Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-06 / 282. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 282. szám 1990. november 6., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Benzinárvita Polgármesterek országos találkozója — '56 történészszemmel Végig a Napos úton — Autósok Canossa-járása — A humorfesztivál humoreszkje H

étfőn ülést tartott az Érdekegyeztető Tanács. az üzemanyag-liberalizálással kapcsolatban. A tanácskozás végén közleményt fogadtak el a felek. Ebben megállapítják: „... az üzemanyagok árának és forgalmazásának liberalizálásához szükséges intézkedések előkészítésére haladéktalanul tárgyalások kezdődnek az ÉT szakbizottságaiban, amelyek eredményét az ÉT plenáris ülése elé. terjesztik. A szakértői tárgyalásokat és azt követően az c napirenddel foglalkozó ÉT plenáris ülésének munkáját úgy kell megszervezni, hogy a liberalizálás szabályai ininél előbb életbe léphessenek. E szabályok életbe lépéséig az 1990. október 29-e 24.00 órától érvényes üzemanyagárak maradnak érvényben. Amennyiben a kőolaj és üzemanyagok világpiaci ára a jelenlegihez képest nagy mértékben változik, valamint a beszerzési lehetőségeik beszűkülnek, haladéktalanul összeül az ÉT. az új helyzetnek megfelelő megállapodás kidolgozására. Az ÉT egyetért annak a tilalomnak a feloldásával, miszerint a benzinkutak csak a gépkocsik üzemanyag-tartályaiba szolgálhatnak ki üzemanyagot. Az ÉT úgy foglalt állást, hogy a következő ülését november 12-én tartja." folytatják munkájukat a tör- november 7-én frakcióülést vényhozók. tartanak. A jegyző nyomAz ülés bezárta után a ban pontosította szavait — megjelentek nem kis derült- utalva az időpontra —, s séggel fogadták a bejelen- hozzátette: az ülés jelzője tést, miszerint a kisgazdák nem „ünnepi". (MTI) m » Önkormányzat-vezetői konferencia Országgyűlés Szabad György elnökletével hétfőn, délután három óra után néhány perccel megkezdte munkáját az Országgyűlés. A plenáris ülésen a honatyák elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntöttek. Határozatuk szerint sürgősséggel tárgyalják Kósáné Kovács Magdának (MSZP) az érdekképviseleti szervek véleményének kikéréséről szóló országgyűlési határozatindítványát. Ugyancsak sürgősséggel terjesztette elő Kis Gyula MDF-es képviselő a Társadalombiztosítási Alap 1990. költségvetésének módosítására benyújtott kérelmét. Zsiros Géza kisgazda képviselő négy indítványából egymás után hármat is elutasítottak: így nem tárgyalják sem a termőföld tulajdonjogi rendezésével kapcsolatos, sem az alkotmánymódosításra, sem az előprivatizációs törvény módosítására benyújtott javaslatát. Felvették viszont a napirendi pontok közé a földtulajdon rendezésének szükségességéről szóló országgyűlési határozat meghozatalát szorgalmazó indítványát. Az .ülésen napirend előtt szót kért Rabár Ferenc pénzügyminiszter. Azzal a kéréssel fordult az Országgyűléshez: a fogyasztási adóról és az árkiegészitésröl szóló 1989. évi 51: törvény módosító javaslatát vegyék le a november 5—6-i napirendről. Mint mondta: az Érdekegyeztető Tanács hétfői egyeztető tárgyalásán nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a liberalizációt általánosabban és szélesebb körben értelmezi. Ezek a kérdések hosszabb előkészítést igényelnek; a részletekről nyilatkozatot tettek közzé. A napirend elfogadása után a törvényhozók hozzáláttak az érdemi munkához. Este hét óra után néhány perccel — tekintettel az idő előrehaladtára — az elnöklő Szűrös Mátyás félbeszakította a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját, s az Országgyűlés ezzel befejezte hétfői munkanapját. Kedden reggel tíz