Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-10 / 286. szám

80. évfolyam, 286. szám 1990. november 10., szomhat Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 5,30 forint Antall József 12 pontja Egy éve indult bomlásnak a „fal" — Á szegedi postatorony inog — Eladó a Volán?! — Cserepes sori kiskáté A

német főváros lapjainak többsége kommentárban, riportokban, visszaemlékezésekben idézte fel pénteken az 1989. november 9-i estét, amikor végleg leomlott a berlini fal, és megnyílt a német—német határ minden NDK-polgár előtt. A liberális Der Morgen 7. oldalán egész oldalas, politikai reklámmal vegyitett összeállítás olvasható, „Hálás köszönet, magyarok!' felcímmel (magyarul). Genscher és Lambsdorff, valamint a berlini falon ujjongó tömeg fényképe alatt a szöveg arra emlékeztet, hogy: „Aki ma 1989. v november 9-ére gondol, annak vissza kell lapoznia a naptárban. Mert a fal megnyitására való megemlékezéshez hozzátartozik az, hogy ne felejtsük el 1989. szeptember 10-ét. Ezért ma nem azt énekeljük, hogy Jleutschland, Deutschland', hanem azt mondjuk: .Hálás köszönet, magyarok'. Vielen Dank. Ungarn." Tavaly szeptember 10-én hozott döntésével a magyar kormány olyan lavinát indított el, amely megnyitotta az utat Kelet-Európa többi szabadságmozgalma előtt, s végül a berlini fal leomlásához vezetett — olvasható a megemlékezésben. Az ünnepségeknek külön hangsúlyt ad, hogy Németország vendége Mihail Gorbacsov. A miniszterelnök nyilatkozata Péntek délelőtt, a kormány ülését követő szokásos nemzetközi sajtókonferencián megjelent Antall József miniszterelnök, s — a különféle feltételezések, híresztelések eloszlatása érdekében — a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett a magyar belpolitikát, illetve a kormányzat tevékenységét érintő fonto6 kérdésekről. Az írásban is közreadott nyilatkozat szövege a következő: 1. Az alkotmányjogi rendelkezésekben meghatározott jogkörében — természetesen tárgyalásokat folytatva megfelelő politikai körökkel — korábbi bejelentésének megfelelően változtatásokat kíván végrehajtania kormány személyi összetételében, egyes tárcák irányításában. 2. A Személyi kérdések mellett nyilvánvalóan rendkívül fontos az intézkedési tervek pontos jrtegfogalmazása, összehangolása, a kormány programjának megfelelően. 3. Nem merült fel nagy-'_ koalíció létesítése az SZDSZ és az MDF között. Semmiféle ilyen tárgyalásokat nem folytattak, semmiféle ilyen terv nem is szerepel a miniszterelnök elgondolásaiban. 4. Rendkívül fontosnak tartjuk, éppen európai elkötelezettségünk miatt, hogy az európai pártpolitikai str tik túráknak megfelelő széles körű kapcsolatrendszerek működjenek Magyarország és más országok pártjai és szervezetei között. A kormánykoalíció mindhárom {jártja tagja a megfelelő európai és nemzetközi szervezeteknek. Ezt fontosnak tartjuk nemzeti szempontból más pártok esetében is, amely természetes belügyük. 5. Olyan híresztelések, ami szerint a Magyar Szocialista Pártot vagy annak egyes tagjait kívánná a miniszterelnök bevonni a kormányba, minden alap nélküli, légből kapott feltételezések. 6. Fozsgay Imre kiválása 'az MSZP-ből, s ezzel összefüggésben bármilyen feltételezés az általában meghatározott kormányzati-ellenzéki együttműködéstől eltérő, illetve az MDF-Cel történő pártpolitikai kapcsolatra, ugyancsak minden alapot nélkülöző feltételezés. Ez az MSZP és Pozsgay Imre ügye. Természetesen ez érinthet más pártokat, vagy politikai csoportoltat is. Pozsgay Imre a magyar politikai élet markáns egyénisége. 7. A kormánykoalíció arra törekszik, hogy konstruktív együttműködésben dolgozzék a Parlamentben az ellenzék különböző politikai pártjaival, hasonlóan — más feltételek között, más összetételben — az önkormányzatokban, az ország érdekében. Továbbá széles körű szakmai, elsősorban gazdaságpolitikai konzultációs együttműködést alakítunk ki más erőkkel is. 8. Fontosnak tartjuk a három koalíciós párt jó együttműködését, továbbá bizonyos kérdésekben az ellenzék egyes pártjaival, valamint a hat párttal való rendszeres konzultációs együttműködést. 9. Kormányzat és ellenzék kapcsolatát az ország érdekében jól kell meghatározni. A legkeményebb kritikai szemléletet képviselő Fidesz esetében is mindig konstruktívnak és hasznosnak tartottam, mert az európai és észak-amerikai liberalizmus értékeit figyelembe véve felelős vezetői szakszerűen, jogszerűen és alkotmányos gondolkodással nyilatkoztak meg. 10. Igen fontos a konzultatív Érdekegyeztető Tanács működtetése, a munkaadók, munkavállalók szervezeteivel való kormányzati együttműködés. 11. Fontos a közigazgatás, az államigazgatás színvonalának emelése, ami semmiképpen nem jelentheti a közszolgálat jó szakembereinek indokolatlan eltávolítását, ellenkezőleg, számítunk munkájukra és lojalitásukra. A politikai beosztásokban történő változtatások (miniszter, politikai államtitkár stb.) nem cserélhetők össze egyetlen országban sem az államapparátus átszervezési problémáival. 12. A kormány átalakítására — összefüggésben mas politikai eseményekkel — még ebben az évben sor kerül, a hatékony működés érdekében. Egyébként a miniszterelnök kormányfőként és pártelnökként is szükségszerűen és folyamatosan érintkezésben van és lesz a jövőben is a külön döző politikai pártok vezetőivel, a parlamenti frakciók vezetőivel és másokkal is. Az ismertetett nyilatkozathoz Antall József magyarázatként hozzáfűzte, hogy a kormány átalakítására még az idén, ám csak a párizsi európai csűcs után, tehát november végén, vagy decemberben kerül sor. Göncz-interjú a Valóságban 'A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egységes erőt képez Romániában. Ennek mi tanácsot adni nem tudunk, kéréseinek viszont nyomatékot adhatunk — jelentette ki Göncz Árpád. A Magyar Köztársaság elnöke a romániai magyar dolgozók hetilapjának, a Valóságnak nyilatkozott. Kifejtette: A romániai magyarság a forradalomban betöltött szerepével kivívta magának azt a jogot és felelősséget, hogy a saját sorsának ne elszenvedője, hanem alakítója legyen. A romániai magyarság felelősséggel tar(Folytatás a 2. oldalon.) Fölösleges, hivalkodó, gigantomániás Változatok toronytémára #/ // Az új telefonközpont — és különösen a hozzá tartozó torony — változatlanul hálás témának bizonyul. Ervek mellette és ellene, lakossági tiltakozás több fórumon is. Most a terveket szakmai szempontból bíráló véleményt közlünk — sejtésük szerint nem utoljára írunk a fejleményekről. Ladányi Imre okleveleves építőmérnök, építészszakértő. az Alfa Mérnöki Iroda Gmk. közös képviselője így vélekedik a tervekről. „A szeged-újrókusi telefonközpont és torony építésének postai elképzeléséhez a következő összefoglalást fűzöm, mely alapvetően műszaki jellegű, de itt morális véleményemet sem tudom elhallgatni: Külső körülmények, előzmény A Magyar Posta telefonellátása, mint az egyik legjobban igényelt és a legnagyobb hiányú információs szolgáltatás Európában Albánia előtt az utolsók között van. Az elmúlt években kötvénnyel megvalósított telefonvonalak nagy része is (legalább fele) iker, ami jelentős korlátozást jelent. A jelenlegi hiány a teljes gazdasági élet, és különösen a magánvállalkozások fejlődését korlátozza. A posta ezzel szemben eddig külsőségeivel hivalkodó megjelenésű palotákat építtetett, így Szegeden, Kecskeméten, legutóbb Szentesen — csak szűk régiónkat látva. A palotáról minden józan embernek eszébe jut, hogy szerényebb épületekkel megelégedve, a posta hány ezerrel több telefont biztosított volna már korábban is az országnak. A világban körülnézve a nagyvárosok postaközpontjai és irodái többnyire szerény épületek, és csak ott van hivalkodó épület, mint például a montreali postaközpont, ahol már a postai ellátás olyan szintű, hogy ott 3 nap alatt 100 dollárért akár több telefonvonalat is lehet kapni. Visszakanyarodva a posta közelmúltbeli gazdálkodására, egyértelműen a hivalkodó, gigantomániás elképzeléseit láthattuk, „mint állam az államban" gazdálkodott, és közben o telefonellátás egyre jobban elmaradt az igényektől. Ehhez tartozik a postai bürokrácia hatalmas apparátusa — nem a szolgáltató körben. Eztl a gigantomániás és csoportérdekeket szolgáló szemléletet tükrözi a postapalota tetején levő „vastorony", amelynek megléte élő példája a város igazi érdekeivel sem törődő szemléletnek. Mintegy 100 tonna súlyú acélszerkezet és több száz tonnás betonalap készült a „postapalota" tetején, olyan magasságban, mint a 100 méterre levő irodaház, amely alkalmas lett volna hírközlési berendezések céljára. Ez igy jelzi, hogy a „vastorony" létesítése is szükségtelen volt. Az újabb torony Megdöbbenéssel értesültünk az újságból az újabb „torony" tervezéséről, és figyelmesen tanulmányozva leírását megállapítottuk, hogy hiába osztotta fel új vállalatokra a posta önmagát, semmi nem változott. A rókusi lakótelep köziepén 153 méter magas vasbeton-acél szerkezetű tornyot terveztet a posta rádiótelefonnak — ' váródképre. városi jelljípra hivatkozva —, pedig ezi elsősorban a posta gigantomániás jelképe, és mindezt 800 milliő-1 milliárd forintért. Majd a torony tövében új telefonközpont épülne, amelyben ténylegesen a mű(Folytatás a 2. oldalon.) Szegedi ívek — őszesti fényben Nagy László felvételei