenleg hmunálatoéhne képest valamelyest eltérő tartalmú és szemleletű városrendezési tervek szükségeltetnek. Sok és megbízható információra van szüksége az előadónak, ha a „félretájékoztatás" keserves következményeitől meg akarja óvni az önkormányzatot A rendezesi terv a fejlesztesi célok függvényében az egyes területi egységekre nézve igen eltérő helyi szabályokat tartalmaz A Belvárost például védett területnek tekinti, és részletekbe menően ír elő bizonyos dolgokat. Rögzíti, hogy melyek azok a homlokzatúk, melyek nem változtathatók és melyek azok amelyeket az eredeti állapot szerint kell 'helyreállítani. Előírja, hogy milyen anyagokat szabad használni, milyen és mekkora lehet a kirakat a cégér, a reklám stb A dolog lényege az. hogy a beruházó előre és lehetőleg pontosan tudja, hogy mihez kell magát tartania a terve/és és a megvalósítás folyamán. Hogy tisztában legyen azzal: mi szükséges a kedvezően elbírált tervezesi-fejlesztési engedélykérelemhez. A tervezési-fejlesztési engedély az új eljárás kulcsfontosságú eleme. Az engedélyezési eljárás megindításához az építtető, illetve a befektető kitölt egy részletes adatszolgáltató lapot, és csatolja az előirt részletességgel kidolgozott vázlatterveket. A polgármesteri hivatal a benyújtott anyagot meghatározott ideig — mondjuk 21 napig — kiállítja. Kényes esetben megkívánja, hogy az épület modelljét is elkészíttesse a kérelmező. Előírja továbbá, hogy a tervet közérthető módon megrajzolva a helyi lapban is közzétegyék. A lakosságnak így három hete van arra, hogy hozzászóljon a javaslathoz. Eközben az illetékes osztály képviselője kimegy a helyszínre, tájékozódik a szomszédoknál, és beszerzi a döntéshez szükséges információkat. A bemutatást követően a kérelem az illetékes osztály az észrevételeket is figyelembe vevő szakvéleménye kíséretében a városfejlesztési és -tervezési bizottság elé kerül Az ülés természetesen nyilvános A bizottság * kárelmet vngy elfogadja, vsgv elutasítja. Esetleg bizonyos módosításokat ír elő. A döntés ellen államigazgatási úton lehet föllebbezni. Ritkán fordul elő, hogy a kérelmező ezt az utat választja. Az államigazgatási eljárás ugyanis hosszú is, költséges is. Ráadásul mindkét fél számára kényelmetlen lehet az ezzel járó elkerülhetetlen nyilvánosság . .. Aláhúzandó, hogy a tervezési-fejlesztési engedély nem azonos az építési engedéllyel. Amíg ugyanis az utóbbi a terv műszaki szakszerűségét, biztonságosságát tanúsítja, a tervezési-fejlesztési engedély azt igazolja, hogy a javaslat illeszkedik az önkormányzat fejlesztési céljaihoz, és nem sérti a lakosság jogos érdekeit. Mi több, színvonalas építészeti megoldást igér. Az epitési hatósag csak olyan tervre adja ki az építési engedélyt, amelyik megegyezik azzal a tervvel, amelyikre a kérelmező annak idején tervezési engedélyt kapott. Ilyen módon nincsen lehetőség a rendezési terv kijátszására, a lakossági véleményezés megkerülésére. A tervezési-fejlesztési engedély elbírálásához általában két, két és fél hónap szükséges Türelmetlen ember számára ez soknak tűnhet A szakszerűség es a nyilvánosság ára ez! De ha meggondoljuk, a veszteség a végleges tervek készítése során megtérül. Persze csakis akkor, ha a befektető időben döntötte el, hogy mit akar, a tervező legjobb ötleteit nem tartogatja a végjátszmára, és a hatósági előírások nem változnak hétfőtől szombatig. Kép a jövőből? Valóban az Ez a jövő azonban nem lehet túlságosan távoli. Hiszen arról van szó, hogy a szegedi önkormányzat kepes-e az építés területén is érvényesíteni a szakszerűség és a demokrácia kettós követelményét. A kérdés tehát föltehető akként is: valóban rendszert váltottunk. vagy csupán a táblát? A torony alatt Borvendég Bál*