Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-12 / 313. szám

4 Műsorok 1990. december 12., szerda ^mmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmtrne Kibékíthetetlen vélemények Becker Pál az MDF frak­ciójának véleményét képvi­selve kifejtette: ma mái mindenki megtudhatja, mi­re és mennyit költhetnek az egyes minisztériumok. Mind­ezek alapján az egész költ­ségvetés jobban áttekinthe­tő, és ami ebből következik. Jobban ellenőrizhető. A legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka, Pető Iván, az SZDSZ frakcióve­zetője leszögezte: pártjuk semmiféle akadályt nem gör­dít az elé, hogy még az idén elfogadható legyen a költ­ségvetés, azonban ezt az előterjesztést megszavazni nem tudják, mert nem vál­lalhatják érte a felelősséget. Bejelentette azt is: az or­szág gazdasági helyzete, a beterjesztett költségvetés ar­ra készteti az SZDSZ-t, hogy hozzákezdjen válságkezelő programja kidolgozásához. Vincze Kálmán a Kisgaz­dapárt frakciója nevében po­zitívumként említette, hogy a beterjesztett költségvetés a központosítás helyett a de­centralizációs elvet kívánja érvényesíteni a helyi adó­zásnál. Békési László, az MSZP vezérszónoka a költségvetés kiadásáról szólva elfogadha­tatlannak nevezte a közpon­ti és a területi igazgatás ter­vezett költségnövekedését, s a védelem kiadásainak olyan mértékű növelését, amelyet a javaslat előirányoz. A de­ficit csökkentésére egyetlen lehetőséget látott: az álla­mi tulajdon privatizációjá­nak gyorsítását. A Fidesz-frakció vélemé­nye szerint — amelyet Fo­dor Gábor fejtett ki — o költségvetési Javaslat alkal­matlan az érdemi vitára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz a költségve­tést úgy kezeli, mint va­riánst, amelynek módosítá­sára jövőre többször is sor kerülhet. A KDNP képviselői, lát­va a költségvetés minden el­lentmondását is, meg fog­ják szavazni azt — mondot­ta Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője. A költség­vetési tervezet kiadási ol­dalának koncepciója alap­vetően eltér a KDNP rövid távú válságkezelési elkép­zeléseitől. A párt program­ja szerint a költségvetési egyensúly megteremtése, és egyben az infláció megféke­zése érdekében a legfonto­sabb intézkedés — a szociá­lis tételek kivételével — a költségvetés kiadásainak ra­dikális csökkentése lenne. A függetlenek vezérszóno­ka, Kállay Kristóf úgy ítél­te, hogy a részérdekek fe­szítik szét a költségvetés ki­adási oldalát, s a központi államapparátusnak előirány­zott pénzösszegekben egy­általán nem tükröződik a szűkösség. Se ve/e, se nélküle Hárompárti ad hoc szövetség módosító indítványcsomago­kat terjeszt be, amelyekkel úgy-ahogy életképessé lehet tenni a jövő évi államház­tartást. Ebben foglalható össze a lényege annak a Fi­desz—SZDSZ—MSZP ellen­zéki ad hoc pártszövetség­nek, amely hétfőn köttetett a három párt között. A már eddig is számos meglepetést okozott költségvetési vita újabb fordulatáról kedden az Országgyűlés szünetében tájékoztatta az újságírókat a Fidesz képviseletében Un­gár Klára, az SZDSZ részé­ről Soós Károly Attila és a szocialisták színeiben Béké­si László expénzügyminisz­ter. Az ellenzéki képviselők beszámolójából kitűnt, hogy a költségvetési vita a „se vele, se nélküle" súlyos di­lemmája elé állította a há­rom pártot. Békési László szavai szerint a költségvetés kapcsán olyan szükségálla­pot alakult ki, amikor is az ellenzék sem az alapjai­ban rossz tervezet elfoga­dásának, sem a költségvetés megtorpedózásának felelős­ségét nem vállalhatja ma­pára. Áthidaló megoldásként ezért vállalkoznak a szinte lehetetlen feladatra, hogy a rendelkezésre álló szűk idő alatt rendszert alkotó mó­dosító indítványokkal kísé­reljék meg feljavítani az ál­lamháztartási törvényjavas­latot. Ennek azonban ára is lesz; mégpedig az, hogy a kormány nem tekintheti véglegesnek az így létreho­zott költségvetési torzót, s ezért a jövő év április 30-ig be kell számolnia az Or­szággyűlésnek a költségvetés helyzetéről, az államháztar­tás óhatatlanul szükségessé váló módosításairól. A beterjesztendó módosító indítványokról Békési Lász­ló elmondta: számításaik szerint mintegy 40 milliárd forintos további támogatás­csökkentést lehetne érvé­nyesíteni, mindenekelőtt a honvédelmi kiadások és az államgépezet működési költ­ségeinek lefaragásával. A költségvetési tervezet ismé­telt tüzetes felülvizsgálatá­val újabb 10 milliárdok ta­karíthatóak meg. Ungár Klára hasonló átfésülést he­lyezett kilátásba, s javasol­ta, hogy a „megtalált mil­liárdokat" például a szemé­lyi jövedelemadó táblájá­nak módosítására, illetve a szociális ellátások javításá­ra fordítsák. Az ellenzéki vezetők hangsúlyozták azt is, hogy amennyiben módosító indítványaik nem találnak támogatásra a törvényhozás­ban, akkor semmiképpen sem támogathatják a költ­ségvetési törvényjavaslatot. (MTI) Rádiólelex A kormány megkésett, rosszul előkészített költség­vetési törvényjavaslatot ter­jesztett a Parlament elé; olyan tervezetet, amely al­kalmatlan arra, hogy az el­lenzéki pártok nyugodt lel­kiismerettel megszavazhas­sák. Ugyanakkor az ellen­zéki erők az ország sorsáért viselt felelősségük tudatá­ban mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy az or­szág mégis csak elfogadott költségvetéssel vágjon neki az amúgy is nehéznek Ígér­kező évnek — amit már csak a nemzetközi pénzügyi szer­vezetekkel folytatott tár­gyalások is elengedhetetlen­né tesznek. A három par­lamenti ellenzéki párt ezért a jövőben sem kíván obst­rukcióhoz folyamodni a kor­mánykoalícióval szemben; ellenben olyan koherens A lengyel külügyminiszter Budapesten Krzysxtof Skubiszewski lengyel külügyminiszter Je­szenszky Géza külügymi­niszter meghívására ked­den kora délután hivatalos látogatásra Magyarország­ra érkezett. A lengyel diplomácia irá­nyítója kétnapos magyaror­szági látogatásának első programpontjaként rövid­dél megérkezése után ven­déglátójával, Jeszenszky Gézával tárgyalt a Külügy­minisztériumban. A külügyi megbeszélések után Antall József kormányfő fogadta Skubiszewskit a Parlament­ben. Jeszenszky Géza kedd este díszvacsorát adott a lengyel külügyminiszter tiszteletére a Hilton Szálló­ban. (MTI) Aki szegény, pusztuljon? Kisebbségi önképviselet — Visszasírják » Kádár-rendszert a cigányok? kisebbséggel, azaz mennyire — Szó sincs erről — mondta Kolompár János, a kis- tolerálja a másságot. kundorozsmai cigányok „vajdája" —. de akkor azért töb- Szeged nem tartozik a kl­bet törődtek a cigányokkal. Igaz. ha kellett, erőszakkal, sebbségek lakta település­dc elvitték a purdékat az iskolába. Igaz, ha kellett, erő- kategóriába. Ám a városi szakkal, de megtanították őket, hogyan kell fürdenL Igaz, önkormányzat megalakulása erőszakkal, de megszüntették a putrikat. Most meg sem- után, szervezeti és müködé­ml nem történik. Mintha azt akarnák elérni: aki szegény, si szabályzatának holnap pusztuljon cl!. Választások — a kisebbség szemszögéből esedékes elfogadásakor, il­letve a megyei közgyűlés fel­állása előtt mégsem érdekte­len a nemzeti és etnikai ki­sebbségek itteni jelenlétére fölhívni a figyelmet: Csong­rád megyében közel 1500 szlovák, román, szerb és horvát, továbbá 7 ezer 500 Szeged „legutolsó" utcáját, tömbben élőknek adott va­a cigányok lakta hírhedt lódi lehetőséget. Az önkor B/.za és Árpa utcát járva mányzatok felállása, műkő- Cigány él. Nem lehet vélet­hangzott el a beszélgetés- dési szabályainak kidolgo- >fn, hogy a megyeközpont töredék. Tudom, most a zdsa után hosszú kfőr. eldől: tSSS^SSnA «£bb­ŰSTSSS érdért áttelepülés Jiatósá- J fc.gányság juttatott helyzetének rendezésére tö- °a miképpen foglalkozik a kepviselőt—szószólót, rekszik. Tapasztalom, a ki­SSSflS«KvanImS^ Lehetséges megoldás: re rosszabbul élő) többség /ti I _ 1 « jelentós részének. Mégsem (Cl gúny JOnKOrmŰnyZCIt hagyhatjuk szó nélkül azt a sajátos helyzetet, melyet úgy Az Alkotmány módosltá- dr. Szirtesi Zoltánnét válasz­összegezhetünk, hogy a hata- sakor a Parlament kimond- tották meg a szegedi ci­lom és/vagy rendszerváltás ta: a nemzeti és etnikai ki- gányönkormányzat „első hevében megfeledkeztünk a sebbségek ezen alaptörvény emberének", A helyhatósági „finomságokról". Ha a nem- biztosította joga a kisebbségi választásokon az SZDSZ-lis­zeti és etnikai kisebbségek önkormányzatok létrehozá- tán a szegedi önkormányzati szemszögéből nézzük a mi sának lehetősége. Másfél testület képviselője lett a ci­— oly büszkén emlegetett — éve, jóval e törvény megszü- gányok „asszony-vajdája". A „csendes forradalmunkat", letése előtt — építve a nép- szegedi képviselőtestületben akkor kiderül: a parlamenti csoport „önszervező hagyó- ő az egyetlen, aki egy ki­képviselök választásáról ren- mányaira" — Szegeden meg- sebbségi népcsoport „szószó­delkezö törvény nem tért ki alakították a cigány önkor- lójaként" felvállalja; ebből a a kisebbségi helyzetű nép- mányzatot. A repülőtéri, a sajátos szemszögből mond csoportokra, a helyhatósági Cserepes sori és a kiskun- véleményt, vesz részt a választásokra vonatkozó jog- dorozsmai cigányok, vala- döntésekben. Az ő feladatá­szabály pedig lehetővé tet- mint a különböző „kasztok" vá vált a többi, a nemzetisé­te ugyan a kisebbségi lista — például kereskedők, zené- gi kisebbségek képviselete állítását, de ez szegregációt szek .— megválasztották ve- is. Személye „biztosíték" le­jelentett és csak az egy zetőiket, akik maguk közül het arra, hogy a lehetséges politikai megoldások közül Szegeden az érvényesül, mely szerint a kisebbségek önmagukat kell, hogy kép­viseljék az önkormányzat­ban. A Szegeden — ugyan ne­hézségekkel, de — működő cigányönkorményzat ugyanis tagadja a főleg Budapesten vallott felfogást: a cigányság önálló szerveze­teket, politikai pártokat hoz­zon létre érdekei képvisele­tére. Elképesztő, hogy ennek az aránylag kis létszámú népcsoportnak a „nevében" — képviseletére eddig 27 po­litikai cigányszervezet ala­kult. A cigányság ősi törzsi megosztottságát csak fokoz­za a politikai hovatartozás különbözősége. Ezért tekint­hető „pozitív mintának•• a cigányönkormányzat, amely (nemzetiségi szervezetként az egész népcsoport (érdek­képviseletére vállalkozik az élet minden területén. Ügy tűnik, a vidéken élő cigá­nyok (a népcsoport döntő része) e megoldást részesíti előnyben. Formálódik a cl­gányönkormányzatok uniója. A dél-magyarországi cigánv­önkormányzatok június vé­gi első tanácskozása ilyen kezdeti lépésként is fölfog­ható. Tehát erősödni látszik az a fölfogás, melyet a cl­gányöpkormányzatok valla­nak: a cigányságot nem be­olvasztani-asszimilálni kell, hanem egyenrangú állam­polgárnak elismerni. Ha ezt sikerül elérni, akkor a leke­zelő „szociális ügy" helyett a hangsúlyos „kisebbségi ügy" minősítést kapná a cigány­kérdés. Hozzá lehetne látni a helyi problémák, a szegedi cigányok iskoláztatása, la­káskörülményei, munkalehe­tőségei stb. rendezéséhez. ÜJMMCI Ilona KADAR BÉLA MOSZKVÁBAN. Moszkvába utazott kedden Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. Kétnapos útja során a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, többek között az 1990. évi áruszállításokról és az 1991-től érvénybe lépő új együttműködési mechanizmusról tárgyal szovjet partneré­vel, Konsztantyin Katusewel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével. Az előzetes program szerint találkozik Sztyepán Szitarjanmal, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesével, továbbá az Orosz Köztársaság gazda­sági kormányzatának vezetőivel isi A látogatás befejezté­vel Kádár Béla több együttműködési dokumentumot is alá­ir. PÉNZ KELLENE. Ion Iliescu román elnök szerint, a Nyugat több államának, így az Egyesült Államoknak, Né­metországnak, Nagy-Britanniának „meg kellene változtat­ni Romániával szembeni magatartását". Az elnök úgy vé­lekedett, hogy ezek az országok — indokolatlanul — „fenn­tartásokkal sőt gyanakvással kezelik" Romániát, e ez az egyik oka annak, hogy az ország nem tud előbbre jutni gazdasági problémáinak megoldásában. Iliescu kifejtette: Homániának most, nehéz helyzetében, segítségre van szükt aége. s annak a reményének adott kifejezést, hogv az em­lített országok magatartása, ennek révén a nemzetközi pénzügyi intézmények ítélete is megváltozik. Mint mon­dotta, Lengyelország és Magyarország, amelyeltet súlyos adósságok terhelnek, „meg tudta kettőzni" adósságát, mert hozzájut nyugati hitelekhez. Románia, amelynek nincsenek adósságai, nem kap ezekből. MÉG JELKÉPESEN SEM... Az amerikai kormány azt kértei a Szovjetuniótól, hogy küldjön legalább jelképes csapategységet az, Öböl térségébe, de Moszkva elhárította a kérést — jelentette kedden Eduárd Sevardnadze környe­zetéből a The Washington Post. A szovjet külügyminiszter második napja tárgyal a texasi Houstonban amerikai kol­légájával, James Bakerrel, de a szovjet csapatok ügyéről a nyilvánosság előtt egyikük sem tett említést A lapértesü­lés szerint a miniszter ugyan támogatta az Irak vonatkozá­sában folytatott amerikai politikát ám értésre adta, hogy a szovjet közvélemény miatt Mihail Gorbacsov nem vállal­kozhat arra, hogy akár jelképes csapategységeket is küld­jön külföldre. George Bush elnök szerdán fogadja Se­vardnadzét ós várhatóan bejelenti, hogy milyen élelmiszer­segéllyel, illetve kereskedelmi könnyítésekkel támogatja az amerikai kormány a Szovjetuniót Szó van többek között a legnagyobb kedvezmény — esetleg csak ideiglenes — megadásáról, ami lehetővé tenné, hogy a Szovjetunió ked­vezményes hitelékből vásárolhasson gabonát, takarmányt élelmiszert ÉSZAK-KOREAI MINISZTERELNÖK DÉL-KOREA­BAN. Panmindasonnál kedden ismét átlépte a határt Észak-Korea m'niszterelnöke, aki kíséretével Szöulba in­dult a harmadik Korea-köri kormányfői megbeszélésre. Jon Hjong Muk szeptemberben már tárgyalt Dél-Koreában, akkor találkozott 45 év óta, Korea szétszakadása óta elő­ször egymással az északi és a déli kormányfő. Október kö­zepén Karig Jun Hun viszonozta a látogatálst a második kormányfői csúcsra Phenjanban került sor. ELHALASZTOTT SZAVAZAS. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn újólag elhalasztotta a szavazást arról a határozati javaslatról, amely (kiáll az Izirael által megjzállt területeken élő palesztinok mellett Az ismételt halasztás fő oka, hogy az Egyesült Államok ellenzi a javaslat egyes kitételeit, főként azt, amely a közel-keleti rendezésre vo­natkozó nemzetköri konferenciáról szól; jóllehet, Washing­ton elvben mindig is elfogadta e konferencia gondolatát most ellenzi, elkerülendő a látszatot, hogy Iraknak adott engedményről van szó. Az amerikai cél olyan határozat amelyet nem kell „megvétózni": az ellenszavazat kínos volna Washington számára, amikor Szaúd-Arábiával és más arab országokkal egy frontban áll szem/ben Irakkal. SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS. A szovjet köztársaságok újjáalakuló szövetségének támogatása mellett foglalt állást az oroszországi népi küldöttek kongresszusán kedd dél­előtt elfogadott határozat E döntést szorgalmazta kedd reggelig Borisz Jelcin, a parlament elnöke is, aki óvta vi­szont a szovjet központi vezetést attól, hogy az új szövet­ségi szerződést sietve, erőszakkal írassa alá a köztársasá­gokkal. „Csakis az egyenrangúság alapján, s az egyes köz­társaságok valóban szabad akaratnyilvánítása révén lehet­séges létrehozni az új szövetséglet Az új Szovjetuniót ko­moly előkészületek után. maguknak a köztársaságoknak kell megalakítaniuk" — hangsúlyozta Borisi: Jelcin. A népi küldöttek kongresszusa kedden elfogadott határoza­tában azt hangsúlyozta: Oroszország az új szövetségi szer­ződés alapján teljes jogú tagi a kíván lenni a megújuló szövetségnek, a népd küldöttek kongresszusa ugyanakkor úgy döntött hogy részt vesz: a szerződés kidolgozásában. ALBAN DIAKOK TILTAKOZÓ MEGMOZDULÁSAI. Kedden is folytatódtak az albán diákok harmadik napja tartó tiltakozó megmozdulásai, amelyekkel változásokat szeretnének elérni az országban, és iobb körülményeket igyekeznek kiharcolni maguknak — közölték kedden Ti­ranában dolgozó diplomaták. Elmondták: hétfőn és kedden nem mutatkozott jele annak, hogy a vasárnapihoz hasonló összecsapások lettek volna a tüntetők és a rendőrök kö­zött. de az albán fővárosban érezhető a feszültség. A Tan. jug jugoszláv hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy a tiranai egyetemi várost a rendfenntartó erők tel­jesen körülzárták, és fegyveres rendőrök őrködnek az albán főváros fontos pontjain. SZAŰDI KÜLÖNMEGBLZOTT KÍNÁBAN. A nemzet­közi közösségnek továbbra isi nyomást kell gyakorolnia Irakra annak érdekében, hogy vonja ki csapatait Kuvait­ból, másrészt pedig azon kell igyekeznie, hogy egyre ja­vítsa a békés megoldás esélyeit — mondta kedden Pe­kingben Jang Sang-kun kínai államfő Fahd szaúdi király különmegbízottját, Abdul al-Aziz Altunajant fogadva. Kína változatlanul azon az állásponton van. hogy békés úton kell rendezni a konfliktust. Mindazonáltal megérti, hogy egyes; Irakkal szomszédos országok idegen csapatokat hív­tak be biztonságuk szavatolása végett — fejtegette. A meg­bízott — aki egyben külügyminiszter-helyettes is — át­adta Fahd király levelét. A hivatalos kínai hírügynökség értesülése szerint az uralkodó egyebek közt azt írta. hogy Kína, amint ezt az Öböl menti válság ügyében elfoglalt állásponttá is bizonyítja, aggódik a kis népek biztonsá­gáért. ellenzi az agressziót, és elő kívánja segíteni a nem­zetközi békét és biztonságot Ez a mazatartás általános el­ismerést érdemel — idézte Fahd királyt az Üj Kína. Az uralkodó üzenetében megerősítette, hogy a Jang Sang-kun elnöktől kapott, Kínába szóló meghívásnak megfelelő idő­ben eleget tesz.

Next

/
Thumbnails
Contents