Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-12 / 313. szám

1990. december 12., szerda Kultúra 5 Oktatás = üzleti vállalkozás Előadások a kanadai főiskolai rendszerről A hétfői (anárdcmonstráción a pedagógusok egységes kultúrpolitikai koneepciót. és a támogatás növelése nélkül végrehajtható változtatásokat követeltek a rossz gazdasági helyzetre hivatkozó kultuszkormányzattól. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola e heti rendezvénysorozatának tanul­sága is ezzel hozható összefüggésbe. A kanadai főiskolák­ról meghívott előadók azzal a szándékkal tartották előadá­saikat, hogy ötleteket adjanak a magyar felsőoktatás egy­re sürgetőbb átalakításához. Beszéltek az intézmények gazdasági irányításáról, a felsőoktatás szerkezetéről, a ta­nítás folyamatáról. Az előadások informatív jellege elle­nére a szemlélet, a gondolkodásmód volt a leginkább irigy­lésre és figyelemre méltó. Tegnap Gus King úr. az oakvillei Sheridan College főigazgató-helyettese tar­tott előadást. Megtudtuk, hogy Kanadában az oktatást alapvetően üzleti vállalko­zásnak tekintik. Ebből kö­vetkezik, hogy minden vál­toztatást előre megtervez­nek, a gazdaság- és szociál­politikai elképzelésekkel összhangban. A tervezésnél a kormány, a gazdaság és az iskolák érdekeit egyszerre veszik figyelembe. Mivel az oktatás elsősorban tartomá­nyi hatáskörbe tartozik, a helyi sajátosságok és igé­nyek maximálisan érvénye­sülnek. Az oktatás irányítá­sának és működtetésének minden szintjére jellemző, hogy először pontosan meg­határozzák a végrehajtandó feladatokat, és csak ezután választják ki a végrehajtás­ra alkalmas személyeket. El­sődleges szempont a világ­piac és a honi gazdaság igé­nyeinek kielégítése, az en­nek megfelelő szakember­gárda megteremtése, és a szükségletekhez való folya­matos alkalmazkodás. Ezért minden intézményben mű­ködik az ún. programfej­lesztési bizottság, amely szoros kapcsolatban van a helyi iparral. Félméri annak igényeit, naprakész, speciá­lis tanterveket dolgoz ki, cserébe pedig élvezi a gaz­daság anyagi támogatását. Jó szakembert képezni csak az tud, akinek a kisujjában van a hivatása — mondják. Ezért főiskolán csak az ta­níthat, akinek legalább 5 éves munkaviszony van a háta mögött. A főiskola nem kizárólág felsőfokú ok­tatási intézményként funk­cionál. Lehet első lépés bi­zonyos egyetemek felé, ké­peznek érettségivel nem rendelkezőket, vállalják munkanélküliek átképzé­sét — mindig az adott tár­sadalmi igény szerint. A tantervek kidolgozása előtt külön szakmai bizottság foglalkozik piac- és munka­erő-kutatással. Bár a főiskolai hálózat Kanadában mindössze 25 éves, a rendszer rugalma­san, olajozottan működik. Nem véletlenül. Már 2 ev­vel ezelőtt létrehoztak egy szakmai bizottságot, mely­nek feladata a „Főiskolai rendszer 2000" című prog­ram kidolgozása. Mert ők tudják és vallják: a kon­cepció, a gondolat, az ötlet nem kerül több pénzbe, 'in­kább hozzáértést igényel. (keczer) * Ma délelőtt 10 órától Mrs. Martha Casson, a torontói Humber College Tanulmá­nyi Osztályának vezetője a tanulmányi osztály munká­járól, szerepéről, Mrs. Ma­rina Heidman, a Kanadai Főiskolák Országos Szövet­ségének munkatársa az ok­tatásról tart előadást. A SZOIE tanácsának új tagjai A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktatóinak-kutatóinak kül­döttértekezletén hat főt vá­lasztottak az