Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-21 / 321. szám

2 Körkép 1990, december 21., péntek Lakossági fórum Könyv helyett kerékbilincs Tegnap délután 5 órától a városháza klubjában Nagypál Miklós ismertette a közterület-használatról és a tilosban veszteglő jármüvek elszállításáról szóló rende­lettervezetet. A legfontosabb kérdés — mondotta az elő­adó — az önkormányzat döntési jogkörének megha­tározása: honnan szabad el­vinni a gépkocsikat? Az ügyészség szerint a közpon­ti szabályozás szigorúságát nem szabad túllicitálni, ám a polgármesteri hivatal úgy vélekedik: amit törvény nem tilt, azt az önkormányzat szabályozza saját belátása aiapján. A járművek elszállítását mindig a rendőrhatóság kez­deményezi. A végrehajtásra máris tíz-egynéhány szer­vezet jelentkezett, vállalkoz­va az egy évig tartó őrzésre is. Ha a tulajdonos ennyi jdő eltelte után se jelentke­zik, a járművet elárverezik. A fórumon megjelent pol­gárok elsősorban azt kifogá­solták. hogy nem tisztelte meg őket egyetlen képviselő sem azzal, hogy a helyszí­nen válaszolt volna kérdé­seikre. Az előadót arra kér­ték, valamennyi, itt felme­rült problémát tárjon a köz­gyűlés elé. A Belvárosban mindenütt sok a tilosban parkoló külföldi gépkocsi, esetenként elfoglalják pél­dául a Centrum Áruházzal szembeni villamosmegállót — velük szemben az illeté­kesek szinte teljesen tehe­tetlenek. Felvetődött, szerel­jék le ezekről a gépkocsi kr ró! a rendszámtáblát. Ez le­hetetlen — válaszolta Nagy­pál Miklós —, Magyarország ugyanis csatlakozott a genfi konvencióhoz, s ez nem tűr ilyen eljárást, hatékonyabb eszköz lesz ellenük a kerék­bilincs, s a — várhatóan tetemes — birság, amely az államot, és nem a várost illeti. (Maradt a szocializ­mus — morajlottak fel az egybegyűltek.) A közterület-foglalási ren­delettervezet részletesen sza­bályozza, hogy a város mely pontjain, milyen mó­don lehet az utcákon árusí­tani. Az egyes helyeket pá­lyázat útján lehet megsze­rezni. Csakis a közterület­rendezési terv alapján állít­hatók fel a jövőben a kü­lönböző pavilonok, a Nagy­körúton és a Temesvári kör­úton belül nem lehet asztal­ról árusítani — még köny­vet sem. A tervezet ponto­san szabályozza az engedé­lyezett árudák négyzetméte­renkénti és egy hónapra ve­tített közterület-bérleti dí­jait is. Kedvezd esetben ez jövőre meg fog történni. Ugyancsak kiegészítések­kei járult hozzá a testület a sándorfalvi egészségügyi el­látásról szóló vita lezárásá­hoz azzal a megjegyzéssel, hogy mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a testü­letnek alapvető feladata, hogy a lakosság ellátását ma­gasabb szintre emelje. Az 199l-es évi költségve­tést is elfogadták, de a saját fejlesztésekre, illetve a la­kásépítések támogatására vonatkozó konkrét tételekről csak márciusban, vagy ápri­lisban, az Országgyűlés ide­vágó vitájának idején dönte­nek majd. * Röszken szervezeti és mű­ködési szabályzatát tárgyalta a polgármesteri hivatal kép­viselő-testülete. Meghatároz­Elkelt a Pannónia ták, mi a polgármester fel­adata az üléseken, és az ed­digi két állandó bizottság — az ügyrendi és a pénzügyi — mellé létrehozták a művelő­dési és közoktatási bizottsá­got is. A testület jövő évre tervezi a helyi intézmé­nyek folyamatos beszámolta­tását, illetve nyilvános ülése­ket, ahol olyan kérdésekben hallgatják meg a lakosság véleményét, mint a nemso­kára esedékes utcanév-vál­toztatások. A költségvetés előzetes vi­tájában Magyari László pol­gármester modellszámítások alapján bemutatta a helyi tervezetet, és elmondta, a helyzet egyáltalán nem ró­zsás, valószínűleg a jövő év­ben kevés pénz marad fej­lesztésre. (panck) Aranybárány Jártam már néhány cégnél, a Pannóniánál lehango­lóbb üzemi bejáratot azonban még nem láttam. Az Attila utca felől belépve, húszéves mozdulatlansággal találkoz­tam. A lehetetlenül kanyargó, vastag csövekre rakódó por ennél kétségkívül fiatalabb. A faliújság, a többi díszlet azonban igazi, ittfelcjtett darab. „Elkelt" — írhatnák ki a bejáratra, szerdán ugyanis az utolsó pecsétek is helyük­re kerültek. A Pannónia Szeged Szőrmeipari Rt. részvé­nyeinek döntő többségét megvásárolta a Gold-Lamb Kft. iglenes gazdához került, akik megpróbáltak erre ve­vőt keresni. Az árajánlatot a pénzügyre váró hitelezők is megkapták, de az első ha­táridőig, május 10-éig egyetlen pályázó sem akadt. A meghosszabbított pályá­zatra, vagyis a második körben jelentkezett vásárló­ként a szegedi Gold-Lamb Kft., amelyet hét magán­személy kizárólag erre az üzletre alapított. Volt egy elképzelésük, s ezzel hite­lért házaltak a bankoknál. A terv életképesnek talál­tatott, kaptak ls pénzt, ter­mészetesen kemény üzleti — változó — kamatra. Az Egzisztencia Alapról, a pri­vatizációs hitelről ebben a konstrukcióban szó sem le­hetett. 'Hogy mire ad ma egy pénzintézet nagy összeget négyéves lejáratra? Csak a szőrmére minden bizony­nyal nem, de ebben a Marx térhez közeli, abszolút bel­városi épületkomplexum­ban sokkal több van Az alaptevékenység marad, de visszahúzódik az eredeti alapterület egyharmadára. A többi kereskedelmi, szol­gáltatási, netán üzletházi célra hasznosítható. Ez nagy lehetőség, hiszen a hátsó fertály nem is annyira hát­só, az az egyik legforgal­masabb utcára, a Mikszáth Kálmánra néz. A nyár közepén be­adott pályázatról ősz­szel kezdtek el tárgyalni. Időközben újabb jelentkező is akadt, egy budapesti kft. A szegedieké volt a kedve­zőbb ajánlat, ők vásárolhat­ták meg a részvényeket, megközelítően féláron. Már keresik a leendő üzleti partnereket, külföldiekkel vegyes vállalatot alapítaná­nak, kereskedelmi céllal hasznosítanák ezt a kiemel­ten jó fekvésű ingatlant. Az elképzelések között a bérbe­adás éppúgy szerepel, mint a szolgáltatóház, s úgy tű­nik, jelentkező is bőven akad. A végeredmény sokféle­képpen értékelhető. Annál mindenképpen kedvezőbb, mintha a mozdfthatótól a mozdíthatatlan felé haladva — a gépektől a telekig be­zárólag — fokozatosan tet­ték volna pénzzé a Pannó­niát, elégítették volna ki a sorban álló hitelezőket. Hogy a szegedi cég privati­zációja így alakult, abban fekvésének kiemelkedő szerepe van, mint ahogy sok belvárosi egység munkahe­lyeinek léte vagy nemléte múlhat később ezen. A tör­téntek után annak a kér­désnek már nincs értelme, hogy mennyiért kelt volna el a Pannónia, ha története­sen 3 km-rel kijebb, vala­hol a körtöltésen túl zaka­toltak volna a szűcsgépek. Kovács András Képviselő-testületi ülések Előtérben a helyi költségvetések Képviselő-testületi ülést tartottak tegnap két, Csong­rád megyei település polgár­mesteri hivatalában is. Sándorfalván a testület ki­egészítésekkel elfogadta Kó­nya József polgármester be­számolóját az eddig hozott döntésekről. Eszerint az 1991-es évben sort kell kerí­teni a helyi telefonhelyzet javítására, valamint a testü­letnek meg kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy önkormányzati irányítás alá kerülhet-e az ivóvízellátás, illetve a helyi idényjellegű strandfürdő üzemeltetése. A történet — amelyről Takács Miklós rt.