Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-23 / 297. szám

1990. november 23., péntek Sport és visszhang 7 Kapitány vándorbottal, álruha nélkül Ma 17.30-kor: Secotex—BHG NB l-es női mérkőzés Csak úgy, minden fonto­sabb eseményen kívül vi­déken, ritkán találkozhatunk szövetségi kapitánnyal. Ép­pen ezért volt meglepő, hogy a Secotex Szegedi Textilmü­vek SE szerdai — a román juniorválogatott ellen vívott — barátságos nemzetközi mérkőzésén Laurencz Lász­ló, a női kézilabda-váloga­tott szövetségi kapitánya is megjelent. Mi járatban? ' — tettem fel az első kérdést. — Elhatároztam, hogy a női kézilabda NB I. 14 részt­vevőjét meglátogatom. Egy­egy csapatnál 2-3 napot töl­tök. Megnézem az edzése­ket, a játékosokat, s ' nem utolsósorban a kapcsolatte­remtés szándékát sem hall­gathatom el. A Secotex a 8. csapat, amelyhez ellátoga­tok. £ Eddig mik a tapaszta­latok? — Először a budapesti égyüttesekhez mentem. Hogy Szegedre most érkeztem, az sem véletlen. Egyrészt, mert megtudtam, a román junior válogatott ittlétét, s mi egy évtizedes távolmaradás után végre részt veszünk a ju­nior világbajnokságon, így legalább feltérképezhetem az egyik résztvevő játékerejét. Másodsorban pedig pénte­ken, a forduló rangadójára kerül sor az újszegedi Sport­csarnokban. A vendég BHG-ban és a hazaiaknál összesen nyolc válogatott formáját, teljesítményét te­kinthetem meg. Hogy a kér­désére is választ adjak: elég vegyes kép alakult ki ben­nem a látottak alapján. A csapatok háza táján szinte közös vonás nincs is. Sokat gondolkodtam ezen, s ta­lán. nem is rossz ez. Az azonbán elfogadhatatlan, hogy mindegyik csapat a bioritmus tekintetében a legrosszabb órákban tartja a délelőtti és a délutáni ed­zéseit. Tudom, Szegeden például kényszerhelyzetben vannak, de ez nem mond­ható el a többi csapatról. £ A közelmúltban igen­csak felkavarta kije­lentésével a sportági szakszövetség állóvizét. Komolyan gondolta, hogy ha nem tisztázzák a Keksz-kupán kiala­kult helyzetért a fele­lősséget, lemond? — A legkomolyabban. A szövetségben dolgozóknak fel kell ébredniy már más módszerekkel kell és . lehet irányítani, dolgozni. Szeren­csére az elnök mellettem állt. Egyébként szent' a bé­ke. Mindenki teszi a dol­gát. A közelmúltban két rangos tornán is bizo­nyítaniuk kellett a sze­gedi válogatottaknak, hogy méltán viselik a címeres mezt. Mennyi­re volt elégedett ve­lük? — Előrebocsátom, a sze­gediek nem okoztak csaló­dást. Hang Györgyi várako­záson felül teljesített. ' Ép­pen ezért nem védett a Renault Kupán. Másokat is ki akartam próbálni. Ezek­után kijelenthetem, ő van a legjobb formában. Szabó Melinda bebizonyította, ott a helye a legjobbak között. Tőle azonban a jövőben ki­egyensúlyozottabb teljesít­ményt várok. Gát Klári kü­lönösen a védekezésben je­leskedett, de a. támadójáté­ka sem rossz. Utasi Ágotá­nak van a. legnehezebb hely­zete, a jobbszélsö posztért van a legnagyobb tüleke­dés. A két tornán keveseb­bet szerepelt, mert a deb­receni Szilágyinak adtam elsősorban bizonyítási lehe­tőséget. Nálam ugyanis nem számít, hogy 1-2 évvel ez élőtt hogyan játszott... Süli József Az Ezüstgerely pályázat díjai Huszonhét évvel ezelőtt írta ki először-az akkori or­szágos sportföhatóság, a Ma­gyar Testnevelési és Sport­tanács elnöksége a Sport a művészetben Ezüstgerely­pályázatot. Az azóta eltelt, idő is bizonyította, hogy a sport a kultúra szerves ré­sze, valamint azt, hogy ezen a téren is születhetnek re­mekművek. Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a Sportmúzeum­ban összegyúlt pályázókat és újságírókat Pálmai Jó­zsef, az OTSH elnökhelyet­tese, az idei Ezüstgerely-pá­lyázat díjkiosztó ünnepsé­gén. Ebben az esztendőben a megszokottnál kevesebben adták be alkotásukat, de — elsősorban a szobrászokra és a fotósokra gondolva — a színvonal idén is magas volt. Az idei Ezüstgerely pá­lyamunkáit a Sportmúzeum­ban (XIV. Dózsá György út 1—3.) tekinthetik meg az ér­deklődők a következő he­tekben. A kiállítás ideje alatt a helyszínen naponta 11 és 15 órakor a helyezett rádióműsorokat is leforgat­ják. Az 1990. évi Ezüstg"e­rely-pályázat díjazottjai. Képzőművészet: Ezüstgerely-díj: Kiss György szobrászművész „Vi­torlások" című bronzérmé­vel, 2. hely* Babos László festőművész: „Vadvízi ha­jósok" (Olajfestmény), To­por András festőművész: „Készülődés" (olajtefnpera). 3. hely: Kaubek Péterszob­rászművész: „Lovas", Her­nády Paula grafikus: Jol­iing I. I. II. II. (grafika). Iparművészet: Ezüstgerely-díj: Zsoffaj Róbert iparművész 2. fedett­pályás atlétikai vb-arculat című érmeivel és nyomtat­ványaival. Ebben a kategóriában több dijat nem adtak ki. Sportfotó: Ezüstgerely-dij: Németh Ferenc (MTI): „Dráma a. súlyemelőversenyen", .2 hely: Hohéczy Barnabás (MTI): „Együttés találat", 3. hely: Kristóf Lajos: „Pon­tos célzás". Különdíjat ka­pott Németh Ferenc „Szöuli varázslat", Makó Éva „Na, ugye!" és Kristóf Lajos „Ro­deo" című sorozatáért. Sportirodalom: Ezüstgerely-díj': Földeák Árpád: „Magyar sákktöHé­net", Gyárfás Tamás: „Sport '89" és „Olimpia 1988", 2. hely: dr. Miltényi Márta— Monspart Sarolta: „A futás csodálatos világa". Nagy Sándor: „Versenybringa és társai" 3. hely: Kárpáti Ta­más: „Partik, perek, pofo­nok'üPolgár dosszié 1974— 1989)", Nagy Béla: „Fradi volt, Fradi lesz (Kupakönyv Sátositól Simonig)". Rádióműsorok: Ezüstgerely-díj: Eöldy At­tija: „Ahol mindig van friss virág", 2. hely: Deák Hor­váth Péter—Siklós Erik: „Itt a pénz beszél", 3. hely : Tö­rök László-^Bruckner Gá­bor: „Lehel-legenda". Kü­löndíjat kapott Molnár Dá­niel „Balczó", és Dalnoki Sándor—Lantos Gábor „Pá­lyaszéli riportok a Magyar­ország—Olaszország labda­rúgó-mérkőzésén" című mű­soraiért. Az Ezüstgerely-díjazóftak­nak és a helyezetteknek Pál­mai József nyújtotta át az elismeréseket. Mitől fél az IKV? Teke NB I. Dolgozott az JÉpítők­Totózóknak 47. HÉT NB I. 1. MTK-VM (8.)—Bp. Honvéd (1.) 2. Bp. Volán (16.)—Debrecen (15.) 3. Váci Izzó (2.)—Pécsi MSC (6.) Bundes'iga I. osztály 4. Leverkusen (7.)—E. Frankfurt (4.) 5. Karlsruhe (16.)—Mönchengladbach (12.) 6. VfB Stuttgart (15.)—1. FC KiHn (5.) ltundesliga II. osztály 7. Blau-Wc ss 90 (6.)—Duisburg (1.) 8. Essen (13.)—Sluttgarter Kickers (5.) 9. Darmstadt (9.)—Schalke 04 (2.) Olasz A liga 10. Internazionale (3.)—Napol! (10.) 11. Torino (5.)—Milán (4.) Olasz B liga 12. Modena (20.)—Brcscia (14.) 13. Verona (5.)—Ascoli (6.) + 1 NB I. Békéscsaba (10.)—Ü. Dózs* (13.) 2 1 1 1 x x X l 2 1 1 x 1 1 x X 1 2 2 X x n 'A,Szegedi Építők nőj; te­kecsapata tegnap délután a Zalaegerszegi TE együttesét fogadta a Délép-pályán és fölényes győzelmet aratott. Szegedi Építők—ZTE 7:1 (2594:2268). Női mérkőzés, Délép-pálya. Pontszerzők: Sáfrányné 437, Bödőné 425, Krecsenszki 432. Török 431, Vidácsné 471, ill. Horváthné 408. Ifjúságiak: Sz. Építők— ZTE 3:1 (762:714). Pontszer­zők: Tóth A. 392, ill. Simon­ffy 394. A hét végén Zalaegersze­gen rendezik meg az ifjúsá­gi serdülő tekézők országos páros és egyéni bajnokságát. A szegediek közül a Cson­ka, Lonkai óv. ,i