Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-22 / 296. szám

2 Röviden 1990. november 22., csütörtök A dal ugyanaz marad (Folytatit az 1. oldalról) tásköröket; a jövőben" a művészeti vezető dönt a bemutatandó darabokról, a szereplőgárdáról, az alkotók, rendezők személyéről és tiszteletdíjáról. 1981. augusztus 31éig pályázat útján meg kell találni az igazgatói székbe alkalmas embert. A Tisza Lajos körúton, az Árpád téren és a Dugonics téren az ideiglenes bizottság egy korábbi határozata megtiltotta az utcai árusítást. A kereskedők beadványokkal fordultak a polgármesterhez. A könyvkereskedők például azt hangsúlyozták, az egyetem környékén szükségesek a könyvárudák. Más árusok arra hivatkoztak, nincs elegendő tőkéjük bódé építéséhez. A minap láthatták a járókelők a közterület-felügyelet rendőrséggel megtámogatott, kétezer forintos büntetőakcióját. A tegnapi ülésen megjelentek a kereskedők és a kisiparosok képviselői is, Elmondták, hogy az Ideiglenes bizottság döntése létükben fenyegeti őket, s a testületet kérték, visszakozzon. Április óta újabb fl-700 vásározói tevékenységre szóló jogosítványt adtak ki (összesen több mint ezret), életterüket viszont radikálisan beszűkítették. Ezzel szemben az ideiglenes bizottság úgy érvelt, az engedély mellé nem ígértek telephelyet. A szakhatóság képviselője kifejtette, a város nem garantálja az utcai árusok megélhetését, csupán a vállalkozás lehetőségét tudja nyújtani. A rövid vita után az ideiglenes bizottság kitartott korábbi határozata — az árusítás tilalma — mellett. Az jntermenedzser Kft. forintalapon működő kaszinó létesítését szervezi Szegeden. Elvi nyilatkozatot várnak, a város nem emel akadályokat tervük útjába. Az ideiglenes bizottság kifejezésre juttatta: nem zárkózik el a további tárgyalisoktól, de semmilyen előzetes kötelezettséget nem vesz magára. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a Schilling Kaszinó Kft. szívesen bérbe venné a Bartók Béla Művelődési Központ első és második emeletét, évi 6 millió forintért. A kft. szerződésajánlatát a képviselő-testület vagyonkezelő és privatizációs bizottsága Budapestre küldte, ahol dr. Török Ferenc — hasonló ügyekben szaktekintély — ügyvéd is véleményezte egyelőre csak szóban: nem tartotta ebben az eredeti formájában alkalmasnak arra, hogy a város aláírja. Közgazdász szakértők bevonásával folytatódik a probléma vizsgálata. Megkezdődött az önkormányzati képviselők javadalmazásának/költségeinek megtérítésével kapcsolatos döntést előkészítő munka. A mai képviselő-testületi ülés (9 órakor kezdődik a városháza dísztermében) minden bizonnyal legnagyobb horderejű eseménye az alpolgármester-választás lesz. Antall József párizsi találkozója Mihail Gorbacsovval Üj kétoldalú megállapodást köt egymással Magyarország ée, a Szovjetunió, A két ország külügyminisztere rövidesen megkezdi a megállapodás előkészítését. Erről született döntés Antall József miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán Párizsban megtartott találkozóján. A Szovjetunió párizsi nagykövetségének rezidenciáján a találkozón jelen volt a két külügyminiszter: Jeszenszky Géza és Eduárd Sevardnadze. Ugyancsak részt. vett a megbeszélésen Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási ál. lamtitkára, illetve Dmitrij Jazov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A találkozó után Antall József a magyar nagykövetségen tájékoztatta a tudósítókat. — Megállapodtunk abban, hogy ú.i kétoldalú megállapodásokat kötünk a Szovjetunióval. Ügy gondoljuk — s most őt is idézem —. hogv új alapokra helyezett szovjet —magyar kapcsolatra van szükség, és helyes, ha ezt jogi formába öntjük. Gorbacsov úr ezzel teljesen egyetértett, javaslatunkat elfogadták, így a két külügyminiszter megbízást is kapott arra, hogy készítsék elő a kétoldalú magyar-szovjet megállapodást. Gorbacsov úr hangsúlyozta: sző sincs arról, hogy a szovjet—magyar kapcso. latot rossznak tekintenék, és minden olyan híresztelés — amely a magyar belpolitikában is felvetődik — arról, hogy mi egyoldalú politikát folytatnánk, nem állia meg a helyét. Mi is fontosnak tartjuk a korrekt szovjet—magyar kapcsolat fenntartását. A tárgyalásokon Gorbacsov úr hangsúlyozta, hogy a kapcsolatainkban jelenleg mutatkozó gazdasági nehézségek a Szovjetunió belső nehézségeiből származnak. Antall József elmondotta: magyar részről felvetették 1956 újraértékelésének kérdését, de egyetértettek abban; hogy a két ország nem kíván történelmi vitát folytatni. A tárgyalásokon szó volt a szovjet csapatok kivonásáról. A hátrahagyott objektumok értékéről, hasznosításáról a tárgyaiárok folytatódnak. Jelenleg nem terveznek újabb találkozót, ebben az évben már nem kerül sor újabb megbeszélésre, ezt a Szovjetunió is így látja szükségesnek. Gorbacsov külön hangsúlyozta: jónak •minősítik a szovjet—magyar kapcsolatokat. Antall József és a magyar küldöttség többi tagja szerdán délután Párizsból hazautazott Budapestre. Tom Lantos Egy mo"kval gomb6c Kolozsvárott Inog Iliescu elnöki széke ? Tom Lantos, az amerikai képviselőház magyar származású tagja adja át szombaton a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány kitüntetéseit Kolozsvárott. Az Egyesült Államokban működő szervezet, amely tizennégy éve fárador.ik a magyar kisebbségek jogainak megvédéséért, ebből az alkalomból, a kolozsvári Magyar Színházban jelenti majd be, hogy nemzetközi gyűjtést indítanak a Bolyai Egyetem újraindításáért. A cél az, hogy az 1959-ben a román Babes Egyetembe beolvasztott intézmény önállpan működő, magyar és angol tannyelvű egyetem legyen, új, korszerű, jól felszerelt épületekben. Az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány ezúttal először adományozott kitüntetését négy személynek ítélték °da a romániai magyarság önvédelmi küzdelmében szerzett érdemeikért. Borbély Emö tanár csaknem öt évet töltött börtönben; jelenleg parlamenti képviselő, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének titkára. Búzás László négyévi börtön után szabadult, ma a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke. Páll Béla különösen súlyos körülmények között, betegen szenvedett hatévi rabságot, nyugdíjasként él Ditrón. A negyedik kitüntetett Szőes Géza, az ismert költő, parlamenti szenátor és az RMDSZ főtitkára. Az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány egyébként hónapokkal ezelőtt kérte Ion Iliescu román államfőt: engedélyózze, hogy az alapítvány képviseletet nyithasson Kolozsvárott. A kérést az Egyesült Államok törvényhozásának 94 tagja is támogatta egy Ion Iliescuhoz intézett levélben, amelyben a romániai emberi jogsértések, a Securitate további tevékenysége ellen tiltakoztak. A levélre sem az alapítvány. sem az amerikai képviselők máig nem kaptak választ. Iliescu elnöki széke legfennebb egy hónapig bírja még a rázkódást — mondják Romániában, akik már jobb szeretnék törött széklábak közt, a földön ülve látni köztársasági elnöküket. Az sem baj, ha akkorát esik, hogy elmegy a kedve pártjának, a Nemzeti Megmentési Frontnak követeit Moszkvába küldeni, hogy Románia képviseletében részt vegyenek a kelet-európai kommunista és szocialista pártok értekezletén — teszik hozzá az ellenzéki lapok. A brassói munkáslázadás harmadik évfordulóját a román kormánypárt amúgy is keserűen fogja emlegetni. Több erdélyi városban tízezres tüntető tömegek, Bukarestben pedig majd százezren a Forradalom téren: az egyébként politikailag semleges tüntetők egységes véleménye szerint Iliescu pártja országlásra alkalmatlan. Árliberalizálás cimén két-háromszorosára emelték az árakat, s a kormány sem a munkaerőpiacot, sem az alapvető élelmiszer- és közhasználati cikkek kereskedelmét nem tudja kézben tartani. Az utóbbi idők kapkodó, dilettáns döntéseinek sorozata odáig fajult, hogy az amúgy is beszerezhetetlen árukat ezután két-háromszor magasabb áron lesz lehetetlen beszerezni. A román polgárok sok mindenen keresztülmentek az utóbbi évtizedekben, megtanultak alkalmazkodni a körülményekhez. Hogy az ellátásban nem változott semmi, még csak-csak elviselik, de a moszkvai gombócot már nehezen nyeli le a közvélemény. Kelet-Európa baloldali pártjainak összejövetele, (Magyarországról részt vett az MSZMP, az MSZP bölcsen nem)"ugyanis azzal dicsekedhetett, hogy bár „csak" megfigyelőként, de jelenlétével megtisztelte egy olyan párt, mely ma is hatalmon van, s ez ugyebár unikum. Kérdés, a megtiszteltetéshez mit szól a román választók majd 75 százaléka, akik annak idején gyanútlanul, Iliescu megnyugtató mosolyától vezettetve a Nemzeti Megmentési Frontra szavaztak. Merthogy a küldetéssel bizonyítva látszik az, amit Iliescu már nem is tagad: pártjának tömegbázisa a volt kommunista rendszer (plusz szekuritáté) ma állásukért aggódó tisztviselőinek népes táborában keresendő. Az elnöki szék rázkódásait csak felerősíti, hogy tulajdonosa akkor küldte követeit Moszkvába, mikor egy máskor és másutt tüntető, ugyancsak nagy létszámú tömeg épp a Szovjetuniótól való távolodást óhajtotta a moldvai köztársaság Romániához csatolása miatt. Iliescu viszont ebben a kérdésben határozott. Nem támogatja az országnövelési törekvéseket, mert bajból elég neki, ami ebben a mostani nagyságú országban van. Baljós előjelek. Egy százezres tüntető tömeg mindig az. Egy hónap múlva pedig december van, sokan úgy mondják, hogy az új forradalom ideje, ami csak Iliescu, s a kormány lemondásával megelőzhető. Ezek után nem is lehet csodálkozni, hogy román újságíróknak adott nyilatkozatában Iliescu visszavonta ama szándékát, hogy Göncz Árpáddal találkozzék, pedig pár hónapja még igencsak erőltette a találkozást. Taktikai húzás? Stratégia? Azt hiszem, ezúttal nem erről van szó, hanem arról, hogy az a bizonyos szék valóban inog P&nek József A fuvarozók közúti blokádjának hatásairól, az erről született elemzésekről már sokat írtunk. Viszont: hogy milyen hatással voltak az események a több szempontból is kulcsszerepet játszó párt, az MDF, s ezen belül a parlamenti frakció belső életere? Többek között erről beszélgettünk Grezsa Ferenc hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselővel. — Mér október elején elhatároztuk, hogy átszervezzük a képviselőcsoportot. Az erre készített program végrehajtását éppen akkor kezdtük volna, amikor a ta*is blokád elkezdődött, kialakult. Ügyhogy az átszervezésnek nem a blokád volt az oka, hanem épp amiatt tolódott el egy-két héttel. — Az átszervezés