Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-17 / 317. szám

2 Körkép 1990. december 17., hétfő (Folytatás az l. oldalról.) ara/Ági Németek. Szövetaóglénolc fótitkára a magyarországi németek rendkívüli k onffresszusának megnyitásakor vasárnap, a Kurté&zeü KgyetemxriL Bíznak abban — mondta —, hogy aa országban végbemenő gazdasági, társadalmi változáséit, a demokrácia erősödése során ú) kisebbségi politikát valósitanak meg, rendre megteremtik a kisebbségek — köztük a németek — identitása megörzésónek. anyanyelvi oktatásának, kultúrájuk: ápolástinak feltételeit. A kiildottválaaztó gyúloaeken kinyilvánították: n hazai németeknek az eddigieknél többet kell tenniük. hogv megállítsák nagyfokú asszimilációjukat, kilábaljanak abból a krízisből, amelybe az utóbbi negyven évbe juttatták őket. rts helyreállítsák egységüket Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy igémvelhossó.k a többségi nemzet és anyaországaik támogatását — hangoztatta a főtitkár. Szükséges, hogy megalakítsák helyi szervezeteiket és országos érdekkép. viseleti szervüket A kongresszus kérte a ma~ gyár Parlamentet és a kormányt hogy mielőbb alkossák meg a kisebbségi törvényt. es tegyék lehetővé a Idsobbtségek. ígv a németek parlamenti képviseletét A Parlament mondja ki, hogy jogtalan el járás volt a hazai németek elhurcolása, kitelepítése, kisemiTtízése 1945 után. Kecskés László igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket: a kár. pótlási törvénytervezet 19. paragrafusának 3. bekezdése ígért, hagy az Í949. június fl-át megelőző időszakban károsultak, tehát a német nemzetiségűek is, kárpótlásain részesülnek. A munkatanác&kozason megjelent Alexander Arnot, Németország budapesti nagykövete és Ottó Lambsdorf, a német szabaddemokrata párt elnöke, aki felszólalásában hlaiyjoztatta: Németország nem feledkezik meg a hatarain kívül aló németek, ről. Kifejezte azt a reményét, hogy az európai határóik elvesztik jelen tőségüket; nem elválasztanak, hanem összekötnek majd, s hogy la magyorarszági németek az ország lojális állampolgáraiként megtarthatják anyanyelvükéit, identitásukat, hagyományaikat. (MTI) értő tapsvihara közepette egy másik szónok, miután többen is keserűen állapították meg: az MDF iránti lojalitásért cserébe semmit sem kapott a Kisgazdapárt.. Az egybegyűltek döntöttek arról, hogy külföldi állampolgárok is a párt tagjai lehetnek, viszont nem tölthetnek be vezető tisztséget. Újdonság, hogy szaktitkárságokat állítanak fel a helyi önkormányzati képviselők munkájának könnyítésére, illetőleg tanácsadó testületet hoznak létre idősebb párttagok részvételével. Alapszabályba foglalták, hogy a párt valamennyi tisztségviselője egy évig töltheti be funkcióját. Mivel a küldötteknek már több mint fele távozott a tanácskozásról, fel kellett függeszteni a pártalkotmány vitáját. A legközelebbi nagyválasztmányi ülésig — várhatóan jövő év novemberéig — a kisgazdapártnak tehát félig elfogadott alapszabállyal kell tevékenykednie. A nagyválasztmány tagjai meghallgatták azt a határozati javaslatot, amelynek végleges sorsáról az elnökség dönt: amennyiben tavaszig nem születik számukra elfogadható földtörvény, 1991 március 31-ig visszahívják a földművelésügyi minisztert, az agrárpolitikáért való felelősséget pedig átadják a kormánykoalíció vezető pártjának. (MTI) A tizenkettek uniói Az Európai Közösség 46. csúcsértekezlete felvázolta az évezred végéig kialakítandó új közösségi integráció fó vonalait; közös fellépés a külvilág felé megerősített vezetó szervekkel. Ezek hatásköre kiterjed a biztonságpolitikára és sok egyéb területre is. • Mind a politikai unióra, mind a pénzügyi unióra vonatkozó új szerződéseket kormányközi értekezleteken dolgozták ki. Az uniókat megalapító új szerződéseket a nemzeti parlamenteknek és az Európa Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk, hogy érvénybe lépjenek. Erre 1992- v ben kerülhet sor. Albánia forrong Hiányos a kisgazdakassza ? Albama több városából va&amjapra visszavonták a pénteken kirendelt karroanyeröket A? e héten alakult albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, a Párt egyik