Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-21 / 321. szám

2 Körkép 1990, december 21., péntek Lakossági fórum Könyv helyett kerékbilincs Tegnap délután 5 órától a városháza klubjában Nagypál Miklós ismertette a közterület-használatról és a tilosban veszteglő jármüvek elszállításáról szóló rendelettervezetet. A legfontosabb kérdés — mondotta az előadó — az önkormányzat döntési jogkörének meghatározása: honnan szabad elvinni a gépkocsikat? Az ügyészség szerint a központi szabályozás szigorúságát nem szabad túllicitálni, ám a polgármesteri hivatal úgy vélekedik: amit törvény nem tilt, azt az önkormányzat szabályozza saját belátása aiapján. A járművek elszállítását mindig a rendőrhatóság kezdeményezi. A végrehajtásra máris tíz-egynéhány szervezet jelentkezett, vállalkozva az egy évig tartó őrzésre is. Ha a tulajdonos ennyi jdő eltelte után se jelentkezik, a járművet elárverezik. A fórumon megjelent polgárok elsősorban azt kifogásolták. hogy nem tisztelte meg őket egyetlen képviselő sem azzal, hogy a helyszínen válaszolt volna kérdéseikre. Az előadót arra kérték, valamennyi, itt felmerült problémát tárjon a közgyűlés elé. A Belvárosban mindenütt sok a tilosban parkoló külföldi gépkocsi, esetenként elfoglalják például a Centrum Áruházzal szembeni villamosmegállót — velük szemben az illetékesek szinte teljesen tehetetlenek. Felvetődött, szereljék le ezekről a gépkocsi kr ró! a rendszámtáblát. Ez lehetetlen — válaszolta Nagypál Miklós —, Magyarország ugyanis csatlakozott a genfi konvencióhoz, s ez nem tűr ilyen eljárást, hatékonyabb eszköz lesz ellenük a kerékbilincs, s a — várhatóan tetemes — birság, amely az államot, és nem a várost illeti. (Maradt a szocializmus — morajlottak fel az egybegyűltek.) A közterület-foglalási rendelettervezet részletesen szabályozza, hogy a város mely pontjain, milyen módon lehet az utcákon árusítani. Az egyes helyeket pályázat útján lehet megszerezni. Csakis a közterületrendezési terv alapján állíthatók fel a jövőben a különböző pavilonok, a Nagykörúton és a Temesvári körúton belül nem lehet asztalról árusítani — még könyvet sem. A tervezet pontosan szabályozza az engedélyezett árudák négyzetméterenkénti és egy hónapra vetített közterület-bérleti díjait is. Kedvezd esetben ez jövőre meg fog történni. Ugyancsak kiegészítésekkei járult hozzá a testület a sándorfalvi egészségügyi ellátásról szóló vita lezárásához azzal a megjegyzéssel, hogy mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a testületnek alapvető feladata, hogy a lakosság ellátását magasabb szintre emelje. Az 199l-es évi költségvetést is elfogadták, de a saját fejlesztésekre, illetve a lakásépítések támogatására vonatkozó konkrét tételekről csak márciusban, vagy áprilisban, az Országgyűlés idevágó vitájának idején döntenek majd. * Röszken szervezeti és működési szabályzatát tárgyalta a polgármesteri hivatal képviselő-testülete. MeghatározElkelt a Pannónia ták, mi a polgármester feladata az üléseken, és az eddigi két állandó bizottság — az ügyrendi és a pénzügyi — mellé létrehozták a művelődési és közoktatási bizottságot is. A testület jövő évre tervezi a helyi intézmények folyamatos beszámoltatását, illetve nyilvános üléseket, ahol olyan kérdésekben hallgatják meg a lakosság véleményét, mint a nemsokára esedékes utcanév-változtatások. A költségvetés előzetes vitájában Magyari László polgármester modellszámítások alapján bemutatta a helyi tervezetet, és elmondta, a helyzet egyáltalán nem rózsás, valószínűleg a jövő évben kevés pénz marad fejlesztésre. (panck) Aranybárány Jártam már néhány cégnél, a Pannóniánál lehangolóbb üzemi bejáratot azonban még nem láttam. Az Attila utca felől belépve, húszéves mozdulatlansággal találkoztam. A lehetetlenül kanyargó, vastag csövekre rakódó por ennél kétségkívül fiatalabb. A faliújság, a többi díszlet azonban igazi, ittfelcjtett darab. „Elkelt" — írhatnák ki a bejáratra, szerdán ugyanis az utolsó pecsétek is helyükre kerültek. A Pannónia Szeged Szőrmeipari Rt. részvényeinek döntő többségét megvásárolta a Gold-Lamb