Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-21 / 295. szám
80. évfolyam, 295. szám 1990. november 21., szerda ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Újmódi népvándorlás veszélye Huszonkét ország felhívása — Széchenyi téri akadályverseny Mi rejlik a számok mögött? — Célkereszt a vadászaton A z európai biztonsági és együttműködési konferencia párizsi csúcstalálkozójának keddi munkanapján nagy hangsúlyt kaptak a közép- és kelet-európai országok problémái. Ezen a napon szólalt fel ugyanis Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária képviselője is. Valamennyien rámutattak, hogy az új, demokratikus rend megszilárdulása elválaszthatatlan a gazdasági problémák megoldásától, attól, hogy a meglevő európai intézmények segítséget nyújtsanak a felzárkózáshoz. Ugyanakkor több nyugat-európai ország képviselője aláhúzta, hogy nem megengedhető a ledöntött, Európa két felét egymástól politikailag elvalasztó falak helyett új, gazdasági falak kialakulása. Ugyancsak számos felszólaló — Antall József mellett elsősorban nyugat-európai kiildöttségvezetök, köztük Kohl kancellár — emelte ki az új veszélyek között a nemzetiségi kérdés kapcsán észlelhető problémákat. A magyar miniszterelnökhöz hasonlóan, többen utaltak arra, hogy ezt a gondot közös erőfeszítéssel kell megoldani, s hogy a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása része az általános emberi jogok érvényesítésének. Valamennyi felszólaló támogatta a konferencián javasolt, új európai intézmények létrehozását, és sokan tettek konkrét javaslatokat a most kezdődő, új szakaszban megoldandó feladatokra. A párizsi csúcstalálkozón kedden este tartott zárt ülésen — az MTI-nek a magyar küldöttséghez közel álló körökből szerzett értesülése szerint — Mauno Kolvisto finn elnök és több kisebb európai ország képviselője fölvetette, hogy a földrész számos államában küzdenek megoldatlan kisebbségi, nemzetiségi gondokkal. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy Európát valamiféle új. Keletről Nyugatra irányuló gazdasági menekültáradat is fenyegetheti, s ez azért is aggasztó, mert az elvándorlás gyakran a demokratikus fejlődés útjára lépett országok értelmiségét, szakembergárdáját érinti, ezzel is nehezítve a felzárkózást. A nemzetiségi problémákkal összefüggésben szót kért a román külügyminiszter is, elismerve e konfliktusok létezését, ugyanakkor hangsúlyozva: megengedhetetlen, hogy a kisebbségi kérdéssel „egyesek visszaéljenek". Tilos a tisztességtelenség gyasztók érdekeit. A tör-, vény gazdasági versenyhivatal felállításáról is intézkedik. A hivatal országos hatáskörű állami költségvetési szervként működik, elnökét és két elnökhelyettest a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki — hat évre — és menti fel. A gazdasági versenyhivatal tevékenysége a hagyományos áru- és szolgáltatási piacra terjed ki. Az Akadémia elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének kedden Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében tartott ülésén kialakították azoknak a dokumentumoknak a végső formáját, amelyeket a tudós társaság december 3—4-ei közgyűlése elé terjesztenek. Az elfogadott javaslatok szerint az Akadémia tovább halad a reform útján. Célja egyebek között a magyar tudományosság autonómiájának helyreállítása, a nemzetközi tudományos életbe történő visszatérése. A megújulás során erősíteni kívánják együttműködésüket az egyetemekkel. Javasolják a nemzetközi követelményeknek megfelelő tudományos minősítési rendszer kialakítását, intézeteik szellemi erejével és technikai felszerelésével készek hozzájárulni a korszerű, intézményes továbbképzéshez. A közgyűlésen várhatóan megalakul a Kutató Intézeti Bizottság, amely a kutatóintézeti hálózatot felügyeli majd. Az akadémiai törvénytervezetben rögzítették: az MTA önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő közterületté alakul át, szabadon, külső befolyástól függetlenül kíván dönteni saját ügyeiben. (MTI) Az állam az egyház segítségét várja Szavazással kezdte munkanapját kedden a Parlament: mindenekelőtt arról döntött, hogy programját kiegészíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával. Ezek. után a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló előterjesztés, illetve a hozzá kapcsolódó több mint 90 módosító indítvány került a képviselők asztalára. Ezekről kell ugyanis még délelőtt dönteniük, figyelembe véve a hétfőn elfogadott ártörvény rendelkezéseit is, hiszen a két törvény szorosan összefügg egymással, jórészt egymásra épül. 1990. november 20. — Valamivel több mint két órás szavazási procedúra után az Országgyűlés megalkotta a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt, amelyet a képviselők — a módosító javaslatokat figyelembe véve — 290 szavazattal, 2 ellenében, 1 tartózkodással elfogadtak. A Parlament döntése értelmében törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és — a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan — a foHarmincöt egyház és néhány szerzetesrend képviselőjével folytatott eszmecserét kedden az ország súlyos problémáinak megoldásának kérdéseiről a Népjóléti Minisztérium képviseletében Zám Mária helyettes államtitkár, valamint Lakner Zoltán, a Válságkezelő Programiroda vezetője. A találkozóra a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, a minisztérium egyházi főosztálya szervezésében került sor. Zám Mária arra kérte az egyházak képviseletében megjelent személyeket, hogy kövessék a külföldi testvéregyházak példáját: alapítványokból, pártfogókkal, mecénásokkal teremtsenek anyagi forrásokat a súlyos szociális problémák enyhítésére. Az egyházak kezdeményezőkészsége annál is inkább fontos, mivel az állami költségvetésből nem futja ilyen irányú tevékenységeik finanszírozására. Az egyházak képviselői ugyanakkor arra kérték a minisztérium részéről megjelenteket, legyenek segítségükre abban, hogy visszakaphassák az egyházi ingatlanokat, illetve hogy mielőbb befejeződjenek a félbemaradt rekonstrukciók, hiszen tevékenységük tárgyi feltételei a jelenlegi körülmények között nem biztosítottak. (MTI) Lopott műsorok Mikor a mozi jegyárak félszáz forint fölé en elkednek, mikor a tehetősebbek videomagnót vásárolva, házi mozit rendeznek be otthonaikban, érthetővé válik a kábeltévémizéria; a már megszokott műsorokhoz való ragaszkodás. A műholdas adások tetszés szerinti — korlátlan — vételének azonban, a kábeltelevíziós rendszer és a régebbi tévékészülékek műszaki lehetőségein túl, a jog is határt szab. Egyelőre nem tudhatjuk, az új médiatörvények miként rendelkeznek majd ez ügyben, a jelenlegi jogszabályok értelmében például a Sky Ond és a Pro 7 adásainak vétele Magyarországon szabálysértésnek minősül. Ugyanakkor a Frekvenciagazdálkodási Intézet — a felügyelő szerv — e rendelkezést 5-10 ezer forintos büntetésével nem tudja betartatni, mert a nagyobb — kábeltévés — közösségi rendszereknek e büntetés befizetése nem jelenthet gondot. Mégis, mely műsorok sugározhatók legálisan Magyarországon, az érvényben levő szerződések szerint? A távközlési — díjtételes — műholdakról az ECS II-ről a Super, az Euró Sport és a Tv 5, az Intersat VI. F IV-ről a CNN (amennyiben külön engedélyt kérnek rá), az Astra I. Aról az MTV adásai. A műsorszóró műholdakról — melyek vétele ingyenes — a német TV Sat 2-ről a Sat 1, a 3 Sat, az RTL Plus és az; 1 plus, a nyugat-európai Olimpus 1röl az Euró Step, az Enterprise Channel, a Rai Sat. a francia IDF-ről a La Sept, az MCM és a Channel Plus, valamint lehetőség nyílik ezeken kívül öt szovjet adás és egy jugoszláv harmadik program műholdról sugárzására is. A magyar, a jugoszláv és a román televízió adásaival együtt így a kábeltelevíziós rendszerek elméletileg 26 műsor vételét biztosíthatnák a Dél-Alföldön. Meglehetősen bő műsor-választék. Így Európa szinte minden tája elérhető lenne képernyőinken. Ehhez azonban — a közös Európa eszméién túl. a kölcsönös együttműködés mellett — a nemzetközi iogoki és kötelezettségek elismerése és betartása szükségeltetik (varga) Meddig túrják a Belvárost? Kétszer kettő néha nyolc Lejárt az idő, de most már tényleg az utolsó kört csörgetik a Széchenyi téren: friss ígéret szerint órák kérdése csupán, a gázvezeték-felújítás nyomait elsimítják. A Démász beruházása, a „Méhész" Gázvezeték Építő Kft. kivitelezésében, a finishez érkezett — flasztert rá. Mondhatnánk az utóbbit, ha valóban véget ért ezzel a Belváros árkolása, busz- és trolimegálló-áthelyezéssel, valamint forgalomeltereléssel tarkítva. Hogy valójában mettől meddig terjednek a munkálatok térben és időben, erre a polgármesteri hivatal közlekedési csoportvezetőjétől, Dankó Jánostól kértünk választ. — A gázvezetékcseréhez úgy adtunk burkolatbontási engedélyt, hogy a Széchenyi tér, Híd utca teljes szakaszán november 8-ra helyreáll a rend — mondja a közlekedési csoportvezető. — Sajnos a beruházó Dégáz, illetve a kivitelező „Méhész" Gázvezeték Építő Kft. a vállalt határidőt nem tartotta. — Pontosan mennyi idő jutott a város kellős közepén elvégzendő munkára, az engedélyben feltüntetve? — A két ütemben tervezett gázvezetékcserét mint mondtam, november 8-ra be kellett volna fejezni. Ez ideig azonban még a mostani rekonstrukciós szakasz, a Kis Dávid-ház előtti rész sem készült el, nemhogy a Híd utcán a Boszorkánykonyha térségében húzódó vezetéket is cserélni tudták volna. Az útlezárás szeptember 23-án megtörtént. — Ezek szerint a beruházásra fordítható időt duplán túllépte a Dégáz, illetve a kivitelezéssel általa megbízott vállalkozó. Tehette ezt minden sürgetés ellenére? — Többször tartottunk szakértői tárgyalásokat, és természetszerűen kerestük a rekonstrukció mielőbbi befejezésének lehetőségeit, hogy a város frekventált helyén helyreálljon a rend. Hangsúlyozom tehát, nem várt az út kezelője, tehát a polgármesteri hivatal tétlenül. A beruházó által előtárt, munkát lassító műszaki problémákat azonban ab ovo nem vonhattuk kétségbe. — Ezalatt a város polgárai a kusza helyzet napjait számlálhatták megállapítva, kétszer kettő néha nyolc. Munkával töltött hetekben mérve. A rekonstrukció második szakaszára ugyanilyen nyújtható határidőt adnak? — A legutóbbi szakmai egyeztetésen nem dőlt el, hogy a második szakasz elkezdődik-e. Egészen egyszerű oknál fogva: a kivitelezőnek irásos nyilatkozatot kell hoznia — amit maga vállalt — a KÉV-től, hogy november 30. után is elvégzik az útburkolást. A polgármesteri hivatal közlekedési csoportja után néhány mondatos véleményt kértem Farkas Mihálytól, a Dégáz osztályvezetőjétől. — Miért késtek ennyit a munkával? — A gázvezeték eredetileg tervezett nyomvonalát takarékossági okokból meg kellett változtatnunk: közelebb vittük a járdához, hogy ne kelljen fél út szélességben aszfaltburkolatot készíttetnünk. A módosított nyomvonalon azonban ott haladtak a régi, elrongálódott közművezetékek. — Takarékossági okokat említett, amely egyértelműen a Dégáz vállalat számára a fontos, miközben kissé kárvalottan tűrtük a hónapokat. Hasonló lesz a folytatás is? — E pillanatban nem tudok választ adni, hogy lesz-e most folytatás. Előfordulhat: csak tavasszal folytatódik a rekonstrukció. A kivitelező most akarja elkezdeni a munkát, amennyiben a KÉV vállalkozik az olcsóbb, hengerelt aszfajtburkolásra decemberben. (Fotó: Somogy.i Károlyné.) B. P.
