Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-21 / 321. szám

1990. december 21., péntek Kultúra A számok mögöttese Kell nekünk a bölcsőde? A számok makacsak — mondják. De tudjuk: többféleképpen értelmezhetők. Tény: a bölcsődei ellátás valóban drágább az óvodainál. A művelődési minisztérium közgazdász munkatársa szerint egy bölcsödéi hely fenntartása több mint 40 ezer forint, s ez egy óvodai hely működtetési költségének kétszerese. Az adat értelmezéséhez tartozik, hogy lássuk, a különbség oka az. hogy: mig az oviban 25-30. a bölcsiben 10 kicsi alkot egy csoportot; mig az óvodában 50-80 gyermekre jut egy fürdőszoba. addig a bölcsődében — a korosztály igényed miatt — 20 gyermekre; míg az oviban a saját cuccát koptatja a srác. addig a bölcsis játszóruhát (és ha még kell. pelust is) kap. Szegeden egy gyerek napi bölcsődei ellátása 390 forint fölött van. Etv ból a szülő csupán az étkezést (napi 30 forintot) téríti. Ez, az arány mutatja, hogy a rászorulóknak a bölcsőde valóban szociális védőháló. Tény: a gyes és a gyed bevezetése után csökkent a bölcsis gyerekek száma. Szegeden is — tudtuk meg dr. Bontovics Erzsébettől, a szegedi bölcsődék és a csecsemőotthon igazgató-főorvosától —. de csak 1989 közepéig. Azóta az 1164 helyet be tudják tölteni: júniusban 1510. októberben (a 3 évesek oviba kerülése után) 1186 apróság járt bölcsibe. A szegedi bölcsődék kihasználtsága 120 százalékos. Való igaz. hogy a kismamák döntő többsége igénybe veszi a nagyobb összegű gvest s otthon marad gyermekével. Am az alapfizetés 75 százalékát jelentő gvedet egyre kevesebben tartják „jó boltnak", ezért bölcsibe viszik az egyévesnél idősebb apróságot. Ez a háttere annak, hogy ű szegedi bölcsődékben a tavalyi nyolcról idén közel 11 százalékra nőtt a 0—18 hónapos csecsemők száma. Azt állítja a bölcsődék megszüntetése mellett kardoskodó minisztériumi ember, hogy ezek az intézmények „trükkösek", ugyanis kihasználtságuk javítására egyre több. 3 évnél idősebb gyereket tartanak „vissza", s ez nagyon drága megoldás. Szegeden a bölcsisek közel 19 százaléka már elmúlt 36 hónapos. Am a 218 gyerek közül — a főorvos asszony szerint — 140 azért bölcsis, mert nem töltötte be 3. életévét szeptemberre, mikor az óvoda indult: 29 kicsi szüleinek az orvos javasolta, hogy utóduk valamilyen enyhe fogyatékossága miatt ót még ne adják a nagy megpróbáltatást jelentő óvodába, a többit pedig azért vették fel, mert a túlzsúfolt óvodákban nem tudták fogadni a gyermeket. Az óvodáztatás alsó korhatárának másfél, kétéves korra való leszállítása pedagógiai szempontból semmiképpen sem elfogadható, de gazdasági szempontból sem indokolt. Ha a másfél, kétéves apróságok számára biztosítják az élettanilag szükségles, szakszerű ellátást, akkor mindegy, hogy azt bölcsődei vagy óvodai helynek nevezik, ugyanannyiba kerül. Tudomásul kell venni. hogy a 3 éven aluli gyermek ellátása költségesebb, mint a 3 éven felüli emberpalántáé. I A (bölcsódét és az óvodát összevonó) ki.sdedóvó szakembergárdájának kiképzése új (költségnövelő!) feladatot jelentene. Belátható. hogy a 0—6 éves korú gyermekek szakszerű ellátása a jelenlegi gondozónőktől és az óvónőktől egyaránt önképzést kíván, illetve feltételezi egy olyan iskolatípus létrehozását, amely kisgyermeknevelő szakembereket képezne. A számok értelmezése arra a kérdésre ösztönöz: miért kell a bölcsődét és az óvodát mindenáron kisdedóvóvá átszervezni, ha az se nem olcsóbb, se nem szakszerűbb? (Folytatjuk.) (újszászi) Erdei Ferenc emlékiinnepségek Ünnepségsorozat kezdődött Csongrád megyében abból az alkalomból, hogy 8Q éve született Erdei Ferenc, tudós, író. szociológus, agrárközgazdász, politikus. Tegnap délelőtt a szegedi panteonban