egyetemi ta­nácsba: dr. Gyurkovits Kál­mánt, a Gyermekklinika címzetes egyetemi tanárát, dr. Fráter Lórándot, a Ra­diológiai Klinika docensét, dr. Falkay Györgyöt, a Nő­gyógyászati Klinika docen­sét, dr. Kiss Attilát, az Uro­lógiai Klinika adjunktusát, dr. Erős Istvánt, a Gyógy­szertechnológiai Intézet do­censét és dr. Dombi Györ­gyöt, a Gyógyszerészi Vegy­tani Intézet adjunktusát. Az alkalmazottak három főt delegálhattak a SZOTE tanácsába: dr. Zsulán Ág­nest, a Gazdasági Igazgató­ság vegyészét, dr. Csanádi Lajosné egyetemi főnővéri és Kirschné Tóth Erzsébetet, az Igazságügyi Orvostani In­tézet asszisztensét. A SZOTE hallgatói már korábban megválasztották azokat, akik a hallgatókat képviselik az egyetemi ta­nácsban. A SZOTE új egye­temi tanácsa december 17­én, hétfőn tartja első ülé­sét — amely nyilvános — az egyetem dísztermében. A módszertan módszertana Ünnepi ülésre kaptunk meghívót a Módszertani Közlemények szerkesztő­bizottságától. Harminc éve jelent meg először a közlöny, és ez bármely kiadvány, még a szaktájékoztatók éle­tében is hosszú idő. A fenn­maradáshoz pénz kell. Vagy a minisztérium rendületlen anyagi támogatása, vagy ál­landóan magas bevétel a megrendelőktől, ami magas szakmai szinvonalat feltéte­lez. Jó néhány tanár isme­rősömmel beszélgettem, de többségük csak futólag is­merte a Módszertani Közle­ményeket, aki pedig ismerte, bevallotta, hogy az abban olvasottakat még soha nem alkalmazta napi munkájá­ban. Maradt hát a miniszté­riumi támogatás? Dr. Szend­rei János, a szerkesztőbi­zottság elnöke cáfolta ezt. — A Módszertani Kózle­menyek az egyetlen szakki­advány, mely saját lábán áll, semmiféle központi tá­mogatást nem kap. Évenként öt füzete jelenik meg, hét­ezer példányban, anyagüag tehát kizárólag előfizetőire támaszkodik, akik többnvire magánszemélyek, pedagógu­sok. Nem igazán értem az előbb emiitett véleményeket, hiszen hétezer előfizető már nyilvánvaló érdeklődést mu­tat. — Mennyire sikerült meg­újítani a kiadványt? — Az általános iskolában tanító pedagógusoknak szól, és ezt az iskolaszakaszt bő­ven érintette a változás, amit a Közleményeknek kö­vetnie kell. Figyelembe ve­szi az iskolák önállósulását, a tehetséggondozást, helyt ad oktatási, nevelési megújho­dásról szóló vitáknak. Sem­miképpen nem akar módsze­reket erőltetni a pedagógu­sokra, még kevésbé klinikai ,.kísérleteket", azokról leg­fennebb beszámol. A min­dennapi munka segítése a cél. cikkekkel, műhelymun­kákkal, amiket ugyancsak pedagógusok írnak. Az MK­nak egyébként külön kötetei is jelentek meg, különböző szaktudományos témákban, mint a számítástechnika, vagy a nyelvtanítás, néme­lyik könyvet ma már alig lehet megkapni, elfogytak. P. j. A Módszertani Közlemé­nyek ünnepi ülése december 12-én, 10.30-kor lesz a JGYTF tanácstermében. Előadók: dr. Kelemen Ele­mér, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum fő­igazgatója (Pedagógiai kul­túra és könyvtár); Szövényi Zsolt, minisztériumi főtaná­csos (A pedagógusképzés fel­adatairól) ; Szöllösi Istvánná, a Pedagógusok Szakszerveze­te főtitkára (Az oktatás fi­nanszírozása) ; és dr. Dobcsá­nyi Ferenc főszerkesztő (Em­lékezés a 30 éves Módszer­tani Közleményekre). Opera: stúdió és barátok Megalakult a Szegedi Kon­zervatórium Vaszy-opera­stúdiója. A stúdió működése az által vált lehetővé, hogy az egységes konzervatórium megfelelő hátteret