Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-13 / 288. szám

ki m<r4G o DÉIM AGYARORSZÁG 80. évfoíyam, 288. szám 1990. november 13., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Fókuszban a szociálpolitika Hegszűnik egy joghátrány — Adómódosítások — Áz HSZP kongresszusa, közelről — Egy gála díjazottjai A z érvénye* Jogszabályok szerint január 1. után nem kaphatnának nyugdíjat például azok, akik rendel­keznek ugyan 20 éves szolgálati idővel, ám munka­viszonyukat öt évnél hosszabb időre — folyamatosan — megszakították. Olyan jogszabály ez, amely egy mára tarthatatlanná vált foglalkoztatáspolitikát jelenít meg. Ezt látta be az Országgyűlés is, amikor Csehák Judit szocia­lista párti képviselő kezdeményezésére, valamint a Parla­ment szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottsága javaslatára módosította hétfőn a társadalombiztosításról szóló törvényt — egyszerűen eltörölte az erre vonatkozó paragrafust. A joghátrányt megszűntető törvénymódosítás nem jár túl nagy anyagi teherrel, hiszen főként olyan nőket, csa­ládanyákat érint, akik gyermekeik nevelése, családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és jövő évtől nem fűződik ahhoz társadalmi érdek, hogy a nyugdíjkoron túl is dolgozzanak. (Az eredeti — és most megváltoztatott — jogszabály szerint ugyanis a „megsza­kítók" például akkor lehettek volna jogosultak a nyugdíj­ra, ha a megszakítás után még öt évet ledolgoznak.) Kis lépések a Parlamentben Ülést tartott a kormány Nem újdonság már az a megállapítás, hogy kiszámít­hatatlan a Parlament mű­ködése. Ezúttal azonban az eddig megszokottól eltérően — amikor a honatyák több­nyire nem tudtak végezni vállalt feladataikkal — előbbre jutottak, mint aho­gyan tervezték. Erről tanús­kodik a forgatókönyv is, amely csupán az első két napirendi pont tárgyalásá­hoz nyújtott fogódzót hét­főn a levezető elnök számá­ra. Ennek oka vélhetően az volt, hogy az első, a fegy­veres erők és testületek hi­vatásos állományának szol­gálati viszonyára vonatkozó előterjesztés hetek óta té­mája mind a plénumnak, mind az egyes bizottságok­nak, s így számos módosí­tó indítvány várt elfogadás­ra, avagy elvetésre. A má­sik törvényjavaslat a Tár­sadalombiztosítási Alap ta­valyi költségvetésének vég­rehajtása volt. S bár Ilyes­fajta pénzügyi - vitákról a mai honatyák csak az elő­ző Parlament működését fi­gyelve szerezhettek tapasz­talatokat, a napirend elő­készítői ebből, s az ország szociális-gazdasági helyze­téből kiindulva joggal fel­tételezhették a bírálatokat sem nélkülöző éles és hosz­szadalmas vitát. A plénum azonban túllé­pett ezen. A fegyveres erők és testületek hivatásos ál­lományának szolgálati vi­szonyáról szóló rendeletmó­dosító törvényjavaslatot mintegy fél óra alatt elfo­gadták, annak ellenére, hogy a módosítványokat helyen­ként még a belügyminiszter sem értette, s a döntés hol az egyszerű többséget, hol pedig a jelen levő képvi­selők kétharmadának egyet­értő szavazatát igényelte. Ám végül is, törvény szü­letett a Belügyminisztérium „polgárosodásáról", és bizo­nyos szolgálati funkciók pá­lyázat útján történő be­töltéséről. Kevesen, ám annál hosz­szabbán szóltak hozzá a Tár­sadalombiztosítási Alap ta­valyi költségvetésének vég­rehajtásához. Többnyire a társadalombiztosítás vagyo­nának kezelését bírálták, il­letve a társadalombiztosítás stabilitási feltételeinek meg­teremtését, a társadalombiz­tosítási önkormányzatok megalakítását sürgették. A Parlament végül — miután a benyújtott két módosító indítványt is visszavonta be­terjesztője — a törvényja­vaslatot ellenszavazat nél­kül elfogadta. Így következhetett a csa­ládi pótlékról szóló törvény, valamint a társadalombizto­sítási törvény újabb mó­dosításának tárgyalása, s így vált a szociálpolitika az ülésnap elsődleges téma­körévé. (MTI) A kormány hétfői ülésén elfogadta és az Országgyű­lés elé terjeszti a köztársa­srági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes felada­tairól szóló törvényjavasla­tot. A köztársasági megbí­zottat a miniszterelnök ja­vaslatára a köztársasági el­nök nevezi ki. Kinevezése a köztársasági elnök megbíza­tásának időtartamára szól. Címzetes államtitkári rangot visel. Alapvető feladata az önkormányzatok működésé­nek törvényességi ellenőrzé­se — ez a joga a jogszerű­ség vizsgálatára korlátozó­dik —, de szerepet vállal a közigazgatás általános fej­lesztési munkájában is. A köztársasági megbízott tisztsége összeférhetetlen az országgyűlési képviselői és a helyi önkormányzati képvi­selői mandátummal. A köz­társasági megbízottat a hi­vatalvezető helyettesíti. A kormány megvitatta és elfogadta a bírák, ügyészek, a bírósági és ügyészségi dol­gozók előmeneteléről és ja­vadalmazásáról készült elő­terjesztést, és azt — sürgős­séggel — az Országgyűlés elé terjeszti. A törvényja­vaslat a bírák, ügyészek, valamint a bíróqági, ügyész­ségi dolgozók közül az érde­mi feladatot ellátó tisztvise­lőkre, ügykezelőkre terjed ki. A Legfelsőbb Bíróság el­nökének személyi alapbére azonos az Alkotmánybíróság elnökéével. A bírósági és ügyészségi tisztviselők és ügykezelők személyi alapbé­re a helyi bírák és ügyészek fizetésének meghatározott százaléka. Az előmenetel a szolgálati idő emelkedésével garantált Az új javadalma­zást fokozatosan 1991. de­cember 31-éig vezetik be. A kormány elfogadta a vállalkozási nyereségadó, a magánszemélyek jövedelem­adója és az általános forgal­mi adó jövő évi módosításá­nak tervezetét. A törvény­tervezetek egységes rend­szerben tárgyalják ezeket az adónemeket. Az adók mér­téke nem változik, de az új szabályozás szerint kevesebb lesz a kivétel, és csökkennek a kedvezmények. (MTI) Az érdekegyeztetés folytatódik Elsőként az üzemanyag­és bizonyos energiaárak emelésének termelői, szol­gáltatói ellentételezéséről kezdődött vita hétfőn a Par­lamentben az Érdekegyezte­tő Tanács ülésén. A szak­szervezeti kerekasztal által javasolt bér- és szociális juttatások kompenzációs emeléséről csak ezután kezdtek tárgyalni, de meg­egyezés e témakörben nem jött létre. Ezért az ülést az első napirendi pont lezárá­sa és a második részbeni megvitatása után szerda dél­utánra elnapolták. Addig a kormány megismerkedhet a szakszervezeti kerekasztal — az eredetihez képest — csök­kentett mértékű kompenzá­ciós igényével. A kormány előterjesztése a termelői, szolgáltatói kör­re az év hátralevő két hó­napjára a vasútnak, a helyi és távolsági tömegközleke­désnek 670; a postai szol­gáltatásoknak 90; a közüze­mi víz- és csatornaszolgál­tatásnak 200; a rendőrség­nek, a tűzoltóságnak és a mozgáskorlátozottaknak 140; a mezőgazdaságnak 