Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-10 / 286. szám

80. évfolyam, 286. szám 1990. november 10., szomhat Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 5,30 forint Antall József 12 pontja Egy éve indult bomlásnak a „fal" — Á szegedi postatorony inog — Eladó a Volán?! — Cserepes sori kiskáté A német főváros lapjainak többsége kommentárban, riportokban, visszaemlékezésekben idézte fel pénte­ken az 1989. november 9-i estét, amikor végleg le­omlott a berlini fal, és megnyílt a német—német határ minden NDK-polgár előtt. A liberális Der Morgen 7. oldalán egész oldalas, poli­tikai reklámmal vegyitett összeállítás olvasható, „Hálás köszönet, magyarok!' felcímmel (magyarul). Genscher és Lambsdorff, valamint a berlini falon ujjongó tömeg fény­képe alatt a szöveg arra emlékeztet, hogy: „Aki ma 1989. v november 9-ére gondol, annak vissza kell lapoznia a nap­tárban. Mert a fal megnyitására való megemlékezéshez hozzátartozik az, hogy ne felejtsük el 1989. szeptember 10-ét. Ezért ma nem azt énekeljük, hogy Jleutschland, Deutschland', hanem azt mondjuk: .Hálás köszönet, ma­gyarok'. Vielen Dank. Ungarn." Tavaly szeptember 10-én hozott döntésével a magyar kormány olyan lavinát indí­tott el, amely megnyitotta az utat Kelet-Európa többi sza­badságmozgalma előtt, s végül a berlini fal leomlásához vezetett — olvasható a megemlékezésben. Az ünnep­ségeknek külön hangsúlyt ad, hogy Németország vendége Mihail Gorbacsov. A miniszterelnök nyilatkozata Péntek délelőtt, a kor­mány ülését követő szoká­sos nemzetközi sajtókonfe­rencián megjelent Antall Jó­zsef miniszterelnök, s — a különféle feltételezések, híresztelések eloszlatása ér­dekében — a sajtó képvise­lői előtt nyilatkozatot tett a magyar belpolitikát, illetve a kormányzat tevékenysé­gét érintő fonto6 kérdések­ről. Az írásban is közre­adott nyilatkozat szövege a következő: 1. Az alkotmányjogi ren­delkezésekben meghatáro­zott jogkörében — természe­tesen tárgyalásokat folytat­va megfelelő politikai kö­rökkel — korábbi bejelenté­sének megfelelően változta­tásokat kíván végrehajtania kormány személyi összetéte­lében, egyes tárcák irányí­tásában. 2. A Személyi kérdések mellett nyilvánvalóan rend­kívül fontos az intézkedési tervek pontos jrtegfogalma­zása, összehangolása, a kor­mány programjának megfe­lelően. 3. Nem merült fel nagy-'_ koalíció létesítése az SZDSZ és az MDF között. Semmifé­le ilyen tárgyalásokat nem folytattak, semmiféle ilyen terv nem is szerepel a mi­niszterelnök elgondolásai­ban. 4. Rendkívül fontosnak tartjuk, éppen európai elkö­telezettségünk miatt, hogy az európai pártpolitikai str tik túráknak megfelelő széles körű kapcsolatrend­szerek működjenek Magyar­ország és más országok pártjai és szervezetei között. A kormánykoalíció mindhá­rom {jártja tagja a megfe­lelő európai és nemzetközi szervezeteknek. Ezt fontos­nak tartjuk nemzeti szem­pontból más pártok eseté­ben is, amely természetes belügyük. 5. Olyan híresztelések, ami szerint a Magyar Szo­cialista Pártot vagy annak egyes tagjait kívánná a mi­niszterelnök bevonni a kor­mányba, minden alap nél­küli, légből kapott feltétele­zések. 6. Fozsgay Imre kiválása 'az MSZP-ből, s ezzel össze­függésben bármilyen felté­telezés az általában megha­tározott kormányzati-el­lenzéki együttműködéstől eltérő, illetve az MDF-Cel történő pártpolitikai kap­csolatra, ugyancsak minden alapot nélkülöző feltétele­zés. Ez az MSZP és Pozsgay Imre ügye. Természetesen ez érinthet más pártokat, vagy politikai csoportoltat is. Pozsgay Imre a magyar politikai élet markáns egyé­nisége. 7. A kormánykoalíció ar­ra törekszik, hogy konstruk­tív együttműködésben dol­gozzék a Parlamentben az ellenzék különböző politikai pártjaival, hasonlóan — más feltételek között, más összetételben — az önkor­mányzatokban, az ország ér­dekében. Továbbá széles kö­rű szakmai, elsősorban gaz­daságpolitikai konzultáci­ós együttműködést alakí­tunk ki más erőkkel is. 8. Fontosnak tartjuk a há­rom koalíciós párt jó együtt­működését, továbbá bizo­nyos kérdésekben az ellen­zék egyes pártjaival, vala­mint a hat párttal való rendszeres konzultációs együttműködést. 9. Kormányzat és ellenzék kapcsolatát az ország érde­kében jól kell meghatároz­ni. A legkeményebb kritikai szemléletet képviselő Fidesz esetében is mindig konst­ruktívnak és hasznosnak tartottam, mert az európai és észak-amerikai libera­lizmus értékeit figyelembe véve felelős vezetői szak­szerűen, jogszerűen és al­kotmányos gondolkodással nyilatkoztak meg. 10. Igen fontos a konzul­tatív Érdekegyeztető Ta­nács működtetése, a mun­kaadók, munkavállalók szervezeteivel való kor­mányzati együttműködés. 