Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-22 / 296. szám
V YAR0RSZA6 80. évfolyam, 296. szám 1990. november 22., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Európa űj egysége Párizs: mérföldkő — MDF-vezető pártjáról — A tilalom marad Ágrárdiagnázisok — Gól a 85. percben Ü nnepélyes keretek között írta alá szerdán délelőtt a párizsi csúcstalálkozó záróaktusaként 34 ország állam- és kormányfője — köztük Antall József miniszterelnök — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek dokumentumát. A „Párizsi Charta az új Európáért" nevű dokumentum leszögezi: a szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért, az aláírók kapcsolatai mostantól kezdve a kölcsönös tiszteletre és együttműködésre alapozódnak. A csúcstalálkozó záró ülésén a vendéglátó ország államfője, Francois Mitterrand elnökölt. Nagy taps követte azt a bejelentését, hogy az értekezlet résztvevői egyhangúlag fogadták el a chartát és az azt kiegészítő dokumentumot. Az aláírás után mondott beszédében Mitterrand méltatta az űj dokumentumot, majd rámutatott: a 34 részt vevő államot mostantól, közös világfelfogás és értékrend jellemzi, a demokrácia, az emberi jogok immár nem csupán üres szavak, hanem tartalommal telítődnek. Szólt a jövővel kapcsolatos aggodalmakról és megállapította: „mindent megteszünk a fennálló feszültségek csökkentése érdekében". Mitterrand végül köszönetet mondott a tanácskozás minden résztvevőjének, és azzal búcsúzott a 34 ország állam- és kormányfőjétől, hogy 1992 tavaszán Helsinkiben találkoznak újra. nek joguk van szabadon kifejezni, megőrizni és fejleszteni ezt az identitást, megkülönböztetéstől mentesen, és a törvény előtti teljes egyenlőség alapján". A gazdasági szabadsággal és felelősséggel foglalkozó fejezetben a harmincnégy állam egyebek között leszögezi: „Fontos, és mindegyikük érdekében álló azoknak az erőfeszítéseknek sikere, amelyeket a piacgazdaságra áttérni szándékozó országok tesznek." „Ez képessé tesz bennünket arra, hogy osztozhassunk a boldogulás magasabb fokában, ami közös célkitűzésünk. E célból együttműködünk" — írják a dokumentumban. (A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a katonai biztonság terén megvalósítandó közös erőfeszítésekről szól. Előirányozza a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről megtartott tárgyalások folytatását, azzal, hogy azoknak legkésőbb a biztonsági konferencia 1992 ben Helsinkiben megtartan dó utótalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják befejezni a hagyományos fegyveres erőkről folytatott tárgyalásokat a huszonkettek között. A megfelelő előkészítést követően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi részt vevő állam számára a nyitott leszerelési, biztonság- és bizalomerősítő tárgyalások megkezdését. A harmincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a .,Nyitott égbolt" kezdeményezés megvalósítása mellett. A „Párizsi Charta r§ n „A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fogva kapcsolataink a kölcsönös tiszteletre és az együttműködésre alapozódnak" — ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi charta az új Európáért", az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek párizsi csúcstalálkozóján szerdán ünnepélyes keretek között aláírt okmány. A charta a helsinki zárónyilatkozatban foglalt elvek érvényének megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és együttműködés elveit és gyakorlati teendőit, rendelkezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozásáról. A mai korszak jellemzéseként a terjedelmes dokumentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd elkötelezettség az emberi jogoSchilling—forint a ritmus kon és az alapvető szabadságjogokon alapuló demokrácia mellett, s valamennyi ország számára megteremtődik a gazdasági szabadságból és a társadalmi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biztonság". Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó fejezet a demokráciát tekinti az európai nemzeteket kormányzó egyetlen rendszernek. Ismét állást foglal az emberi jogok védelme mellett (amelyet a kormányok elsőrendű feladatának tekint), csakúgy, mint a szabad és tisztességes választások útján kifejezésre juttatott népakarat tiszteletben tartása mellett. Az általános emberi jogok megfogalmazásán túl külön leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekA dal ugyanaz marad A városházán tegnap 13 órától ülésezett az ideiglenes bizottság. Döntött a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatóságának személyi kérdéseiben. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Nikolényi István 1989. április l-jétől augusztus 31-éig töltötte be ott a művészeti vezető tisztét, majd megbízatását a tanács végrehajtó bizottsága meghosszabbította az új igazgató kiválasztásáig. Az igazgatói állás betöltéséhez szükséges pályázatot a vb nem írta ki, nem akarván megkötni az új önkormányzat kezét — ehelyett Balázsné Winkler Zsuzsát foglalkoztatta megbízott igazgatóként. A művészeti vezető, az igazgató és a főmérnök (tulajdonképpen gazdasági igazgató) között hatásköri tisztázatlanságok következtében állandóak voltak az ellentétek. A tanács művelődési osztálya 1990. szeptember 30-án Nikolényi István mellékfoglalkozásra irányuló jogviszonyát megszüntette —.jogszabályokat is sértő módon. A volt művészeti vezető a bírósághoz fordult, ügyébén a közeli napokban várható döntés — nem kizárt, hogy számára kedvező eredménnyel. Az önkormányzat lépéskényszerbe került. Ügy határozott, elébe megy az eseményeknek, és az 1991-es idény végéig (augusztus 31éig) helyreállítja Nikolényi István jogviszonyát, s ezen időpontig szól Balázsné Winkler Zsuzsa megbízatása is; ugyanakkor a polgármesteri hivatal a tisztánlátás és a súrlódások elkerülése -végett pontosan körvonalazza a ha(Folytatás a 2. oldalon.) Fiatal énekesek koncertje Még nyáron adtuk hírül, hogy Gregor József részt vett a trevisói énekverseny zsűrijének munkájában. Ugyanakkor mondta el az operatársulat vezetője azt is, hogy a verseny győztesét meghívta Szegedre egy koncertre. Telt múlt az idő, s végül is nemcsak a győztes, de a győztesek (négyen) jönnek el hozzánk. A tehetséges fiatalok holnap, pénteken este adnak kétrészes hangversenyt a nagyszínházban. A trevisói verseny különlegessége, hogy a versenyzők egy-egy opera szerepeiben mérik össze tudásukat. így Trevisónak mindig annyi győztese van, ahány szerepe az az évi operának. Az idén ez a Mozart: Figaró házassága című darabja volt. Ezek után nem meglepő, hogy a pénteki koncert első részében ebből a dalműből hallhatunk részleteket. Lesz egy Grófnőnk, egy Barbarinánk, egy Grófunk, és természetesen egy Figarónk. A koncert második felében olasz operarészletek hangzanak föl. Zongorán kísér a színház fiatal korrepetitora, Oberfrank Péter, (ö egyébként Oberfrank Géza unokaöcscse). Gregor Józsefet arra kértük, mutassa be pár szóval a koncert szólistáit. íme a „zsűri" értékelése: Francesca Gavarini (a Grófnő): A 23 éves olasz -zoprán egyöntetű véleményünk szerint, a verseny abszolút győztese volt. Hatalmas és gyönyörű matériával rendelkezik, véleményem szerint, pillanatokon belül világsztár lesz. Amikor a Grófnő áriáját énekelte, szinte beleragadtunk a székbe. Azóta fellépett a Milánói Scálában is. És még egy dolog: Francesca nem csak csodálatosan énekel, de gyönyörű nő is ... Monica Gonzales (Barbarina): Az ő neve ismerősen csenghet a szegedi közönségnek, s nem véletlenül. Monica Sebastian Gonzalesnek, a Magyarországon élő chilei tenoristának a lánya. Édesapja több évig énekelt Szegeden is. Mivel édesanyja magyar, nekem külön öröm volt, hogy egy félig magyar énekesnő is sikert aratott. Jelenleg a Zeneakadémián karvezetést tanul. A kritikák külön Kiemelték az ő alakítását, pedig Barbarina nem nagy szerep. Oscar Garrido (a Gróf): A mexikói baritonista főleg kitűnő hangi teljesítményének köszönhette sikerét. Nagyon szép, erőteljes basszbaritonnal rendelkezik. Antonio Pirozzi (Figaro): Igazi olasz típusú basszus, úgynevezett „basso cantante", inkább fölfelé húz a hangja. Ugyanakkor, jelentős egyéniség is a színpadon. Ami mind a négyükre, s a verseny legtöbb közreműködőjére jellemző, az a professzionális énektudás, és a professzionális hozzáállás. Jó lenne, ha ezt a magyar énekesek is átvennék; tehetségekben, szép hangokban nem állunk rosszabbul, ám gyakran hiányzik a tehetség gondos kiművelése, a szakmai profizmus kifejlesztése. Lesz a koncertnek egy meglepetése is: Kinka Rita, szabadkai zongoraművész. Az első részben egy Mozartdarabot játszik, a másodikban egy Liszt—Petrarca-szonátát. ö a világon mindenfelé fellépett már, megnyert egy csomó versenyt, többek között Amerikában és ŰjZélandon is. Magyarországon ez lesz az első fellépése, de remélem, nem az utolsó! M. T. (A koncert közreműködői ma délután érkeznek a városba, s ígéretük szerint, interjút adnak a DM-nek.) H olnap tartja első idei bemutatóját a Szegedi Balett. A kétrészes est címe Szenvedélyes viszonyok. A nagv szakmai elismeréstől övezett együttesnek eddig csak részben sikerült elfogadtatnia magát Szeged publikumával, az emberek jó részében szenvedélyes iszonyok élnek a balettel szemben. A közönség megnyerése érdekében ezért a társulat most epikusabb baletteket tűz műsorára. Romantikus zeneművekre fognak táncolni. Az est első része Imre Zoltán koreográfiája. A muzsika Mendelssohn hegedűversenye, a történet pedig Goethe Vonzások és választások című regényéből való. Két házaspárról van szó (a színlap szerint „a négy elválaszthatatlan"), az ő kapcsolataikról. „Körülöttük számtalan karakterfigura mozog a színen, akiket én találtam ki — meséli Imre Zoltán. — Ugyancsak az én leleményem az ötödik lányfigura. aki belép ebbe a kapcsolatrendszerbe. A darab az ő öngyilkosságával fejeződik be. Ezt a tánc nyelvén úgy lehet elmondani, hogy kettőst táncol a Halállal, amely egy fiatal férfi képében kisérti meg. A halálban mindig van valami erotika is. Ezt a finálét már nem a hegedűversenyre táncolják, hanem egy Muszorgszkij-dalra. A Halál dalai és táncai ciklusból. Ezt Gregor József énekelte szalagra, külön nekünk. hogy ne kelljen jogdíjat fizetni érte a lemezkiadónak. Ez az ö ajándéka volt a balettegyüttesnek." (Mint megtudtuk, a felvétel Gregor irodájában, a Vaszy-szobában készült zongorakísérője Oberfrank Péter.) A z est másik darabját a Luxemburgban élő Lőrinc Katalin tervezte. (A vele készült beszélgetést holnapi számunkban olvashatják.) A darab címe: Tatjána és mások, s zene természeteden Csajkovszkij Anyeginje. Az operarészleteket azonban időnként a tam-tam dob szakítja meg. Jobbára ekkor lép a színre egy olyan figura, aki „nincs megírva", s aki a Tatjána és Anyegin közötti viszony önálló megjelenítője. A romantikus zenéhez és mozdulatokhoz romantikus külsőségek is tartoznak. Csík György tervezte a díszletet és a jelmezeket. A Vonzások, és választások négyese Prepeliczay Annamária, Zamóczai Gizella, Juronics Tamás és Pataki András; A fiatal lány Bodor Johanna. A másik darabban Juronics és Pataki felváltva táncolják Anyegint és Gremint. A két Tatjána: Bodor Johanna és Fekete Hedvig. A vágyakat és viszonyokat megjelenítő „szerep név nélkül" pedig Prepeliczay és Zarnóczai. Bemutató péntek este 7-kor. további előadások 24-én. szombaton. 27-én és 30-án. (A fotót Nagy László készítette.) (marok) Balettra várva Szenvedélyes viszonyok V