Krecxenszki, Nagyfálusi (ez utóbbi parádi versenyző) duó az ifjúságl­aknál, míg, az ótott, Tóth A. kettős a serdülők versen vé­ben indul — dobogós .. nyekké! A Délmagyarország 1990. október 7-i számában a sze­gedi IKV igazgatójának jó­részt szubjektív elemeket és súlyos szavakat (támadás, félrevezetés stb.) tartalma­zó nyilatkozata jelent meg. Tagságunknak, s a város bérlakásban élő tömegeinek tartozunk azzal, hogy az említettekre visszatérjünk. A Lakásbérlők Szegedi Egyesülete a bérlakásban élők szerveként alakult meg 1989-ben. Az egyesület ve­zetése tevékenységét — dí­jazás nélkül — társadalmi feladatként végzi. A kiadá­sok fedezetét szerény össze­gű tagdíjak fedezik, külső szervektől támogatást nem kapunk. (Szemben más vá­rosokkal, ahol hasonló szer­vezetek rendszeres anyagi segítséget kaptak eddig <s, tanácsoktól, bankoktól stb.). A lakásproblémák váro­sunkat sem kerülték el, saz utóbbi időben sajtó útján többször hangot adtunk véle­ményünknek, vázoltuk el­képzeléseinket. Felelőtlen ígérgetésekbe nem bocsát­koztunk, célunk a kialakult problémák megoldásába való bekapcsolódás. Mint is­meretes, elkészült a kor­mány 3 éves programja, s ez kiemeii a lakáspiac foko­zatos megteremtésének szükségességét. E szerint a lakbéreket fokozatosan, de az inflációt meghaladó mér­tékben kell emelni. Előbbiekkel összefüg­gésben, valamint a lakás­bérlők gondjainak ismereté­ben, nem merészség egy ér­dekvédelmi egyesület részé­ről a bérlakások ügyének előtérbe helyezése. Igaz, az új önkormányzatnak más, lényeges kérdésekben is dönteni kéli, de mi lehet sürgősebb a város gazdálko­dásának oldaláról, mint: egy örökös veszteség­forrás megszüntetése, ill. mérséklése, — 70-80 eZer szegedi pol­gár életszínvonalának kiha­tó kérdés megnyugtató ren­dezésénél. •Nem tudni, hogy a lakás­ügyek megoldását miért rangsorolja az IKV igazgató meg nem nevezett problé­mák mögé. Ez annál is in­kább érthetetlen, mert ko­rábbi nyilatkozatában (Dél­magy. f. évi szept. 20.) az IKV-t versenyhelyzetben is életképesnek ítélte. Igazgató úr sajátos véleménye sze­rint egyesületünk „támad.ist indít" az önkormányzat va­gyona ellen. Ügy látja tehát, hogy súlyosbodott a helyzet, hiszen a taxisok csak ba­kádokat emeltek, a Cáere­pes sori piacosok csak de­monstráltak, de íme a La­kásbérlők Egyesületének írása már támadásnak mi­nősül. Ez pedig már veszé­lyes lehet a bürokráciára, netán a házkezélés jelenlegi rendszerére is. Átgondolta-e igazgató úr, hogy mi is az a féltett va­gyon, amit az új önkor­mányzat örökölni fog? Nos az ingatlanokban élők szá­mára a lakás valóban rend­kívül értékes vagyontárgy, de a tulajdonos részére egy leromlott csődtömeg. Olyan holt tőke, aminek nincs ho­zama, ellenben egy örökös költségforrás. Kétes értékű vagyon az, ami közvetve a nem bérlakásban élőket is terheli Következésképpen a bérlakások eladása az ön­kormányzat helyzetén is könnyíteni fog. Az el nem adható lakások minél na­gyobb részét pedig lakókö­zösségi kezelésbe lehetne adni. Legyen végre gazdája az ingatlanoknak, hogy azok elkerüljék a további pusztu­lást! Igazgató úr sajátos módon a változtatások hasznával kapcsolatban csak egyesüle­tünkre és az IKV-ra gondol. Nem veszi figyelembe a la­kásbérlők tömegeit, pedig ók azok, akik az ésszerű in­tézkedésekből profitálhát­nak. Egyesületünk eddig, sa jövőben is a bérlők helyze­tének javításán munkálko­dik, s ebhől semmiféle gaz­dasági előnye nem szárma­zik. Nagyon sajnáljuk, hogy egyesületünk javaslatának részletesebb ígéretét igaz­gató úr fenyegetésnek mi­nősiti. Természetes, hogy az új önkormányzattól mi is korrekt döntéseket várunk, ugyanakkor részletes javas­lat nélkül valóban — az ön által említett — „jelszó­szerű kinyilatkoztatok" mi­nősítését érdemelnénk ki. Véleményével egy ponton egyet értünk, nevezetesen abban, hogy „1991-ben ne legyen lakbéremelés". Kár, hogy ezt nem támasztja alá konkrét javaslattal. Az IKV ugyanis erőforrások birto­kában ígéretet tehetne a nyilatkozatban foglaltak anyagi hátterének javításá­ra (költségcsökkentés, joob munkaszervezés, a haszon­kulcs mérséklése stb.). Ezzel a szóban levő nyilatkozat súlya meghaladná egyes vá­lasztási plakátok szövegének értékét. Igazgató úr a lakásbérlök félrevezetésének tartja, hogy a Lakásbérlők Egyesülete el tudja érni az IKV-ná] az el­maradt felújítások elvégzé­sét. Nos, ez valóban az IKV ellenállásán is múlik, de azért — remélve, hogy erre az eddigi meglehetősen egy­oldalú jogszabályok válto­zása lehetőséget ad — ilyen vonatkozásban is segíteni akarunk bérlőtársainknak. Végezetül megemlítjük még, hogy igazgató űr aszó­ban forgó újságcikkben a szolgáltatások piaci viszo­nyok között való megjelené­sét 3-4 év utánra várja. Ez ellentmond korábbi nyilat­kozatának, mikor is kijelen­tette, hogy vállalata „már jelenleg is alkalmas piaci viszonyok közötti működés­re" (DM folyó évi szept. 20-i száma). Ez utóhbinak job­ban örülnénk, mert akkor nem kellene hónapokig sür­getni a házkezelőségeket egy-egy javítás szükségessé­ge kapcsán. Nem okozna tartós bosszúságot és káro­sodást a beázó tetőszerke­zet, a korhadó ablakráma stb. Persze a szolgáltatás­nak vannak írott és íratlan szabályai, előzetes, időpont egyeztetés a bejelentővel, szakszerű munkavégzés, számla, garancia stb. E fel­tételek betartása és a meg­felelő árképzés lesz a jövő­ben az igazi szolgáltatás út­ja. Lakásbérlők Szegedi Egyesületének elnöksége Rendelő az Ortutay utcában A makkosháziak nem éirtik, miért nem nyílik mar meg az új orvosi rendelő, hi­szen igazán szükségük volna rá. nem kelle­ne más körzetbe vándorolniuk. Az épület valóban úgy fest, mintha nem lenne ok a késlekedésre, pedig a berendezés még most is folyik, A Délép az eredetileg tervezett tavaszi műszaki átadási helyett mór most eiKeszúlt a maga munkájúval. A nyitás azonban csak jövő év elejere varhato, hi­szen nincs még itt mindén míiszer. A Betonrengetegben jólesik találkozni az új rendelő vízszintes tagolású, téglából ra­kott épületével, amelyet a Szegedi Tervező Vállalat munkatársa. Csurgó Éva tervezett. fi. t - K-írzászokhatott a garázs­méretű várószobákhoz — itt talan nem 'lesz zsúfoltság: 525 négyzetméter alaoterület biztosíték erre. Két felnőtt- és lét gyermekrendelő, va­lamint nőgyógyászait szakrendelő várja majd az ellátási 'ö'zetben élő. 30-35 ezer ember közui azokat akik gyógykezelésre szorulnak. A rendel" berendezése a legkor­szerűbb lesz a körzeti betegellátásban. Kartonozó, nővérszoba és szociális helyisé­gek tervezéséire is gondoltak. Az építés tavalv kezdődött, ós az önkor­mányzat egészségügyi osztályának vélemé­nye szerint a kivitelező Délép dicséretet ér­demel gondos és lelkiismeretes munkájáért. Berendezéssel együtt 26 millió forintot szántak az új rendelőre — végre, nem a „maradékelv", hanem az igények szerint gazdálkodhattak A pénzromlás ellenére, si­kerűi is ennyiből befejezni a hátralevő munkákat Reméljük, a lakosság i$ segít megőrizni az új rendelőt ilyen szépnek, amilyen most. (Nagy László felvétele.) Ny. P.

Next

/
Thumbnails
Contents