megkoszorúzták az 1971-ben elhunyt Erdei Ferenc domborművét. ' Nagy István, az Erdei Ferenc Társaság szegedi csoportjának ügyvezető elnöke elmondotta, hogy három évvel ezelőtt alakult meg az Erdei Ferenc Társaság, amelynek jelenleg már több mint 600 tagja van. Különböző tájegységi csoportok jöttek létre azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben megismertessék a jeles tudós életművét. Makón, Erdei Ferenc szülővárosában, december 22én, szombaton folytatódnak a megemlékezések. Emlékülést tartanak, és a makói múzeum udvarában megépült jellegzetes makói parasztházban népművészeti kiállítást nyitnak meg. Ezen a napon koszorúzzák meg Erdei Ferenc sir ját a makói temetőben. Politikai szabadiskola ÉrdeKes vállalkozásról kaptunk hírt Budapestről. A Századvég történelmi és társadalompolitikai folyóirat szerkesztőinek szervezésében Századvég címmel politikai szabadiskola indul azzal a céllal, hogy hidat építsen az egyetemek elméleti oktatása és a politikai gyakorlat között, és megteremtse a közéleti szerepet vállaló pártpolitikusok, parlamenti és önkormányzati képviselők, érdekképviseleti, egyesületi és mozgalmi vezetők, politikai újságírók és a politika iránt érdeklődő polgárok gyakorlatközpontú oktatását Működése természetesen politikai pártoktól független lesz. Hosszú távon a szabadiskola tervezi mas. közép, esi kelet-európai országok polgárainak angol és német nyelvű képzését ist a hazai oktatáshoz, pedig kiadja a Magyarországon ma még hiányzó, alapvető politológiai ós politikaelméleti műveket A tanulmányi idő egy év lesz, s egy három honapos őszi. valamint egy négv hónapos tavaszi szemeszterből áll majd. Az iskolába mindenki jelentkezhet aki középfokú végzettséggel rendelkezik, de a jelentkezőknek szóbeli és írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük. Koncert a gyermekekért December 27-én, 19 órakor Szakcsi Lakatos Béla és művésztársai koncertet adnak a gyermekek javára az Egyetemi Színpadon. A művészeket az 1990 szeptemberében szervezett világméretű akció a „Gyújts gyertyát a gyerekekért" felhívása késztette arra, hogy a magyarországi, bármilyen téren és okból hiányt szenvedő gyerekek megsegítésére önzetlen felajánlásukkal egy új forrást teremtsenek. A koncert bevételét alapítvány létrehozására • ajánlják fel Az alapítvány célja a gyerekek egymást segítő közősségeinek felkarolása, és a hiányt szenvedő gyerekek támogatása. Az alapítvány segélyakciók szervezésére és gyermekprogramok megvalósítására egyaránt készül. A segélykoncert szervezője Kecskeméti János. Jegyek az Egyetemi Színpad jegypénztáránál. V. kerület. Vári útra 33 sz. kaphatók, 100 forintos egységáron. DM- ixkluzív Imre ismét táncol Lapunk megbízható forrásból arról értesült, hogy nemsokára ismét színpadra lép Imre Zoltán. A szegedi balett művészeti vezetője és koreográfusa táncosként kezdte pályáját, de már évek óta nem lépett föl előadásokon. Mostani visszatérésére egy baleset nyomán kerül sor. Megsérült ugyanis Kiss István, aki a mostani balettest első részében egy fiatalember szerepét táncolta. A tehetséges fiatal táncosnak a térde betegedett meg, be is kellett gipszelni a lábát, Ezért a Vonzások és választások című darab december 23-i és 29-i előadásán az ö szerepét Sárközi Attila veszi át. Imre Zoltán információink szerint Sárközi eredeti feladatát, az öreg gavallért fogja táncolni — saját koreográfiájában. Tegnap nem sikerült elérnünk lapzártánkig a művészeti vezetőt, mert jelenleg Szolnokon vendégeskedik, a Godspell előadását rendezi. Ha a hír igaznak bizonyul, a Délmagyarország érdeklődéssel várja a visszatérést. Ma este Leányvásár Lucykének férje lesz Balhorog, majd knock out. S a félrészeg jenkik csak úgy hullanak. A rendező, Korcsmáros, akár egy kocsmáros úgy hajigálja hűvös halomba a vadnyugati ivó vendégeit. No, azért semmi pánik, csak a próbán ilyen verekedős, a Leányvásár elöidásain a bunyózás örömeit Tom Migglesnek és társainak engedi majd át. — Miért éppen ezt a Jacobi-operettet választották? — kérdezem tőle a szünetben. — Ez nem az a tipikus K. u. K. operett. A zenéje is különbözik azokétól, a történet amerikai. — válaszolja Korcsmáros György, majd el viharzik. Hát ez tényleg nem egy echte bécsi operett. Se császári udvar, se orfeum, se labancok, se kurucok. Van-tak viszont matrózok, cápák, hottentotta lányok, s két kellemesen ütődött gróf is. Utóbbiak olaj Király (Levente) társaságában lelhetők fel. Harrison képviselő úr egyébként kísértetiesen emlékeztet némely magyar honatyákra. S naná, hogy a primadonna éppen családja esküdt ellenségébe szeret bele, s nem a táncos komikusba, aki természetszerűleg a szubrettel szűri össze a levet titokban. A dolog a családban marad, hiszen Fekete Gizi és Rácz Tibor, mint tudjuk, férj és feleség. Bardóczy Attila viszont egyik próbán Frankó Tündének, a másikon Perjési Annának esküszik örök hűséget. (A négyesbe Vajk György száll még be.) Micsoda mésalliance! — sikkant tol a nyúgazdag Harrisonné (Török Vera) papagájzöld tollboáját tépkedve, mikor kiderül, hogy leánya, Lucy kisasszony egy falusi legényhez ment nőül. * A történet semmit sem változott, a Korcsmaros— Böhm György átiratban, ez a Leányvásár azért mégsem az, amit a hőskorból ismerhet a közönség. — Komolyan vesszük az operettet, de nem azzal az áhítattal fordulunk e műfaj felé, amellyel elődeink — mondja a rendező. — A jelenetekről néhol lehántjuk a cukrot, néhol pedig szándékosan túlcukrozzuk. Így kicsit túlemeljük a dolgokat önmagukon. Itt nincsenek igazi jellemek. Tömbök, panelek vannak. Hülye grófok, szimpatikus bonvivánok, bűbájos hplgyek. A leegyszerűsített figurák, történések arra csábítják a rendezőt, hogy a paródia, az abszurditás felé hajoljon el. Dali még egyszer megfestette a Mona Lisát. Mindenki tudja, hogy ez Leonardo Mona Lisája, s azt is, hogy azért mégsem ugyanaz. Függöny föl. A hajó forog, a rendező pihen. Bessy kisasszony jól szabott tengerészruhájában menetel az óramutató és Fritz úr járásával ellenkező irányban. Az unatkozó gróf Rottenbergnek (Herczeg Zsolt) Király Levente akad a pecabotjára. A nagy hal úgy feszíti a damilt, akár a szél a kék csíkos vitorlát. Harrisonék levesébe újfent beleköp az elszánt Tom Miggles. A nagysos' asszony nem bírja a sok meglepetést (s a sok whiskyt) s a második felvonás végen a fedélzetire ájul. * Juronics Tamás a nézőtéren ül, ujjával pattogtatja a ritmust, A fiatal táncos most először koreografált operetthez táncbeteteket. — A mozdulat-humor érdekel igazán — mondja. — A tánckarnak nená az a leghőbb vágya, hogy operettekben közreműködjön, de ezt a műfajt ki kell szolgáljuk. * Pazár István vendégkarnagy Debrecenből. (Matematika, mérnök-tanári diplomáját váltotta át karmesteri pálcára.) •— A Lammermoori Luciát vezényeltem áprilisban Szegeden. Akkor beszéltük meg, hogy egy-egy produkcióra ide szerződöm. Kedvelem Jacobi Leányvásárát. Szellemes, vidám ötletteli muzsika. S egyáltalán nem könynyű igazán jól csinálni az operettet. Erre nem készítik fel kellőképpen a művészeket. A vérbeli primadonna és bonviván szerepkör mintha kiment volna a divatból. Van az országban néhány született tehetség, de őket nehéz „megvásárolni", így aztán minden vidéki színházban egyforma a helyzet. Az operettek szereplőitaz opera- és a próza tagozatból állítják ki a rendezők. Nem irigylem a színészeket. Jómagam is énekeltem néhány alkalommal, így a zenekari árokban is tudom, mit jelent a színpadon