40; a háztartási tüzelőolajat fo­gyasztóknak 700 millió fo­rint kiegészítést irányzott elő. A Társadalombiztosítá­si Alapból tervezték a men­tők, az orvosi ügyeletek üzemanyag-többletköltsé­gének megtérítését, mintegy 243 millió forint összegben. Ebből az idén megoldható, hogy a területek egy részé­nél ne áremeléssel hárítsák a fogyasztókra az üzem­anyag és bizonyos energia termelői árak növekedését. Erzsébet-gála Negyedik alkalommal osz­tották ki tegnap este a Nagyszínházban az Erzsé­bet-díjat. Az est díszvendé­ge volt Speter Erzsébet me­cénás asszony is. A gálán közreműködtek: Darvas Iván, Gregor József, Vajda Júlia, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Bács Ferenc, hang Györgyi és Falusi Mariann, Fógel László (Temesvár), Kishonti Ildikó, Dobsa Sán­dor, Gyarmati István, a sze­gedi Salieri zenekar és a Szeged Táncegyüttes. A mű­sort Antal Imre vezette. Az Erzsébet-díjat eddig Budapesten vehették át azok a művészek, akiket a zsűri­tagok előzetes javaslatai alap/ián a közönség, a be­küldött szavazólapokon a „döntőbe" juttatott. Idén először sorsolták a díjat vi­déken, illetve nem a fővá­rosban. S most első alka­lommal Ítélték oda a kör­nyező országokban élő ma­gyar művészeknek a Szil­vánia vándordíjat is, melyet szintén Spéter asszony ala­pított. A jeles eseményre szerkesztőségünkbe is érke­zett meghívó. A feladók: Erzsébet és Henry Speter Alapítvány, valamint a Sze­gedi Nemzeti Színház igaz­gatósága. (A boríték bal al­só sarkába két felszólítást is nyomtattak: Kérem gon­dosan kezelni! Ez a levél szívből íródott!) \ A gálán a Magyar Tele­vízió is megjelent kamerái­val, és felvételt készített, így akik nem kaptak jegyet a színházba, azok is élvez­hetik a műsort, vasárnap este az l-es programon, 20 óra 15 perces kezdettel. (Rendezők: Bodrogi Gyula és Kun Zsuzsanna.) Az Erzsébet-díj nyertesei Az átadás sorrendjében az alábbiak vehették át az Er­zsébet-díjat kategóriánként — drámaíró: Spiró György, színházi rendező: Vámos László, operaénekesnő: Kin­cses Veronika, filmszínész: Cserhalmi György, opera­énekes: Sólyom Nagy Sán­dor, színésznő: Oszvald Ma­rika, filmszínésznő: Bánsági Ildikó, rádió-tévészínésznő: Káldy Nóra, rádió-tévészí­nész: Mensáros László, szí­nész: Huszti Péter, humo­rista: Mikó István színmű­vész. A Szilvánia-díj jutalma­zott ja: Csiky András (Ko­lozsvár) ; az Életmű-díjat Simándy Józsefnek nyújtot­ták át. Méhkas Szokatlan építészeti forma a paneldzsungelben Mindenki csak így hívja Makkosházan az Algyői Ta­karékszövetkezet új fiókját Az épületre sök mindent le­het mondani, azt azonban nem, hogy észrevétlenül bele­olvadna környezetébe. így volt ez már a Retek utcai kis téglás épülettel is. „Nyuszi ül a fűben" — mondták akkor a tízemeleterek tövében meghúzódó épületre. Mára meg­szoktuk. Bizonyára ez lesz a sorsa a „méhkasnak" is. Építészeti gag. így. kerítésestül, szidják is, dicsérik is bő­ven. Hogy a méhkasnak van-e valami köze a szövetkezeti méhecskéhez, a szorgos gyűj tögetéshez — nem tudom, a világ azonban lassan túllép ezen a jelképen. A boldogulásnak, a gyarapodásnak ma már egyre kevesebb köze van a fárad­hatatlan méhecskékhez, s ezt talán a környező, szögLetés házak lakói tudják igazán... (Nagy László felvétele.) (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents