Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-19 / 319. szám
3KU KJ 0 V> DELMAGVAK0RSZA6 Nyilvánosság kizárva Ünnepi készülődések — Erősödő testvérvárosi kapcsolatok — Énekes madár — Pozitív gázosítás — Kabaréremények M agy várakozás előzte meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsának tegnapi ülését, amelyet a résztvevők közül a legtöbben a tsz-ek jövője szempontjából létfontosságúnak tartottak, mivel ezúttal terjesztette az Igazságügyi Minisztérium képviselője a tulajdonviszonyok rendezésével kapcsolatos kártérítési törvényjavaslatot a szövetkezeti tagok érdekképviseleti fóruma elé; a várt nagy csatározás ezúttal elmaradt, mivel a tanácskozáson hatalmas visszhangot váltott ki dr. Bogdán Tibornak, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának bejelentése, amely a földtulajdon-rendezésnek teljesen új változatát tartalmazta. Előadásában lényegében arra tett javaslatot. hogy a földtulajdon reprivatizációs-privatizációs elképzeléseit mis oldalról közelítsék meg, azaz a termelőszövetkezetek érdekeit jobban vegyék figyelembe. Az elképzelés: amennyiben a tsz előzetes kötelezettséget vállalna arra, hogy a kártalanítás során az arra jogosultnak, abban az esetben, ha a földet művelni akarja, és erre nézve igényét bejelenti, kiadja a földet, más elbírálásba kerül. Azzal, hogy azt a területet, amit az érintett — tehát. visszaigényelhető földek közé tartozik ugyan, ám művelésére igény nem mutatkozik, megváltania nem kell, illetve csak egy bizonyos mértékig — ennek részleteiről további egyeztető tárgyalások kezdődnek. Zárt ülés az Országgyűlésen Kedden reggel csaknem negyedórás késéssel kezdhette meg munkáját az Országgyűlés. A 9 óra 6 perckor megtartott jelenlét-ellenőrzéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosszú percek teltek el, amíg határozatképessé vált a Ház. Mint kiderült; a képviselők az újságokért, illetve az Állami Biztosító ajándékcsomagjáért álltak sorba. Az alig több mint kétszáz törvényhozó elsőként a jövő évj privatizációt meghatározó vagyonpolitikai irányelvekről tárgyalt. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elöljáróban leszögezte: a tulajdonváltásnak a privatizáció és nem a reprivatizáció, az állami vagyon újraelosztása révén kell megvalósulnia. A kormány az úgynevezett aktív programok keretében 1991-ben mintegy 100 állami nagyvállalat privatizációját indítja meg. Mádl Ferenc ezután arról szólt, hogy a közeljövőben meghirdetendő vevői kezdeményezésű privatizáció, illetve a munkavállalói részvényvásárlási program hatása és köre ma még nehezen számszerűsíthető, s kérdés a föld tulajdonának, sorsának végleges rendezése is. A tárca nélküli miniszter mindezeket figyelembe véve, valószínűsítette, hogy jövőre a privatizációs folyamat összességében 300-400 vállalatot érinthet — 400-500 milliárd forint értékben, ami az állami termelői vagyon 20 százaléka. A vitában a volt egyházi ingatlanok visszaadása is szóba került. A kérdést a kisgazdapárti Oláh Sándor vetette fel, aki szerint a kormány hasonlóan megértő lehetne más esetekben is. Egyebek között a volt gazdakörök tulajdonát említette. A kisgazdapárti szervezetek vállalnák, hogy eredeti funkcióiknak megfelelően folytassák tevékenységüket. A felvetésre reagálva Pálos Miklós államtitkár leszögezte: a volt egyházi ingatlanok ügye nem tekinthető reprivatizációnak. Az egyházak kártalanítást kapnak a tőlük jogtalanul elvett ingatlanokért. A vagyonpolitikai irányelvekről folytatott vita felfüggesztése után a képviselők. hozzáláttak a jövő évi általános forgalmi adó törvénytervezetének részletes tárgyalásához. Több képviselő hosszasan indokolta: milyen módosítást javasol. Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek jövedelemadójával foglalkozott a plénum. A vitában hozzászólók — saját módosító indítványuk mellett érvelve — főként a lakosság túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat megváltoztatására, nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Török Gábor (MDF) például úgy véHte, hogy a megállapított minimumbért, az 5 ezer 800 forintot nem szabad megadóztatni, így az adózó jövedelmek alsó határát 77 ezer forintban kellene megállapítani. Ez mindössze 8,6 milliárd forintos adóbevételcsökkenést eredményezne. Mindemellett a képviselő szeretné elérni azt is, hogy a nyugdíjasok javadalmazásának adózásánál ne 108 ezer, hanem 130 ezer forint legyen az alsó határ. A személyi jövedelemadó törvénytervezetéről folytatott vita lezárását követően az elnöklő Dornbach Alajos bejelentette, hogy az Országgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját. Az azonban nem derült ki, hogy mi szerepel a napirenden. Az alelnök annyit közölt, a téma jellege kívánja meg a nyilvánosság kizárását, nehogy államtitkok kerüljenek napvilágra. A plenáris ülés a késő es ti órákban folytatódott — s lapzártakor még tartott • ugyanis hétfőn úgy határoztak a képviselők, hogy kedden mindenképpen befejezik a jövő évi költségvetési térvezet általános vitáját. (MTI) Karácsonyra készül az ország. Lelkünkben mindenképp. Hogy közben 3 millió embernek üres a zsebe, és mégis ünnepelni akar? Mi sem természetesebb. Kinek mi van, azt kínálja hát lehetőségei szerint, nem csak övéinek, hanem minden rászorulónak. Betlehemesek a városházán Áll már minden szegedi közös karácsonyfája a városháza udvarán. Az új önkormányzat tárt kapukkal várja a városlakókat a fenyő alá. Ma délelőtt 10 órától különböző műsorszámokkal gondoskodnak az ünnepi hangulatról. Óvodások, iskolások, a családi ünnepeket rendező iroda előadói lépnek föl. Aki tehát gyerekek karácsonyi énekében, betlehemes játékában, szép versekben akar gyönyörködni, annak ott a helye. Délután — ma és holnap 3 órától többek között a Szegedi Nemzeti Színház művészei mondanak verseket, karácsonyi dalok hangzanak el, gitárkísérettel, az Ifjú Zenebarátok Kórusának tagjai kórusmuzsikával örvendeztetik meg az arra járókat. Csütörtökön délután 3-tól Brahms Magyar táncok-jának hangjai csendülnek föl a fa alatt, a vasutas fúvószenekar jóvoltából. Jelképes gyertyagyújtás A szeretet és az összefogás jelképeként gyertya? gyújtásra is lehetőség nyí Mindenki karácsonya „Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek egy sincs, és akinek ennivalója van, tegyen hasonlóképpen." lik a város karácsonyfájánál. Aki az elesettek gondjain szeretne enyhíteni, 100 forintért vett gyertyáját elhelyezheti a fenyő ágain. Az így összegyűlt forintokból némi melegséget ajándékozhatunk szentestére magányos, kispénzű embereknek is. Már ezekben a napokban elkezdődött az ajándékcsomagok szállítása: az önkormányzat, a Vöröskereszttől kapott címekre, mintegy 400 családhoz, magányos szegedihez juttatja el élelmiszerekből, édességekből, narancsból összeállított meglepetését. Ajándékcsomag, olcsó kacsa Pénteken délután 3-ra mindenki karácsonyára invitálja a polgármester a városlakókat, az egyházak, a szociális intézmények, egyesületek, nyugdíjasklubok képviselőit, ahol köszönti is a fa alatt összegyűlteket. Ezután az alpolgármesterekkel együtt néhány szegedi családhoz személyesen kopogtatnak be az önkormányzat ajándékával. A Vöröskereszt egész évben végzett karitatív tevékenysége fölélénkül ilyenkor, karácsony előtt. A Radnóti gimnázium diákjai már csaknem mind az 500, idős embernek összeállított csomagot eljuttatták a megadott címekre. A szaloncukor és a mandarin mellé a szegedi vállalatok konzerveket, levesporokat és különböző ajándéktárgyakat ajánlottak föl: a cipőgyár, a Zöldért, a városgazdálkodási vállalat, a Vidia, a tejipari vállalat, az Autófer és a kendergyár igyekezett hozzájárulni sok-sok rászoruló kellemes karácsonyához. A Mentái Családsegítő Szolgálat és a Szociális Munkások Egyesületének szegedi tagozata több kedvezményes karácsonyi vásárt rendezett: kínáltak lisztet, banánt, narancsot, almát és sajtot olcsón. Holnap, csütörtökön 8-tól délután 2-ig bálás ruhák közt válogathatnak, akiknek hiányzik a meleg holmi. Ingyen, vagy jelképes összegért vihetők el a fölkínált ruhaneműk az Eszperantó utca 1. szám alól. Ugyancsak ott árulnak burgonyát 14, vöröshagymát 20, literes almalét 32, narancslét 45, szőlőlevet 32 forintért pénteken 2-től 6-ig és szombaton 8-tól 2 óráig. Csütörtökön 8 órától pedig élőkacsa-vásár lesz az Eszperantó utca 3—5. szám alatt, az udvaron: a két és fél kilós, ünnepi asztalra való szárnyas darabját 80 forintért lehet elvinni, amíg a készlet tart. Szenteste meleg szóval, kaláccsal S ha valaki közösségben, kellemes, meleg, gyertyafényes környezetben szeretné ünnepelni a karácsonyt, s nincs rá lehetősége? A Forrás Szálló a Szociális Munkások Egyesületének fölajánlotta, hogy 200 magányos, idős embert vendégül lát. Műsorral egybekötött estebéddel és földíszített karácsonyfával várja őket éttermében, 24-én délután. j Aki pedig szenteste érzi egyedül magát, az se lehet elhagyatott a szeretet ünnepén: a Dugonics mozi (Kossuth Lajos sugárút 53.) délután 2-től másnap délelőtt 10 óráig nyitva lesz. A szeged-csanádi püspökség, a Szociális Munkások Egyesületének szegedi tagozata, a Taurus szegedi gyára, a Retek utcai Csemege-üzlet, a Vöröskereszt, a Mentái és a Délmagyarország szerkesztősége meleg szóval, meleg teával, kaláccsal, kakaóval és szaloncukorral vár mindenkit, akinek mindez hiányzik ezen a napon. Gyertyagyújtás este 8 órakor. Chikán Ágnes Negyedszázados kapcsolat Szabadkán járt Szeged polgármestere Szeged polgármestere dr. Lippai Pál tegnap Szabadkára látogatott. A terv szerint délelőtt 10 órakor kellett volna fogadnia őt Kasza Józsefnek, Szabadka városelnökének, erre azonban csak egyórás késéssel került sor. — Elnézést a késésért, de túl sokan várakoztak a határon — mentegetőzött dr. Lippai, és elmondta, hogy a túloldalon a magyar határőrszervek tartóztatták fel, hogy tájékoztassák néhány olyan kérdésről, amit mindenképpen tegyen szóvá Szabadkán. Az egyik központi tárna is ez volt: miként hathatnak oda mindkét részről, hogy meggyorsuljon a forgalom a horgos—röszkei határátkelőhelynél és ne legyenek kilométeres kocsisorok, ne kelljen négy-öt, olykor több órát várakozni. Amint elhangzott, naponta több mint tízezer, hétvégeken 2025 ezer ember kel át a határon egyirányba, többségükben jugoszlávok. A nyugati turisták mindössze 4-6 százalékban vesznek részt ebben a népvándorlásban, és messze elkerülik ezt a határátkelőhelyet, tudván az itteni helyzetről. A két polgármester több oldalról megvilágítva a problémát abban állapodott meg, hogy mindent megtesz az illetékeseknél, hogy a közlekedési lehetőségeken javítsanak és meggyorsuljon a forgalom a két ország között. A helyzet végleges megoldása azonban, szögezték le, mindenképp azután várható, ha elkészül a jugoszláv oldalon a Feketics-országhatár között az autóút. Kasza József ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta tárgyalófelét, hogy az autóút építésének előkészületei előrehaladottak, megtartották az árlejtést, a munkálatokat a szabadkai Vojvodinaput Útépítő Vállalat végzi. 