Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-07 / 255. szám

2 Heti tévé- és rádióműsor 1990. október 7., vasárnap A HÉT... ...KRÓNIKÁJA Az INA iraki hírügynökség szerint az a tény. hogy a Szovjetunió hajlandó katonákat küldeni az Öböl-térségben felállítandó ENSZ-crókbe, jelzi, hogy Moszkva még mindig nem tett le régi á|ma megvalósításáról, vagyis egy tengeri kijárat megszerzéséről a Közel-Keleten. „Moszkva - tekintettel a térség fontosságára — a cári idők óta álmodozik arról, hogy valahogy bejusson az Arab-öbölbe" — mondta az INA politikai főszerkesztője. Irán megegyezett Szaúd-Arábiával, hogy a jövőben nem korlátozzák iráni hívók zarándoklását a szaúdi szent helyekre. Egyúttal bejelentette (A. A. Velajati iráni külügyminiszter által), hogy nem vesz részt országa Irak oldalán egy esetleges háborúban. M. el-Kadhafi líbiai vezető is amiatt panaszkodott, hogy a nyugati csapatok szaúdi jelenléte miatt e szent helyek a zsidók és keresztények fennhatósága alá kerültek. A korábban igen harcias, de az amerikai kommandóakció óta sokkal visszafogottabb ezredes kezdeményezte, hogy Mekka és Medina fölött a jövőben ne Rijadh gyakoroljon fennhatóságot. Izrael tart egy újabb háborús konfliktustól, teljes joggal, hiszen hadserege immár méltó ellenfélre találna, nem úgy, mint az 1968-as villámháborúban vagy "később... A Pentagon közölte, hogy az USA 170 ezer katonát állomásoztat a Perzsa-öböl térségében. A három balti köztársaság megfigyelői státust kért az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten. A kezdeményezést nyíltan csak Lengyelország és Norvégia, burkoltan azonban számos más ország is támogatta. Lengyelországban novtmber 25-ére tűzték ki az elnökválasztás elsó fordulóját; L. Walesa ellenfele T. Mazowiecki jelenlegi miniszterelnök lesz, aki „időbeli hátránnyal" indul, minthogy hetekkel Walesa után jelentette bc elnökjelöltségre vonatkozó döntését. A Horvátországban éló szerb kisebbség (amely a köztársaság lakosságának 12 százalékát teszi ki) Knin városában kikiáltotta függetlenségét, s a jövőben mint Jugoszlávia kilencedik politikai egysége kívánja képviseltetni magát szövetségi szinten. ...SZENZÁCIÓJA Szerda óta nincs sem Kelet-Németország, sem NyugatNémetország. Mindkettő megszűnt. Egységes Németország van, több mint 70 millió lakossal. Európa gazdaságilag legfejlettebb országa addig az NSZK volt, ám kérdéses, hogy az elmaradottabb keleti területekkel való egyesülés után képes-e megtartanit pozícióját. Annyi biztos, hogy a pénzvilág bizalmat szavazott H. Kohlnak, a „nagynémet kancellárnak", s országának, amit bizonyít, hogy az egyesülés után a német márka eddigi története során a legkedvezőbb árfolyamot érte el az amerikai dollárhoz képest. A Szovjetunió visszafogottan üdvözölte a német egyesülés tényét; bár a parlament hatályon kívül helyezte az NDK és Szovjetunió között 1975-ben kötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A német kormány bejelentette, hogy M. Gorbacsov szovjet elnök novemberben Berlinbe látogat. G. Bush Amerikai elnök üdvözölte, hogy Németország teljesen szabaddá vált. J. Pérez de Cuellár ENSZ főtitkár figyelmeztetett a németek megnövekedett felelősségére. W. Járuzelski lengyel államfő bízik abban, hogy az egységes Németország nem él vissza a világ bizalmával. J. Samir izraeli miniszterelnök vegyes érzésekről beszélt. M. Thatcher brit kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai szövetségesek (köztük a németekkel) összefogva élték át a hidegháború nehéz időszakát. F. Mitterrand francia elnök az európai egység elórelendítöjeként beszélt Németországról és saját hazájáról. A legfurcsább üzenet Irakból érkezett, minthogy az ottani külügyi szóvivő — végül is saját logikája szerint érthető módon — egyenlőségjelet tett Németország békés, valamint Irak és Kuvait erőszakos egyesítése közé. „ Kuvait visszanyerését ünneplő népünk üdvözli Németország egyesülését" — mondotta. A szerdai ünnepnapon a berlini Alexanderplatzön mintegy 10 ezren tüntettek az egyesülés ellen. Autókat (nyugati gyártmányúakat) gyújtottak fel. vasdorongokkal és láncokkal verték be a szállodák ablakait, szabályos utcai harcot folytattak a (lényegében nyugat-berlini) rendőrökkel. Többen a nézók közül is megsebesültek. ....KOMMENTÁRJA Magyarország novembertói fogva az Európa Tanács huszonnegyedik „rendes" tagja lesz. Október 2-án Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése egyhangúlag úgy foglalt állást. hogy támogatja hazánk felvételi kérelmét. A TASZSZ szovjet hírügynökség (talán irigységből?) mindössze négy mondatot szentelt e ténynek, kiemelve: „Magyarország az elsó közép- és keleteurópai ország, amely teljes jogú tagja lesz ennek a — huszonhárom nyugat-európai államot tömörítő — szervezetnek." Nem véletlen, hogy ugyanekkor külön beszámoltak Antall József sajtóértekezletéről, aki ismételten kijelentette: 1991 végéig kilépünk a Varsói Szerződésből. Az UPI hírügynökség is sokkal nagyobb teret szentelt az esetleges magyar NATOtagságot firtató kérdésre adott Antali-fejtegetésnek, mint annak a ténynek, hogy fölvettek bennünket az ET-be... Nyilván nem véletlen — de ha mégis az. akkor szerencsés! —. hogy e számunkra kedvező határozattervezetet egy P. Schieder nevű osztrák képviselő terjesztette eló (melyben egyébként végigkíséri Magyarország e századi történetét, sót. olyan térképeket közöl, tanulmányában amely az 1918 előtti Magyarországot ábrázolja, benne a harmadára zsugorodott ország mai határainak kontúrjaival), s nem véletlen az sem. hogy Antall József beszédében ígéretet tett: hazánk konstruktív és példás módon járul hozzá a területén belüli és kívüli kisebbségi problémák rendezéséhez. Emlékeztetett arra is. hogy ó volt az elsó kelet-európai kormányfő, aki ellátogatott a NATO központjába. A jövó dönti el. hogy szerencsés „húzása" volt-e a magyar diplomáciának, hogy e nagy jelentőségű pillanatot kihasználta a VSZ-től való, igen markáns magyar elhatárolódás újabb bizonyítására. s a NATO-hoz való közeledés demonstrálására. Nyilvánvaló: vannak olyan politikai crók. amelyek szakértői. ha ránéznek ama Nagy-Magyarországot, s benne (ugyan kontúrosan) a mai kicsit ábrázoló térképre, el sem tudják képzelni, hogy ez az állam katonailag és politikailag semleges legyet). Nekik van igazuk? Sandi István Kis János Szegeden ppBádiólelex SZDSZ—Fidesz gyűlés lesz hétfőn este a JATE bölcsészkar auditórium maximumában (Egyetem u. 2.). Az önkormányzatokról beszélnek a vendégek. Kis János, az MDSZ elnöke és Tamás Gáspár Miklós országgyűlési képviselő, majd válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Keresztyénség és demokrácia Kelet-európai és egyesült államokbeli egyházi képviselők tanácskozása kezdődött szombaton Mátraházán, a református lelkészüdülóben. A konferenciát a Princetoni emberi jogi szervezet (CREED) kezdeményezte, s a budapesti Megbékélés Közösség közreműködésével szervezték meg. Nemzetközi támogatást kérnek a kisgazdák Viharos gyűlés Debrecenben „A Rákosi-féle kommunizmus átment az Antali-féle kommunizmusba!" „Antall József miniszterelnök a leghűbb szövetségesét hátbatámadta és ledöfte!" — egyebek mellett e kemény szavak is elhangzottak azon a viharos hangulatú rendkívüli kisgazdagyűlésen, amelyet szombaton a nagy indulatokat kavart alkotmánybírósági döntés értékelésére hívtak össze Debrecenben. Cseh Sándor országos alelnök megnyitójában kettős nemzeti tragédiáról beszélt. Az egyik: az aradi vértanúkra való emlékezés napja, a másik 1990 ősze, amikor is veszni látszik nemzeti ügyünk, az kisgazdaföldprogram — mondta. A debreceni kisgazdagyülés résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint a kisgazdákon kívül egyetlen párt sem tartotta meg választási ígéreteit, s most ezt az egy pártot is véleménye megváltoztatására akarják kényszeríteni. Az európai jogrenddel ellentétesnek ítélték az Alkotmánybíróság döntését, s ezért a debreceni kisgazdák követelik: a kormány a három koalíciós párt által már korábban egyeztetett földtörvénytervezetet haladéktalanul terjeszsze a Parlament elé. Nem vagyunk hajlandóak fizetés nélkül távozni a koalícióból — hangoztatták —, de, ha ezt a kormány nem teszi meg. felkérik a debreceni demokratikus ellenzék pártjait: együttesen gyűjtsenek össze százezer aláírást és kezdeményezzék új parlamenti választások kiírását. A debreceni kisgazdagyülés résztvevői végezetül felhívást intéztek az európai nemzetek parlamentjeihez, kormányaihoz, a magyar közvéleményhez. Követelik a nemzetellenes kommunista törvények azonnali eltörlését és a demokratikus jogrend megteremtését. Kérik ehhez a magyar és a nemzetközi közvélemény, a parlamentek és a kormányok támogatását. Felhívják a nemzeteket. hogy a Magyar Köztársaság kormányát csak oly mértékben támogassák, amilyen mértékben a Törvényhozási munkája nem a kommunista tulajdonhasználat módját akarja konzerválni, mint teszi ezt napjainkban — fogalmaz a Független Kisgazdapárt debreceni felhívása. (MTI) KŐKEMÉNY LOGIKA. - Csekély a hitele a lakosság szemében a szovjet kormányzatnak: sokaknak nem tetszik Gorbacsov korlátlan hatalma; mások Nyikolaj Rizskov miniszterelnök menesztését követelik — ezt tükrözi egy pénteken közzétett közvéleménykutatás, amelynek eredményét az Interfax, független moszkvai hírügynökség ismertette. A megkérdezettek 37,4 százaléka nem helyesli azt a parlamenti döntést, amely gazdasági kérdésekben korlátlan hatalommal ruházta fel Gorbacsovot. A moszkvaiak 53,6 százaléka egyetért az orosz föderáció parlamentjének azzal a döntésével, amely lemondásra szólította fel Rizskov kormányfőt. Az egyetértők aránya más területeken még magasabb. A Gorbacsov—Jelcin ellentét kapcsán az újság rámutat: a legnagyobb tagköztársaság, az orosz föderáció parlamentjének döntése a szuverenitásról a Szovjetunió létét kérdőjelezi meg. A kőkemény logikával levont következtetés szerint ezzel a döntéssel — amelynek egyenes következménye, hogy a Szovjetunió nem létezik többé — nem létezhet szovjet elnök sem. (Renter/dpa) SZOVJET IMPORTKORLÁTOZÁS. - Átmeneti importkorlátozás lépett életbe a Szovjetunióban október 15-étől az év végéig. Mint a TASZSZ hírügynökség jelentette, a Magyarországról, Cseh-Szlovákiából és Németország keleti tartományaiból (a volt NDK-ból) származó termékek behozatalát — az élelmiszerek és gyógyszerek kivételével — előzetes engedélyezéshez köti. A jelentés szerint az engedélyezési kötelezettség azokra az árukra vonatkozik. amelyeket az ez évi árucsere-forgalmi jegyzökönyvekben meghatározott kontingenseken felül akarnak behozni, s amelyekre a szerződést szeptember 1-je után kötötték meg. A mostani rendelet által érintett országoknak mind aktívumuk van a Szovjetunióval szemben, s az intézkedés bizonyára ezt hivatott csökkenteni. Szeptember végére a múlt év végihez képest 309 millió rubellal nótt a magyar fél aktívuma. s annak összege jelenleg csaknem 1,1 milliárd rubel. (MTI) DISCOVERY - START. - Sikeres volt a Discovery amerikai űrrepülőgép szombati indítása. A száztonnás Discovery ötfőnyi legénysége a start után 6 órával mesterséges holdat állított pályára, amely a Nap körüli térséget tanulmányozza majd. Az Ulysses napszondát az európai űrkutatási együttműködés keretében hozták létre. AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉSI CSATA. - Az amerikai törvényhozás és a kormány képviselői szombatra virradó éjjel is folytatták a páratlanul kemény harcot a költségvetés körül. Amenynyiben nem születik megállapodás, keddtől leáll az amerikai államaparátus nagyobbik része. A képviselőház csütörtökön többségi szavazással elutasította a saját vezetői és a kormány által kidolgozott kompromisszumos költségvetést az elsejével megkezdődött új pénzügyi évre. A képviselők pénteken éjjel megszavazták az egyhetes haladékot a költségvetés érvénybe léptetéséhez, ám George Bush elnök megmakacsolta magát: közölte, hogy — törvényes jogával élve — megvétózza a döntést. Ez azt jelenti, hogy keddtől (hétfő ünnepnap az Egyesült Államokban) a létfontosságú szolgáltatások, mint rendőrség, tűzoltók, orvosok stb., kivételével szünetelnek, fizetés nélküli kényszerszabadságra mennek a közalkalmazottak, leállnak az állami hivatalok és szolgáltatások. LITVÁNIAI LENGYELEK. - A vilniusi vezetők elítélő nyilatkozatának közzététele után ült össze szombaton Vilniusban a Kelet-Litvániában megválasztott parlamenti képviselők és tanácstagok kongresszusának második ülése. Ennek központi témája a lengyel nemzeti-területi autonómia kinyilvánítása a vilniusi határterületen. A litván parlament és a kormány péntek este Vytautas Landsbergis parlamenti elnök és Kazimiera Prunskiene miniszterelnök aláírásával közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy elvi okokból elutasítják a lengyel autonómia kikiáltását. — Megengedhetetlen, hogy a szúk látókörű provincializmus és rosszakarat ártson a mi közös Litvániánknak — hangoztatták a litván vezetők. A nyilatkozat a litván helyzetet „destabilizáló törekvésért" a felelősséget a Szovjetunió konzervatív politikai köreire hárítja. (MTI) SZOMSZÉDOK Calfa: Államközi megoldások kellenek ban olyan a helyzet, hogy a Marian Calfa csehszlovák kornyelvtörvényt nyilvánvalóan mányfó az Új Szónak adott el fogják fogadni — mondta nyilatkozatában. (MTI) „Válogatott" román gyerekek A szlovákiai magyarok a magyar nemzet részét alkotják. Szlovákiában élnek, de ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy elmagyarosított szlovákokról lenne szó — állapította meg Marian Calfa csehszlovák szövetségi miniszterelnök az Új Szó című, pozsonyi magyar nyelvű napilap szombati számában megjelent interjújában. Calfa úgy vélekedett, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásakor alapjában véve az érvényes nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni. A csehszlovák miniszterelnök — paradox módon — „a csehszlovák specifikumok nagy ellenfelének" nevezte önmagát. Ezalatt azt értette, hogy országa most tér vissza az általánosan elfogadott, nemzetközileg bevett, kipróbált és igazolt módszerekhez a gazdaság területén, és — vélte Calfa — ugyanezt kell tennie a politikai életben is. Marian Calfa szerint: „mély alázattal" el kell fogadni a bevált elveket. Személyes véleményként hozzátette: „egy bizonyos időszak" Csehszlovákiában is el fog telni, amíg létrejön az a fajta demokrácia, amit más országokban az évszázadok igazoltak. A szövetségi miniszterelnök hangsúlyozta: vonatkozik ez a nemzetiségi kapcsolatokra is A nemzetiségi problematika szélesebb összefüggésekben történő elhelyezését Marian Calfa nem csupán azzal igyekezett alátámasztani, hogy a nemzetközi normák fontosságát hangsúlyozta, hanem azzal is, hogy kijelentette: „Szlovákia számára jobb lenne, ha az ól érintő nemzetiségi problémákat Csehszlovákia és Magyarország között, államközi szinten oldaná meg"... Ezzel Calfa világosan állást foglalt amellett, hogy a szlovákiai magyarok sorsát illetően vannak olyan kérdések, amelyek nem tekinthetők Szlovákia legszűkebb belügyének, hanem a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság kormánya közötti megegyezést igénylik. Ez az álláspont nyilvánvalóan kiváltja majd azon szlovák körök heves támadásait — az egyébként szlovák — Marian Calfa ellen, amely körök eddig is a délszlovákiai szlovákok „elmagyarosítására" irányuló törekvésekben vélték fölfedezni a problémák gyökereit. Külön szólt Calfa az interjúban a tervezett szlovákiai nyelvtörvényről. Szerinte az lenne a legjobb, ha ilyen törvényt egyáltalán nem kellene hozni, hiszen külföldi példa is nagyon kevés' akad ráJelenleg azonban SzlovákiáA romániai „gyermekotthonokban" tengódó nyomorék, vagy súlyosan beteg gyerekek sorsáról mutatott be riportfilmet pénteken este az amerikai ABC televízió. A film megdöbbentő képsorai embertelen körülmények között tartott, nemritkán állatként kezelt, sokszor az éhhalál küszöbén álló gyereket mutattak. A közel 50 titkos gyermekintézményben — amelyek közül hatot az amerikai forgatócsoport felkeresett — a román kormány szerint öszszesen nyolcezer gyereket tartanak. (A nyugati becslések szerint 40ezret.) A bukaresti vezetés arra hivatkozik, hogy ezeket az otthonokat még a Ceau$escu-rezsim alatt alapították, az új rendszernek azonban nincs elegendő pénze arra. hogy javítsa a bentlakók körülményeit, vagy megszüntettesse az intézményeket A gyerekeket annak idején egy bukaresti bizottság „válogatta ki", mert testi hibával, illetve mentális betegségekkel születtek. Országszerte helyi bizottságok vizsgálták az újszülött, illetve harmadik évüket betöltött gyerekeket, akiknek neveit a bukaresti szervhez küldték tovább. Ott aztán eldöntötték: az apróság árvaházba, vagy a „menthetetlenek" közé kerül. Az otthonokban azonban olyan gyerekek is vannak, akiknek nincsenek veleszületett rendellenességei, illetve olyan kis eltérésekről van szó, amelyek könnyen orvosolhatók lennének. A gyermekintézmények létét egyébként a Ceau$escu-éra alatt teljes titokban tartották: kis falvakban helyezték el őket, ahol a helyiek úgy tettek, mintha ezek nem is léteznének (Reuter)