Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-19 / 293. szám

26 Röviden 1990. november 19., hétfő (Folytatás az 1. oldalról.) szűnik az, élelmiszer-kiskereskedelem 20 százalékos, az élelmiszeripar 35 százalékos kedvezménye, míg megmarad a mezőgazdaság 35 százalékos adókedvezménye. Változik a vegyes vállalatok adózásának szabályozása is, az eddigi általánosan megadott 20 százalékos alapkedvezményt felváltja az alapítástól számított első 5 évre szólói 60 százalékos, majd az azt követó második 5 évre szóló 40 százalékos kedvezmény, ebben azonban csak azok a cégek részesülhetnek, amelyeknek alaptőkéje meghaladja az 50 millió forintot, és a külföldi részesedés nagyobb 30 százaléknál. Végül a személyi jövedelemadó tervezett rendszerében is várható apróbb változás az ideihez képest. A befektetések ösztönzése érdekében a kormány azt javasolja. hogy az a vállalkozó, aki az állapi! tulajdon privatizációja során befektet, ezt az összeget teljes egészében levonhassa az adóalapjából, ha az nem. haladja meg az adóalap 50 százalékát. Hazaérkezett Göncz Árpád Vasárnap kora délután hazaérkezett távol-keleti körútjáról Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke. Göncz Árpádot a repülőtéten Szabad György az Országgyűlés elnöke, Gerbovits Jenő tárcanélküli miniszter, Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár és Lőrincz Kálmán altábornagy a Magyar Honvédség parancsnoka fogadta. Jelen volt Eiji Seki, Japán budapesti nagykövete is. (MTI) Antall József Párizsban Vasárnap délután külőnrepülögéppel megérkezett Párizsba az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia hétfőn kezdődő csúcstalálkozójára a magyar küldöttség. A delegációt Antall József miniszterelnök vezeti, tagja Jeszenszky Géza külügyminiszter és Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Antall József kedden délelőtt szólal fel a csúcstalálkozón. A magyar miniszterelnök több megbeszélést tart a francia fővárosba érkezett kormányfőkkel, s Jeszenszky Gézának is lesznek kétoldalú találkozói. (MTI) számára világos volt, hogy a földtulajdon körül kialakult politikai feszültség tovább már nem tartható. A szándéknyilatkozat ugyan még nem azonos a törvénynyel, de Zsíros Géza meglátása szerint a legjelentősebb akadály, az eddigi éles nézetkülönbség már elhárult. Nem lát különösebb nehézséget abban, hogy a Parlament legfeljebb némi módosítással, de elfogadja ezt az egyezséget. Két kulcsfontosságú témakört emelt ki a nyilatkozatból, mint az előrelépés legjelentősebb elemeit. Egyfelől azt, hogy immár mind az öt jelentős politikai erő elismeri, hogy jogsérelem történt, amikor a tulajdonuktól megfosztották az embereket, s ami a legfőbb, valamennyi párt megbízottja elismeri azt is, hogy az igazságtalanságot orvosolni kell. A szándéknyilatkozatban valamennyi párt jelen lévő képviselője egyetértett abban: a földtulajdon kérdésében az elmúlt 40 esztendő során számtalan igazságtalanság történt, tehát a jogszerű kártalanítást, illetve kárpótlást szükségesnek tartják. A jelenlévők az 1945-ös földosztás során kialakult tulajdonviszonyokat ismerik el. A kárpótlásra két alapvető módszert ajánlanak. Az 1956 előtti földtulajdon és egyéb tárgyak elvonása, valamint az „önkéntes" földfelajánlások ellentételezésére méltányossági kárpótlást ajánlanak. Ez elvileg nem zárja ki a teljeskörúséget, a teljeskörúség a helyi adottságok, a helyi földalap függvénye. Az 1967. évi IV. törvény értelmében kényszermegváltott nem tagi földek tulajdonosait, illetve örököseit is kárpótlás illeti meg az aláírók szerint. A kártalanítás alapvető módszere lényegében az, hogy a volt tulajdonosok