Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-23 / 297. szám

8 Panoráma 1990. november 23., péntek Múlt a mában Ha Burgenland szőlőkkel, gabonaföldekkel tarkított tájaira érkezünk, az az első benyomásunk, hogy ősi, osztrák-német földön járunk. Am hamarosan lépten-nyomon olyan emlékekre bukkanunk, amelyek arról tanúskodnak, hogy ez a vidék évszázadokon át, a 400 éves „kényszerházasság" idején is, egészen az 1920-as, St. Germam-i szerződésig, a magyar „nyugati végekhez" tartozott. Itt — többek között — nem csupán a közismert kismartoni Esterházy-palotára. vagy a nagymartom Fraknó várára gondolok... Még a legkisebb burgenlandi településen is megmaradt a régi magyar elnevezés. Igaz, hogy ezt ma már főleg csak a helytörténeti múzeumokban. régi adomány levelekből, vagy az ezredforduló körüli képeslapokról tudhatjuk meg. Példa, ként említhetném az 500 lakosú Petőházát (Pöt'telsdorfot). Ha főutcáján, gondosan ápolt házai között sétálunk, három méter magas emlékművet találunk. Magyar nyelvű felirata: „A meggyilkolt Erzsébet királynőnk emlékére. 1898." A közelben találjuk meg a helytörténeti múzeumot is. ahol a sok érdekesség mellett egy meghívóra lettem figyelmes. Rajta a helyi dalegylet — magyarul és németül — tudatja (1913-ban!), hogy alakulásának 50. évfordulóját készül megünnepelni! És — dsak a magyar változaton — áll mottóként a szöveg: „Edes hazám, édes dalunk, érted élünk, érted halunk!"... Vajon hová lettek a dalosok, utódaik és édes anyanyelvünk? Talán részben, válasz lehetne az. a nagymartom (Mattersburg) emléktábla, amelyen a két világháborúban elesettek névsorában oly gyakori a Mészáros. Kulcsár. Vértesi. Németh ós Pintér családnév ... Egyházi tisztségviselő Burgenlandban Petőfalvi sétámon egy szép barokk kápolnára bukkantam. Gondoltam, hogy hátha ez is „megér egy misét", amit Julius Dirnbeck tisztelendő úr szokott celebrálni. Betértem hát, éfc a szószékről Dirnbeck úr rokonszenvesen, frázisok nélkül szállt síkra az emberi jogokért egy éppen időszerű munkásünnep alkalmából. Szokat, lan volt visz-ont, hogy a végén a végrehajtó* is kilátásba helyezte annak a híyönek, aki nemtörődömségből elmulasztja az egyházi adó befizetését. Ez alól csak úgy lehet mentesülni, ha áz illető írásos nyilatkozatban jelenti ki, hogy felekezeten kívül óhajt élni... Közben hírül vettem, hogy a tisztelendő úr magyarul is tud. Ezért is örültem egy kis beszélgetésre szóló meghívásnak. — Negyvenkilenc éves vagyok. Egvik nagyanyám felsőőri magyar asszony volt — kezdi bemutatkozását, felfedvén a perfekt magyar tudás foirását is . . . — Hatvannégy fcs, katolikus l'ióinternátusnak vagyok az igazgatója. A főleg burgenlandi tanulóink innen járnak a nyolcosztályos gimnáziumba. Mindent megtetszünk. hogy szüleiktől távol is katolikus, családias légkört teremtsünk számukra. Az érettségi után fiaink mehetnek orvosnak, mérnöknek, tanárnak, és természetesen egyházi pályára is. Egyébként az új leendő első osztályosok között egy budapesti ikerpár is, felvételre jelentkezett. — Milyennek látja az állam es egyház, valamint az egyházak közötti kapcsolatokat? — A vallási tolerancia a jel lemző. La kórságunknak csupán alig több mint 10 százaléka nem katolikus. A vegyes házasságokban