Kft. iglenes gazdához került, akik megpróbáltak erre vevőt keresni. Az árajánlatot a pénzügyre váró hitelezők is megkapták, de az első határidőig, május 10-éig egyetlen pályázó sem akadt. A meghosszabbított pályázatra, vagyis a második körben jelentkezett vásárlóként a szegedi Gold-Lamb Kft., amelyet hét magánszemély kizárólag erre az üzletre alapított. Volt egy elképzelésük, s ezzel hitelért házaltak a bankoknál. A terv életképesnek találtatott, kaptak ls pénzt, természetesen kemény üzleti — változó — kamatra. Az Egzisztencia Alapról, a privatizációs hitelről ebben a konstrukcióban szó sem lehetett. 'Hogy mire ad ma egy pénzintézet nagy összeget négyéves lejáratra? Csak a szőrmére minden bizonynyal nem, de ebben a Marx térhez közeli, abszolút belvárosi épületkomplexumban sokkal több van Az alaptevékenység marad, de visszahúzódik az eredeti alapterület egyharmadára. A többi kereskedelmi, szolgáltatási, netán üzletházi célra hasznosítható. Ez nagy lehetőség, hiszen a hátsó fertály nem is annyira hátsó, az az egyik legforgalmasabb utcára, a Mikszáth Kálmánra néz. A nyár közepén beadott pályázatról őszszel kezdtek el tárgyalni. Időközben újabb jelentkező is akadt, egy budapesti kft. A szegedieké volt a kedvezőbb ajánlat, ők vásárolhatták meg a részvényeket, megközelítően féláron. Már keresik a leendő üzleti partnereket, külföldiekkel vegyes vállalatot alapítanának, kereskedelmi céllal hasznosítanák ezt a kiemelten jó fekvésű ingatlant. Az elképzelések között a bérbeadás éppúgy szerepel, mint a szolgáltatóház, s úgy tűnik, jelentkező is bőven akad. A végeredmény sokféleképpen értékelhető. Annál mindenképpen kedvezőbb, mintha a mozdfthatótól a mozdíthatatlan felé haladva — a gépektől a telekig bezárólag — fokozatosan tették volna pénzzé a Pannóniát, elégítették volna ki a sorban álló hitelezőket. Hogy a szegedi cég privatizációja így alakult, abban fekvésének kiemelkedő szerepe van, mint ahogy sok belvárosi egység munkahelyeinek léte vagy nemléte múlhat később ezen. A történtek után annak a kérdésnek már nincs értelme, hogy mennyiért kelt volna el a Pannónia, ha történetesen 3 km-rel kijebb, valahol a körtöltésen túl zakatoltak volna a szűcsgépek. Kovács András Képviselő-testületi ülések Előtérben a helyi költségvetések Képviselő-testületi ülést tartottak tegnap két, Csongrád megyei település polgármesteri hivatalában is. Sándorfalván a testület kiegészítésekkel elfogadta Kónya József polgármester beszámolóját az eddig hozott döntésekről. Eszerint az 1991-es évben sort kell keríteni a helyi telefonhelyzet javítására, valamint a testületnek meg kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy önkormányzati irányítás alá kerülhet-e az ivóvízellátás, illetve a helyi idényjellegű strandfürdő üzemeltetése. A történet — amelyről Takács Miklós rt.-igazgató és Juhász János jogtanácsos tájékoztatott — bárhonnan kezdhető. Akár onnan is, hogy volt Magyarországon (és Európában) három enyhe tél. Állítólag ez nem tesz jót a bundagyártóknak. A Pannóniának az utolsó jó éve 1987 volt, amikor a felvásárlási láz a szőrme értékmegőrző funkcióját előnyben részesítve, szinte kisöpörte a raktárakat. Azóta nem sok minden történt, s a tavaly októberi részvénytársasági átalakulás már erősen leszálló ágban találta a vállalatot. Időközben ugyanis leszokott a magyar a konfekcióról (pontosabban a ruhavásárlásról), s mindjárt az elején a drágább „télikabátokról". önálló lett tehát a szegedi cég, meglehetősen szerény útipoggyásszal, elmaradt fejlesztésekkel, kiépítetlen pénzügyi, kereskedelmi vonalakkal. A következő dátum 1990. február, amikor a Fővárosi Bíróság kimondta a Pannónia — mint nagyvállalat — felszámolását. és ennek végrehajtására kijelölte a szanáló szervezetet. A 120 millió forintot érő szegedi részvény tehát 1deÁ szegedi önkormányzat belülről Frakciók és fikciók A közgyűlés „domborzata" ötvenhárom képviselő „terül el" a torony alatt. Bal oldalon ülnek a liberálisok (SZDSZ, Fidesz) huszonnégyen. Jobb oldalon a konzervatívok (MDF, KDNP) — huszonkeUen. Középen — mintegy