-igazgató és Juhász János jogtanácsos tájékoztatott — bárhonnan kezdhető. Akár onnan is, hogy volt Magyarországon (és Európában) három eny­he tél. Állítólag ez nem tesz jót a bundagyártóknak. A Pannóniának az utolsó jó éve 1987 volt, amikor a fel­vásárlási láz a szőrme ér­tékmegőrző funkcióját előnyben részesítve, szinte kisöpörte a raktárakat. Azóta nem sok minden tör­tént, s a tavaly októberi részvénytársasági átalaku­lás már erősen leszálló ág­ban találta a vállalatot. Idő­közben ugyanis leszokott a magyar a konfekcióról (pontosabban a ruhavásár­lásról), s mindjárt az ele­jén a drágább „télikabátok­ról". önálló lett tehát a szegedi cég, meglehetősen szerény útipoggyásszal, elmaradt fejlesztésekkel, kiépítetlen pénzügyi, kereskedelmi vonalakkal. A következő dátum 1990. február, ami­kor a Fővárosi Bíróság ki­mondta a Pannónia — mint nagyvállalat — felszámolá­sát. és ennek végrehajtására kijelölte a szanáló szerveze­tet. A 120 millió forintot érő szegedi részvény tehát 1de­Á szegedi önkormányzat belülről Frakciók és fikciók A közgyűlés „domborzata" ötvenhárom képviselő „terül el" a torony alatt. Bal oldalon ülnek a li­berálisok (SZDSZ, Fidesz) huszon­négyen. Jobb oldalon a konzervatí­vok (MDF, KDNP) — huszonkeUen. Középen — mintegy golyófogóként — találhatók a „kicsik" _ heten (1 kisgazda, 2 vállalkozó, 2 szocialista, 1 munkáspárti és egy független). E sorok Írója is a „hét törpe" egyike. Innen tekintget jobbra-balra, mint egy teniszmérkőzésen, és figyeli a nagyok egyeneseit, fonákjait s nagy ritkán ászait A domborzatot az ülésrend alapján Írtam le, melyet az élet időközben meghaladott, a maga helyén erről sem fogok elfe­lejtkezni. Itt senki sincs ellenzékben... ... még sincs egyetértés A liberá­lisok és a kicsik együtt választották meg a polgármestert tehát ők nem lehetnek ellenzékben, A szervezeti és működési szabályzatot a két nagy frakció álmodta meg, így a konzer­vatívok sem lehetnek ellenzékben. De mivel mindenkit leszavaztak már legalább egyszer, így kormánypárti­nak sem érzi magát senki. Koncepció nincs, de mór döntöttünk A közgyűlésnek nincsenek gazda­ságpolitikai alapelvei, de már létre­hoztunk felügyelöbizottságokat a volt tanácsi vállalatok irányítására. Kereskedelmi koncepciónk sincs, de már döntöttünk a Cserepes sori piac ügyében. Közművelődési koncepci­ónk sincs, de már szavaztunk a Bar­tók művelődési központról is. A po­kolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, minden bizonnyal az idő­közi választásokhoz vivő út Is. A frakciók egységéről A nagyok közül a konzervatív frakció tűnik egységesebbnek. Pél Sokat tanult a szegedi közgyű­lés s „nagy testvértől", a Parla­menttől. Itt is vannak parttalan viták, parttalan képviselők, ki­vonulások, frakciók, paktumok, no meg természetesen paktum­pártok. dául meg tudom állapítani, hogy ki a frakcióvezető. A liberálisoknál egy kicsit bajban vagyok, ami lehetne valami jónak is a jele (decentralizá­ció). De kétségeim támadnak, ha már a harmadik homlokegyenest különböző vélemény kezdődik úgy, hogy „a liberális frakció úgy vé­lem ..." A „hetek" mutatják a leg­egységesebb képet. Ennek oka az le­het, hogy őket nem egy olyan ideoló­gia hozta össze, melynek önkor­mányzati szinten esetleg semmi ér­telme, hanem az, hogy ne „felejtsék ki" őket az érdekegyeztetési me­chanizmusból. Csak a paktum segíthetett Azt gondolhatná a kedves olvasó, hogy ha a liberálisok és a hetek együtt választották meg a polgár­mestert, akkor az alpolgármesterek választása röpke percek alatt meg­történik — ugyanezzel a forgató­könyvvel. Nem így történt. Mivel titkos szavazás folyt, a teljes igazsá­got sosem tudjuk meg, de valószínű, hogy több liberális is ellene szava­zott saját alpolgármester-jelöltjé­nek. Csak a paktum segíthetett. A nagyok közösen választottak egy li­berális és egy konzervatív alpolgár­mestert. A paktum nem rendelkezett a harmadik (gazdasági, tehát a leg­fontosabb) alpolgármesterről. így valószínűleg négy évig ez a poszt üresen marad. Ilyen a paktumok ter­mészete ... Egy új frakció A legutóbbi közgyűlés váratlan, de nem meglepő bejelentéssel kezdő­dött. Megalakult a tizenkettek cso­portja. Többnyire a két nagy frak­ció emberei unták meg, hogy szak­mai szempontok helyett paktumok döntik el a személyi kérdéseket. En­nek előszele volt, hogy a hetek is ha­sonló okok miatt nyolcakká bővültek korábban. A szakmai szempontok érvényesítését úgy képzelték, hogy a paktum bármilyen személyi javasla­tot is tett, tartózkodtak, csupán a sa­ját jelöltjeiket támogatták. A for­máilogika szabályai szerint ez azt jelenti, hogy az 6 jelöltjük az, aki egyedül alkalmas bármilyen poszt betöltésére. Ezen logika következe­tes alkalmazása oda vezetett, hogy a tizenkettek közül még azok sem ke­rültek be semmilyen bizottságba, akiket esetleg a paktum eredetileg oda javasolt. A tizenketteknek nem jósolok nagy jövőt, mert az emberek azért hoznak létre érdekszövetsé­get, hogy érdekeiket eredményeseb­ben képviseljék, és nem azért, hogy közösen vágják maguk alatt a fát, ha az egyedül nem megy. Hogyan tovább ? Az önkormányzat kellemesebb „munkahely", mint a Parlament. Például nincsen kommunislázás (már nem is divat), a személyeske­dés sem jellemző. Egyszer történt meg, tíz percen belül elnézéskérés követte. A polgármester is sokkal pozitívabb szerepet tölt be, mint a Parlamentben a házelnök, ö talán az egyetlen, akinek sikerült a párt­érdekek fölébe emelkedni. Tényke­dése alapján nem lehetne megállapí­tani, hogy melyik frakcióban foglalt helyet. Ezek jó előjelek arra, hogy mi másképp csináljuk, mint a Par­lament. Hát csináljuk akkor másképp. Sxemők Árpid képviselő (MSZP) Kisteleki próbálkozások Helyi mezőgazdasági érdekvédelem Amint egyre szűkül a mezőgazdasági termelés moz­gástere. az érintettek a saját bőrükön érzik, érdekeik mar­káns képviselete nélkül csak a tönkremenés várhat rá­juk. S ebbe a körbe a téesz, az állami gazdaság, a magántermelő egyaránt beletartozik. A zsugorodó belső kereslet, a leépülő, de más formákban mielőbb újjáépí­tendő keleti piac, a Nyugat felé nyiladozó rések megtalá­lása, bővitése kemény próbát ígér. Az érdekképviselet koráb­bi formája az akkori poli­tikai és társadalmi felállást tükrözte. A fővonalat a té­eszszövetség megyei és or­szágos szervezetei jelentet­ték. A rendszerváltás folya­matában mindez mint a ré­gi világ maradványa ítél­tetett meg. A belső nyitá­sokát, megújulási törekvé­seket sokan eleve gyanús át­mentési kísérletekként ér­tékelték. A téeszszövetség nevében mára a mezőgaz­dasági termelők szövetsége, s hogy tartalmában is az lehessen, arra a megyei szer­vezet új ügyvezetője, Stad­ler Ferenc a napokban tett biztató lépéseket. A kis­teleki polgármesteri hivatal­ba invitálta a város és a környező községek nagy­üzemi szakembereit és gaz­dálkodóit. Célja a helyi te­lepülésenként működő ér­dekvédelmi szervezet fel­építése. A közigazgatási struktúra változása is ebbe az irány­ba hat. Jó lenne, ha a he­lyi önkormányzat nem sze­mélyekkel egyeztetne. ha­dakozna, hanem egyenrangú partnert találna. Emellett a piacgazdaság kiépülése sem megy szabályozottság nél­kül. A termelésben a tu­dás, az információ egyre in­kább fel fog értékelődni. Igenis, minden faluban, vá­rosban létezik az agrárértel­miség, amely sohasem volt a település ellensége, smost sem az. Az 6 szakértelmü­ket parlagon hagyni a leg­nagyobb luxus. Stadler Fe­renc a nagyüzemben eltöl­tött évei után kipróbált egy évet magántermelőként. Ta­pasztalatait így összegezte: „Rájöttem, egyedül nem megy. Számtalan elképzelés született bennem, s ezeket most e szervezetben szeret­ném kiteljesíteni. Ezért pá­lyáztam az ügyvezetői poszt­ra. Tudom, a farmerszövet­kezeti tipus még a jövő ze­néje, de valahol el kell kez­deni az érdemi munkát." De lássuk, mi is ez a helyi érdekképviselet! Tagtoborzással indul, mely­re itt vállalkozók is akad­tak. Ha összejön a szüksé­ges taglétszám, demokrati­kusan megválasztott ügyvi­vői testület születhet. A szervezet információs köz­pontként működne, s ennek a tudásnak a birtokában szervezné a termelést, amelyhez a jogi tanácsadás, a növény- és környezetvé­delem összehangolása épp­úgy hozzátartozna, mint a tapasztalatcserék szervezése. Később a piacra jutás ér­dekében helyi feldolgozó üzemek is létesülhetnek. Szamosvári Jenő kisteleki téeszelnök szerint a magán­gazdálkodókkal való együtt­működés alapja adott. A ta­goknak eddig is nyújtottak gépi szolgáltatást, a termé­nyeket felvásárolták, s jogi tanácsadással is szolgáltak. Az adótanácsadás egyelőre az elképzelések között sze-. repel éppúgy, mint a hűtő­ház közös kihasználása. A működő kisgazdaságok mi­ért ne lehetnének partnerek. A szervezet számára helyi­séget és működési feltétele­ket is ajánlott. Az aggályok közül a leg­jellemzőbb, „mi az esély, hogy nem úgy lesz, mint ed­dig, és nem hallgat ránk senki". Biztos válasz nem adható, de ha a kormány­zat nem kíván és nem tud kész recepteket adni a gaz­dálkodóknak. akkor min­denképp szüksége lesz fel­készült partnerekre. S ez lehet épp e szerveződés is. Téeszszövetségből szüle­tett Mezőgazdasági Terme­lők Szövetsége, az Agrár­kamara. a Parasztszövetség, a Gazdaszövetség, a gazda­körök, a még név nélküli önszerveződő csoportok: ki­alakulásukkal, létükkel jel­zik, megérett az idő a pa­rasztság összefogására. Az, hogy e sokszínűség meny­nyire lesz segítő kiegészítő­je, vagy épp szétforgácsoló­ja az együttes fellépésnek, azt az önvédelmi reflexek, s az oly sokat emlegetett pa­raszti bölcsesség -»)­dönteni. T. Ss.1.

Next

/
Thumbnails
Contents