megszólalni. Mint tudjuk, a fináléval kerül pont az i-re. „Nincsen több ily csoda gazella termet", ahányszor el ne lehetne próbálni a befejező számot. „Gyerekek, úgy gyertek előre, mintha munkát. kenyeret követelnétek" — hangzik a rendezői instrukció. — Attila és Tünde maradjatok nyugton az erkélyen, álljatok ott, mint Rómeó as Abelár' Oké, most jó. Függöny." Ma este 7-től a Nagyszínházban Leányvásár. Pacsi ka Emília nem lenni színház Az Epilóg kamaratársulata Domonkos István Honda című színművét mutatta be december 11-én és l'-én a bölcsészkar auditórium maximumában. A harmadik előadás ma. pénteken este lesz, ugyanott. Domonkos, aki emigrációját és teljes 'költői elhallgatását megelőző, en a vajdasági magyar kultúra egyik legnagyobb hatású alakja volt. ezt az. írását 1972-ben publikálta az Üj Sym.pors.ionbari, de négy évvel ezelőtt is megjelent a színmű, méghozzá éppen a szerző novellisztikáját bemutató válogatásban (önarckép novellával), mivel a kötet szerkesztője szerint a darab „szemléletmód és megformálás tekintetében is" a novellákkal rokonitható S valóban: a Honda olyan dráma, ahol a színpadon alig történik valami. si a szöveg válik elsődlegessé. Az alaphelyzet az, hogy a szereplők egy lakásban ülnek, vacsoráznak és beszélgetnek, míg' valaki, aki mindvégig láthatatlan marad, megpróbál beiutni közéjük a lakásba, s rzándékát a beszéd kivételével minden lehetséges módon jelzi ('kopogás, csengetés, dörömbölés az ajtón). A szereplők azonban iigvet sem vetnek a ' jelzéseire, a ..a beszélgetés tovább folyik, mintha mi sem történt volna". A láthatatlan hetedik folyamatos jelenlétére még kihangosított szívdobogása is utal, és éppen az elhalkuló szívdobbanások adjak tudtunkra, hogy a hetedik hiábavaló próbálkozásai után ott hal meg a vacsorázó társaság ajtaja előtt Balog József rendezése teljesen kiiktatja a színmű eredeti szituációját, s mivel mással nem pótolja, a belőle adódó feszültséget és ritmust is elveszíti. Amikor a néző a színházba lép. az ismeretlen hete. dik holtteste már ott fekszik a szereplők között a színpadon. s az őket összekötő vékony damilszálak. valamint az A „jievű" szereplő (aki egy hal megöléséről beszél, és az előadás egész ideje alatt hlalat eszik) jelzik, hogy a szereplők — képletesen — a halottat faliák föl. Ez a kép nem idegien ugyan Domonkosi írásainak a világától, színpadi alkalmazása azonban nem túl szerencsés, mert reménytelenül statikussá teszi az amúgy is egyhangú előadást. A néző a kezdetek kezdetén kész tényként fogadia el. hogv a szeretet lenségre. a másik hiányára panaszkodó áldozatok valóiában gyilkosok is. de ehhez az alaphelyzethez képest várna ú.iabb jelentéseket, ilyenek azonban nincsenek. Azok az effektusok, amelyek a szív. dobogás és a bejutással próbálkozó jelzéseinek helyén szerepelnek: a fúró brutális hangja a zuhogás e színfalak mögött, mintha szétvernének valamit, igen minimális kommunikációs értékkel rendelkeznek, mivel csak megerősíteni képesek, de nem magyarázzák a szereplők kommunikációképtelenségét Alkalmazásul a jelenség magyarázatát valamilyen, közelebbről meg nem határozott külvilág szférájába utalja. elterelve ezzel a figyelmet magukról a szereplőkről Pedig ahoev Domonkos egy elvetélt színészből seftelóvé vált „hősevel" mondja a Hangok cimű novellában. amelv ugyanabban az évben íródott mint a színmű: „mindent, amit az emberiség megcsinál, az benne van az emberben". A szerzőt az érdekli, hogy hogyan vannak bennünk a világunkat kegyetlenné, sivárrá s alig elviselhetővé tevő személytelen erők. ha egyszer tudásunk van arról is. ami személyes. A rendezés csak a helyzetet regisztrálja, amit viszont e felmutatás nélkül is elég jól ismerünk. Mikola Gyöngyi