órakor, feltehetően e vitával Országszerte megalakultak azok a valódi felelősséggel rendelkező önkormányzatok, amelyek minden modern társadalomnak az alapját képezik, s amelyek révén az állampolgárok végre 6aját kezükbe vehetik sorsuk formálását — hangoztatta egyebek között Horváth Balázs belügyminiszter a hétfőn, Budapesten megrendezett országos polgármesteri konferencián. Hasonló tanácskozást Magyarországon még nem tartottak. Több mint háromezer résztvevőjét előbb a belügyminiszter, majd a közigazgatási államtitkár tájékoztatta az önkormányzatok életét és munkáját segítő kormányzati elképzelésekről. Horváth Balázs a polgármesterek szerepéről és az önkormányzatiság gondolatának fontosságáról szólva kiemelte: az önkormányzatiság már önmagában, paszta meglétével is, határtalan lehetőségeket biztosít. de igazán valós tartalommal csak a társadalom tevékeny közreműködésével, folyamatos és hatékony társadalmi kontrollal tölthető meg. A polgármesterek és a helyi képviselők a közjó érdekében végzett munkájukkal. szolgálatukkal felszabadíthatják a mélyben szunnyadó erőket, az anyagi és a szellemi erők koncentrációját. Nehéz szerep hárul majd a magyar közigazgatás átformálására vállalkozó polgármesterekre — a miniszter szerint — az érdekérvényesítés és az érdekegyeztetés fórumainak irányításában is. Ezzel összefüggésben kiemelte az állampolgári önszerveződések támogatásának a fontosságát. mivel ezek vezetnek el a valódi civil társadalom kialakulásához . és megrősödéséhez. A miniszter tájékoztatójában kitért az önkormányzatok . működését érintő átmeneti törvényi szabályok megalkotásának fontosságára is. Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár számos nemzetközi példát is felvonultató előadásában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az új típusú közigazgatási rendszerben a polgármester egyszerre tölt majd be településpolitikusi és apparátusvezetői feladatokat, s emellett még a települések külső megjelenítője, „nagykövete" is lesz. Rendkívül fontosnak mondta az önkormányzat és a család szoros kapcsolatát, majd kiemelte, hogy nem lehet eredményes településpolitikát folytatni a különböző állampolgári önszerveződő csoportok bevonása nélkül. Egyúttal kifejezte azt a meggyőződését, hogy az önkormányzatok számára célszerű lenne, ha széles körű konszenzussal alakítanák ki döntéseiket. A konferencia résztvevői ezt követően több szekcióban vitatták meg az önkormányzatok működésével összefüggő kérdéseket. (MTI) sas;;. a se * a - • j • . '' "'HUH, .. .. .• . ' + * Y "V t^Bk,. ...... N«--yg«K!Snt3feaif**-: -«VK v . ... 0'• • NOVEMBERI FÉNYPASZTA Nagy LAsrJö felvé-Wte Mi folyik itt? Á csatorna diszkrét bűze Nyáridőben a temető látogatói* is megcsapja a közeli, nyílt csatornából áradó szag. De évek óta. Időről időre ismétlődnek az árok közelében levő utcák lakóinak panaszai is. Ügy emlékeznek, két éve hetekig klórtól és szalmiáktól „illatozott" a környék levegője. A legtöbben a szalámigyárra gyanakodtak: talán onnan engedik be a csatornába a bűzös folyadékot. „Ez a csatorna tulajdonképpen nem is csatorna, hanem nyílt árok, amelynek kezelője a Szegedi Vízművek és Fürdők" — mondta dr. Tószegi Leventéné, a vízművek környezetvédelmi osztályvezetője. Hozzátette, hogy azóta vizsgálják az árok vizénék összetételét, amikor még itt vezették el a városi szennyvíz egy részét is. A hetvenes években azonban megépült a Rókus—Móraváros vonalán keresztülhaladó főgyűjtőcsatorna, s azóta a régi nyílt árok már csak a csapadékvíz elvezetésére szolgál — legalább is elviekben. * A vizsgálatok változó eredményeket mutatnak. Időnként zsír- és ülepedő anyagok jelentek meg <• vízben., amelynek magas oxigénfogyasztása szerves anyagtartalomra mutat, A lúg- és savtelítettség mérése semleges értéket jelölt. A szalámigyár belső csatornarendszerét jól építették ki — ezt már Bihari István osztályvezetőtől és munkatársától, Kopasz Géza főelőadótól tudtam meg a megyei önkormányzat műszaki osztályán Minden szennyvíz a tisztítón át jut a zárt csatornaba. De a csapadékvizek, valamint a szilárd burkolatú udvari részekről lemosott szennyeződés valóban bekerülhet az esövizgyújtő árokba. A gyár csatornarendszere osztott típusú, ami azt jelenti, hogy külön csatornán folyik le a szennyvíz, ós egy másikon a csapadékvíz. Azért tervezték meg így, mert a hirtelen, nagymenynyiségben alázúduló esővíz (egy rendszerben a szennyvízzel) „átmosná" a tisztítóberedezésen a nem kívánatos anyagokat. Az udvari burkolat vize lehet szennyezett, hiszen ott állatokat hajtanak keresztül, amelyek nyomokat hagynak maguk után. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy zápor esetén a városi utcán csordogáló lé is erősen szennyezett. legalább is a zivatar első tíz percében. A szalamigyári állapotokat idén már többször is megszemlélték a gyár. a vízművek, a környezetvédők szakemberei, miután dr. Bartha István, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja kezdeményezte a csatornaviszonyok kivizsgálását. Az egyeztetések végül eredményre vezettek: szeptember 10én megállapodás született arról, hogy a szalámigyár december 31-i határidővel vállalja egy felülvizsgálati terv elkészítését, 1991. május 31-ig pedig átépíti csatornahálózatát úgy, hogy a szenynyezett burkolati vizet is a zárt közcsatornába vezetik. Szárazságban, amikor az esógyűjtő vízszintje alacsony, a meleg idő még segíti is a szerves anyagok bomlását. Az átfolyás is lassúbb, és ilyénkor ottreked a víz, amely nem minősül sem eső-, sem szennyvíznek — valahol a kettő között „helyezkedik el". A csatorna végül a HoltTiszába torkollik, amelynek szennyezettsége jóval nagyobb a szentmihályteleki bekötőút fölötti szakaszon. Ennek azonban többféle oka is lehet. Ha csak a „hattyasi csatorna" néven közismert esövízgyűjtónél maradunk. azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy — tekintettel . korábbi szennyvízszállitó szerepére — valószínűleg vannak más bekötött csatornák is, amelyek (ha még működnek) ugyancsak szennyezhetik az árkot. * Lehetséges, hogy a környék lakóinak is van némi szerepük: itt még nem épült ki a csatornarendszer, a szikkasztó térfogata kicsi, kitisztíttatni pedig drága. Mi marad? Túlfolyót építeni a szikkasztóaknába, és a fölösleg mehet az esóvizgyü]tőbe. A régi csatorna egyébként is elhanyagolt. Sokan szemetesgödörnek használják, az autógumitól az ágybetétig minden hulladék megtalálható benne. Időnként persze takarítják, de a b^öntött szerves anyagok bomlanak, s így a csatorna lassanként kanálissá alakul át. Az is megtörténhet, hogy a Holt-Tisza „visszaduzzad", vagyis visszafelé folyik. s mivel az is szennyezett, tovább növeli a bajt. Sokan a temető mellé épített, a rókus-móravárosi szennyvízcsatornából idecsatlakozó osztómű szerepét sem tartják üdvösnek. Ennek az a feladata, hogy nagy záporok idején megakadályozza a főgyűjtőcsatorna „szétrobbanását". Az ebből fólbuggyanó szennyvíz már annyira felhígult az esővízzel, hogy nem jelent közegészségügyi problémát. A csatornára az esővíz levezetése miatt szükség van. Májusra a szalámigyár ügye is elrendeződik, de a szakemberek szerint valószínű, hogy az esővízgyűjtőből később is jönnek majd furcsa szagok. A szennyezés csökkentéséhez a többi bekötést is meg kell szüntetni. Nyilas Péler