alapító tagja bírálta a tiranai vezetést, mivel az nem biztosítja a feltételeket az újonnan létrejövő pártok tevékenységéhez. Az ATA albán hírügynökség jelentése szerint Alia albán államfő és pártveaetó a belső ép a külső ellenség által kezdeményezett, pusztító akciónak bélyegezte a hét végi tüntetéseket Helyi beszámolók szerint az elmúlt napok zavargásai során Shkodra városában tizen se. besültek meg, harminc személyt pedig letartóztattak. Hat rendőr sebesült meg. Az albán hatóUágok szombaton megtagadták a beutazási engedélyt öt nyugati újságírótól. (AP) Zárt ajtók mögött folytatódott szombaton a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése. A párt elnökévé — o szavazatok 53 százalékával — ismét Nagy Ferenc Józsefet választották. A küldöttek úgy látták: számos ponton hiányos az elszámolás a pénzeszközökkel, s több felszólaló is annak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes — egyesek szerint 50 millió forintnyi — hiány mutatkozik a pártkasszában. A nagyválasztmány ezért úgy határozott: egyelőre nem fogadják el a pártvezetők felmentését, 8 ellenőrző bizottságot hoznak létre, amely 30 napon belül köteles jelentést tenni a párt tényleges gazdasági helyzetéről. E jelentés alapján mentik fel a volt pártvezetőket, vagy indítják meg ellenük az eljárást. Ezek után indulatoktól sem mentes, különböző témájú felszólalásokkal folytatta munkáját a nagyválasztmány. Többen is megfogalmazták: a kisgazdák nem mondhatnak le a földtulajdon rendezéséről. A felszólalásokból úgy túnt: c kompromisszumkészség határai végesek. Többen egyenesen földfoglalásra buzdították a parasztságot, hangsúlyozva a tulajdonjog folytonosságát és örökérvényűségét. „Senki nem fog felelősséget vallatni azért, ha a nép feljön Budapestre, és a kasza ktegyenesdik" — hangoztatta küldött-társai egyetStanculescu Mihály királlyal tárgyalt Victor Stanculescu vezérezredes, védelmi miniszterrel tárgyalt a közelmúltban Mihály, volt román király. Az ex-uralkodó a The Washington Post tudósítójának csak annyit mondott, hogy a hadsereg és a Securitate kérdéseiről beszéltek. Az amerikai lap cikke egy romániai katonai hatalomátvétel lehetőségével foglalkozik. (MTI) Iraki atombomba... Irak már jövőre, de legkésőbb 1992-ben elkészülhet első atombombájával — irta vasárnap a The Sunday Times című londoni lap. saját kutatócsoportja nyomozati eredményeire hivatkozva. A Cl A legutóbbi, a ugusztus 2-i fölmérése szerint Irak még legalább 5-10 évre van első atombombáiétól. (MTI) Temesvári évforduló 3. Kinek a tanácsa ? Kié volt az a bírósági ftéJőtanács — bíró Danut Diaconescu —, amely Tőkés László kilakoltatási percben döntött? Az úgynevezett bírósági eljárásra 15-én került cor úgy, hogy hiányzott mindkét fél — az alperes is, a felperes is. De a döntés előre elhatároztatott — maga az igazságügyi (?) miniszter, Maria Bobu utasította telefonon a megyei törvényszéket: „mindenképpen ki kell lakoltatni..." A püspökség képviselője a parókia előtt várta a „.döntést" követő fejleményeket, miközben a mind nagyobb számú tömeg skandálta: „Le a diktatúrával!", ..Szabad választásokat akarunk!" A fővárosból kiadhatták az utasítást az ügy „igazságos" rendezését illetően,, de azt helyben kellett kitalálni, miként szerezzenek érvényt • döntésnek. Valakinek eszébe jutott a magyarok reprezentatív szerve, a Jó kommunista tipusú Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsa. A megyei pártelső titkár átszólt a magyar lap főszerkesztőjének, azonnal gyűjtse össze a tanács vezérkarát. A tanács papíron is alig létezett, éveken át nem volt meg értekezlet sem — amelyeken mindig az állam nyelvén szabadott csak beszélni, hogy a párt kikül, döttje érthesse és ellenőrizhesse, miről folyik a szó — a százezercs tömeg úgynevezett képviseleti szerve tehát az egy kiküldött elvtársért a saját tanácskozásain sem használhatta azok nyelvét, aktknek a képviseletére úgymond létrehívták! Ezt a kirakatintézményt soha senki komolyan nem vette, megalakításának első egy-két évét kivéve, amikor még úgy túnt, lehet valami társadalmi szereppel is íeltötleni a keretet. Egy teszthalotthoz fordult a hatalom. A fószerkesztőnő gyorsan osszetelefonált néhány tisztségviselőt, meg is Jelentek vagy hatan, s amikor együtt voltak az elérhetők, akkor jelentette az elsőtitkárnak. Aki vázolta a feladatot: közölni kell Tőkés Lászlóval a bírósági határozatból rá háruló kötelezettséget, és — ugyanakkor — szólni kell a parókia körüli tömeghez, a kedélyeket megnyugtatandó. Mit tehet ilyenkor a néhány, cim-értékü tisztséget vállaló? Végigfut az agyán, hogy visszautasítást nem túr a hatalom, az ilyesmit a kommunizmus nem ismeri (Romániában legalábbis nem ismerte). T5e ki sem állhat az emberek elé. mert akkori minden hitelét elveszíti. Nem a tanács tisztségviselőjeként lesz lehetetlenné, de Állampolgárként Valakinek mentő ötlete támadt: jöjjön a hat emberrel az elsőtitkár elvtárs is. A fószerkesztőnő nem minden félsz nélkül közvetíti az „ötletet", telefonon, az elvtársnak. Erre a nagyházban nem számítottak. Ellenjavaslat — ez már majdnem ellentmondás. .Az első titkár leteszi a kagylót, s három órán át semmi hír. A tanács vezetőségi tagjai pedig ülnek, várnak, megisznak féltucat kávét. cigarettát cigaretta után gyújtanak meg, míg végül csak megkérik a főszerkesztőt; tudja már meg,' mi a főnöki szándék. Tetszik Ütni, ez így működött, ennyire voltak a sajátjaink az intézményeink- Ha nincs válasz, majd jelzi a hatalom, hol fáj. Minden normális társadalomban a hatalomnak kellett volna a Tanács vezetői után kutatnia, itt várakoztak... Az első titkár titkárnője annyit közölt, ejtették ezt a megoldási változatot, mindenki mehet a dolgára. Közben az első titkár elvtárs elment a parókiára két orvos és egy szekustiszt kíséretében, terepszemlére, meg hogy intézkedni próbáljon. Az orvosra azért volt szükség, mert a tiszteletes asszony állapotos volt és orvost kért — tíz nappal korábban. Jott tehát a humanitárius segély. Ekkor már Edit aszonynál volt a korábban tóle kitiltott doktornő . . A tanácsban, mármint a nemzetiségiben nem bizhatott meg a hatalom. Ha ellenjavaslatai vannak, ha nem határozott és azonnali igen a válasz — akkor majd meglátják, miként bánnak el a csapattal kesóbb. Félre velük. A kisebbségek — nemzetiségi, vallási kisebbségek — képviseleti szervei a hatalom nyúlványaiként működtek. Nem a közösségnek, a hatalomnak volt rá szüksége. Ameddig tökéletesen megbízhatott benne. De sem így, sem úgy nem kívánt vele együtt szerepelni, még ilyen vészhelyzetben sem. Akkor inkább orvosok mögé bújik, más mankót keres a hatalom, de a nemzetiségivel együtt nem vállalt közösségi szereplési A néhány előrángatott tisztségviselő szerencséjére. Esténe már talpon volt a fél város, annak is legforróngóbb része, a diákság, a húszezernyi fiatallal az élen Estére a polgármester és a városi szervezési párttitkár szólt a parókia ablakából a forradalmi hangulatú tömegekhez. Beígérték, hogy Tő kés tiszteletest békén hagyják, tovább végezheti szolgálatát. Hajnali három körül betörtek a lakásba, aki jelen volt — egy diáklányt is — nagyon megverték, s a tiszteletest elszállították De ez már 17 történetéhez tartozik Bodé Barna Közgyűlés elé Mi lesz a „megye" helyett? Szellemi erőfeszítést kíván a közügyek iránt érdeklődő állampolgártól, hogy tisztán lásson a törvények szövevényében; mikor, milyen cél érdekében, miért éppen úgy választottunk az elmúlt másfél esztendőben, ahogyan azt előírták. A tanácsrendszer megszüntetését célzó választássorozat utolsó állomásához érkezett; megalakulnak — Csongrád megyében december 21-én — a megyei közgyűlések Az elektorok már döntöttek A közgyűlések összetételét csak közvetve befolyásolhatta az állampolgár. Ha emlékesnek: az önkormányzati törvény úgy rendelkezett, hogy minden település képviselő-testülete (vagy lakossága) 3 küldöttet választhatott, egyiküket a megyei közgyűlés képviselőjének jelölte. Nos, ezek az „elektorok" körzeti küldöttgyűléseken találkoztak, s megválasztották a körzet megyei közgyűlést képviselőit. Csongrád megyében — mivel két város, Szeged és Hódmezővásárhely megyei joggal rendelkezik — 57 települést fog képviselni az 50 tagú testület. A számokból látszik; a megyei közgyűlésbe nem küldhet képviselőt minden egyes település, A képviselőket 10 körzeti küldöttgyűlésen választották meg. A mqgyében a következő körzeti központokat jelölték ki, figyelembe véve az agglomerációt: Mórahalom (10 település), Kistelek (10), Csongrád (5), Szentes (6), Mindszent (5), Csanádpalota (10). Makó (4), Deszk (7 település). A megye „körzeti beosztását" a megyei önkormányzat feladata lesz véglegesíteni. A megyei közgyűlés egy-egy képviselője 4335 állampolgár nevében mond véleményt és dönt. A megyei közgyűlés küldötteinek — az önkormányzati törvény szerint — körzeti érdekeket kell képviselniük. A körzeti küldöttgyűléseken nem csak képviselőket választottak, hanem a megyei önkormányzat elnökének és alelnökének személyére is javaslatot tettek s megválasztották a szóvivőket. A gyűléseket nagy érdeklődés kísérte. Éles vitára a megyei közgyűlési képviselők választása adott okot, hiszen ügyelni kellett a lakosság számának megfelelő, arányos képviseletére. Abegyei önkormányzat alakul Az országban Csongrád megye az egyetlen, ahol két megyei jogú város is van. E tény valamelyest módosíthatja a megyei önkormányzat szerepét, jelentőségét. A Csongrád megyei közgyűlés alakuló, nyilvános ülésén, december ZJ-én jelentós kérdésekben döntenek a képviselők, A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ajánlása szerint a megyei tanács elnöke nyitja meg az ülést, majd beszámol a közigazgatási egység helyzetéről. Bizonyára a költségvetés állapotjára vonatkozó adatokat kíséri majd a legnagyobb érdeklődés. Majd a közgyűlés megválasztja a levezető elnököt, akinek vezényletével elfogadják a testületi ülés napirendjét. A közgyűlés tájékozódik a körzeti küldöttértekezletek tapasztalatairól Minden bizonnyal ügyrendi bizottságot választ, mert személyi ügyekben kell döntést hoznia A küldöttértekezletek szóvivői tesznek javaslatot. ki legyen a megyei önkormányzat elnöke és alelnöke(i). Még a választás előtt döntenek a tisztségviselők javadalmazásáról, majd megválasztják a testület vezetőit. A megyei önkormányzat elnöke és alelnöke(i) lehetnek kívülálló személyek is, nem szükséges, hogy képviselők közül kerüljenek ki a testület vezetői, A képviselőknek mindenképpen meg kell választaniuk a megyei pénzügyi ellenőrző bizottságok és dönteniük kell a főjegyzői pályázat kiírásáról Ha az elnökválasztás nem jár eredménnyel, akkor 15 napon belül ismét összehívják a testületet. Mire való a megyei önkormányzat? A kérdésre ma nehéz teljesen pontos választ adni, mert még nem születtek meg fontos jogszabályok, a két megyei jogú vároa és a megyei közgyűlés együttműködési formáit nem dolgozták ki. az Országgyűlés még nem döntött, milyen hatáskört „telepít" erre a közigazgatási szintre. Jelenlegi ismereteink szerint annyi bizonyos, hogy a megyei önkormányzat feladata lesz a területi tervezés, a középfokú oktatással (a gimnáziumokat, a szakképzést és a speciális képzést is ide értve) kapcsolatot azon tennivalók, melyeket a két megyei jogú város, illetve a terület településeinek önkormányzata nem vállal; a középfokú és magasabb szintű egészségügyi ellátás — az előző módon jelzett „maradványé Iv" alapján; a lakosság olyan közüzemi szolgáltatásának biztosítása, melyeket a települések önmagukban nem képesek felvállalni. Nem látszik. a „megyei hatáskör" ilyetén módosulása hogyan érinti a megyei jellegű intézményeket, vállalatokat. Annyi bizonyos, hogy egyrészt a klasszikus megyei feladatokat meg kell osztani Szegeddel és Hódmezővásárhellyel, másrészt az adott kistelepülésen kell ellátni minden olyan feladatot, amit csak lehet. Tehát a megye korábbi „pénzelosztó" szerepe megszűnt (az úgynevezett normatív finanszírozás érvényesül), a korábbi középszintű döntéshozó és végrehajtó közigazgatási egység eltűnt. A megyei önkormányzat a maradványelv alapján működik, azaz azt csinálja, amit a települések önkormányzata nem képes fölvállalni. Lényeges mozzanat, hogy _ ha tud — a megye vállalkozhat Munkamódszeréről és munkastílusáról persze csak a hatáskör-telepítés után, a megyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának elfogadását követően lehet képet kapni ÚJoáasí Diós