egykori tulajdonuknak megfelelő értékben úgynevezett kárpótlási kötvényt kapnak. Ezekkel a kötvényekkel „visszaválthatják" a földjeiket, a privatizáció során elsőbbséget élveznek, vagy pedig a kárpótlási kötvény a jegybanki kamatlábbal azonos mértékben kamatozik. Az aláírók elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a kárpótlási jegyekkel azok birtokosa fizethet az állami tulajdon privatizációja során. Valamennyien elfogadhatónak tartják, hogy a kárpótlási jegyek fedezetéhez járuljanak hozzá a termelőszövetkezetek, valamint a vagyonnevesítés során a közös földtulajdonból egyéni tulajdonhoz jutott új tulajdonosok is. Ezt a hozzájárulást egyenes adó módjára 12 évi részletben kell megfizetniük. Rádiófelex Sarkalatos megállapodás Társadalombiztosítási önkormányzatot! A földtörvény előkészítését, illetve megalkotását felgyorsító sarkalatos ötpárti megállapodás született vasárnap Kiskunmajsán. A Magyar Demokrata Fórum hagyományos országos mezőgazdasági fórumának szombaton tartott folytatásaként ugyanis vasárnap a parlamenti pártok (a Fidesz kivételével) megbízott szakértői zárt ülésen tovább tárgyaltak. A földtulajdon-rendezéssel kapcsolatos nézeteik ütköztetése után végül is több kulcsfontosságú kérdésben egyetértésre jutottak, s ezt a pártok képviselői szándéknyilatkozatban rögzítették. A nyilatkozat aláírói: Zsíros Géza, Benke Attila (Független Kisgazdapárt), Krúdy Géza, Szakáll Ferenc (Kereszténydemokrata Néppárt), Medgyasszay László, Halász Péter (MDF), Lakos László (MSZP), Juhász Pál (SZDSZ). A közös nyilatkozat most már lehetővé teszi, hogy a kormány illetékes tárcája, a Földművelésügyi Minisztérium ennek alapján előkészítse a parlamenti megvitatásra kerülő törvénytervezetet. Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szakértője közvetlenül a szándéknyilatkozat aláírását követően értékelte a megállapodást az MTI munkatársának. Véleménye szerint az 1945-ös földosztás óta nem történt az országban ehhez hasonló, több millió embert érintő sarkalatos megállapodás. Annál ls Inkább örvendetes ez az egyezség, mert mindenki A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Tanácsa a leghatározottabban elítéli a MSZOSZ vezetőinek azt a halogató, kizárólagosságra törekvő magatartását, amelyet — a saját szervezetének tekintett üdülési és szakszervezeti főigazgatóság által bonyolított — kedvezményes üdültetés változatlan rendszerének megőrzése érdekében folytat — foglalt állást szombati ülésén a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Tanácsa. Az állásfoglalás szerint: a MSZOSZ, miközben az állami tulajdonon és állami költségvetési támogatáson alapuló kedvezményes üdültetés feletti rendelkezést igyekszik megőrizni, nem tett le arról sem, hogy a több tízmilliárd forintnyi üdülővagyont saját maga értékesítse. A Tanács állásfoglalása szerint a MSZOSZ a Szakszervezeti Kerekasztal üdülési bizottságának munkáját meghiúsítva, folyamatos különtárgyalásokat erőltetve, megakadályozza, hogy az összes érintett bevonásával egy olyan kedvezményes üdülési rendszer jöhessen létre, amely — eltérően az eddigiektől — elsősorban azoknak nyújtja az elérhető áron való üdülés lehetőségét, akik valóban rászorulnak. A Tanács határozatában úgy ítéli meg, hogy az így előállt helyzetben a jövő évi kedvezményes üdülés lehetősége végveszélybe került, és azért elsősorban az MSZOSZ vezetőségét terheli a felelősség. A Tanács szombati ülésén megfogalmazott egy felhívást is, amelyben a társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi megvalósulását követeli. (MTI) Nem polgári engedetlenség volt Pár héttel a blokád után, valamelyest oldódott a közvetlen nyomás rajtunk, g talán kissé tárgyszerűbben jellemezhetjük azt. hogy ml is történt Itt valójában. Célszerű először a polgári engedetlenségről általában beszélni, definiálni azt, és utána értékelni a történteket. Az állampolgári engedetlenség nem jogintézmény, hanem politikai intézmény, kategória, s így lényegét tekintve jogsértés. A jogsértésnek pedig nincsenek jogi határai (tehát an Alkotmánybíróság sem értékelheti azt jogi szempontból). Az engedetlenség azonban mégsem egyszerű bűncselekmény, valami más minőség megkülönbözteti attól. Három fontos kritérium együttes jelenléte esetén mondható egy jogsértésre, hogy az állampolgári engedetlenség. Először: mélyen morális ée átfogó érdeket szolgál. azaz közel sem pusztán az egyéni érdekek és törekvések kifejeződése. Detmonstratívan megszeg egy törvényt vagy kormányzati döntést, mert a tételes jognál magasabb rendű, humá. nus és erkölcsi parancs ezt követeli. Másodszor: az ilyen tiltakozást mindig nagyfokú önfegyelem és teljes erőszakmentesség jellemzi. Nem csupán fizikai erőszakmentesség, hanem az is. hogy kerüli mások jogainak és jogos érdekeinek megsértését. Harmadszor: a szereplők önként elismerik a cselekmény jogellenességét, sót az elkövetők nyíltan felkínálják magukat a hatóiságnak, ezzel is előre jelezve, hogy tudatos a jogszabály sértése és erkölcsi Indíték az olc Érdemes példákon is megvizsgálni a fenti három követelmény teljesülésiét. Ilyen volt Amerikában a vietnami katonai behívók elégetése, ilyen volt a Gandhi által vezetett indiai tiltakozómozgalom. vagy a nukleáris fenyegetés elleni fellépés. Magyarországon sem ismeretlen ez, hiszen ilyen volt Keszthelyi Zsolt, az első szolgálatmegtagadó engedetlensége is. Ezek a példák mind kielégítik a követelményeket, nem egyszerű jogsértések voltak tehát, hanem polgári engedetlenség. Ezzel szemben mi történt itt? A bűncselekmények: elkövetését (például személyes szabadság korlátozása, közúti veszélyeztetés, kényszerítés, közérdekű üzem — úttest, híd. hírközlés, közlekedési eszközök — működésének megzavarása stb.) ma már szinte senki nem vitatja. Nézzük azonban a kritériumokat Az elsőn lehet vi tatkozni; a második nem teljesül. hiszen fizikai erőszak híján ugyan, de erőszakosan jogot és jogos érdeket sértett a blokád (például a Csongrádi sugárút végén levő torlaszt egyetlen percre sem nyitották meg) ; a harmadik sem teljesül, hiszen ha egyáltalán elismerték: a jogsértést, a büntetést eszük ágában sem volt vállalni. A három kritériumnak együtt kellene teljesülnie. erről szó sincs, tehát a blokád nem polgári engedetlenség volt. Mindezt azért kell feltétlenül tisztázni most. mert oélda értékű lehet a későbbiekre nézve, és a tanulságokat meg kell fogalmazni. A (kormány hibázott, amikor rosszul előkészítve, kellő magyarázat híján, érdekegyeztetés nélkül emelte a benzin árát. Ebből tanulnia kelL bár az érdekegyeztetésre nem a szándék hiányzott. hanem a sokféle munkaadó és munkavállaló eddig nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni. Van a kérdésnek még egy politikai oldala is. A spontán megmozdulás résztvevői nem politikusok, politológusok, ifjű demokráciánk nekik még nem adhatott elég tapasztalatot a konfliktushelyzetek kezelésére. Számukra van mentség, és egy közkegyelmi törvény jogilag is megoldja a problémát. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége pontosan tudta (tudnia kellett), hogy mi történik és mit támogat, miben vesz részt aktivan. Az SZDSZ az alapszabályában vállalta az alkotmányos keretek betartását, most pedig pártként Parlamenten kívüli eszközökre támaszkodva követelte a kormány lemondását. (SZDSZ Ügyvivői Testület, 1990. október 26. 13.30: „Felhívunk minden szabaddemokrata szervezetet, hogy támogassa a békés tiltakozó mozgalmat", amelynek egyik követelése volt ekkor a kormány lemondása.) Ez alkotmányellenes. Csendben megjegyzem, hogy a párttörvény szerint be kell tiltani az alkotmányellenesen működő pártokat. Nekem, mint nemzeti liberális nézeteket vallónak, a liberalizmus legelőször azt jelenti, hogy nem személyi biztosíték, nem a kialakult gyakorlat, hanem a mindenki számára egyformán kötelező alkotmányos jogrend az életünk alapja. A magát (szociál)liberális pártként meghatározó SZDSZ-nek mindez mit jelent? Pódr. Jenő országgyűlési képviselő (MDF) BUSH PRÁGÁBAN. George Bush azzal a kéréssel fordul az amerikai kongresszushoz, hogy szavazzon meg 60 millió dollárt a csehszlovák—amerikai vállalkozási alap céljára. Ezt az elnök közölte szombaton a csehszlovák szövetségi gyűlésben, a törvényhozó testület tagjai előtt mondott beszédében. Bush méltatta a tavaly novemberi „bársonyos forradalmat", és hangsúlyozta: Csehszlovákia most — északi és déli szomszédaihoz hasonlóan — űj korszakot kezd: arra a példátlan feladatra vállalkozik, hogy szilárd demokratikus rendszert és virágzó piacgazdaságot építsen fel a totalitárius rendszer romjain. Az Egyesült Államok ebben a döntő pillanatban nem okoz ctsalódást Csehszlovákiának, hanem kész segítséget nyújtani neki. Vasárnap délelőtt félnapos látogatásra Csehszlovákiából Németországba érkezett George Bush amerikai elnök. Helmut Kohl kancellár oggersheimi házában fogadta az. amerikai elnököt és feleségét. (MTI) TÖBB SZAZ SZERB HOLTTEST. A II. világháborúban meggyilkolt több száz szerb holttestét találták meg a Dubrovniktói 100 kilométerre északnyugatra található Capljina jugoszláv kisváros egyik barlangjában. A horvát fasiszták által meggyilkolt áldozatok hozzátartozóinak a hatóságok most engedélyezték az eddig Lezárt szakadék megnyitását, és, az áldozatok elternetését — jelentették a szombati lapok. Az ötven méter mély barlangba szállítókosárban leeresztettek egy ortodox lelkészt, hogy megáldja a szétszórtan heverő csontokat A holttesteket tíz napon belül kiemelik, és közös sírba temetik. A jugoszláv hatóságok — mint ilyen esetekben általában — évtizedeken keresztül tagadták a tömegsírok létezését hogy a Jugoszlávia népeinek ,,testvéri ességére és egységére" vonatkozó követelést ne gáncsolják el. (DPA) FÉLTUCAT SÉRÜLT. Jól tájékozott litván források szerint féltucat fiatal sérült meg abban az összecsapásban, amely szombaton tört ki Vilniusban, a hadsereg egyik laktanyája előtt Szombaton mintegy kétszáz fiatal vonult az egyik vilniusi laktanyához, a szovjet csapatok kivonását követelve Litvániából. A katonák előbb vízágyúval próbálták feloszlatni a tüntetőket, majd levegőbe lőttek, s rá. támadtak a tömegre. Bár az esetről a TASZSZ szovjet hírügynökség is beszámolt, anyaga az áldozatok számáról nem közölt adatot. Vilniusban egyébként vasárnap nyugalom uralkodott. (AFP) ÜJABB PAPGYILKOSSAG. Egy nyugiat-ukrajnai felu melletti erdőben holtan találták Ivan Kuz ortodox lelkészt. A pap életét három, közelről leadott pisztolylövés oltotta ki — jelentette vasárnap a Trud. A lap szerint példás családapaként ismert kétgyermekes pap saját kocsiján egy szomszédos településre utazott, hogy ott a templomban teljesítsen szolgálatot. Teljesen kiégett autóját Valjav falutól nem messze találták meg a helybéllek. A lap megszólaltatta a nyomozást vezető rendőrtisztet, aki elmondta, hogy eddigi adataik szerint semmi sem utal arra, hogy személyes leszámolás, vagy rablás lett volna a gyilkosság hátterében. További részleteket nem közölt, mondván, hogy azok csupán feltételezések lennének. A rendőrség roppant óvatos, szűkszavú tájékoztatója alapján egyelőre nem lehet kizárni azt sem, hogy valamilyen politikai motivációja van az ügynek. Nyugat-Ukrajnában erősen konfrontálódtak a különböző nacionalista irányzatok, s jól ismert az ortodox egyház és az évtizedeken át az erőszakos beolvasztás révén elnyomott görög katolikus egyház komoly szembenállása is. A nyugat-ukrajnai gyilkosság az idén ősszel már a második olyan bűncselekmény, amelynek egyházi személyiség az áldozata. Az ősszel meggyilkolt Alekszandr Meny ortodox pap elleni bűneset hátterében is meghúzódtak politikai okok. (MTI) KIVÉGZÉSEK KUVAITBAN. Fahd szaúd-arábiai király szombaton fogadta Alekszandr Belonogov szovjet külügyminiszter-helyettest, Mihail Gorbacsov különmegbízottját, aki átadta neki a szovjet államfő üzenetét. Ugyancsak szombaton Najef herceg, szaúdi belügyminiszter Rabatba utazott, hogy átadja Hasszán marokkói uralkodónak Fahd király üzenetét, amely az Öböl-válsággal kapcsolatos szaúdi álláspontot részletezi. Szaúd-Arábia nem látja értelmét a marokkói király által javasolt rendkívüli arab csúcsértekezlet megtartásának, amíg Szaddám Húszéin iraki elnök nem egyezik bele az: irpki erők kivonásába Kuvaitból. Az iraki nemzetgyűlés elnöke. Szadi Mahdi Szaleh közölte 11 brit asszonnyal, hogy Irakban „vendégül látott" szeretteik nem számíthatnak „különleges bánásmódra" — jelentette Mészáros György, az MTI londoni tudósítója Azi iraki politikus szombaton fogadta a több mint egy hete Bagdadban tartózkodó brit feleségeket. A találkozót közvetítő független brit tévécsatorna szombat esti híradójában közölte: Tony Benn munkáspárti kópviselö — Szaddám Husaeln iraki elnök kérésére — legalább egy héttel elhalasztotta hasonló célú békeutazását. A Kuvaitot megszálló Iraki hadsereg és biztonsági erők legalább 250 embert végeztek ki augusztus 5-e óta—állítja a Middle East Watch (MEW) emberi jogi szervezet szombaton ismertetett jelentése több mint kétszáz. Kuvaitból menekült személy információira hivatkozva. Diplomáciai források korábban hétezer kivégzést jeleztek, erre azonban a szervezet nem talált bizonyítékokat. (AP) BEZÁRJÁK A PIACOKAT. Kubában hétfőtől kezdve bevárják az úgynevezett párhuzamos piacokat, ahol a jegyrendszeren kívül eső élelmiszereket forgalmazták eddig — közölte a Granma, a Kubai KP központi lapja szombaton. Az intézkedéssel a hatóságok „két legyet" céloznak meg egy csapással: az így megtakarított áru meny nyiséget egyenlőbben osztják szét a nép között, s felszámolják a szabadon megvehető termékekért tülekedő, „antiszociális, parazita és dühös elemek" gyülekezőhelyeit. Bebizonyosodott az >ÍS — írja a lap —, hogy a külön kereskedelmi hálózat nyitva tartásának nincs értelme a jelen helyzetben, amelyet a termékek ..szűkös hozzáférhetősége" jellemeze Az intézkedés mindaddig érvényben marad, míg a gazdasági szükséghelyzet, „a különleges időszak" tart. Néhány cikket, például a rizst és a kávét, a közlemény szerint továbbra is meg lehet majd venni jegy nélkül a rendes kereskedelmi hálózatban, ahogy az elosztóhelyeket hivatalosan nevezik. A párhuzamos piac, a nevével ellentétben, nem a termelők és a fogyasztók közvetlen találkozási pontja volt, hanem az állami üzlethálózatnak az a része, ahol a jegyrendszerbe be nem vont, vagy az ott el nem fogyott élelmiszereket árusították, többszörös áron. Az üzletek környékét az állandó sorállás jellemezte, amit sokan pénzért vállaltak Az onnan kikerülő, árucikkeik nagy része pedig a feketepiacra került (MTI)