Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-06 / 282. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 282. szám 1990. november 6., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Benzinárvita Polgármesterek országos találkozója — '56 történészszemmel Végig a Napos úton — Autósok Canossa-járása — A humorfesztivál humoreszkje H étfőn ülést tartott az Érdekegyeztető Tanács. az üzemanyag-liberalizálással kapcsolatban. A tanács­kozás végén közleményt fogadtak el a felek. Ebben megállapítják: „... az üzemanyagok árának és forgalmazásának libe­ralizálásához szükséges intézkedések előkészítésére hala­déktalanul tárgyalások kezdődnek az ÉT szakbizottságai­ban, amelyek eredményét az ÉT plenáris ülése elé. ter­jesztik. A szakértői tárgyalásokat és azt követően az c na­pirenddel foglalkozó ÉT plenáris ülésének munkáját úgy kell megszervezni, hogy a liberalizálás szabályai ininél előbb életbe léphessenek. E szabályok életbe lépéséig az 1990. október 29-e 24.00 órától érvényes üzemanyagárak maradnak érvényben. Amennyiben a kőolaj és üzemanya­gok világpiaci ára a jelenlegihez képest nagy mértékben változik, valamint a beszerzési lehetőségeik beszűkülnek, haladéktalanul összeül az ÉT. az új helyzetnek megfelelő megállapodás kidolgozására. Az ÉT egyetért annak a tila­lomnak a feloldásával, miszerint a benzinkutak csak a gépkocsik üzemanyag-tartályaiba szolgálhatnak ki üzem­anyagot. Az ÉT úgy foglalt állást, hogy a következő ülé­sét november 12-én tartja." folytatják munkájukat a tör- november 7-én frakcióülést vényhozók. tartanak. A jegyző nyom­Az ülés bezárta után a ban pontosította szavait — megjelentek nem kis derült- utalva az időpontra —, s séggel fogadták a bejelen- hozzátette: az ülés jelzője tést, miszerint a kisgazdák nem „ünnepi". (MTI) m » Önkormányzat-vezetői konferencia Országgyűlés Szabad György elnökleté­vel hétfőn, délután három óra után néhány perccel megkezdte munkáját az Or­szággyűlés. A plenáris ülé­sen a honatyák elsőként ön­álló képviselői indítványok napirendre tűzéséről dön­töttek. Határozatuk szerint sürgősséggel tárgyalják Kó­sáné Kovács Magdának (MSZP) az érdekképviseleti szervek véleményének kiké­réséről szóló országgyűlé­si határozatindítványát. Ugyancsak sürgősséggel ter­jesztette elő Kis Gyula MDF-es képviselő a Tár­sadalombiztosítási Alap 1990. költségvetésének módosítá­sára benyújtott kérelmét. Zsiros Géza kisgazda képvi­selő négy indítványából egy­más után hármat is elutasí­tottak: így nem tárgyalják sem a termőföld tulajdon­jogi rendezésével kapcsola­tos, sem az alkotmánymódo­sításra, sem az előprivatizá­ciós törvény módosítására benyújtott javaslatát. Fel­vették viszont a napirendi pontok közé a földtulajdon rendezésének szükségességé­ről szóló országgyűlési ha­tározat meghozatalát szor­galmazó indítványát. Az .ülésen napirend előtt szót kért Rabár Ferenc pénzügyminiszter. Azzal a kéréssel fordult az Ország­gyűléshez: a fogyasztási adóról és az árkiegészitésröl szóló 1989. évi 51: törvény módosító javaslatát vegyék le a november 5—6-i napi­rendről. Mint mondta: az Érdekegyeztető Tanács hét­fői egyeztető tárgyalásán nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a liberalizációt ál­talánosabban és szélesebb körben értelmezi. Ezek a kérdések hosszabb előké­szítést igényelnek; a rész­letekről nyilatkozatot tet­tek közzé. A napirend elfogadása után a törvényhozók hozzá­láttak az érdemi munká­hoz. Este hét óra után né­hány perccel — tekintettel az idő előrehaladtára — az elnöklő Szűrös Mátyás fél­beszakította a fegyveres erők és fegyveres testüle­tek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet mó­dosításának általános vitá­ját, s az Országgyűlés ez­zel befejezte hétfői munka­napját. Kedden reggel tíz órakor, feltehetően e vitával Országszerte megalakul­tak azok a valódi felelős­séggel rendelkező önkor­mányzatok, amelyek min­den modern társadalomnak az alapját képezik, s ame­lyek révén az állampolgá­rok végre 6aját kezükbe vehetik sorsuk formálását — hangoztatta egyebek kö­zött Horváth Balázs bel­ügyminiszter a hétfőn, Bu­dapesten megrendezett or­szágos polgármesteri konfe­rencián. Hasonló tanácsko­zást Magyarországon még nem tartottak. Több mint háromezer résztvevőjét előbb a bel­ügyminiszter, majd a köz­igazgatási államtitkár tájé­koztatta az önkormányzatok életét és munkáját segítő kormányzati elképzelések­ről. Horváth Balázs a polgár­mesterek szerepéről és az önkormányzatiság gondo­latának fontosságáról szólva kiemelte: az önkormányza­tiság már önmagában, pasz­ta meglétével is, határtalan lehetőségeket biztosít. de igazán valós tartalommal csak a társadalom tevékeny közreműködésével, folya­matos és hatékony társa­dalmi kontrollal tölthető meg. A polgármesterek és a helyi képviselők a közjó érdekében végzett munká­jukkal. szolgálatukkal fel­szabadíthatják a mélyben szunnyadó erőket, az anya­gi és a szellemi erők kon­centrációját. Nehéz szerep hárul majd a magyar köz­igazgatás átformálására vállalkozó polgármesterek­re — a miniszter szerint — az érdekérvényesítés és az érdekegyeztetés fórumai­nak irányításában is. Ezzel összefüggésben kiemelte az állampolgári önszerveződé­sek támogatásának a fon­tosságát. mivel ezek vezet­nek el a valódi civil társa­dalom kialakulásához . és megrősödéséhez. A miniszter tájékoztató­jában kitért az önkormány­zatok . működését érintő át­meneti törvényi szabályok megalkotásának fontossá­gára is. Verebélyi Imre közigaz­gatási államtitkár számos nemzetközi példát is felvo­nultató előadásában egye­bek mellett azt hangsúlyoz­ta, hogy az új típusú köz­igazgatási rendszerben a polgármester egyszerre tölt majd be településpolitikusi és apparátusvezetői felada­tokat, s emellett még a te­lepülések külső megjelení­tője, „nagykövete" is lesz. Rendkívül fontosnak mond­ta az önkormányzat és a család szoros kapcsolatát, majd kiemelte, hogy nem lehet eredményes település­politikát folytatni a külön­böző állampolgári önszer­veződő csoportok bevonása nélkül. Egyúttal kifejezte azt a meggyőződését, hogy az önkormányzatok számára célszerű lenne, ha széles körű konszenzussal alakí­tanák ki döntéseiket. A konferencia résztvevői ezt követően több szekció­ban vitatták meg az ön­kormányzatok működésé­vel összefüggő kérdéseket. (MTI) sas;;. a se * a - • j • . '' "'HUH, .. .. .• . ' + * Y "V t^Bk,. ...... N«--yg«K!Snt3feaif**-: -«VK v . ... 0'• • NOVEMBERI FÉNYPASZTA Nagy LAsrJö felvé-Wte Mi folyik itt? Á csatorna diszkrét bűze Nyáridőben a temető látogatói* is megcsapja a közeli, nyílt csatornából áradó szag. De évek óta. Időről időre is­métlődnek az árok közelében levő utcák lakóinak pana­szai is. Ügy emlékeznek, két éve hetekig klórtól és szal­miáktól „illatozott" a környék levegője. A legtöbben a szalámigyárra gyanakodtak: talán onnan engedik be a csa­tornába a bűzös folyadékot. „Ez a csatorna tulajdon­képpen nem is csatorna, ha­nem nyílt árok, amelynek kezelője a Szegedi Vízművek és Fürdők" — mondta dr. Tószegi Leventéné, a vízmű­vek környezetvédelmi osz­tályvezetője. Hozzátette, hogy azóta vizsgálják az árok vizénék összetételét, amikor még itt vezették el a városi szennyvíz egy részét is. A hetvenes években azon­ban megépült a Rókus—Mó­raváros vonalán keresztül­haladó főgyűjtőcsatorna, s azóta a régi nyílt árok már csak a csapadékvíz elvezeté­sére szolgál — legalább is el­viekben. * A vizsgálatok változó ered­ményeket mutatnak. Időn­ként zsír- és ülepedő anya­gok jelentek meg <• vízben., amelynek magas oxigénfo­gyasztása szerves anyagtar­talomra mutat, A lúg- és savtelítettség mérése semle­ges értéket jelölt. A szalámigyár belső csa­tornarendszerét jól építették ki — ezt már Bihari István osztályvezetőtől és munka­társától, Kopasz Géza főelő­adótól tudtam meg a megyei önkormányzat műszaki osz­tályán Minden szennyvíz a tisztítón át jut a zárt csa­tornaba. De a csapadékvizek, valamint a szilárd burkolatú udvari részekről lemosott szennyeződés valóban beke­rülhet az esövizgyújtő árok­ba. A gyár csatornarendszere osztott típusú, ami azt jelen­ti, hogy külön csatornán fo­lyik le a szennyvíz, ós egy másikon a csapadékvíz. Azért tervezték meg így, mert a hirtelen, nagymeny­nyiségben alázúduló esővíz (egy rendszerben a szenny­vízzel) „átmosná" a tisztí­tóberedezésen a nem kívána­tos anyagokat. Az udvari burkolat vize lehet szennyezett, hiszen ott állatokat hajtanak keresztül, amelyek nyomokat hagynak maguk után. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy zápor esetén a városi utcán csor­dogáló lé is erősen szennye­zett. legalább is a zivatar el­ső tíz percében. A szalamigyári állapotokat idén már többször is meg­szemlélték a gyár. a vízmű­vek, a környezetvédők szak­emberei, miután dr. Bartha István, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának tagja kezdeményezte a csatorna­viszonyok kivizsgálását. Az egyeztetések végül eredmény­re vezettek: szeptember 10­én megállapodás született arról, hogy a szalámigyár december 31-i határidővel vállalja egy felülvizsgálati terv elkészítését, 1991. május 31-ig pedig átépíti csatorna­hálózatát úgy, hogy a szeny­nyezett burkolati vizet is a zárt közcsatornába vezetik. Szárazságban, amikor az esógyűjtő vízszintje ala­csony, a meleg idő még se­gíti is a szerves anyagok bomlását. Az átfolyás is las­súbb, és ilyénkor ottreked a víz, amely nem minősül sem eső-, sem szennyvíznek — valahol a kettő között „he­lyezkedik el". A csatorna végül a Holt­Tiszába torkollik, amelynek szennyezettsége jóval na­gyobb a szentmihályteleki bekötőút fölötti szakaszon. Ennek azonban többféle oka is lehet. Ha csak a „hattya­si csatorna" néven közis­mert esövízgyűjtónél mara­dunk. azt sem szabad fi­gyelmen kivül hagyni, hogy — tekintettel . korábbi szennyvízszállitó szerepére — valószínűleg vannak más bekötött csatornák is, ame­lyek (ha még működnek) ugyancsak szennyezhetik az árkot. * Lehetséges, hogy a kör­nyék lakóinak is van némi szerepük: itt még nem épült ki a csatornarendszer, a szikkasztó térfogata kicsi, kitisztíttatni pedig drága. Mi marad? Túlfolyót építeni a szikkasztóaknába, és a fölösleg mehet az esóvizgyü]­tőbe. A régi csatorna egyéb­ként is elhanyagolt. Sokan szemetesgödörnek használ­ják, az autógumitól az ágy­betétig minden hulladék megtalálható benne. Időn­ként persze takarítják, de a b^öntött szerves anyagok bomlanak, s így a csatorna lassanként kanálissá alakul át. Az is megtörténhet, hogy a Holt-Tisza „visszaduzzad", vagyis visszafelé folyik. s mivel az is szennyezett, to­vább növeli a bajt. Sokan a temető mellé épített, a rókus-móravárosi szennyvízcsatornából ide­csatlakozó osztómű szere­pét sem tartják üdvösnek. Ennek az a feladata, hogy nagy záporok idején meg­akadályozza a főgyűjtőcsa­torna „szétrobbanását". Az ebből fólbuggyanó szennyvíz már annyira felhígult az esővízzel, hogy nem jelent közegészségügyi problémát. A csatornára az esővíz le­vezetése miatt szükség van. Májusra a szalámigyár ügye is elrendeződik, de a szak­emberek szerint valószínű, hogy az esővízgyűjtőből ké­sőbb is jönnek majd fur­csa szagok. A szennyezés csökkentéséhez a többi be­kötést is meg kell szüntet­ni. Nyilas Péler

Next

/
Thumbnails
Contents