Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-06 / 282. szám

2 * Műsorok 1990. november 6., kedd Tilalomfeloldás = anarchia? Időzített bomba Ezúttal nem terroristákra kell gondolnunk. A robba­násra kész szerkezet időzítőberendezése ugyan ketyeg, s a detonáció időpontja előre ismert. De most nem valódi bombáról'van szó, hanem az építési törvény január l-jén életbe lépő módosításáról. // Gázpalackkóros disznók rt Rádiótelex Egyelőre még az önkor­mányzati hivatalok fiókjai­ban lapul az 1990. évi XII. törvény, amelyet az építé­szek egyszerűen a „22-es csapdájának" neveznek. Szakmai pontatlanságokkal tűzdelt, fogalomértelmezési zavarokkal megtöltött, hiá­nyosságokkal díszített az építési törvény módosításá­nak tálalása. Tilalmakról, korlátozások­ról, és kártalanításokról ren­delkezik — de olyan módon, hogy közben lehetetlenné te­szi a tervszerű területren­dezést. Az egyik leglényegesebb, sok bizonytalanságot magá­ba rejtő po'rttja a törvény­módosításnak: az építési ti­lalom értelmezése. Mást ért ezalatt a polgár, aki az egy­szerű szabályozást is tilalom­nak érzi. De ennél is na­gyobb baj, hogy a törvény megfogalmazása is ködös. A Csongrád Megyei Ter­vező Vállalat már elkészítet­te Hódmezővásárhely, Csongrád, Kistelek és Móra­halom, valamint a községek többségének rendezési ter­vét. Utóbbiak számára fel­ajánlották, hogy vezetőikkel megbeszélik a már kész tele­pülésrendezési tervek leg­kritikusabb pontjait. Amint Szemerey Márta, a Csomiterv településtervezési osztályának vezetője el­mondta; így talán elkerülhe­tők a közeljövőben nagy va­lószínűséggel jelentkező peres ügyek ... A két hónap múlva életbe lépő törvénymódosítás ugyanis effajta veszélyeket is magában rejt. Például a telekalakítási tilalom (és az így érintett tulajdonos) ese­tében ugyanis vitatható, jár-e kártérítés. Az értelme­zés zavarosságára jellemző, hogy az építész szakma meg­kísérelte legalább a maga sámára világossá tenni a te­lekalakítási, illetve az építési tilalom fogalmát, ám még itt is vannak viták. A nagyobb gondok a váro­sokban várhatók — a köz­ségekben általában kevés építési tilalom szükséges, így azokról rendelkezni vi-' szonylag egyszerű lesz. Az alapvető hiba a Damoklesz kardként fenyegető törvény­módosítással az, hogy elsie­tetten és pontatlanul szakad az önkormányzatok nyaká­ba, amelyek főként pénzügyi szempontból fölkészületle­nek a törvény fogadására. Ebből — legrosszabb eset­ben — akár az is következ­het, hogy a tilalmak részle­ges vagy teljes föloldására kényszerülnek, s akkor (leg­alábbis építészeti szempont­ból) az anarchia ideje követ­kezik. Beépítik a helység legjobb területeit — és való­színűleg nem feltétlenül olyan funkciókkal rendelke­ző épületekkel, amelyekre a településnek szüksége vol­na. így viszont képtelenség lesz tervszerűen irányítani egy település arculatának alakulását. A Csomiterv elképzelése az, hogy — helységenként, a jellemző egyéni sajátosságo­kat figyelembe véve — az önkormányzati vezetőkkel együttműködve segítséget nyújt a szabályozás értelme­zésében és a településrende­zési tervek ki-', illetve átdol­gozásában. Csongrád, Hód­mezővásárhely és Kistelek deregulációs javaslatai ha­marosan az új önkormány­zatok elé kerülnek, ahol dönthetnek azok esetleges