Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-17 / 317. szám

DELMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 317. szám 1990. december 17., hétfő Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Három áramlat - egy párt Antall József maradt az MDF elnöke — Torgyán kiesett a pikszisből Forró tél Albániában — Polgármester a vízben E

züstvasárnapi készülődés országszerte: az állampolgárok közül, aki tehette, vásárlási lázban, a politikai és gazdasági szervezetek tanácskozási lázban égtek. A Fidesz a suliról azt mondta: garantálni kell a tanulás és tanítás szabadságát. A Magyar Gazdasági Kamara szerint a többnyire átgondolatlan és összehangolatlan kormányzati intézkedések destabilizálták a gazdaság és társadalom működésének feltételrendszerét, javulást a vállalkozásélénkítés hozhat. A vállalkozók pártjuknak új nevet — LiberáFs Polgári Szövetség — adtak, az MDF és a független kisgazdapárt új vezérkart választott. Az ünnep előtti hangulatú vasárnapon Temesvárott, Bukarestben és Kisinyovban több ezren tüntettek (nem vásároltak)... MDF: Keresztény, nemzeti és liberális A Magyar Demokrata Fórum IV. országos értekezletén — egyes előzetes várakozásokkal ellentétben — nem történt pártszakadás," sőt a helyenként kemény viták ellenére ennek jelei sem mutatkoztak. Az alapszabályban is rögzítették, hogy az MDF három eszmei „irányzata" létezik, ám ez egységesíti, nem pedig széttagolja a pártot. Döntöttek arról, hogy a választmány minden tagját a helyi szervezetek delegálják; s a 21 tagú elnökségbe — a korábbiaktól eltérően — nagy számban jutottak be vidéki politikusok is. * A szegedi MDF elnökét, Koha Róbertet az országos gyűlés második munkanapján a Budapest Sportcsarnokban kértem rövid értékelésre. — Antall József hangoztatta szombati beszédében, hogy a legnagyobb parlamenti part egyesíteni képes magában a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a nemzeti liberális eszméket. Mindezt az országos gyűlés — nagy többséggel — a párt alapszabályában is lefektette. Nem vezet ez majd újabb, vég nélküli politikai vitákhoz a liberális pártokkal? — Mint ahogy egyetlen párt sem állítja önmagáról, hogy a nemzet, a magyarság kizárólagos képviselője, ugyanúgy egyik sem sajátíthatja ki a liberális eszméket. Az Eötvös József-féle nemzeti liberalizmus egyébként — teljesen természetes módon — régóta jelen van az MDF-ben. E mostani, IV. országos gyűlésünk korszakos jelentőségét abban látom, hogy az MDF e legfelsőbb fóruma deklarálta azt, hogy elismeri az általam nemzetinek nevezett értékeket ugyanúgy, mint a keresztény és a nemzeti liberális eszméket. E három „áramlat" léte a párton belülről igazán nem látszik, valóban egységben olvad össze; csupán a külső — s nem mindig jóindulatú — szemlélők igyekeznek ezen eszmék mentén törésvonalakat látni az MDF-ben. — Úgy gondolom, örvendetes, hogy az elnökség tagjai közt viszonylag sok vidéki politikus nevét fedezhetjük fel. Mi ennek az oka? — A vidékiek igen határozott igénnyel léptek fel annak érdekében, hogy komoly szerephez jussanak az MDF országos vezetésében. Külön öröm számunkra, hogy az ország minden régiója képviselteti magát a párt elnökségében; a Dél-Alföldet például a hódmezővásárhelyi illetőségű dr. Grezsa István. — Az igazán parázs viták híreink szerint a sajtó és a „külvilág elől" zárt szekcióüléseken folytak, ön melyik szekció munkájában vett részt? — Az önkormányzati szekcióban. Ottani munkánk eredményét annyiban tudom összefoglalni: elfogadtuk azt az alapvet, mely szerint annak érdekében, hogy a városok, községek működőképességét biztosítsuk, az önkormányzatok MDF-frakciói, -képviselői — természetesen e párt politikai alapelveit fel nem adva — működjenek együtt a többi párttal. Nincsenek tehát merev szabályok az MDF-es képviselőtestületi tagok számára. Az önkormányzati törvény kerettörvény, s azt a helyi sajátosságok alapján az illető önkormányzatnak kell tartalommal megtöltenie. — Ehhez kapcsolódva: nem marasztalták el a szegedi MDF-et ezen az országos gyűlésen, nem „kaptak ki" amiatt, hogy alpolgármesteri posztot töltöttek be egy olyan városban, ahol a polgármestert a liberális frakció jelölte? Ez másutt nem volt szokás. — Nem, ez a kérdés szóba sem került. Tudomásom szerint egyébként Szeged volt az első város, ahol ilyen jellegű kompromisszum született, ám ezt a későbbi hetekben négy-öt hasonló követte. Sandi István Tanácskoztak a magyarországi románok és németek Gyulán vasárnap megalakult az autonóm, alulról építkező, s valamennyi hazai román érdekeit képviselő „Magyarországi Románok Szövetsége". Az MRSZ az 1948-ban alakult „Magyarországi Román Kulturális Szövetség" szellemi örököseként s az 1957-től működő „Magyarországi Romának Demokratikus Szövetségé"-nek az utódaként született meg, az MRDSZ szombat-vasárnapi gyulai, rendkívüli kongresszusán. A hajdú-bihari, békés és csongrádi, románok: által ds lakott települések, valamint a budapesti románság mintegy száz küldötte a kétnapos vitában elfogadta az MRSZ programját és alapszabályát tizenöt tagú elnökséget válalsztott amely a későbbiekben tiszteletdíjas elnököt s pályázat útján valószínűleg négy főállású titkárt választ. A küldöttközgyűléssé átalakult kongresszus három évre adott mandátumot az elnödoáégnek. Az „Uniunea Romanilor din Ungaria" (Magyarországi Románok Szövetsége) nem pártként, hanem tömegmozgalomként igyekszik szolgálni a húszezres hazai románság érdekeit. Az MRDSZ utolsó kongresszusán, s az MRSZ első küldöttközgyűlésén a viták ellenére az összefogás szelleme volt Ű.Z uralkodó. A beolvadástól veszélyeztetett hazai román kisebbség megmaradásáért szövetkeztek az új szervezet alapítói. * — A magyarországi németeknek van esélyük ama. hogy fennmaradianak ebben a hazában — hangsúlyozta Hambuch Géza. a Magyar. (Folytatás a 2. oldalon.) Utóirat „Kivonulunk. Ahogy fogadtak, úgy búcsúzunk. Most el kell mennünk. Egy éven át volt ez az ötös barakk. Pakolhatunk. Azt mondják, az új évben még nehezebb lesz nekik is, akik maradhatnak. Ha velem lennél, talán kaptunk volna ígéretet. Lakásra, állampolgárságra. Kék igazolványom ideiglenes. A munka egyre kevesebb. (Sakk.) Szombat van, határidő. Menjek haza — mondják. Most mit tegyek? Veletek mi van? Nézem a tévét, csak elő ne kerüljenek ismét a fegyverek. Elsejétől, úgy hallottam, a szovjetek jönnek ide. Nekik kell majd a hely. (Matt.) A Pistit kikúrálták, de attól félek, megint kijöhet a nyavalyája. Nem tudom, mi lesz. Megvárjuk a karácsonyt. A Gizikének vettem néhány ruhácskát. Neked — megmaradtam... Ui.: A pénzt megkaptátok? Várom soraidat... Az albérletet drágán adják." (varga) Najry László felvételei DM-grafikon Fogy a magyar százalék Karcsúsodé városaink Természetes fogyás - elvándorlás 1980 - 1990 Szeged vásárhely Szentes Makó Csongrád Kistelek Morahalom úúj term. szacorod. fogy Tízévente megszámláltatunk. Legutóbb, 1990 elején, majd 30 ezerrel kevesebben éltek Csongrád megyében, mint az 1980-as népszámláláskor. 18 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, illetve 11 ezerrel többen szedték a sátorfájukat, mint amennyien megyénkbe jöttek az elmúlt évtizedben. A demográfusok már nagyon régen kongatják a vészharangot. Csökken a születések száma, a gyermekvállalás. kisebb az átlagos családnagyság. Természetesen ez nemcsak Csongrád megyére igaz, mindenütt fogyatkozik a magyar. Ez ügyben még az sem vigasztaló, hogy tőlünk nyugatra, bizonyos, magasabb életszínvonalon élő országokban a folyamat még erőteljesebb. Különben is, a nagy népszaporulat csak a világ elmaradott térségeire jellemző... Mindenesetre kétes dicsőség az, hogy természetes fogyás tekintetében már Magyarország is Európához tartozik. Csongrád megye népességcsökkenéséjiek csak az egyik oka az alacsony születésszám, a másik (iz elvándorlás. Népességkibocsátók lettünk: mentek innen külföldre éppúgy, mint az ország különböző szegleteibe. A jellemző hazai úticél azonban mindenképpen a fővárosi agglomeráció volt. Kérdéses, hogy az meddig képes még felszívni a vidék „fölöslegét". Már jelenleg is csaknem minden negyedik magyar állampolgár az abI vándorlási kulonBseg normálisra növekedett fővár rosban. illetve közvetlen vonzáskörzetében él. Községeink lélekszáma — Kistelek és Mórahalom már város! — a két népszámlálás között 22 ezerrel csökkent. Nagyobbrészt a természetes fogyás kis részben az elvándorlás következtében. Városaink hétezres „mínusza" döntően a természetes fogyás számlájára írandó, az elvándorlás mértéke összességében 'nem számottevő. Csupán egyetlen városban, Szegeden élnek többen, mint tíz évvel ezelőtt, szám szerint négy és fél ezerrel. Ebből négyezer a bevándorlásnak köszönhető, és mindössze ötszáz a természetes szaporodás. A grafikon harmadik, egyben utolsó pozitív előjelű száma Mórahalomhoz kötődik. A megye legkisebb városába 122-vel többen költöztek, mint ahányan elhagyták azt. A számbavételi hibákat is beleszámítva, Kistelek vándorlási különbözete kis jóakarattal még nullának minősíthető, de ezután már valóban csak negatív előjelű számok következnek. Ügy tűnik, minél kisebb egy város, annál nagyobb a természetes fogyás. A vándorlási különbség alakulása nem ilyen egyértelmű, a népszerűtlenségi listát azonban Szentes vezeti Hódmezővásárhely, valamint Csongrád előtt. Arányait tekintve ez utóbbi város veszített népességéből a nyolcvanas népszámlálás óta. Kovács András Egy jelölt és más semmi... Az Élelmiszeripari Főiskola új kari tanácsa novemberben azzal kezdte működését, hogy dr. Balogh Sándor leköszönt főigazgató megüresedett helyére pályázatot írt ki. A kiírás szerint csak belső oktatók jelentkezhettek, a más főiskolai választásokról már ismert feltételek szerint: egyetemi tanári, egyetemi docensi, vagy főiskolai tanári cim, valamint tudományos kandidátusi fokozat. A karon kilenc oktató dolgozik, aki megfelelne a feltételeknek, a pályázati határidő múlt hét végi lejártával mégis furcsa helyzet állt elő: mindössze egy jelentkezés érkezett. A kilenc oktató közül egyedül dr. Dinya László egyetemi docens, kandidátus, a marketing tanszék vezetője óhajtott az élelmiszeripari kar élére állni Csü törtökön ezt a tényt a főiskola összdolgozói értekezlete is tudomásul vette, s a kari tanács mára kiírta a főigazgató-választást. Dr. Faragó József főigazgatói hivatalvezető tájékoztatása szerint a választás így is legális, de dr. Dinya Lászlónak a 20 fős szenátusban kétharmados szavazattöbbségre van szüksége, hogy elnyerje a tisztséget. Ha megszerzi az abszolút többséget, akkor a Kertészeti Egyetem rektorától kinevezést kap, ha nem, akkor dr. Balogh Sándor marad a hivatalában, mint ügyvezető főigazgató, a főiskola kari tanácsa pedig másik megoldáson gondolkodhat. Más megoldás a már külső jelöltek jelentkezését is engedélyező pályázat kiírása lehet. (Panek) ,