11. Fontos a közigazgatás, az államigazgatás színvo­nalának emelése, ami sem­miképpen nem jelentheti a közszolgálat jó szakembe­reinek indokolatlan eltávolí­tását, ellenkezőleg, számí­tunk munkájukra és lojali­tásukra. A politikai beosz­tásokban történő változtatá­sok (miniszter, politikai ál­lamtitkár stb.) nem cserél­hetők össze egyetlen ország­ban sem az államapparátus átszervezési problémáival. 12. A kormány átalakítá­sára — összefüggésben mas politikai eseményekkel — még ebben az évben sor ke­rül, a hatékony működés ér­dekében. Egyébként a mi­niszterelnök kormányfő­ként és pártelnökként is szükségszerűen és folyama­tosan érintkezésben van és lesz a jövőben is a külön dö­ző politikai pártok vezetői­vel, a parlamenti frakciók vezetőivel és másokkal is. Az ismertetett nyilatko­zathoz Antall József magya­rázatként hozzáfűzte, hogy a kormány átalakítására még az idén, ám csak a pá­rizsi európai csűcs után, te­hát november végén, vagy decemberben kerül sor. Göncz-interjú a Valóságban 'A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség egységes erőt képez Romániában. En­nek mi tanácsot adni nem tudunk, kéréseinek viszont nyomatékot adhatunk — je­lentette ki Göncz Árpád. A Magyar Köztársaság elnöke a romániai magyar dolgozók hetilapjának, a Valóságnak nyilatkozott. Kifejtette: A romániai magyarság a forradalomban betöltött szerepével kivívta magának azt a jogot és fele­lősséget, hogy a saját sorsá­nak ne elszenvedője, hanem alakítója legyen. A romániai magyarság felelősséggel tar­(Folytatás a 2. oldalon.) Fölösleges, hivalkodó, gigantomániás Változatok toronytémára #/ // Az új telefonközpont — és különösen a hozzá tartozó torony — változatlanul hálás témának bizonyul. Ervek mellette és ellene, lakossági tiltakozás több fórumon is. Most a terveket szakmai szempontból bíráló véleményt közlünk — sejtésük szerint nem utoljára írunk a fejle­ményekről. Ladányi Imre okleveleves építőmérnök, építész­szakértő. az Alfa Mérnöki Iroda Gmk. közös képviselője így vélekedik a tervekről. „A szeged-újrókusi tele­fonközpont és torony épí­tésének postai elképzelésé­hez a következő összefogla­lást fűzöm, mely alapvető­en műszaki jellegű, de itt morális véleményemet sem tudom elhallgatni: Külső körülmények, előzmény A Magyar Posta telefonel­látása, mint az egyik leg­jobban igényelt és a leg­nagyobb hiányú informáci­ós szolgáltatás Európában Albánia előtt az utolsók kö­zött van. Az elmúlt évek­ben kötvénnyel megvaló­sított telefonvonalak nagy része is (legalább fele) iker, ami jelentős korlátozást je­lent. A jelenlegi hiány a tel­jes gazdasági élet, és kü­lönösen a magánvállalkozá­sok fejlődését korlátozza. A posta ezzel szemben ed­dig külsőségeivel hivalko­dó megjelenésű palotákat építtetett, így Szegeden, Kecskeméten, legutóbb Szen­tesen — csak szűk régión­kat látva. A palotáról min­den józan embernek eszébe jut, hogy szerényebb épü­letekkel megelégedve, a pos­ta hány ezerrel több tele­font biztosított volna már korábban is az országnak. A világban körülnézve a nagyvárosok postaközpontjai és irodái többnyire szerény épületek, és csak ott van hivalkodó épület, mint pél­dául a montreali postaköz­pont, ahol már a postai el­látás olyan szintű, hogy ott 3 nap alatt 100 dollárért akár több telefonvonalat is lehet kapni. Visszakanyarodva a posta közelmúltbeli gazdálkodásá­ra, egyértelműen a hivalko­dó, gigantomániás elképze­léseit láthattuk, „mint állam az államban" gazdálkodott, és közben o telefonellátás egyre jobban elmaradt az igényektől. Ehhez tartozik a postai bürokrácia hatal­mas apparátusa — nem a szolgáltató körben. Eztl a gigantomániás és csoportérdekeket szolgáló szemléletet tükrözi a pos­tapalota tetején levő „vas­torony", amelynek megléte élő példája a város igazi érdekeivel sem törődő szem­léletnek. Mintegy 100 ton­na súlyú acélszerkezet és több száz tonnás betonalap készült a „postapalota" te­tején, olyan magasságban, mint a 100 méterre levő iro­daház, amely alkalmas lett volna hírközlési berendezé­sek céljára. Ez igy jelzi, hogy a „vastorony" létesí­tése is szükségtelen volt. Az újabb torony Megdöbbenéssel értesül­tünk az újságból az újabb „torony" tervezéséről, és fi­gyelmesen tanulmányozva leírását megállapítottuk, hogy hiába osztotta fel új vállalatokra a posta önma­gát, semmi nem változott. A rókusi lakótelep közie­pén 153 méter magas vas­beton-acél szerkezetű tor­nyot terveztet a posta rá­diótelefonnak — ' váród­képre. városi jelljípra hivatkozva —, pedig ezi elsősorban a posta giganto­mániás jelképe, és mindezt 800 milliő-1 milliárd forin­tért. Majd a torony tövében új telefonközpont épülne, amelyben ténylegesen a mű­(Folytatás a 2. oldalon.) Szegedi ívek — őszesti fényben Nagy László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents