Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-13 / 288. szám

1990. november 13., kedd Közélet 3 Tíz bicikli, nyolc motor Az udvari barakképület szinte kong az iire?6égltól. Kívülről mée csak sejteni lehet, hogy a talált tárgyak osztálya — ősidók óta szokott Brüsszeli körüti helyén — kevés értéket rejte. get Még ha egy meglelt irat, emlékként becses apróság isi lehet kinccsel felérő dolog. A sejtést erősíti a bejárat előtt házőrző eb szerepét játszó macska. Valahogy komolytalan látvány. Inkább gyermeki történet kerekedhetnék belőle, mondjuk: Mese a megtalált cicáról. — A macska a házbelieké — mosolyodik épp csak szájszegleiben az önkormányzat ügyfélszolgálati irodájának dolgozója. Süveg István. — Tu_ dom. hogy apróhirdetésekben sokan keresnek elveszett kutyát macskát; jutalmat ajánlva. De hozzánk csak kifejezéstelen, néma tárgyak kerülnek. Nem mintha Jack London kutyája lenne a ..beszédes ellenpélda". Arrvióta én a tanács ügyfélszolgálatáról idekerültem, még talált tárgyakat is csak elvétve hoztak be. A tíz darab kerékpár és nyolc moped fele részben a rendőrségtől jött Nyomozások során kerültek elő. és a tulajdonosok a sértettek ismeretlenek. — Jó is, hogy mondja, mert épp kételkedni kezdtem volna: ugyan hol és miért „veszítené" el a BMX-biciklijét a gyerek? — Persze, nehezebb elképzelni a srácot amint többet iszik a kelleténél a kocsmában, s ottfelejti a biciklit az utcán. Ennek pontosan az a históriája, hogy horgászember a téglagyári tónál, a gazban látta meg odadobva a biciklit Mivel reggel is, délután is ott hevert a járgány, behozta. Hátha jelentkezik a gazdája. Egyébként nem tudnék minden darabhoz históriát keríteni. Prózai dolgok ezek kérem. Még olyasmi is előfordulhat: csakis azért kerül be hozzánk valami, mivel három hónap várakozási idő elteltével a megtalálót illeti meg. — A járművek nem tartoznak a könnyen elvesző apróságok közé. Annál inkább a kézitáskák, kulcscsomók, esernyők. Azokat hol tartják? — Kérem, szeptember 15. óta vagyok itt. akkortól még megtalált esernyővel erre nem tévedt emberfia. Ugyanígy kézitáskák iratok sincsenek. Pedig a telefonérdeklődések kilencven százalékban ilyesmiért történnek. Kulcsból van egy negyed doboznyi. Nem kérdezősködnek utánuk — Előfordulhat, még mindia nem tudatosult sokakban a talált tárgyak osztályának léte? — Úgy gondolom, igen sokan tudják. hogy van ilyen, és hol található. Szerintem közrejátszik az igen egyszerű tény: a két közlekedési vállalatnál a villamoson, buszon. trolin felejtett és megtalált holmikat hasonlóképpen megőrzik. Leggyakrabban járműveken felejtődnek kisebb tárgyak. Nálunk, a talált tárgyak osztályán gvér a mozgás. Csak nagyon halkan merem mondani: a szegényedéssel párhuzamosan tán a becsületes megtaláló is ritkább. (Fotók: Nagy László.) B. r. Márciusra létrejön a szövetség II tanárképzés reformja I. Az elmúlt héten a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékének szervezésében kétnapos ülést rendeztek, melynek központi témája a tanárképzés reformja volt. Ezen belül dr. Nagy József, a JATE Pedagógiai Tanszékének tanára a szakma önszerveződéséről tartott előadást, melyet az előadó a következőképpen foglalt össze: — Eddig a tanárképzésben a pedagógia és a pszichológia módszertanát, gyakorlatát egyértelműen előírta a minisztérium. Meghatározta, hogy melyik félévben mit kell tanítani, s melyik központi tankönyvből. Az utóbbi