1994 második' felére kell elkészülnie az említett szakasznak. Dr. Lippai Pál nem tudott kedvező hírekkel szolgálni ezzel kapcsolatban. Mint mondta, lépéshátrányban vannak, és az előzetes tervek szerint 1995— 2000 között épül az autóút Szeged környéki szakasza. — Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy erre hamarabb kerüljön sor, mert a városon áthaladó forgalom óriási gondokat szül. ' Latolgatjuk annak lehetőségét, hogy az autóút szegedi leágazását esetleg koncesszió révén építsük — hallottuk dr. Lippai Pál polgármestertől. Minthogy Szeged és Szabadka 1966 óta testvérváros, erről is szó esett a tegnapi találkozón, de a turizmus és a gazdaság, nem utolsósorban az egészségügy, a sport és más közös érdekű kérdés sem maradt érintetlenül. Mindkét részről kifejezték azt az elhatározást, hogy a negyedszázados hagyományokra épülő kiváló és gyümölcsöző együttműködést ki kell szélesíteni, és még tartalmasabbá tenni. Kasza József javasolta, hogy miután Szabadka jövőre ünnepli a város 600 éves fennállását, legyen ez alkalom arra, hogy a Szegeddel való kapcsolatok ne csak a delegációk szintjén alakuljanak. így azután megállapodtak abban, hogy jövő év májusában Szeged—Szabadka pikniket rendeznek Palicson, és mindkét részről a közös együttműködés gyakorlati megvalósítását szorgalmazzák. Szabó József Távhős-trükk Munkabeszüntetés és teljes szolgáltatás Többször foglalkoztunk már a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat távhőszolgáitató főosztályának önállósulási törekvéseivel épp úgy, mint az önkormányzati ideiglenes bizottság múlt szerdai ülésén a „távhősök" állítása szerint rosszul idézett munkabeszüntetést kilátásba helyező szakszervezeti határozatukkal. Most ismét hivatalos írást juttatott el hozzánk a szakszervezeti bizottság. Eszerint a távhőszolgáltatásban dolgozók úgy döntöttek, hogy 21-én, pénteken reggel 8 és 10 óríi között „a szolgáltatások 100 százalékos biztosítása mellett figyelmeztető munkabeszüntetést" tartanak. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a „hosszú idő óta halasztott döntést'' mielőbb meghozza az önkormányzat (1990. áprilisban kezdeményezték a tanácsnál a főosztály önálló vállalattá válását) ; ezzel feloldódjon „a normális vállalati együttműködést gátló helyzet". A kétórás munkabeszüntetés másik célja, hogy megvalósuljon a „döntési folyamatban a dolgozói érdekképviselet". Külön kérte Ábrahám Jenő, aki szakszervezeti bizalmi, hogy nyomaték ásítsuk: a demonstráció nem személyek, szervezetek ellen, s nem egyoldalú döntés kierőszakolására irányul. Az áltáluk végzett szolgáltatás jövője, az ott dolgozók és a fogyasztók iránt érzett felelősség ösztönzi őket. Megkérdeztem, hogyan sikerült föloldani azt az ellentmondást, hogy beszüntetik a munkát, egyszersmind a teljes, megszokott szolgáltatást biztosítják. Általában öten dolgoznak a fűtőháziakban, a pénteki két órában viszont ketten látják majd el a munkát — kaptam a választ. A többiek, valamint akik nem lesznek szolgálatban, plusz, a 70 fős karbantartó gárda ós az adminisztráció dolgozói szolgáltatják a demonstrációt. E. S.