azonban ma is mindennaposak a viták, hogy például kinek a templomában legyen az esküvő, a keresztelő, vagy a vallásoktatás. Az. utóbbi egyébként kötelező tantárgy minden iskola alsó tagozatán. — Hogyan ítéli meg a magyarok és más közép-európai nemzetek jelenlegi sorskérdéseit? — tettem fel az utolsó kérdést. — Kreisky, volt osztrák ikíncellár szociáldemokrata pártvezér szavai jutnak észtembe: „Kár, hogy az I. világháború után olyan könyörtelenül feldarabolták a dunai monarchiát..." II. János Pál pápa is egy közép-európai ház felépítésének szükségességéről beszélt 1983-as bécsi látogatásakor. Ügy kellene együttműködnie Közép-Európa népeinek a tolerancia és demokrácia elvei alapján — mint egy jól összehangolt zenekarnak. A lehető legnagyobb önállóságot az egyes népeknek, de emellett hatékony, főleg gazdasági együttműködést, az egymási " 1 'w '!.. Osztrák vállalkozók A fűrészgépek zaja ós a fenyőillat gyerekkori emlékeket ébreszt, és a hajdani dorozsmai Eszes-fatelepet juttatja eszembe, amikor Johann Fischer stötterai fűrészüzemébe lépek. A 45 éves tulajdonos — mér nöki képesítéssel — 1974-ben vette át a vezetést apjától. Akkor tizenöten voltak, most 25 embernek adnak kenyeret. — Üzemünkben többek között 17 ácsmester és 3 ipari tanuló dolgozik — tájékoztat Fischer úr. Most éppen hosszú hét végi pihenőn vannak. Nálunk minden második, vagy harmadik péntek is szabad napi Szakmunkásaink átlagbére 12 ezer, ipari tanulóink havi ösztöndíja havi 3 ezer söhilling körül mozog. A kollektív szerződésben előírt fizetés csak kiindulópont Itt ennél mindnyájan jóval többet kapnak. — Hogyan jellemezné a jelenlegi üzleti életet? — Konjunktúrának örvendhetünk, de fennmaradásunk több erőfeszítést igényel, mint akár egy új üzem alapítása. Állandó modernizálásunk költségeit és az emelkedő béreket nem könnyű beépíteni eladási árainkba. Ma kétszer akkora forgalomra ÓB dupla munkára van szüléség, hogy a tíz év. vei ezelőtti nyereségre szert tehessünk... Szeretnénk még egy másik osztrák vállalkozót is bemutatni. N. S. mindössze 20 éves. ós a hegyoldalban, egy lapéi; épületben, 8 ezer hófehér hízópulyka „társaságában" találtami meg... — Mezőgazdasági technikumot végeztem. Ráuntam gazdálkodó édesapám „védőszárnyai" alatt dolgozni, á> saját vállalkozásba kezdtem. Itt van a közelben egy pulykahúskonzervgyár. amelynek termékeit Európaszerte keretiik. A pulykacsibéket messziről szállítják, de a takarmányt a helybeli tápüzemből kapjuk. * „Szerencsés Ausztria, te csak vállalkozz, mások meg csak küszködjenek az inflációval, meg a munkanélküliséggel!" így adaptálnám a mára azt a szállóigét, amely évszázadokon át így volt érvényben: „Boldog Ausztria, te csak házasodj, mások csak hadd háborúzzanak!" ... QJO vadis osztrák mezőgazdaság? Tömör válasz lehet erre a kérdésre Eagésdorf falu példája. Itt 25 évvel ezelőtt 850 lakosból még 90-en kizárólag mezőgazdasági tevékenységből eltek.--Ma már csak heten képesek orré. A többiek mellékfoglalkozásként művelik földi ük tá. Kövéiük tartozik osztrák házigazdám, Heinz Huber In, aki községi alkalmazott, és magyar feleségével együtt szabad idejében gondorca 5 hektárnyi szőlőbirtokát. — Talán hihetetlen, de nálunk még egv 30-40 hektáros gazdaság sem biztonságos, A stabil árakat ég az. állandó piacot csak a szabad társuláson alapuló szövetkezetek: (Genossenschaften) tudják kiharcolni maguknak. En egy bortermelő szövetkezetnek vagyok a tagja és résztulajdonosa. A várható szőlőtermés leadására előre leszerződöm. A zöldség és gyümölcs feldolgozására, értékesítésére alapított szövetkezetnek is szép jövedelme van. De szövetkeznek a gazdálkodóik géppark (Ma.schinenring) létesítésére Is — tájékoztat szállásadóm A szorgalmas burgenlandi gazdálkodóknak egyébként még exportra is jut tejtermékekből. húsból és gabonából. Bár az utóbbi árának 70 százaléka (!) állami dotáció. Ezért támogatja a szövetségi kormány mostanában a „Kisebb köliliég — kevesebb műtrágya — szerényebb termésátlag" jelszavát. Ilyen értelemben nyúit például adókedvezményt az erdősítő gazdáknak. Burgenlandi környezetvédelem F. témáról az Osztrák Szocialista Párt tartományi titkárságán kaptam szakavatott felvilágosítást. — Még a néppárti kormány álatl kezdtek el nálunk atomerőmüvet építeni — móxáli Hans Payer főmunkatárs. — A lakosság tüntetésére és a szocialisták kezdeményezésére népszavazást tartottak. amelyen a többség az atomerőmű üzembe helyezése ellen nyilatkozott. Az üzem azóita is áll... — Mi a véleményük a bős-nagymarosi erőműtervröl? — Szerintem a lakosság Közép-Európában bizalmatlan a politikai kezdeményezésre indított, nagy építkezések iránt — vélekedik Sinnovatz főszerkesztő. — A középméretűre tervezett vízi erőműveknek azonban. mint az atomerőművekkel szembeni alternatívaknak, ma is létjogosultsága van. — Mit javasolna az osztrák példa magyar hasznosítására? — Azt, hogy a sikereinket is alaposan tanulmányozzák, és semmit se utánozzanak szolgai módon — válaszol velős rövidséggé! Sinnovatz úr. Indoklása azonban nem bűvölt el túlságosan. — Tudja, én optimista vagyok a jövőjüket illetően. A derűs és bölcs magyar ugyanis csupán annyit dolgozik, hogy megéljen belőle, míg a balga osztrák iszinte csak azért él, hogy dolgozhassák .. . Patlk István Eltűntek az állványok... ... a Tisza Lajos körúton épülő házsor egyik feléről. A I)élép lendülete töretlen — a korábbi évek (évtizedek) tempójánál jóval gyorsabban haladnak. Az épület is fölhívja magára a figyelmet: már a Dózsa utea felöl szemlélődére is rákiabálnak a halványbarnára árnyalt falból váratlanul előugró, naranesvörös színek (a csomón is kákát keresők szerint még a Nagyáruház építésénél maradt festéket használták el)... Mindenesetre jó, ha körülnézünk otthon a fehérneműsszekrényben, és összekaparjuk azt a .'!„") millió forintot, ami egy itteni lakás megvásárlásához kell. Föltéve, hogy mindenáron itt akarunk lakni... (Somogyi Károlyné felvétele) Ny. P. Vásárhelyi háziipar: bizakodva félnek Bedolgozni és bent dolgozni Senki sincs igazán könnyű helyzetben az országban, rendelésektől. Most úgy áll Talán sose volt, de most különösen nincs. Ha mégis ked- a helyzet, hogy bő egy hóvezőbb állapot jellemezné, igyekezne palástolni. Miért napig van munka. Megprógyűjtene magának irigyeket, netán üzletrontókat? Igaz, bálunk, mint mondtam, barilyenek valóban csak az extraprofittal működöknél tűnné- terkeretben vevőt keresni a nek fel. Ez viszont csak ábránd. Többségben az a kérdés szovjet piacon, s ezzel egya munkahelyeken, hogy félve bizakodjanak-e. vagy in- időben más. a korábbinál kább a félelem az erösebb? Nehéz eldönteni, a Vásárhelyi finomabb alapanyagú, tetNépművcszeti és Háziipari Szövetkezetben melyik a jel- szetősebb kisszériás termélemzöbb. kekre teszünk ajánlatot. Ilyen mintakollekciót juttat,, . . . . , ' . '„. , , , , . tunk el a külkereskedőkkel - Nem tagadjuk, súlyos dollarkereskedelem előszele- felkutatása érdeképroblémáink vannak — kent? be^ mondja TŐthi Lajosné fő- - Félig igaz e/. a néző- J Hány • dolgozót érinthet könyvelő - Ar eves terme- pont .s. Jelenleg azonban fl sikertelen vevőkeresés? lési értekunk 80 százalékát meg a hagyományos keres- _ Amennviben nem tu. nem a szövetkezet nevében kedelem . az ellentételezés d munká't adni a fenyerejlo tevékenység adja. ha- nehezkessege a fő gond. ágazatban, akkor Vénem a haj.partol igencsak Igyekeztünk es .gyekszunk sárhel két tejephelyünket távol eso gépi kötött áruk cserearukat felkutatni, tobb- bp zárnunk. Ebben az valamint ti • konfekcionált kevesebb sikerrel. Ez annyit ben 150_200 dolgozónk termékek. A fennmaradó jelent hogy vannak elkep- maradna munka nélkül, arany, az o&sztermeles egy- zelesek, es lehetseges uzle- Hangsúlyozom még egyszer: otode a vásárhely, h.mzcs, tek korvonalodnak Ami mjnd megteszünk) hogy illetve a kez, kotott aruk. A pedig a termekfejlesztest ez ne köyetkezzen be. Tőkés piac a szorhirnzeses nepmu- igényesebb gépi kotott arut bérmunJról tárgyalunk, kiveszet. darabokra es a nép. es konfekciót . let.: maga- sebb tételekben eséiyünk leíparmuveszeti tanács által sabb sz.nvonalu technolo- y piacon is gépi minősített modelleket is tar- giat es jobb alapanyagot, kötdU drukkal talmazó kötöttáru-féleségek- minőségi fonalat igényelne. ' ' re maradéktalanul biztosi- Erre a szövetkezetnek pénze — A~ esetleges ™darc tott A gondok a már emlí- nincs. A fejlesztési kölcsön nem hozza-e csődhelyzetbe tett gépi kötöttre és a kon- is feltételezi a saját anyagi a népművészéti tevekenysefekcióra vonatkoznak. Erté- eszközöket. scl ., kesítésre igen kevés lehető- — Abba kell tehát hagy- ~ fenyeget; vesze.y ségünk van, mivel a hagyó- niuk gépi kötött áruk és a hagyomanyos vásárhelyi mányos piacunk a Szovjet- konfekcionált termékek népművészetet. Legalábbis _e unió volt. A rubelviszonvla- gyártását? szempontbol nem. A vevötu kereskedelem problémái — Nem tudok erre ebben korunk megvan, es kemény pedig ismertek. a pillanatban egyértelmű árvitakkal ugyan, de sike— Néhány hónap es más választ adni Nincsenek rult kicslt « termelő, aron kereskedelmi elszámolásra igazán jó kilátásaink, s ezt javítanunk, ezaltal valamitérünk at a KGST-f/ir.ne- a dolgozóinknak is elmond- vei többet fizethetünk a berekkel. Értékesítési gondja- tuk. Azoknak, akik e terüle- dojgozo ke/ikotoknek. himifc nem a minőségi hiányon- tért dolgoznak, tehát a mun- zőasszonyoknak. súgókból adódnak inkább, a kaellátottságuk függ a meg- Becsei Péter A világ legnagyobb és legdrágább gyémántja Csaknem 15 millió svájci frankért kel el a képen látható. 101 karátos gyémánt a Sotheby's 1990. november 14-t árverésén. A gyémánt új tulajdonosa egy libanoni származású ékszerész. (Telefotó — MTI Külföldi Ké paaer kesztóség)