Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-07 / 255. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 255. szám 1990. október 7., vasárnap Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 5,30 forint * — > ' * "X X MHilH! SZEGED. Kései reflexió az Oskola utcai házakról... Kutyaólak a tetőtérben Szeptember 13-án a DM címoldalán két kép kíséretében néhány sor jelent meg. mely szerint „A megújult házak az Oskola utcában örömmel tölthet­nek el valamennyiünket". Szóvá sze­retném tenni, hogy nem osztozom eb­ben az osztatlannak ítélt örömben, s ezzel a véleményemmel nem is vagyok egyedül. Bár már a latinok megmond­ták, hogy de gustibuspon est disputan­dum (az ízlésekről nem kell vitat­kozni). pár szóval mégis összefoglal­nám. miért nem tudok csatlakozni a cikk írójának ujjéhangulaichoz­Az Oskola utca a középkori Palánk­városrész tengelyeként sok mindenen átesett, mint rendes ember a gyerek­kori betegségeken. Óriási tett volt tőle. hogy magas fekvése következté­ben szerencsésen megúszta a nagyárvi­zet. így érhették meg a város legöre­gebb. módos polgárházai (XVII — XIX. század) a nemrégen még ..fölsza­badulásként" emlegetett világfordu­lást. A következő évtizedek nagy épí­tészeti kísérletei — úgy tűnik —. csak itt demonstrálödhattak Megszületett a páros oldal sápatag színű, monoton házsora (50-es évek), az Éva presszó épülete (60-as évek), az Égó Arany (70-es évek), az Oroszlán utca sarki ház (RO-as évek), majd a 90-es évek hajnalára megvalósult a nagy ötlet: a megmaradt régi házak tetőterét kell beépíteni. Kérdezem tisztelettel: 1. Miért épp ezekét kellett beépí­teni0 Akadt volna a városban elég számban megfelelő szabad padlás. 2. Miért kellett a tető és a fölső födém lebontása után három évig várni az űj tető elkészítésével? Akkor­tájt még bőséges esők is előfordultak. 3. Ha már tetőtér-beépítés — miért nem lehetett az ablakokat a tető sík­jába fektetni, miért kellett kutyaólak­ból díszítósort rakni a házakra, fölbo­rítva eredeti sziluettjüket? (S ha már itt tartunk: a háztetők a macskák vi­lága. nem a kutyáké...) 4. A fönt idézett cikk írója szerint üdének emlegetett színeket én egy kissé harsánynak ítélem, az élénk szí­nek között is lehet finomabbakat ta­lálni. A homlokzatok inkább egysze­rűnek mondható részleteinek — pár­kányok. nyíláskeretezések — szinte pepitára tortént kifestésé bennem tej­színhabbal ékesített, túlszínezett süte­mények asszociációját kelti, egy idősb kollégám a cifrázott mézeskalácsokat emlegette. Hátul, az udvar felőli rész színkezelésében végképp talány, hogy az egyes falfelületek miért épp az adott színűre sikeredtek. 5. Szükségszerű volt-e a hátsó. Bajza utcai front lebontása? S számon tartja-e valaki, hogy mennyi érték pusztult el a fölújítás során? Tényleg betonoztak le megtalált kutat? Hová lett az egyik udvar szép kovácsoltvas kerítése? 6. A műemlékvédelmi hatóság egyetértett? Most a Brauswétter-ház került sorra. Vajon hasonlóan jár? Remé­lem. hogy többek között a remekmívű, rokokó ízlés szerint készített kapu, zászlótartó és a monogramos stukkó­díszek a kúrát megerősödve és szinte megfiatalodva vészelik St... S egy utolsó gondolat: ebben az „egyszer talán" sétálóutcában biztosan hentesüzletnek kell lennie? Az is kell. de talán nerríéppitt. Mivolt? Könyv és papírkereskedés, bútorüzlet, híres órások, etc., hangulatos lámpák és. cégérek, egymásra ráéró emberek. Város. (Képeinken: fotó a múlt szá­zadból. azok a bizonyos kutyaólak, a Brauswetter-házékei.) Csegezi (Iván) Mónika építész —C gy tűnik, az Oskola utca a városépítés állatorvosi lova. Ám Csegezi (Iván) Mónika írása hasonló a maga műfajában — bár meggyózö­w^r désem. hogy jó szándék vezérelte. Vitakultúránk ellehetetlenülé­sét hordozza. (Az ízlésekről vitatkozni badarság — mondja, ám mégis ezt teszi.) Építész voltából, lokálpatrióta indulataiból és helytörténeti felké­szültségéből is következnek cikkének kérdéses pontjai. Tény. hogy az Oskola utca legkarakteresebb házai estek áldozatul a kézivezérlés politikájának, tény. hogy kilóg(na) a régi képből az Éva presszó épülete, az is igaz. hogy az Oroszlán utca sarkán álló posztmodern, mór csíkozású építókockaház sem a múlt századi, immár csak régi fotográfiákon és nosztalgiáinkban éló környezethez illeszkedik. Az elmúlt évtizedek itthagvták bélyegüket, valamennyi joggal bírálható, de az egykori közeg vissza nem állhhalő. A kérdések fölvetése jogos és szükséges lenne a tervezés fázisában, a döntést megelőzően, nyilvánosan, valódi vitákban. Egy építész ezt megte­heti időben akár szakmai berkekben, akár a nyilvánosság elótt. Ez lehetne a leghatékonyabb szűrőberendezés, a legbiztosabb garancia. Utólag okos­nak lenni, élcelődni azért is méltatlan, mert a felújítás tervezője nem válaszolhat - esetleg tervezői, szakmai érvekkel —. mert néhány éve autóbalesetben meghalt. A kutyaólak mögött pedig — hasonlóak épülnek a MALÉV-kirendeltség tetőterében is — emberek laknak majd, embersza­bású négyzetmétereken. A Brauswetter-ház értékei minden valószínűség szerint megmarad­nak Köszönet érte Cs. M -nek. aki időben hívta fel erre a nyilvánosság figyelmét. S bizakodjunk együtt a majdani sétálóutcában, ahol egyszer a hentesüzlet helyén kisgalériák, kézmúvesmúhelyek. kávéházak várnak bennünket. Világ Kupa-győztes szegedi lányok Amikor tegnap délután három óra tájban megcsördült a telefon, még nem sejtettem, hogy az év legnagyobb szegedi sportszenzációját hallom majd. Németországból, Ludwigshafenből ugyanis azt jelentette Kiss Gábor, a Szegedi Építők SE női tekecsapatának edzője, hogy meg­nyerték a Világ Kupát. Pedig pénteken még éppen hogy csak (negyedikként) jutottak be a szombati döntőbe, ahol jugoszláv, román és német ellenfelek vártak rájuk. Szombaton azonban szenzá­ciósan küzdöttek a lányok-asszonyok. Az első pár — Sáfránné (455 fa), Kre­csenszki (426 fa) — meg­nyugtató előnyt szerzett. Bö­dőné (440 fa) és Csonka Zsu­zsanna (387 fa) tartani tudta az előnyt. A két utolsó ember 40 fa előnnyel nyugodtan versenyezve feltette az i-re a pontot, mert Tőrök (456 fa), Vidácsné (440 fa) tovább nö­velték az előnyt, biztosan szerezték meg a Világ Kupát. Izgalmasan alakult a Vi­lág Kupa egyéni versenye is. Befejeztével határtalan volt a magyar csapat öröme, hiszen egyéniben Török Mariann nyerte meg a Világ Kupát 900 Török Mariann egyéni Világ fás teljesítménnyel. Kupa-győztes Szeged—Vasas 2-1 (1-1) Jól végződött az NB l-es labdarúgó-mérkőzés, győzött a liczai csapat. Éppen ezért meglepetéssel észleltük, hogy a mérkő­zés után fél órával a Sajtóház előtt mintegy háromszáz fiatal kórusban üvöltötte: „Gyertek ki! Gyertek ki!" Nem tudtuk mire vélni, vajon most miért hibásak az újságírók? — gondoltuk. Pár percen belül kiderült, nem a mi fejünket követelik a srácok. Küldötteik rendőri és rendezői provokációról beszéltek. Munka­társunk természetesen azonnal utánajárt az ügynek. Tényfeltáró riportját holnapi számunkban olvashatják. (A Szeged SC— Vasas labdarúgó-mérkőzésről tudósításunk a 8. oldalon.) Visnyei harmadszor is a legjobb Nyugodtan leírhatjuk, ha októ­ber akkor Szegeden Pick Kupa nemzetközi utcai futóverseny. Im­máron hetedik alkalommal szólí­totta versenyre az ország igazolt és amatör futóit a Szeged városi ifjú­sági és sportosztály, a Szeged SC Teszt Klubja. A Széchenyi téren már 16 órakor megkezdődött a műsor. Be kell vallani, meglepően sokan voltak kíváncsiak a több mint háromórás látványosságra. Nagy sikert arattak a gördeszka­virtuózok. nem kisebb tapsot kap­tak a Tápai Topogó néptáncegyüt tes tagjai sem. Mégis azt kell mon­dani, hogy a legnagyobb várako­zás az ovimaratonit előzte meg Két korcsoportban vágtak neki a kicsik és picik a 192 méteres táv­nak. Az idősebbeknél Horváth András győzött Szakái Román és Csorti Ádám elótt. A Széchenyi teret pedig egyre jobban elözönlötték a bemelegítő futók. A nevezési zárórára 370 résztvevő neve került a számító­gépbe. Köztük a tavalyi címvé­dőké: Sági Ferencé és Visnyei Már­(Folytatás a 10 oldalon )

Next

/
Thumbnails
Contents