korábbi elhatározását mi indokolta? — Két dolog. Az egyik, hogy a parlamenti munkában, de a politikai munkában is kezdők voltunk. Fél év azonban már eltelt megválasztásunk óta, s ez mar elég tapasztalatot nyújtott az újraszerveződésünkhöz. A másik ok pedig, hogy miután végig kritikusan szemléltük nem csupán a magyar politikai életet, hanem saját munkánkat is, éreztük, változtatnunk kell annak érdekében, hogy a súlyosbodó problémákkal megfelelően szembe tudjunk nézni. Májusban az ismertebb emberek kaptak vezető szerepet, de igazából ez a vezetőség nem is működött. — A mostani váltás után személyre szabottabbak a feladatok? — Az egyik hétvégi frakcióülésen először is meghatároztuk azokat a feladatokat, melyeket egy képviselőcsoportnak el kell látnia. Több száz ilyen feladatot ír Szegedi orvos az MDF elnökségében „Diadalmasabb képviselői munkára számítottam - de senki nem dobja be a törülközőt" tunk össze, s aztán próbáltuk csoportosítani, mik azok, amik összetartoznak. Végül hat nagyobb tevékenységi kört hoztunk össze. Mindegyiknek a felügyeletére egy-egy embert akartunk kiválasztani, öt-öt jelöltből. — Az égyík ötös jelöltlista győztese, s így a héttagú elnökség egyik tagja On lett. Milyen feladatkörrel7 — Elég nehezen nevezhető meg a munkaterületem, talán úgy foglalható össze: közösségi kapcsolatok. Ezen belül három területtel foglalkozom: sajtó és tájékoztatás, a képviselői csoport, és részben a kormány image-a, általános arculata, valamint a csoport mentálhigiénéje, fizikai és lelki készenléti állapotának biztosítása. — Mindhárom feladat egyenként és önmagában is rendkívül összetettnek, ráadásul, nehezen konkretizálhatónak látszik. Mit takar mindez pontosabban? — A héttagú elnökségben elsősorban képviselem ezeket a területeket, illetve koordinálom azok munkáját, akik e területen dolgoznak. De néízük sorra a feladatokat. Ar MDF és a sajtó viszonya köztudottan neuralgikus pont. Gyakorlatilag eddig nem is volt, vagy legalábbis nem érvényesült sajtóstratégiánk, aminek sok kárát láttuk. Most azt tartom fontosnak, hogy az ed digi konfrontatív viszonyuláshoz képest, valami olyat tudjunk kialakítani, ami nekünk is jobb, a sajtónak is jobb. Azt hiszem, természetes, hogy legyenek olyan orgánumok. amik függetlenek ugyan, de közel állnak a kormánykörökhöz. — Milyen eszközei vannak az MDF-nek a hozzá közel álló sajtó megteremtésére?— Ez pénzkérdés. Tőkét kell keresni, akár belföldön, akár külföldön. —• Miben tudja segíteni pártját a további két munkaterületén? — A parlamenti választások időszakában nagyon hangsúlyosan megjelenten a demokrata fórum értékei, valószínűleg ez (is) vezetett a választási sikerhez Azóta azonban, úgy érzem, képtelenek voltunk az értékeink megmutatására, a programunk közérthető tolmácsolására. Nem tudtuk tehát megőrizni az emberek szemében a választási sikert eredményező arculatunkat. így a már említett image megteremtésében vagy újrateremtésében fontos lehet szembenézni azzal: van, aki nem azzal tesz jót a pártunknak, ha hetente szerepel a televízióban. Mert nem ebben jo. Hasznos viszont a háttérmunkában, jól érti a szakmáját. Erre is figyelnünk kell. A harmadik terület pedig, amin dolgozom, a belső mentálhigiéné, részben a fizikai, döntően pedig az optimális lelkiállapotnak a biztosítása. Demokratikus országokban teljesen természetes, hogy ezzel foglalkozó stábok működnek a politikacsinálók mellett. ^Öriási teher van az embereken, külön nagy súly a kormányzati munka, ugyanakkor kevés a sikerélmény, s ha az így keletkező feszültségeket nem sikerül föloldani, az a munkavégzést is gátolhatja. — Miből állhat itt a gyakorlati munka? Például abból, hogy ön azt mondja a képviselőtársaknak: járjatok úszni, mert az a fizikai és lelki regenerálódást is segiti? — Ez az a munka, amihez szakmámnál fogva a legjobban értek (Grezsa Ferenc orvos, megválasztásáig a szegedi drogambulancia vezetője volt — B. T.), konkrétumokat azonban hadd ne említsek, nem akarok másoknak ötletet adni. Talán csak annyit: nyilvánvalóan biztosítani kell egy olyan lehetőséget mindenkinek, hogy pszichés gondjaival legyen kihez fordulnia. — Korábbi, frakcióbeli ténykedését, nevének említését leginkább a Justitia-bizottsággal kötötték össze. Egy ideje csend van ekörül. Dolgozik-e még a bizottság? — Ez az ügy is példája annak, hogy időnként meny nyíre nem tudtuk érzékeltetni, megismertetni az elképzeleseinket. Nincs ugyanis Justitia-bizottság, az egész képviselőcsoport dolgozta ki azt a 10—11 kérdést, ami — szerintünk — a rendszerváltozással kapcsolatosan a társadalmi igazságérzet helyreállítása érdekében megoldásra vár. Nem folyamatosan működő bizottságról, még kevésbé boszorkányüldözésről, számonkérőszékről van szó. Meg kellett változtatni a vezetői prémiumok rendszerét, bizonyos helyeken vezetőváltásra volt szükség, s várható intézkedés a nyugdíjakkal kapcsolatosan. Ami most terítéken van: a nyugdíjkiváltságok kérdése. Nem csak a társadalmi igazságérzettel ütközik, hogy rendkívüli pótlékot kap X elvtárs, aki '56-ban lőtte a forradalmárokat, hanem mindenféle biztosítási elvvel is ellentétes e pótlékok rendszere — a mi nyugdíjjárulékunkból kap valaki törvénytelenül megállapított, külön nyugdíjat. Például Grósz Károly — a mai napig nettó kilencvenezret kap havonta. Ugyanígy hozzá szeretnénk nyúlni azokhoz a külön nyugdíjakhoz is, amik eddig politikai kitüntetésekhez jártak. — Grezsa Ferenc képviselő neve annak idején a nagy port felvert, a Magyar Fórumban megjelent Apók és fiúk című cikkel kapcsolatosan, annak társszerzőjeként hangzott el sokszor Az ügynek birősági folytatása is lett. Milyen eredménnyel? — Elmarasztaltak, mert a cikk több kitétele nem felelt meg a valóságnak. — Hogy rendezte el saját magával ezt a kérdést? — Nem volt könnyű, jóllehet nem én találtam ki a leírtakat. Egy általam teljesen hitelesnek tartott forrásból merítettem, amiben nem volt okom kételkedni, így elkövettem azt a hibát, hogy nem ellenőriztem le ezen információkat. Kétségtelen, hogy jogilag, sőt, talán erkölcsileg is elmarasztalható vagyok. Ugyanakkor továbbra is fönntartom, hogy a párt, amelynek a vezetőiről írtam, módszerében a baloldali radikalizmus módszereihez közelít. —- Ha összességében nézzük az elmúlt fél évet: ez az a munka, tevékenység, amit megválasztásakor elképzelt? — Diadalmasabb képviselői munkára számítottam, azt hiszem, sok társammal együtt. Nem voltam igazából tisztában a gazdasági helyzetünkkel, s nem hittem, hogy az életszínvonal oly mértékben romlik, hogy teljességgel ellensúlyozza a rendszerváltás fölött érzett örömöt. Azt pedig még kevésbé gondoltam, hogy oly mértékben céltáblájává válik az MDF politikai és bizonyos sajtóköröknek, mint amennyire az MSZP vagy az MSZMP volt az elmúlt években. Ugyanakkor, örömmel látom, hogy a képviselők közül senki sem úgy reagál e csalódásra, hogy bedobja a törülközőt, hanem inkább „csakazértia" hangulatot érzek. Balogh Tamás