golyófogóként — találhatók a „kicsik" _ heten (1 kisgazda, 2 vállalkozó, 2 szocialista, 1 munkáspárti és egy független). E sorok Írója is a „hét törpe" egyike. Innen tekintget jobbra-balra, mint egy teniszmérkőzésen, és figyeli a nagyok egyeneseit, fonákjait s nagy ritkán ászait A domborzatot az ülésrend alapján Írtam le, melyet az élet időközben meghaladott, a maga helyén erről sem fogok elfelejtkezni. Itt senki sincs ellenzékben... ... még sincs egyetértés A liberálisok és a kicsik együtt választották meg a polgármestert tehát ők nem lehetnek ellenzékben, A szervezeti és működési szabályzatot a két nagy frakció álmodta meg, így a konzervatívok sem lehetnek ellenzékben. De mivel mindenkit leszavaztak már legalább egyszer, így kormánypártinak sem érzi magát senki. Koncepció nincs, de mór döntöttünk A közgyűlésnek nincsenek gazdaságpolitikai alapelvei, de már létrehoztunk felügyelöbizottságokat a volt tanácsi vállalatok irányítására. Kereskedelmi koncepciónk sincs, de már döntöttünk a Cserepes sori piac ügyében. Közművelődési koncepciónk sincs, de már szavaztunk a Bartók művelődési központról is. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, minden bizonnyal az időközi választásokhoz vivő út Is. A frakciók egységéről A nagyok közül a konzervatív frakció tűnik egységesebbnek. Pél Sokat tanult a szegedi közgyűlés s „nagy testvértől", a Parlamenttől. Itt is vannak parttalan viták, parttalan képviselők, kivonulások, frakciók, paktumok, no meg természetesen paktumpártok. dául meg tudom állapítani, hogy ki a frakcióvezető. A liberálisoknál egy kicsit bajban vagyok, ami lehetne valami jónak is a jele (decentralizáció). De kétségeim támadnak, ha már a harmadik homlokegyenest különböző vélemény kezdődik úgy, hogy „a liberális frakció úgy vélem ..." A „hetek" mutatják a legegységesebb képet. Ennek oka az lehet, hogy őket nem egy olyan ideológia hozta össze, melynek önkormányzati szinten esetleg semmi értelme, hanem az, hogy ne „felejtsék ki" őket az érdekegyeztetési mechanizmusból. Csak a paktum segíthetett Azt gondolhatná a kedves olvasó, hogy ha a liberálisok és a hetek együtt választották meg a polgármestert, akkor az alpolgármesterek választása röpke percek alatt megtörténik — ugyanezzel a forgatókönyvvel. Nem így történt. Mivel titkos szavazás folyt, a teljes igazságot sosem tudjuk meg, de valószínű, hogy több liberális is ellene szavazott saját alpolgármester-jelöltjének. Csak a paktum segíthetett. A nagyok közösen választottak egy liberális és egy konzervatív alpolgármestert. A paktum nem rendelkezett a harmadik (gazdasági, tehát a legfontosabb) alpolgármesterről. így valószínűleg négy évig ez a poszt üresen marad. Ilyen a paktumok természete ... Egy új frakció A legutóbbi közgyűlés váratlan, de nem meglepő bejelentéssel kezdődött. Megalakult a tizenkettek csoportja. Többnyire a két nagy frakció emberei unták meg, hogy szakmai szempontok helyett paktumok döntik el a személyi kérdéseket. Ennek előszele volt, hogy a hetek is hasonló okok miatt nyolcakká bővültek korábban. A szakmai szempontok érvényesítését úgy képzelték, hogy a paktum bármilyen személyi javaslatot is tett, tartózkodtak, csupán a saját jelöltjeiket támogatták. A formáilogika szabályai szerint ez azt jelenti, hogy az 6 jelöltjük az, aki egyedül alkalmas bármilyen poszt betöltésére. Ezen logika következetes alkalmazása oda vezetett, hogy a tizenkettek közül még azok sem kerültek be semmilyen bizottságba, akiket esetleg a paktum eredetileg oda javasolt. A tizenketteknek nem jósolok nagy jövőt, mert az emberek azért hoznak létre érdekszövetséget, hogy érdekeiket eredményesebben képviseljék, és nem azért, hogy közösen vágják maguk alatt a fát, ha az egyedül nem megy. Hogyan tovább ? Az önkormányzat kellemesebb „munkahely", mint a Parlament. Például nincsen kommunislázás (már nem is divat), a személyeskedés sem jellemző. Egyszer történt meg, tíz percen belül elnézéskérés követte. A polgármester is sokkal pozitívabb szerepet tölt be, mint a Parlamentben a házelnök, ö talán az egyetlen, akinek sikerült a pártérdekek fölébe emelkedni. Ténykedése alapján nem lehetne megállapítani, hogy melyik frakcióban foglalt helyet. Ezek jó előjelek arra, hogy mi másképp csináljuk, mint a Parlament. Hát csináljuk akkor másképp. Sxemők Árpid képviselő (MSZP) Kisteleki próbálkozások Helyi mezőgazdasági érdekvédelem Amint egyre szűkül a mezőgazdasági termelés mozgástere. az érintettek a saját bőrükön érzik, érdekeik markáns képviselete nélkül csak a tönkremenés várhat rájuk. S ebbe a körbe a téesz, az állami gazdaság, a magántermelő egyaránt beletartozik. A zsugorodó belső kereslet, a leépülő, de más formákban mielőbb újjáépítendő keleti piac, a Nyugat felé nyiladozó rések megtalálása, bővitése kemény próbát ígér. Az érdekképviselet korábbi formája az akkori politikai és társadalmi felállást tükrözte. A fővonalat a téeszszövetség megyei és országos szervezetei jelentették. A rendszerváltás folyamatában mindez mint a régi világ maradványa ítéltetett meg. A belső nyitásokát, megújulási törekvéseket sokan eleve gyanús átmentési kísérletekként értékelték. A téeszszövetség nevében mára a mezőgazdasági termelők szövetsége, s hogy tartalmában is az lehessen, arra a megyei szervezet új ügyvezetője, Stadler Ferenc a napokban tett biztató lépéseket. A kisteleki polgármesteri hivatalba invitálta a város és a környező községek nagyüzemi szakembereit és gazdálkodóit. Célja a helyi településenként működő érdekvédelmi szervezet felépítése. A közigazgatási struktúra változása is ebbe az irányba hat. Jó lenne, ha a helyi önkormányzat nem személyekkel egyeztetne. hadakozna, hanem egyenrangú partnert találna. Emellett a piacgazdaság kiépülése sem megy szabályozottság nélkül. A termelésben a tudás, az információ egyre inkább fel fog értékelődni. Igenis, minden faluban, városban létezik az agrárértelmiség, amely sohasem volt a település ellensége, smost sem az. Az 6 szakértelmüket parlagon hagyni a legnagyobb luxus. Stadler Ferenc a nagyüzemben eltöltött évei után kipróbált egy évet magántermelőként. Tapasztalatait így összegezte: „Rájöttem, egyedül nem megy. Számtalan elképzelés született bennem, s ezeket most e szervezetben szeretném kiteljesíteni. Ezért pályáztam az ügyvezetői posztra. Tudom, a farmerszövetkezeti tipus még a jövő zenéje, de valahol el kell kezdeni az érdemi munkát." De lássuk, mi is ez a helyi érdekképviselet! Tagtoborzással indul, melyre itt vállalkozók is akadtak. Ha összejön a szükséges taglétszám, demokratikusan megválasztott ügyvivői testület születhet. A szervezet információs központként működne, s ennek a tudásnak a birtokában szervezné a termelést, amelyhez a jogi tanácsadás, a növény- és környezetvédelem összehangolása éppúgy hozzátartozna, mint a tapasztalatcserék szervezése. Később a piacra jutás érdekében helyi feldolgozó üzemek is létesülhetnek. Szamosvári Jenő kisteleki téeszelnök szerint a magángazdálkodókkal való együttműködés alapja adott. A tagoknak eddig is nyújtottak gépi szolgáltatást, a terményeket felvásárolták, s jogi tanácsadással is szolgáltak. Az adótanácsadás egyelőre az elképzelések között sze-. repel éppúgy, mint a hűtőház közös kihasználása. A működő kisgazdaságok miért ne lehetnének partnerek. A szervezet számára helyiséget és működési feltételeket is ajánlott. Az aggályok közül a legjellemzőbb, „mi az esély, hogy nem úgy lesz, mint eddig, és nem hallgat ránk senki". Biztos válasz nem adható, de ha a kormányzat nem kíván és nem tud kész recepteket adni a gazdálkodóknak. akkor mindenképp szüksége lesz felkészült partnerekre. S ez lehet épp e szerveződés is. Téeszszövetségből született Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, az Agrárkamara. a Parasztszövetség, a Gazdaszövetség, a gazdakörök, a még név nélküli önszerveződő csoportok: kialakulásukkal, létükkel jelzik, megérett az idő a parasztság összefogására. Az, hogy e sokszínűség menynyire lesz segítő kiegészítője, vagy épp szétforgácsolója az együttes fellépésnek, azt az önvédelmi reflexek, s az oly sokat emlegetett paraszti bölcsesség -»)dönteni. T. Ss.1.