években a merev szabályozás lényegesen lazult, ez viszont azzal a következménynyel járt. hogy az oktatást a helyi erőviszon /ok határozták meg. Mivel a tanárképzésben a szaktárgyak oktatása a2 alap, ezért az országban mindenütt félelmek alakultak ki, hogy a tanárképzés elveszti a kaucióit. Holott a közvélemény szerint is baják vannak a pedagógusok felkészítésével. Es itt nem a szaktárgyi, hanem a pedagógiai, pszichológiai felkészítésig gondolok. A felsőfokú intézmények és a minisztérium között összekötő szervezetek, bizottságok működtek, melyeknek a tagjait és a vezetőit is a minisztérium nevezte ki. A bizottságok addig működtek jól, míg valamely konfliktus nyilvánosságra nem került. Ez adódhatott abból például, hogy szembekerültek, valamelyik rektori tanáccsal, vagy a minisztériummal. Ekkor a bizottságokat „elhamvasztották", majd egy idő műlva — más személyekkel — újjáélesztették. Ügy gondoltuk, hogy ebben az új helyzetben szakmai önszerveződésre van szükségünk, elsősorban a szakma önképzése, átalakulása érdekében. Továbbá azért, hogy kapcsolódhassunk a nemzetközi lehetőségekhez, A szegedi egyetem most két nemzetközi szerkezetbe is bekapcsolódott. Ezek egyike az Erasmus program. De sajnos a mostani szakmai gárdának nagyon gyenge a nyelvtudása. Ezen mindenképpen javítani kell a továbbképzés, a nemzetközi kapcsolatok kibővítése érdekében. Másik nagy problémánk, hogy az, összes tankönyvünk, jegyzetünk, segédeszközünk tulajdonképpen használhatatlan. Persze, már régóta, de most formálisan is ki kell vonni őket a forgalomból. Ezt viszont a régi mechanizmussal nem lehet megoldani. Ezért gondoltunk arra, hogy létrehozunk magunknak egy szervezetet, amit pillanatnyilag Tanárképzők Szövetségének nevezünk. Ebbe a szövetségbe az egyetemek és főiskolák pedagógiai és pszichológiai tanszékeinek tanáraira .11. a gyakorló iskolák módszertanosaira számíthatunk elsősorban, ez mintegy öt-hatszáz főt jelent. A szervezet megpróbálná megoldani például a továbbképzést, a nyelvtanulást. A kétnapos ülésen a Pedagógiai Tanszékek Országos Tanácsa állást foglalt abban, hogy a Tanárképzők Szövetségét legkésőbb márciusig létre kell hozni. — Ügy tudom, az ülést tiita követte. Melyek voltak a csomóponti kérdések? — Az első vitapont az volt, hogy a szövetség hatásköre csak a tanárképzésre vagy a tanító- és óvónőképzésre is kiterjedjen. En eredetileg úgy gondoltam, hogy az összes képzést ölelje fel, ezt a tervezett név is mutatja: Pedagógusképzők Szövetsége. De a vélemények szerint legalábbis induláskor, csak Tanárképzők Szövetsége legyen — és elképzelhető, hogy így is marad. Elég sokan hozzászóltak a szakképzés és a tanári képzés (a hivatásra való felkészítés) viszonyában felmerülő problémákhoz. Ezenkívül számos módszertani kérdésben is megoldásókat keresünk. — Hogyan lehjt összegezni a két nap eredményét, mit végeztek? — Minden probléma ellenére még mindig van az emberekben szándék, törekvés a megújulásra, kézség ellenszolgáltatás nélküli munkára. És láthatóan vállaljuk, hogy a jövőben sem méricskélik majd az időt meg a benzint, hogy valamit, ha nem is sokat de lendítsünk az ügyön. Némelyek nagyon lelkesen viszonyultak ahhoz a lehetőséghez, hogy itt most végre lehet valamit csinálni. És ebben hisznek is. A konklúzió pedig az, hogy a tanárképzés szűkebb értelemben vett szakmai köre valóban elhanyagolt állapotban van. Valaki úgy fogalmazott, hogy a közoktatásban ez az a terület, amelynek legtöbbet ártott az elmúlt néhány évtized. (Az Erasmus program részleteiről néhány hét múlva bővebb tájékoztatást adunk.) P. Sz. Véradás A szegedi Véradóállomás és a városi Vöröszkereszt szervezésében októberben 2233 fő 872 liter vért adott. A véradóban 990-en jelentkeztek véradásra. A Vakok Intézetében 10-en, a Budalakknál 11-en, a Vas- és Fémöntődéből 6-an, a vendéglátó vállalattól 35-en, a Büntetóvégrehajtó Intézettől 35-en, a Bebrits szakközépiskolából 31-en, a szociális otthonból 4-en, a gumigyárból 62-en, a Déltervtől 18-an, a kisteleki kábelgyárból 17-en, a vágóhídról 99en, Balástyáról 55-en, Algyőről 54-en, a Hittudományi Főiskoláról 14-en, a Tisza Volántól 72-en, a Defagtól 58-an, az Autófertői 38an, a SZOTE hallgatói közül 192-en, a tejipari vállalattól 21-en, az MNB— OHKB-tól 14-en, a kisteleki kézműipari vállalattól 18an, Kübekházáról 30-an, a Deák gimnáziumból 8-an, az űjszegedi kendergyárból 75-en, a Maharttól 35-en. az egészségügyi gyermekotthonból 10-en, az IKV-tól 23-an, a Vedres szakközépiskolából 5-en, a roszkei határőrségtől 31-en, a tarjáni Vöröskereszttói 7-en, a bölcsődei igazgatóságtól 18-an, a MAV gépjavítóból 22-en, a Szebisztől 13-an, az Afésztől 8-an, az MTA Biológiai Kutató Intézetből 60-an, a Kábelgyártól 67-en, az erdészeti szakközépiskolából 5en segítettek beteg embertársaiknak. Az elmúlt hónapban Szegeden 7 veseátültetést, 31 szív- és 12 érműtétet végeztek. Kormány a taxiban Szó sincs arról, hogy a minisztereket ezentúl Wartburg-taxikban szállítanák rendeltetési helyükre. Arról sincs tudomásunk, hogy csupa taxisofőrből álló (árnyéklkormány alakítását tervezik. Aligiha lehetséges azonban szó nélkül elmenni a tény mellett, hogy nem sakkal a taxisblokád kiváltotta belpolitikai válság után — amikor az eddigieknél sokkal inkább látható volt a kormány gyenge volta — a közben felgyógyult miniszterelnök bejelentette: még e hónapban átalakítja kabinetjét. Minthogy 12 pontjának egyikét a fiatal demokratáknak, másikat Pazsgaynak szentelte (mindkettőt pozitív kicsengéssel), olyan híresztelések kaptak lábra, hogy szóba jöhetnek kormánytagként. Orbán Viktor vasárnap esti televíziós interjújában határozottan cáfolta a rájuk vonatkozó részt, mondván: ez a kormány annyira gyenge, hogy két-három fideszes miniszter nem volna képes feljavítani. Pozsgay kilépése az MSZP-ből, s egy centrumpárt esetleges alakítása — amely hetedik parlamenti frakcióvá válhat, sőt „lakitelki elvi alapon", némely MDF-es honatyák is átlépnének — a variációs lehetőségeket tovább szaporítja. Az SZDSZ most is elvetette a naey koalíciót, hiszen már a választások után kijelentette: ezt a lépést csak végszükség esetén teszik meg amennyiben az ország a gazdasági összeomlás szélén áHna. s a kormányozhatatlanság réme fenyegetné. A laikus számára ebből az következik, hogy még nem tartunk itt azaz, a gödör mélyebb lehet mint sem gondolnánk. Pontos információk nélkül a találgatásoknak nem sok értelme van. Tény azonban, hogy a kormányból Horváth Balázs, Bod Péter Akos és Rabár Ferenc exponálta magát a leginkább blokád ügy ben. ám ha valamelyiküket akkori szereplésük miatt meneszteni kívánta volna Antall úr, már bizonnyal megtette volna. (Más okból még persze megteheti...) S hogy újfent személyi kérdésekről essék szó: vannak korábban jelentős szerepet betöltött olyan ambiciózus politikusok is talonban (egv részük a képviselői padsorokban), aki. ket teljesen kihagytak a hatalomból, s nem elképzelhetetlen, hogy szeretnének visszajutni oda ... Elegendő cSak egy korábbi miniszterelnökre, egy exállamminiszterre. egy volt megbízott oarlamenti elnökre, valamint az állampártból annak idején kizárt „négyekre" célozni. Minden valószínűség szerint oersze. a ielenlegi kormánykoalíción belül vezénylik le az átalakítást a személycseréket; s ígv meglehet, hogv amúav minden marad a régiben. A taxisok tovább forgatják a kormánykereket, a kormány pádig továbbra sem ül taxiba. Már csupán az a kérdés, mit szólnak majd mindehhez az utasak Sandi István Fotex, másodszor Részvényt — jegyre? „Tízmilliók, egyetlen nap alatt" írtuk két hete, amikor hétfőn három szegedi pénzintézetnél — az OTP-nél, az OKIIB-nél és a Budapest Banknál — is elkezdődött a Fotex jegyzése. A 100 forintos részvények darabját 199 forintos eladási áron kínálták, s ahogy az várható volt, óriási túljegyzés alakult ki. A múlt hét elején mindhárom pénzintézet megkapta központjától az elosztási kvótát. Sajnos, némi késéssel, s így a legtöbb vidéki bankfiók már nem tudta Időben „kézbesíteni" a részvényeket Napokra fel kellett függeszteni azok forgalmazását, hogy a tűzhöz közelebb eső fővárosiak ne legyenek előnyben. Második nekifutásra tehát ma indul útjára a Fotex-részvény a tőzsdén. Előzmények: a kibocsátó Girozentrale és a Fotex úgy egyezett meg, hogy a kisbefektetők élvezzenek előnyt a jegyzésnél. Mint kiderült, ez többé-kevésbé meg is valósult. A Budapest Banknál szerencsét próbálók kétezer forint névérték — azaz húsz darab részvény — alatt megkapták az igényelt menynyiséget, efelett azonban arányosan kevesebb járt Egy személy maximum 20 ezer forint névértékű, azaz 200 darab 199 forint kibocsátási értékű részvényt kaphatott. Ez a 40 ezer forintos limit feltételezhetően az ötszörös túljegyzésnek szól. Az OTP-nél vagy a kért (kapott) keret volt kisebb, vagy az érdeklődés nagyobb, mindenesetre csak 40 darab részvénnyel szolgálhattak. Egészen pontosan, aki ennél kevesebbet kért, mind megkapta, aki többet — legyen az akár ezer darab — annak is be kellett érnie negyvennel. Az OKHB részvénykvótájában két kulcsszám volt, a húszas és a százas. Húsz darabig minden kisbefektető igényét ki tudták elégíteni. Ezen felül egikreen 99-ia húszban maximálták a kiadható részvények számát. Aki száznál többet kért — legyen az 101 vagy ezer darab —, egységesen százat kapott. Hogy a következő kibocsátásnál hova forduljon a befektető, a fenti „részvényjegyrendszer" után nehéz megmondani. Nem könnyű megjósolni azt sem, melyik bank mekkora keretet kap, illetve hol lesz a legnagyobb túljegyzés. Legegyszerűbb több helyen is befizetni, hiszen a bankok csak saját ügyfeleik adatait viszik számítógépre. Közös, minden forgalmazó pénzintézetet összefogó adatbank nincs Természetesen nem muszáj körbeszaladni a várost, egy helyen is be lehet fizetni több névre. Igazolást ugyanis nem kérnek, s késóbb már csak a nyugta sorszáma a< erdekes. Beavatott bankszakemberek szerint a részvénykibocsátó cégek azért kedvezmenyezik a kisbefektetőket, hogy azok elaprózódva nem tudnak beleszólni a vezetésbe, nem akarnak feltétlenül igazgatótanácsi tagságot. Sokkal kényelmesebb velük, mint a 10—30 százalékos részesedést megszerző, érdemi beleszólást is igénylő tőkés társakkal baílódni. Kovács András