módosításáról is. A rendelkezésre álló idő már így is nagyon kevés, még akkor is, ha szinte min­den területrendezéssel fog­lalkozó szakember ezen dol­gozik. Közben minden lehet­séges fórumon (minisztéri­um, Főépítészi Kollégium, Urbanisztikai Társaság) til­takoznak a bevezetés előtt álló törvény ellen, s annak fölfüggesztését, vagy hatá­lyon kívül helyezését köve­telik. A törvény szükségességét nem vitatják, céljait helyes­lik. De feltétlenül indokolt­nak tartják, hogy az önkor­mányzatok megfelelő fölké­szülési időt kapjanak a tör­vény életbe lépéséig. A Cso­miterv addig is várja a terü­letrendezésért felelős helyi szakemberek érdeklődését. Ny. p. Szentesen, a Petőfi utca 16-ban lakó, 37 éves Kovács Ferenc törvénytelen életűt­ját nehéz lenne röviden ösz­szefoglalni. Különösebben nagy dolgot nem követett el, ami törvénybe ütköző lett volna, ám így is rend­szeres vendége volt az utób­bi években a bíróságoknak, börtönöknek. Sikkasztás, csa­lás, s a négy gyerme­ke után fizetendő tartásdíj elmulasztása miatt ítélték el többször is. Legutóbbi büntetéséből alig szabadult, amikor újból szembekerült a törvénnyel. Élettársa anyjának az élet­társa ittasan érkezett haza egy ízben a négy ember kö­zös lakásába, s vitába keve­redett a „lakótársakkal". Ko­vács rövid úton akarta el­intézni az ügyet: orrba vág­ta a „sógort", élettársa pe­dig piszkavassal támogatta az akciót. Az eredmény: nyolc napon túl gyógyuló orrcsonttörés és repesztett sérülések. Az élettárs ellen a közkegyelem folytán meg­szüntették az eljárást, Ko­vács viszont a büntetésre várt. (Megjegyzendő — meg­nyugtatásul —, hogy a har­ci eszközként használt pisz­kavasat a bíróság lefoglalta.) Szóval, amíg az ítéletre várt Kovács, addig sem töl­tötte tétlenül az idejét. Rendszeres időközönként fölkereste egy-egy ismerő­sét, azzal, hogy adjon köl­csön egy gázpalackot, mert hirtelen le kellett vágni a disznóját, s nem tudja meg­pörkölni, mert a saját pa­lackja kifogyott. Különös kórban (talán „gázpalack­kórban") .szenvedhettek Ko­vács disznai — ha lettek volna —, mert pár hét kü­lönbséggel sorra hirtelen ha­lált haltak. Megjegyzendő, a férfi amúgy hússal is túlon­túl ellátott ember lett vol­na, ha tényleg ennyi disz­nója van, mert összesen ti­zenkét alkalommal dobta be ezt a trükköt. A valóság azonban más volt. Kovács pénzzavarban volt, s a kölcsönkért gáz­palackokat mindjárt pénzzé is tette. Jóllehet ismerősei­nek minden alkalommal azt mondta: egy-két napon be­lül visszahozza a palackot, az egy-két nap még ma is tart, merthogy a gazdák so­ha nem kapták vissza akko­ri áron 3 ezer 200 forintot érő tulajdonukat. A tárgyaláson a csalás té­nyét a vádlott nem vitatta, tagadta viszont a föntebb említett férfi (élettársa any­jának élettársa) bántalmazá­sában játszott aktív szerepét. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító körül­ményként vette figyelembe, hogy Kovács büntetőeljárás hatálya alatt követte el tet­tét, továbbá, hogy nem csu­pán többszörös, de különös visszaeső. A Szentes Városi Bíróság Kovács Fererícet társtettes­ségben elkövetett súlyos tes­ti sértés, valamint tizenkét rendbeli csalás bűntette miatt egy év négy hónap börtönre ítélte, s két évre eltiltotta a közügyektől. A Csongrád Megyei Bíró­ság az ítéletet helybenhagy­ta, így az jogerős. Balogh Tamás Akció! Kedvezményes halvásár a Szent István tórl piacon. November 7-dlkótől minden szerdán. Kedvezményes ár: ponty 93 Ft/kg, busa 35 Ft/kg. Keresse a Szegedi ÁG mozgó halárusát) Értékesítés: 8—12 óráig ÉHSÉGSZTRÁJK, TÁRGYALÁSOK. AZ orosz ajkúak lakta moldvai Dubosszari városban hétfőn több tucat ase­sízony kezdett éhségsztrájkot a múlt pénteki véres össze­tűzés felelőseinek megbüntetését követelve. Dubosszaribart pénteken a rendőrök brutálisan rátámadtak a helyi la­kosokból szerveződött önkéntesekre, akik az ellenük fel­vonuló moldován (román) erőkkel szemben kívánták meg­védeni városukat. Az összecsapásnak, hivatalos közlés sze­rint, hat halálos áldozata és több tucat sebesültje volt. A moldvai parlament által kiküldött egyeztetőbizottság hét­főn Tyiraszpolban megkezdte a tárgyalásokat a Dnyeszter menti köztársaság képviselőivel. LIFTBEN RAGADT ÁLLAMFŐK. Nem mindennapi kalandban volt részük az alexandriai francia egyetemet megnyitó politikusoknak. A vendéglátó Haszni Mubarak egyiptomi, valamint Francois Mitterrand francia. Abdou Diouf szenegáli és Mobutu Sese Seko zairei elnök az egye. lemnek helyet adó gyapottőzsde húszemeletes épületében a hetedik és nyolcadik emelet között a liftben rekedt. Szem­tanúk szerint a négy politikus a tűzlépcsőn kényszerült elhagyni az épületet. Music box Kísért a kommunizmus? A politika iránt érzékeny rendező, Costa Gavras ez­úttal egy, a magyar múltat érintő amerikai filmmel je­lentkezett. .Szorongva ültem a mozi­ban. Ahogy László Miska, csendőrmúltú nyilas rém­tettei kibontakoztak a tár­gyaláson a tanúvallomások és a bizonyítékok segítsé­gével 40 esztendő távolából, úgy körvonalazódott egy kép Magyarországról. A hajdani zsandár (Ár­min Küller-Stahl) minden humánus, érző embert iszonytató tetteit töredezve, el-elcsukló hangon számlál­ják elő a szörnyűségeket szenvedőként átélt szeren­csétlenek. A tettek < László Miskára kiáltanak, és a te­remben mégsem hisznek ne­kik. Az apját védő ügyvéd­nő elszánt küzdelme azon­ban korántsem lett volna elegendő ehhez az ered­ményhez. A varázsszó, a vé­delem kulcsgondolata, a hangulatkeltés eszköze azaz utalás volt, amely a „kom­munista Magyarország" int­rikájaként állította be az összes vádat, egy tisztes, idős magyar bevándorló el­len. A KGB-s — AVÖ-s ha­misbizonyítek-gyártás, a pártállami mechanikus hazu­dozás, a megfélemlített ta­núk ködösítése olyan topo­szok — úgy tűnik — az amerikai közgondolkodás­ban, amelyek erősebbek, mint a tények. Ezt használ­ja ki Anni (Jessica Lange), aki hisz — mert hinni akar — apja ártatlanságában. Nem az 50-es években já­runk! Igaz, a film készí­tésének időszakában még nem demokratizáló nemze­tünk nyitási kísérleteitől harsog a légüres tér, de mégsem mindegy, hogy a 80­as évek második fele a sö­tét sztálini kommunizmust sugallta-e, vagy egy olyan ország légkörét, amelyben élni lehet. Ügy tűnik, az előbbit. Van tehát leküzdendő fel­adat. Nemzeti közelmúltunk olyan hiteltelenné tett vol­na rrynket, hogy nem va­gyunk kompetens tanúkegy tömeggyilkos hóhér ellen? Ez ahhoz hasonló csapás egy nemzet életében, mint egy egyénében az, hogy meg­tudja: apja háborús bűnös. A magyarországi snittek — a gyöhyörű Lánchíd ellen­téte a szoba-konyhával, az állami Volgával — ..nem oszlatják a rólunk alkotott képet. És az utolsó tanú szavahihetetlensége eldönti a pert. A film lényege: Anni küz­delme, felismerése és dön­tése. Innen a zálogházba tett zenedoboz címadó fontossá­ga — de ez legyen a film titka. Nagy kár, és elgondolkod­tató, hogy engem és gon­dolom, sok nézőt a „ma­gyar", mint tanú szavahihe­tősége, hitelessége érdekel. Kránicz Sándor Halló, bejelentő...? A rendszerváltás befejeződött az országos politikában, Budapesten, a vidék nagyvárosaiban, s a falvakban, a legap róbbakban is. A kistelepülések megválasz­tott polgármestereivel telefonon beszélgettünk első élményeikről, az új feladatokról. CSANADPALOTA — SPAK IMRE — Hogyan teltek az első napok, hetek a polgármesteri hivatalban? — Köszönöm, nem unatkozom. Az SZDSZ támogatásával. függetlenként pályáztam meg a polgármesteri széket Korábban az államigazgatástól teljesen idegen területen dolgoztam: pedagógus voltam — s vagyak is, ugyanis még tanítok. Tisztségemet tár­sadalmi megbízatásban töltöm be Decem­berben nyugdíjba megyek, s attól kezdve minden figyelmemet az önkormányzat problémáira, a falu gondjaira összpontosít­hatom. Rövid ideje foglalkozom hivatássze­rűen ezekkel a dolgokkal, de bátran mond­hatom. már kezdem megtanulni. — Mivel volt kénytelen először szembe­nézni? — Szerencsésen megoldódott az idősek közétkeztetése. Régebben a gamesz bizto­sított számukra ebédet de most hogy a falu központjában a Fényes vendéglő az áfésztől egy magánvállalkozó kezébe került 6 is besegít, sőt igyekszik: elcsábítani on­nan a kuncsaftokat: minden ötvenedik elő. fizető — e pillanatban két ilyen ember van — ingyen kapja az ebédet — Üj arcok veszik körül, a volt szak­igazgatás dolgozói, önt nem kötik a régi ismeretségek, mint az egykori tanácselnö­köket. Szándékozik-e élni elbocsátási jogá­val. milyen jövő vár az apparátusra? — Nézze, a szakemberekre szükség van, a polgármesteri hivatal működéséhez az ő szakértelmük elengedhetetlen. Nem elbocsá­tások lesznek, hanem átszervezés. Bizonyos változások, persze, nem kerülhetők el. Két dolgozótól váltunk meg eddig: az egyiknek lejárt a szerződése, a másik nem pályázta meg állását. Az elszakadó Kövegy község is bizonyára elviszi adminisztrációnk egy részét — Az utcán ácsorgónak, a külső szemlé­lőnek milyen a helyi rendszerváltás? — Megrendeltük a címert, a kéthetes tor. túra után már van saját bélyegzője is az ön kormányzat nak. — Hol a legsürgősebb a cselekvés? — Mihamarabb csatoniázni kellene, s útjainkat szilárd burkolattal ellátni, mert még sok közöttük a földes út Szeretnénk folyamatosan szépíteni, csinosítgatni a fa­lut — Megáll a helyi önkormányzat a maga lábán? — Van egy téeszünk. játékgyárunk ós ruhagyárunk, amolyan kihelyezett „tagoza­tok" csak. szegedi központtal. Szűk gazda­sági alap, jó lenne bővíteni. Sokan tarta­nak errefelé teheneket s a tej nem' fogy. Talán sikerül egy tejfeldolgozót telepíteni Csanádpalotára. Alacsonyak a Zöldért fel­vásárlási árai. A zöldség- és hagymater, melók portékájának is új utakat célszerű keresni. Azt szeretnénk, ha gyarapodna a falu, s vele az itt élő emberek is. KIRÁLYHEGYES — BAKAI ISTVANNÉ — Jó érzés polgármesternek lenni? — Teljesen más, mint tanácselnöknek. Ugyanis az voltam. Makón élek, a munka­helyem van itt Királyhegyesen, e csupán 830 lelket számláló kisközségben. — Milyen sors vár az apparátusra? — A falu kicsi, az. apparátus is. Mind­össze hatan dolgoznak a polgármesteri hi­vatalban. Egyelőre semmi konkrétumot nem tudok mondani. Meg kell határoznunk a feladatokat és újra kell gondolnunk a hatásköröket Ami biztosi: pályázatot írtunk ki a jegyzői állás betöltésére. — Melyek a változás első. szemmel lát­ható jegyei? — Van pecsétünk, s a bejáratnál fenn van az új címer, ha ezekre gondol — Az első meleg heűyzet? — A hét végi blokád. Makóról telefonon tartottam a kapcsolatot munkatársaimmal, s folyamatosan konzultáltunk a problé­mákról. Szerencsére, nem volt pánik, nem voltak ellátási zavarok, noha a bevezető uta. kat itt is lezárták. ­— A legfontosabb teendők? — A telefonhelyzeten sürgősen változtat­ni kell. A falu csupán 8-tól 16 óráig hív­ható, a lakosság többségében mezőgazdasá­gi dolgozó, csak jóval később érnek mun­kájuk végére, s este már csak a süket ké­szüléket csodálhatja és bámulhatja az az egy-két ember, akinek van. Ismerősöktől, rokonoktól távol levő. máshol tanuló gye­rekeinktől teljesen el vagyunk szakítva. NAGYLAK — BERTÓK SÁNDOR — Első benyomásairól kérdezem, hogyan érzi magát a polgármesteri székben? — Ugyanúgy, mint eddig. Tudniillik, én voltam a tanácselnök is. A helyhatósági vá. lasztásokan független jelöltként indultam, s most, győztesen, ugyanabban a székben ülök. mint korábban. — ön és apparátusa között tehát régi a kapcsolat, bizonyára megvan a közös hang, kialakult munkastílussal Mégis, megválto­zott-e a viszonya a tanácsi dolgozókhoz, kiván-e új csapatot felállítani? — Egyáltalán nem. Tulajdonképpen sze­rencsém van, munkatársaim gyakorlott, kivétel nélkül szakképzett emberek. — Vagyis nem változott semmi? — Dehogynem. A volt tanácsházán már ott aa új állami címer, s a hivatali név­táblákat is lecseréltük már. De ezek csak külsőségek. Ami a lényeg: szabaddá lett a gúzsba kötött kéz. Eddig csak papoltunk a demokráciáról, most élnünk kell vele. Meg­szűnt a felsőbbség: a megye, a felesleges, minden apróságot odaföntről szabályozó rendelkezések hatályon kívül vannak már. Itt és most mi döntünk önmagunk sorsáról. — Első intézkedései közül mit emelne ki, beszámolhat-e az önkormányzat valamilyen eredményről? — Igen. A helyi szociálpolitikában történt előrelépés. Olcsóbbá tudtuk tenni a nyug­dijas-kozéíkeztetést: ügyes átszervezés után 44 forint helyett már csupán 30 forintba kerül az ebédjük Komoly lehetőségünk van arra, hogy á napközi otthon térítési díját is csökkenteni tudjuk, az új rendszer alapja a család egy főre jutó jövedelme, lesz. Erről és mág sok mindenről a jövő héten tárgyal a képviselő-testület. Szeret­nénk kihasználni például azt a tényt, hogy határátkelő hely vagyunk. A 43-as út men­tén üzlethelyiségek, eladóhelvek bérbe adá­sával ió lenne egy új jövedelemforrást biz­tosítani az önkormányzat számára. — A hét végi blokádnak volt-e valami­lyen érdekes mozzanata Nagylakon? — Az útlezárások rövid ideig tartottak, s komoly gondot nem okoztak Egy angol vö­röskeresztes kocsi rekedt a faluban, de si­került szabaddá tenni az útját Szegedig. Ott viszont valószínűleg végleg elakadt. ódor József

Next

/
Thumbnails
Contents