biztosít hozzá. Az intézmény zene­kara látja el a kíséretet, az ének szakos hallgatók nem­csak éneklést, de színpadi játékot is tanulhatnak. A stúdió tagjai első produk­cióként Mozart: A varázsfu­vola című operáját mutat­ják be, a zeneszerző szüle­tésének kétszázadik évfordu­lója alkalmából, előrelátha­tólag 1991 májusában. Két vagy három előadást tervez­nek, amelyeket a Kisszinház épületében tartanának A két énektanár, Berdál Valé­ria és Sinkó György mellett Horváth Zoltán rendező tart színpadi szerepgyakorlat­órákat, és az előadást is ő fogja rendezni. Tegnapelőtt, hétfőn az Operabarátok Egyesületét hívták meg egy nyilvános próbára, amelyet beszélgetés követett. Ebből az alkalom­ból adták át az egyesület tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet. Tiszteletbeli taggá választottáK Gregor Józsefet, Varga Mátyást, Korcsmáros Györgyöt, Pál Tamást, Hor­kits Erzsébetet és Szabady Istvánt, a színház nyugalma­zott magánénekesét. Kulturális hírek Kisütött a nap, nyílnak a kiállítások, és megszólal a zene. Király Sándor festőművész gyűjteményes kiállítását ren­dezik meg a Móra Ferenc Múzeumban csütörtökön dél­után fél 5 órakor. A meg­nyitón dr. Király József pszichológus kalauzolja a lá­togatókat. A Duna menti svábok Dél­kelet-Európában címmel ki­állítás nyílik pénteken dél­után fél 5 órakor a Móra Ferenc Múzeumban. Meg­nyitó beszédet mond dr. Zorn Antal, a Magyarországi Né­metek Szövetségének alel­nöke. Üllésen, a Déryné Műve­lődési Házban pénteken dél­után 5 órakor Fontos Sán­dor és Fontos Zoltán festő­művészek alkotásait láthat­ják. Megnyitja Polner Zoltán költő, közreműködik Katona Judit költő. A Galéria Kávéház Bár­ban dr. Molnár Gyula, a Magyar Természetbarátok Szövetségének alelnöke Fényképezőgéppel a termé­szetben címmel fotókiállítást rendez. A megnyitón, pén­teken este 6 órakor dr. Ilos­vay György mond ajánló szavakat. Kezdődik az Országos Fil­harmónia általános iskolá­soknak szóló bérleti hang­versenysorozata. Az első kon­cert csütörtökön a konzer­vatórium nagytermében lesz. Az A bérlettel délután há­rom órától, a B bérlettel délután fél 5-tól hallgathat­ják a Szegedi Rézfúvós együttest, Meszlényi László műsorvezetésével. Blaski Márta hódmezővá­sárhelyi, valamint Darázs József és Sejben Lajos sze­gedi festőművészek kiállí­tása nyílik meg december 13-án a bécsi Collegium Hungaricumban. A három művész júniusban vett részt a horni (Ausztria) nemzet­közi alkotótáborban, ott szü­letett alkotásaikat mutatják be. A nemzet napszámosai? S zókatlan dolog, hogy a bányászok, vasasok, ma­gánfuvarozók, vagy más, jól megszervezett tár­sadalrtii csoportok helyett most a pedagógusok artikulálták érdekeiket. Igaz, több mint kétszázezer dolgozó nevében. Eltekintve attól, hogy a közvélemény ellenszenve, vagy rokonszenve kísérte-e megmozdulá­sukat — illúzióik nincsenek e tekintetben —, a kérdés az, miként fordulhatott ez elő? Az egyik oldalon áll egyrészt a bérfejlesztésben le­szakadt pedagógustársadalom, amely az alapvető jogot követeli az értelmiségi létre, másrészt a központi újra­elosztási elvből következően, a csőd szélére sodródott is­kolafenntartás. Pedig a közoktatás tetemes épületpark­jának leépülése hosszabb távon sokkal költségesebb lesz az állam számára Méregdrága. A másik oldalon az életképességét próbálgató gaz­daság, a kezelhetetlen államadósság, a tervezett, 78 mil­liárd forintos költségvetési hiány, és a társadalom tűrő­képességét megszondázó és bevezetésre váró megszorí­tások állnak. Ez utóbbiak különösen érzékennyé teszik a különböző társadalmi csoportok közötti viszonyt — „ha neki több jut, nekem kevesebb", féltékeny reflex­sort indítja el. Ugyanakkor számon kérhető a kormányzópárt vá­lasztási ígérete, mely szerint az oktatást stratégiai ága­zatként kezeli, és szakít az államszocializmus több év­tizedes gyakorlatával, amely hasznot nem hajtó terület­nek tekintette. Példaként hozták Délkelet-Ázsia „tigri­seit". Ezek az országok az oktatás fölfejlesztésével va­lósították meg fölzárkózásukat a világ élvonalához. Egyszóval, az oktatás átszervezése, modernizálása nél­kül — ami jelentős befektetést igényel — hosszú távoni elképzelhetetlen a gazdasági kibontakozás. Hiszen a nyugati technológiákhoz, ismeretekhez kompatibilis tu­dást kell biztosítani, a szellemi tőke pedig önmagában is felbecsülhetetlen érték. A többnyire ellenségles szülőknek is el kell gondol­kodniuk azon, hogy a piaci viszonyokhoz alkalmazkod­ni, a piaci versenyben helytállni tudó szakembereket bocsásson-e ki a magyar iskolarendszer, "avagy eleve munkanélküliségre kárhoztatottakat, elavult ismereteik miatt. Gyermekeik jövőjét tekintve ez nem mindegy. Kérdés lehet persze az is, hogy van-e rá fedezet? A fedezet nélküli béremelés különben sem megoldás, mert további inflációt gerjeszt ami bejön a vámon, el­veszik a réven. Békési László volt pénzügyminiszter szerint a költségvetés az előző évekhez képest lényege­sen többet szán a központi igazgatás számára (75 szá­zalék), éppen az egészségügy és az oktatásügy rovására. Az: SZDSZ és a Fidesz szerint a HM és a SM költségéi magasak A privatizációból eredő összeg adósságtörlesz­tésen kívüli felhasználása (15 százalék) kjlpkeletű. De valójában elmondható, hogy a megváltásként várt és mégis elmaradt gazdasági és államháztartási reform az oka. hogy a kormány kénytelen választási ígérete fölé lépni. A kormány felelőssége, hogy egy problémát még az­előtt kell kezelnie, mielőtt az kikerülne az utcára — újabb precedenst teremtve. Igaza lehet az SZDSZ ügyvivői testületének abban, hogy a kormány­nak átfogó tárgyalásokat kell kezdeményeznie az ér­dekképviseletekkel a közteherviselés kérdésében. Alkut kell kötniük. Különben ki ós mi akadályozza - még-i-lengyel tí­pusú leépülést? Az irracionális csodavárást? A friss életű alkotmányos demokrácia szétesését? Sokak előtt máris a weimari köztársaság fenyegető fantomképe lebeg... Várnagy Tamás A rajz a lélek tükre Beszélgetés a művészetterápiáról A napokban a szegedi orvosegye­tem vendége volt a magyar szárma, zású, Angliában élö Vera Vásárhe­lyi. a londoni Bloomfield kl.inik« gyermekpszichiátriai osztályának pszichológusi, aki azon kevés euró­pai szakemberek közé tartozik, akik müvészetterápiával foglalkoznak. Szegedi előadásán a pszichológusnő — ki egyébként sikeres képzőművé­szeti pályát cserélt fel a lélekgyó­gyászánál — több gyermekrajzot mutatott be. Valamennyi súlyos ve­sebetegségben szenvedő gyermek al. kotása volt. A laikus szemlélő szá­mára szokványos gyermekrajzok üzenetéről, a képi nyelvről, a mű­vészetterápia gyógyító hatásáról kérdeztem őt. , — A müvészetterápia az egyik leg­fontosabb megközelítési mód a gyer­mekek kezelésében. A pálcara.izok se­gítségével azokhoz a gyerekekhez is közel tudunk férkőzni, akikhez sza­vakkal. beszéddel képtelenség. A megrajzolt képek — ezek a sajátos kommunikációs módszerek — sok mindent elmondanak az ember lel­kéről. és anélkül, hogy akarnák, megmutatják személyiségükből azt, akik valójában. A müvészetterápia lényege ugyanis, hogy szavak nélkül jeleníti meg a kaotikus belső élmé­nyeket. — Előadását a vesehetra gyerekek müvészetterápirís kr;r\ «•••> tartotta. Mit segíthet egy súlyos betegségben szenvedőn a piszehológus? — A vesebeteg gyerekeiknél a lelki problémák másodlagosak, egy súlyos szervi betegség következményei, amelyről szavakban képtelenek be­szélni, rajzaikban viszont önkéntele­nül megjelenik a belső világ, éis a ké­pekben előbukkan a lelki gyötrődés konkrét oka. Ennek orvoslása segít­het a betegség okozta lelki teher elvi­selésében. a vesekezelések embert próbáló nehézségeinek kibírásában és a gyógyulásban. — Ez utóbbira példa az a 15 éves lány. aki kétszer esett át veseátülte­lésen. és akinek másodszor — a terá­pia eredményeképpen — már nem ve­tette ki a szervezete az idegen vesét. — A rajzaiból, illetve a rajzokról folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy a lány az első transzplantációt, az idegen vese beültetését úev élte meg, mintha idegen lény költözött volna belé, aki ellen — az ugyancsak önálló lényekké vált — belső szervei harcolnak. A terápiás cél tehát az volt, hogy ez a lány lelkileg békéljen meg, és tudja, akarja elfogadni az idegen szervet. Egy másik esetnél a művesekezelés elvégezhetőségét kel­lett segíteni terápiával. Egy hétéves kisfiú ugyanis olyan mértékű ellen­állást tanúsított, hogy minden egyes kezelés alatt le kellett kötözni. A kis. fiú szóban semmilyen magyarázatot nem volt hajlandó adni hihetetlen el­lenállására. A rajzaiból viszont lassan előbukkant az ok. Nagyon egyszerű­sítve: rajzainak üzenete az volt. hogy őt a családja teljesen kitaszítja, ki­veti magából, mert ilyen beteg. Emiatt őbenne valami végtelen düh született Tehetetlen haragját úgy próbálta kifejezésre juttatni. hogy szinte őrjöngött, amikor a dialíziske­zelésre vitték. A terápia után — sőt már közben is — a gyereket minden nehézség és ellenállás úélkül tudták kezelni. — A művészetterápiát nyilván nem­csak a vesebeteg gyerekek esetében lehet eredménnyel alleatmazni. — Klinikánkon azoknál a gyerekek­nél, akik nem tudnak érzelmeikről beszélni, a rajzok segítenek a belső problémák felkutatásában és megol­dásában. A képi módszerrel tökéletes kontaktus alakítható ki a gyermeki belső világával. A müvészetterápia azonban ugyanígy eredménnyel al­kalmazható felnőttbeftégeknél is. lö­szén a képi gondolkodás összegező, védő hatalma, amely a belső élmény­világot formába önti, korosztálytól független. — Az országban elsőként a szegedi orvosegyetemen tervezi a müvészet­terapeuta-képzést. — A SZOTE-n tartott előadásom célja éppen az volt, hogy Ízelítőt ad­jak a művészet terápiából a városban dolgozó pszichiáteréknek. A közeli jövőben ugyanis valóban szeretnénk indítani posztgraduális művészettera­peuta-képzást, mindenekelőtt pszichi­átereknek és pszichológusoknak, de nem zárjuk ki azokat a képzőművé­szeket sem, akik bizonyos pszicholó­giai előtanulmányokkal bírnak, és ér­deklődnek a lélekgyógyászat é» a művészet kapcsolata iránt Kalocsai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents