Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-13 / 288. szám

2 Körkép 1990. november 13., kedd Császári beiktatás Rendőrségi jelentések szerint, Akihito japán császár beiktatási ceremóniáját 35 akcióval akarták hétfőn megzavarni szélsőséges szervezetek. Ennyi volt a gyújtogatások, kisebb bombarobbantások száma, annak ellenére, hogy Tokióban mintegy 37 ezer rendőrt mozgósítottak. Vasútállomások, szentélyek, katonai létesítmények, külvárosi épületek voltak a gyújtogatások és a robbantások célpontjai. Az akciósorozat végrehajtását a Csukakuha nevű szélsőbaloldali szervezet irányította — legalábbis erre lehet következtetni a bejelentésből, miszerint „gerillaháborút folytatnak" a császár beiktatása ellen A rendőrségi közlés szerint, sérülések nem történtek, és csak kisebb károk keletkeztek, zavartalanul le lehetett bonyolítani Akihito beiktatását, annak ellenére, hogy sok helyütt, tartottak kisebb tüntetéseket. sőt, hírek szerint, egy férfit meg kellett akadályoznia a rendfenntartó erőknek abban, hogy harakirit kövessen el a császári palota előtt. Biztonsági szempontból a legkényesebb feladatnak a császári család autókonvojának a palotától kiinduló kórmenete volt. Rendőrök tömege vigyázta, nehogy akkor történjék incidens, amikor Akihito nyitott Rolls Royce-án elhajt a főváros egyik sugárútján. Ekkor semmilyen incidens nem történt, mintegy 120 ezer ember üdvözölte Japán új uralkodóját. Rádioíelex Göncz Árpád Tokióban Göncz Árpád köztársasági elnök az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére derűlátóan nyilatkozott Magyarország jövőjéről Az elnök optimizmusát az utóbbi hetek eseményeire alapozza, mert ezek a magyar társadalom érettségét bizonyították, márpedig, ez reményt ad a jövőre nézve. A demokrácia próbatételét jelentették az elmúlt hetek, és bebizonyosodott, hogy megvan a különböző politikai erőkben a kompromisszumra való készség. A köztársasági elnök Weizsácker német államfővel találkozott Tokióban, és az ő érdeklődésére mondta el véleményét a magyarországi helyzetről. Mintegy fél óráig tartott a Göncz— Weizsácker „csúcstalálkozó". A magyar köztársasági elnök gondolataira reagálva, a német szövetségi elnök elmondta, hogy az utóbbi időszak eseményei nyilvánvalóvá tették, lényeges különbségek vannak a magyar politikai és gazdasági reformok között. Az előbbiek közel állnak az emberekhez, a gazdasági reformok véghezvitele viszont időigényes feladat, és több türelmet igényel a társadalomtól. Göncz Árpád még a délután folyamán részt vett a Japán—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Japán Gazdasági Klub fogadásán. Az elnök üdvözlésére mintegy 300 olyan, a kultúra, a politika, a tudomány legkülönfélébb területén tevékenykedő ember Jött el, akik azonban egy valamiben hasonlóak: a magyar kultúra terjesztésén, a kapcsolatok szorosabbra fűzésén munkálkodnak. A bensőséges hangulatú fogadáson Göncz Árpád a külföldi állampolgárnak adományozható második legmagasabb kitüntetést, a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét adományozta Kono Johei-nek, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnökének. HAZÁNKBA ÉRKEZETT AZ OLASZ VÉDELMI MINISZTER. Virgirúo Rognoni, az Olasz Köztársaság vé^ delmi minisztere Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására vasárnap késő este küldöttség élén Budapestre érkezett. Hétfőn a delegációt katonai tiszteletadással fogadják a Honvédelmi Minisztériumban. A vendégek megkoszorúzzák a magyar hősök emlékművét és az olasz katonák sírját, s ezután kezdődnek a hivatalos tárgyalások. (MTI) ROMÁNIA LEGFELSŐBB VÉDELMI TANÁCSA. Romániában a parlament békeidőben és háborúban egyaránt „érvényes" katonapolitikai testületet hozott létre A legfelsőbb védelmi tanács demokratikus jellegű, pontosan kórvonalazott hatáskörrel. A tanácsban részt vesz Románia elnöke, mint elnök, a kormányfő, mint alelnök, és 8 tag, a honvédelmi és állambiztonsági feladatok végrehajtásában közvetlenül felelős szervek vezetői. A parlament az általános, majd pedig a szakaszonkénti vita után elfő. gadta a testületre vonatkozó javaslatot, a szenátus pedig törvényerőre emelte a tervezetet. A NEW YORK TIMES A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL. Terjedelmes írásban foglalkozott hétfőn a The New York Times a közép-kelet-európai nemzetiségi kérdésekkel. többek között megállapítva: több mint hárommillió magyar él ma a környező országokban, köztük kétmilliónál több Romániában, elsősorban Erdélyben Amint a térség gazdasági válsága mélyül, sokan attól tartanak: a nacionalizmus még csúnyábban nyilvánul majd meg, amint az emberek bűnbakot keresnek, a politikusok pedig olcsó népszerűségre törekednek. Különösen aggasztó ez KeletEurópa maradék zsidósága, valamint a nagy és növekvő cigányság számára, Irta a lap. A magyarok és a románok közötti elkeseredett viták megrontották Bukarest és Budapest viszonyát, a két fél kölcsönösen rossáhiszemúséggel vádolja egymást A két kormány bírálói attól félnek, hogv a nacionalista kérdéseik, mint Erdély ügye. kényelmes lehetőséget adnak arra, hogy eltereljék a figyelmet a gazdasági nehézségekről — vélte a The New York Times GORBACSOV RÓMÁBA TART. Mihail Gorbacsov szovjet államelnök vasárnap, november 18-án Rómába érkezik, rövid munkalátogatásra. Giulio Andreotti miniszterelnök meghívására — közölte hétfőn a római miniszterelnöki hivatal Gorbacsovot elkíséri Eduárd Sevardnadze külügyminiszter is. A szovjet vezető találkozik Francesco Cossiga köztársasági elnökkel Andreotti miniszterelnökkel és Gianpi de Michelis külügyminiszterrel. A látogatáson barátsági és együttműködési szerződést írnak alá a két ország között továbbá két gazdasági és egy környezetvédelmi megállapodást Lengyel vélemény — rólunk A benzinárválság kimutatta a magyar kormány munkastílusának számos gyenge pontját és egyes tagjainak alkalmatlanságát — írta a Rzeczpospoiita című lengyel kormánylap budapesti tudósítója. Ryszard Bilski szerint Antall József miniszterelnök 12 pontjából a legnagyobb feltűnést a kormányátalakításról mondottak keltették, de véleménye szerint legfontosabb eleme a nagy koalíció elutasítása egyrészt, a parlamenti ellenzéki pártokkal való fokozott együttműködési készség másrészt Steyri vendégek a Ságváriban így festünk mi osztrák szemmel Kidőlt a tölgyfa MSZP - kívül a gettón Az elmúlt hét végén a Magyar Szocialista P.árt megtartotta második kongresszusát Géczi Józsefet, a párt elnökségi tagját a részletekről faggattuk — Az MSZP-nek még mindig önmeghatározási gondjai vannak? Vagy nem erre utal az a tény, hogy újra és újra előkerül a marxizmushoz való viszonya? — Nekünk Marxhoz, és nem a marxizmushoz van politikai „viszonyunk" Az MSZP vállalja Mer* életművének számos elméleti értékét. — Nevezzük meg ezeket az értékeket! — Például a történetiség: csodálatos dolog a kapitalizmus, de nem örök — talán felváltja majd egy harmonikusabb. tökéletesebb társadalom. Nehéz a jelzőt megkeresni, ha a szocialistát kerülni akarjuk. Vagy egy másik: a mai polgári társadalomban is jelen van a töke—munka ellentét, erre mostanában az újságíró-társadalom is kezd rájönni. De említhetném kapitalizmuskritikáját is, vagy ponto. sabban annak szellemét. Egyidejűleg élnek társadalmunkban a liberális és a konzervatív utópiák — minden politikai irányzat hajlamos ugyanis arra. hogy önmagát abszolutizálja. Marx és másaik munkássága fogódzókat nyújt ezek kritikai szemléletére Különösen az ókonzervatívok és a kisgazdapártiak „virágzó Magyarország"-át kell így néznünk. — Ügy tűnik megindult a közeledés a szocialisták ét a szociáldemokraták között. Elvezethet-e ez a baloldal megerősödéséhez? — Sajnos, a szociáldemokrata párt mára nagyon elerőtlenedett és még mindig széttagolt A vele való szövetség nem döntő, de fontos politikai kérdés. — Ugyanakkor a szocialista párt megalakulása pillanatától rohamosén szociildemokratizálódik. Kezdetben miért nem tudták a szociáldemokrata elveket nyíltan vállalni? — A tavaly októberi Dártszakadás idején ez a név már foglalt volt hiszen az MSZDP akkor már körülbelül fél éve megalakult Kelet-Európában — ügy vélem —• inkább a latin típusú baloldal kezd beválni: ez a szocialista nevet jelleget hangsúlyozza. A klasszikus szociáldemokrácia tudniillik a városi munkásságra épült — Magyarországon is a háború előtt Az MSZP ma szélesebb fronton oolitizál — ha ügy tetszik — populistább. mint a szociáldemokrata part Van benne ugyanis népi baloldal; fogékony az agrárkérdések iránt s keresztényszocialisták is feltalálhatók itt Az MSZP sok szempontból több. és bizonyos tekintetben kevesebb, mint az MSZDP — de a szociáldemokratizálódás folyamata: tény Ezen a kongresszuson nem lelkigyakorlatok hangzottak el. hogy jaj. hogyan legyünk szociáldemokraták. hanem amiről beszéltek, az .arról" szólt: társadalmi gondokkal, problémákkal foglalkoztak, s a lehetséges megoldásokat keresték. Fontos hetven állt például az agrárkérdés, de előkerült az adóssághelyzet, és más „hétköznapi sorskérdések". — Pozsgay Imre kiválása hogyan érintette a pártot? — Valaki azt mondta, kidőlt egy tölgyfa Ez persze nem pontosan így van. ö már tavaly októberben kidőlt keresztülzuhant a szakadékon, s a két perem közti mélység fölött, rajta keresztül masíroztak áit a többiek. Arra, hogy folálljon. belül sem volt nagyobb esélye, mint a párton kívül Pozsgay Imre gondolkodásának középpontjában máig is a békés, demokratikus átmenet áll. Most szuverén álláspontot keres magának. Személyiségéhez. politikai karakteréhez tulajdonképpen a kiegyenlítő szerep illik: ehhez politikusi tekintéivéból még meg Is őrzött valamennyit. Az átmenetet Ismét veszélyben érzi: a taxisblokádot polgárháborús válságként értékelte, ,« talán ez adta meg a végső lökést elhatározásához. Az is előfordulhat, hogy az MDF demokratikus szárnyából sokakat magához tud vonzani Szándékait illetően rrú Is csak feltevésekkel rendelkezünk. Kiválása a küldötteket lelkileg. m nem politikailag viselte meg. Az a népi baloldal, amelyet pártunkban személye reprezentált, továbbra is a helyén maradt —- Furcsa ezt hallani, népi baloldal az MSZP-ben. De azt hiszem, a többi párt is csak különböző áramlataiban létezik: konzervatív liberálisok és baioldali liberálisok, nemzeti konzervatívok és szociálliberálisok is lehetnek együtt egy-egu pártban. Ügy látszik, a kialakult többpártrendszer nem fedi le tökéletesen a mai magyar társadalmat, az érdekartikuláció még mindig nem pontos. — A pártok struktúrája a jövőben még valástonűleg átrendeződik. De minden pártban ma is van az áramlatok mellett egv meghatározó központ: például az SZDSZ-ben ez a liberális centrum. Ha ez a párt jelentősen balra tolódna, ott területeket foglalhatna, mondjuk, akár a mi rovásunkra is de ugyanakkor konzervatívjaí elhagynák, tehát egyúttal ugyanennyit veszítenek a másik oldaton. Előfordul az is. hogy egy né. aetrendszerre több párt is rátelepül, így szemlélve a dolgot, a mi jobboldalunk az MSZMP. — Sikerül-e megegyezni a Munkáspárttal? — Nincs tényleges közeledés a két párt között, ök még nosztalgiáznak a kimúlt rendszerrel A politikai palettán mindazonáltal helyük van. amennyiben elfogadják a polgári demokrácia játékszabályait s önkormányzati szinten adott esetben még az együttműködés is elképzelhető. Magasabb szinten mindaddig nem. amíg minket a szocializmus árulóinak tekintenek, s hajlandóságuk csak a szavakra szorítkozik. Várni kell. amíg láthatóvá lesznek a polgári társadalom kontúrjai, s ekkor válik érthetővé a mindennapok világában mi is a demokratikus baloldal— Végezetül a kongresszusnak milyen tanulságait említené? — Először: a szocialista párt abbahagyta a lelkigyakorlatokat és kijött a gettóból: másodszor: a továbbiakban nem játszathatják el vele a pofozógéo szerepét ödor Jöttei A JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma — UNESCO-iskola lévén — már eddig is gyümölcsöző orosz, francia és olasz kapcsolatokat alakított kt, segítvén ezzel az idegen nyelveket tanuló diákok előrehaladását. Az idén januárban gondolt egyet a két német szaktanár, Szilágyi Sáru dorné dr., valamint Józsáné Mocsai Andrea, és levelet írt az osztrák konzulátusra: iskolájuk ausztriai partnert keres. Nem telt bele hosszú idő, és jelentkeztek Steyr reálgimnáziumának tanárai, hogy szívesen együttműködnek a szegedi iskolával. Az oktatók előzetes kölcsönös tájékozódása után, október végén vette sátorfáját a harmadik és negyedik osztályos ságváristák kis csoportja. és elindult szomszédnézőbe. Hazafelé jövet, a buszon velük tartottak újdonsült osztrák barátaik és három tanárjuk is. Szegedi vendégeskedésük idején faggattam őket a két iskola kapcsolatáról, és itteni tapasztalataikról. Szabad országba szorgalmi időben — Mi indította önöket, hogy éppen egy magyar, méghozzá szegedi iskolával vegyék föl a kapcsolatot? — kérdeztem Timotheus Davogg tanár urat. — A város másik gimnáziuma előttünk járt egy lépéssel, nekik már volt kapcsolatuk Moszkvával, Leningráddal. Mi is megismertünk NDK-beli és csehszlovák iskolásokat, ám ez a közeledés egyoldalú volt nem kölcsönös. — Nálunk szigorúan veszik, mit lehet tenni szorgalmi időben Kivételesen fordíthatjuk az időt efféle kirándulásokra De hogy az eredeti kérdésére is feleljek: nekem fontos, hogy a gyerekekkel megismertessem a szomszéd országokat, az ott elő embereket. S amikor Magyarors: i .gról szóltam, sikerült föllelkesítenem őket Ezt a motivációt használtuk' ki most. hogy már szabadabb önöknél is az élet. B nulladik elviselhetetlen A'z osztrák tanárok és diákok, amellett, hogy megismerkedtek Mezőhegyes, Kecskemét, Budapest és Szeged nevezetességeivel, órákat is látogattak a Ságváriban. Megkérdeztem, mi a véleményük a ml oktatási szisztémánkról, mi tetszett nek'k, és mi nem. Válaszaik szerint tetszett hogy a ságváristák kiváló eredményeket érnek el a természettudományokban, és komolyan veszik a nyelvtanulást. Elismeréssel szóltak a nyelvi laboratóriumok fölszereltségéről, bevallásuk szerint az itteni kabinetrendszer követelte technikai háttér gazdagabb, mint az ő iskolájukban. Hasznosnak tartják, hogy itt a nyelvoktatás kisebb csoportokban folyik, náluk a 25-30 fős osztály minden tagja franciát tanút. Irigylésre méltónak tartják azt a lehetőséget, hogy például a német lektor mindössze 6-7 tanulóval foglalkozik egy órán. Ügy tartják azonban, a mi gy :rekeink fánadtabbak, mint az osztr'ákok. Ott hatnapos a tanítási hét, így naponta kevesebb időt töltenek a diákok az iskolában. Az órák 50 percesek, a szünetek pedig csak 5 percig tartanak. A nulladik óra fogalma Ismeretlen Ausztriában. A vendégek itteni tapasztalatai alapján úgy vélik, ez elviselhetetlen mind a tanárok, mind a diákok számára. Meglepődtek azon is. hogy nri/iunk milyen drága a közlekedés, és drágák a tankönyvek: ott a diákok ingyen utaznak és ingyen jutnak a könyvekhez. Igaz, hogy emiatt kevésbé is becsülik meg őket. Persze, aligha használná az elrongyolódott köteteket az újabb generáció, mert a tankönyvírók versenye révén egyre újabb és korszerűbb kiadások jelennek meg. Büszkék és stréberek Kihagyhat-e olyan kérdést az újságíró, akj egyben anya is: ott sikerült-e száműzni a stresszt az osztálytermekből? Megtudom: a szomszédban is izgul a diák, ha felelnie kell. de korántsem olyan páni félelemmel, mint nálunk Ott ugyanis nem élet-halál kérdése a jó jegy, és nem előfeltétele a touóbbtanulásnak az egyetemi föl" vételi Elismeréssel szóltak a vendégek arról, hogy a szegedi diákok büszkék a tudásra. mig a steyriek stréberként kezelik nagyra törő társukat. Ogy vélik, nálunk nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tanárok a lexikai ismereteknek, az osztrák gimnáziumban a gyakorlati tudás megszerzésére törekednek. Ott bármit mondhat a diák. ha képes megvédeni véleményét Nem köteles szolgamód bemagolni azt amit a tanár mondott. Érdekessége a reálgimnáziumnak. hogy 16 éves gyerekeknek újságírást tanítanak. A tárgyak sorában első a hittan, a Biblia feldolgozása, mindennapi életük problémáinak keresztényi szempontok szerinti megbeszélése is sok segítséget ad egyéniségük, erkölcsi nézeteik fejlődéséhez. S hogy nyilatkoztak-e már szegedi, magyarországi tapasztalataikról az osztrák fiúk. lányok? Ittlétük utol-' só napján — úgy hírlik — ezt: „Töménytelen mennyiségű húst esznek itt az emberek .." Chikán Ágnes AMERIKÁBÓL jón A SLSCSKQ ltuk ÜBT Vs/N^/ A KÖVETKEZŐ OLAJCSERÉNÉL AJÁNDÉKOZZA MEG AUTÓJÁT 5ÍiCk5Ö-hell A2 Artteró«*Hürt Kft. megbízásából forgalmazza: NEOKO&ft KISSZÖVETKEZET S2ÉGEt>-S2ÓREG, S»rt)u. 176. Telefoh: 56*055 j