Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-06 / 254. szám

2 Röviden 1990. október 6., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) úgy döntött: ezeket továbbra is folyósítják, megteremtve annak lehetőségeit, hogy jogszabályok alapján juthassanak hozzá az érintettek. Határozott arról is, hogy a rehabilitációs bányászati keresetkiegészítés átalakul fix járadékká. Ezt akkor is kapják a dolgozók, ha megszűnik munkaviszonyuk, de valamilyen foglalkoztatási programba bekapcsolódnak. Egyetértett a kabinet azzal, hogy a sziliikózisban megbetegedettek első fokú baleseti járadékát 2 éven túl is folyósítani lehessen; ezt a kedvezményt az azlbesztiózisban szenvedőkre is kiterjesztette. Megállapította : nincs fedezete annak a bányászati követelésnek, amely szerint 25 év szolgálati idő után teljes fizetéssel menjen nyugdíjba a bányász. Ugyanakkor elfogadta a bányászoknak azt a követelését, hogy a föld alatt dolgozó műszakiakra is vonatkozzon a fizikai munkások nyugdijszámitási kedvezménye. Számos kérdésben vagy további vizsgálatot rendelt el a kormány, vagy nem tudta adott formájában elfogadni a bányászok kéréseit. Foglalkozott a kormány a rádió és televízió stúdiók alapításának korlátozásával. A frekvenciamoratórium addig marad érvényben, amíg el nem készül a rádiózásról, televíziózásról szóló törvény — várhatóan jövő tavaszig. A most Parlament elé terjesztendő törvényjavaslat a teljes moratóriumot javasolja megerősíteni, megtiltva az olyan országos körzeti, vagy helyi rádió- vagy tv-műsort készítő stúdiók alapítását, amelyek műsorukat rádióhullámokon, illetve országosan vagy regionálisan kábeleken terjesztik. Egyúttal megtiltja a ma használt frekvenciák, hullámsávok használatba vagy bérbe adását, meghagyva egyúttal a már létező bérbe adásokat, mint a Calypso és a Danubius rádió, illetve a Nap Tv működését. A kormány megvitatta a Suzuki személygépkocsigyártás magyarországi megvalósításának feltételrendszerét. A Suzuki SWIFT típus összeszerelése 1992-ben kezdődik, előreláthatóan 50 ezer darabos szériával. A szóvivő bejelentette: a magyar nemzetgazdaság szempontjából nagy jelentőségű .együttműködést mérlegelve a kormány a parlament elé terjeszti javaslatát, amely szerint a beruházás 10 évig 100 százalékos nyereségadókedvezményben részesüljön, s amennyiben a gépkocsik katalizátorral felszerelve kerülnek forgalomba, mentesüljenek a fogyasztási adó alól. A foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében 100 millió forinttal hozzájárul a vegyes vállalatnál létesülő új munkahelyek teremtéséhez. E témához tartozóan szóba került a kormányülésen a közlekedési eszközök által okozott súlyos környezetszennyezés is. Becslések szerint 18 milliárd forintra tehető a szennyezés s a központi intézkedések elmaradása miatt bekövetkezett kár mértéke. Az ágazati minisztériumok megbízást kaptak a környezet védelmét szolgáló cselekvési terv kidolgozására. Felvetődött a gépkocsik környezetvédelmi szempontok szerinti évi kötelező ellenőrzése, a műszaki karbantartás megkövetelése. A szóvivő a kormány nevében visszautasította annak az újságírói felvetésnek a minősítését és tartalmat, amely szerint a kormány a helyhatósági választásokkal összefüggő politikai megfontolások miatt halasztotta el az elkerülhetetlennek tűnő Á Magyar Nemzetet elutasították A Fővárosi Bíróság elutasította a Magyar Nemzet Alapítványnak a Magyar Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ellen indított keresetet. A perben pénteken hirdetett ítéletet Almássy Mária bírónő. A Magyar Nemzet szerkesztőségének munkatársait tömörítő alapítvány a lap privatizációjáról született döntés miatt különbözött össze fenntartójával. Jóllehet, közösen határoztak a kft. alaptőkéjének emeléséről, s abban is egyetértettek, hogy az elodázhatatlanná vált fejlesztéseket külföldi tőke bevonásával oldják meg; nem tudtak egyezségre jutni a két legelőnyösebb ajánlatot tevő külföldi cég — a svéd Dagens Nyheter és a francia Hersant-csoport — rangsorolásában, A kft. ülésén a három tulajdonos többségi szavazással végül a francia tervek mellett voksolt. E döntés jogosságát támadta meg bíróságon az alapítvány, kérve, hogy érvénytelenítse a kft. ezen határozatát. A bíróság a felperes kifogásainak — miszerint nem volt szabályszerűen megtartva a döntést hozó taggyűlés — nem adott helyt. (MTI) SZDSZ-álláspont Talaj nélkül a földprogram A szabad demokraták álláspontja szerint a földkérdés megoldásakor külön kell kezelni a privatizációt és a kártalanítást — hangzott el az SZDSZ immár szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. A földrendezés ügyét, s az Alkotmánybíróság hét elején ezzel kapcsolatban hozott határozatát taglalva az SZDSZ vezetői — mintegy pártjuk gazdaságpolitikai elveként — megfogalmazták: mindenképpen szükséges megtörni a nagyüzemek földhasználati monopóliumát, s ezzel egyidejűleg támogatni kell az egyébként számtalan kockázatot rejtő és lassan megtérülő mezőgazdasági magánvállalkozásokat. Az Alkotmánybíróság döntéséről Magyar Bálint és Pető Iván ügyvivők egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a határozat voltaképpen kihúzta a talajt a kisgazdák földprogramja alól. A Kisgazdapárt politikai helyzetét, az Alkotmánybíróság döntésével kialakult szituációt értékelve Pető Iván elképzelhetőnek tartotta, hogy változik a kormánykoalíció pozíciója is. benzináremelést. Ugyancsak elhárította annak a híresztelésnek a megerősítését, miszerint a kormány havonta 1,5 millió forinttal támogatja a Pesti Hírlapot. A kormány határozottt arról, hogy az Állami Vagyonügynökség feladatainak megnövekedése miatt előprivatizációs programigazgatóságot hoz létre. A húsz munkatársat foglalkoztató szervezet éves költségvetési támogatását 50 millió forintban határozta meg. Rendeletet alkotott az önkormányzatokban működő jegyzők képesítésével kapcsolatban is. Ennek lényege: amennyiben igazgatásszervezői vagy államés jogtudományi doktori végzettséggel rendelkező pályázó nem akad, elsősorban a kisebb településeken a községi képviselő-testület ez év december 31-ig jegyzővé nevezheti ki a tanácsakadémiai képesítéssel rendelkező pályázót. Rádiótelex Hordóügy A legfőbb ügyész vizsgálatát követően az Országgyűlés elnöke is megnyilatkozik majd a közbekiáltásos, hordó-üggyel kapcsolatban, de csak a vizsgálat eredményeinek ismeretében — mondotta Szabad György szokásos pénteki sajtótájékoztatóján a Parlamentben. A Ház elnöke tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy e. vizsgálatot átadta az illetékeseknek, és most már a szakemberektói várják a tények feltárását, azaz ki kell deríteniük, melyik felvétel az igazi, és valójában mi hangzott el. Az Országgyűlés ugyanis torvényalkotó testület, s nem nyomozó hatóság. Megerősítette: a magyar országgyűlés nemcsak elhatárolja magát az esettől, hanem szembefordul minden alkotmányellenes lépéssel, törekvéssel. Tőle telhetően mindig útját állja annak, hogy fórumát másra, mint' amire hivatott, bárki felhasználja. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az elmúlt héten awországgyűlési képviselőktől nem érkezett hozzá az ügygyei kapcsolatban semmiféle bejelentés. Elsőként Keletről Szabad az út az Európa Tanácsba Szegedi parlamenti képviselő, dr. Bratinka József (MDF) vezette azt a hattagú magyar küldöttséget, amely az Európa Tanácsba való felvételünk „ügyében" részt vett a szervezet legutóbbi plenáris ülésén. Ke. let-Európából elsőként Magyarországot veszi fel az Európa Tanács rendes tagjai közé; erről az ET Rómában ülésező miniszteri tanácsa november 6-án dönt véglegesen, ám aligha kétséges, hogy számunkra pozitív módon. A hivatalos beiktatási ünnepséget november 22-én rendezik, erre meghívták Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét is. Az alábbiakban dr. Bratinka Jó. zsef nyilatkozatát adjuk közre, melyben e tárgyalásokon szerzett tapasztalatait, benyomásait ismertette. — Sokan összekeverik az Európa Tanácsot az Európa Parlamenttel. Kérem, foglalja össze, mi a leglényegesebb különbség e két szervezet között! — Az Európa Parlamentnek 12 ország. mégpedig a Közös Piacba tömörült államok a tagjai; képviselőiket közvetlenül választják. Habsburg Ottó például egy német tartomány Európa parlamenti képviselője. Sokszor kérdezik tőlem, hogy találkozom-e Habsburg Ottóval, és mi az 6 véleménye Magvarország ET-tagságáról. Nem találkozom vele, tekintve, hogy az Európa Tánáds és az Európa Parlament két különböző szervezet. Az Európa Tanácsnak 23 ország tagja, hét ország pedig különleges megfigyelői státust élvez. A kelet-európai országok közül hazánk az első. amelv a különleges megfigyelői státusból rendes taggá avanzsál. Itt jegyzem meg, hogy az ET-re alapozva, azt kiegészítve, létrejött az úgynevezett „Európa Közgyűlés", melynek ülésén mind a 35, a helsinki záróokmányt aláíró állam képviseltette magát (az USA kivételével, nekik ugyanis más elképzelésük volt). — Lengyelországban korábban kezdődtek meg a kommunizmust felszámoló folyamatok, mint nálunk, bennünket mégis korábban vesz fel az Európa Tanács tagjai sorába, mint őket. Mi ennek az oka? — Az, ET két fö kritériumot támasztott. Egyrészt: csak olyan országot vesznek fel, amelynek törvényesi kormánya szabad parlamenti választások útján jutott hatalomra. Másrészt: az illető országnak alá kell írnia az emberi jogok európai chartáját. Ezenkívül természetesen meg kell felelni az ET egyéb elvárásainak: biztosítani kell a bírók, a politikai pártok és a nemzetiségiek függetlenségét. Az a tény, hogy október 2-án a plenáris ülés Magyarország felvétele mellett döntött, garancia arra, hogy e fontos kritériumoknak hazank megfelelt, s bizonyítéka Európához csatlakozásunknak. Lengyelország tagságával kapcsolatban egyelőre az a legfőbb ellenvélemény, hogy ott ugyan a szenátust demokratikusan választották meg, a parlament alsóházát azonban főként kooptálás alapján. Márpedig ez antidemokratikus. (Ugyanúgy, mint ahogy Magyarországon is antidemokratikus volna, ha a nemzetiségeket kooptálás alapján juttatnánk mandátumhoz a Parlamentben. A nemzetiségiek parlamenti képviseletét nem ilyen módszerrel kell megoldani.) — Mi a helyzet a többi szomszédunkkal? Ok mikor lesznek Európa Tanács-tagok? — Kétségtelen, hogy Magyarországnak. Lengyelországnak és Csehszlovákiának volt leginkább esélye arra, hogy elsőként lépjen be az Európa Tanácsba Kelet-Európából, örvendetes. hogy ez hazánknak sikerült legelőször; így „elsők lehettünk a hármak között". Lengyelországról már szóltam; Csehszlovákiával kapcsolatban azt mondhatom, hogy az emberi és kisebbségi jogoknál- VT—Ív vizsgálata várható. Az ET delegációi tudják, hogy Csehszlovákiában nyel vi torvényt terveznek, s meg kell mondjam, e törvénytervezet nagy meglepődést váltott ki. Ennek ellenére, a csehszlovák delegációval nagyon jó a személyes kapcsolatunk, amit az is jelez, hogy Magyarország fejvételét örömmel fogadták. — Horvátország? Szlovénia? Románia? — Tudomásom szerint Horvator (S2ág és Szlovénia jelezte, hogy külön kíván tárgyalni az Európa Tanácscsal tagsági viszonyáról. Az erre azt reagálta: amíg a Jugoszláviába „tömörült" köztársaságok között a föderáció fennáll, az ET csak Jugoszláviával, mint állammal tárgyalhat. (Ugyanez vonatkozik természetesen a jelenleg Szovjetunió részét képező balti államokra is.) Románia pillanatnyilag megfigyelői státust toglal el; most szeretnék elnyerni a különleges megfigyelői státust; azaz, azt a helyzetet, amelyben felvételünk elótt mi voltunk. Megjegyzem, sokan nagyszimpátiával fogadják Románia ezen törekvéseit, különösen égve- francia körökben. Románia küldöttségében egyébként ellenzéki képviselők is helyet foglaltak, többek közt az RMDSZ temdivári illetőségű, magyar nemzetiségű képviselője is. aki felszólalásában egyszerre tudott lojális lenni saját parlamenti küldöttségével és nemzetiségével, az erdélyi magyarsággal is. — Immár majdnem biztos, hogy a következő ülésen Magyarországnak az Európa Tanácsban szavazati joga lesz. Milyen álláspontot foglal el majd a magyar küldöttség Románia kérelmei ügyében? — A magyar küldöttség nevében, midőn számunkra pozitív döntés született. megköszöntem, hogy az Euróna Tanács ilyen erős feltételeket szabott Magyarország vállalta ezeket s az az álláspontunk, hogy az összes többi ország felvételi kérelmé* is ugvamoíen feltételek alapján kell elbírálni. SMMIÍ István VOLOGYA, AZ ÜGYNÖK? A Pravda pénteken majdnem fél újságoddalt betöltő, hosszú cikkben szóvá tette a Magyarországon tapasztalható szovjetellenességet A jelenséget ismertető és elemző budapesti tudósítás végkicsengésében a kölcsönös tiszteleten és a józan észen alapuló, kiegyensúlyozott szovjet— magyar kapcsolatok építése mellett foglalt állást A lap bevezetőjében megemlíti egyebek között a debreceni tanácsköztársasági emlékmű és a Lenin-szobor ellen tavasszal elkövetett barbár akciókat, és azt, amit a Hajdú-Bihari Napló szovjetellenes kirohanásainalt minősít. Ügy látja, hogy manapság a Népszavában „elfogult, rágalmazó" cikkek olvashatók Magyarországnak „a szovjet hadsereg általi megszállásáról, foglyok ejtéséről, rablásról és erőszakról". A szovjet pártújság sürgeti, hogy a szovjet történészek is vegyék elő a Magyarország felszabadításával kapcsolatos dokumentumokat, Hasonlóképpen szükségesnek tartja az 1956-os szovjet— magyar kapcsolatok egészének történészi elemzését, a Nagy Imrére vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozáását. Nagy Imre kapcsán egyébként a Pravda azt állítja, hogv a magyar államférfi Vologya álnéven 1930 szeptemberétől a szovjet titkosszolgálat ügynöke volt, s hogy az 6 jelentései alapján végezték ki a Szovjetunióban magyar, német és lengyel emigránsok tucatjait. MTI) BUSH TANÁCSKOZIK. Pénteki amerikai sajtójelentések szerint bizonyos arab országok Irak elleni hadműveleteket sürgetnek Washingtonban, ahol George Bush elnök a lehetséges katonai lépésekről tanácskozik a torvényhozókkal. (MTI) ÖSSZNCMET BUNDESTAG. A második világháború utáni első össznémet szövetségi gyűlés (Bundestag) a csütörtöki ünnepi berlini ülés után pénteken Bonnban megadta a parlamenti hétköznapok kezdőütemét, és az edső ténykedéseként viharos gyorsasággal, többségi szavazással módosította a december 2-i össznémet választások szabályait. A legfontosabb változás, hogy Németország mégsem lesz egységes választási terület, hanem az ötszázalékos választási küszöb külön-külön bír érvénnyel a keleti és a nyugati német területeken. (MTI) RMDSZ — ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY. AZ RMDSZ alapfeltételnek tekinti az 1947-ig fennállt kisebbségi intézmények visszaállítását — ezt szögezték le az RMDSZ országos választmányának péntekien Kolozsvárott rendezett ülésén, amelyen Domokos Géza elnökölt Az állásfoglalás szerint ez a romániai kisebbségi helyzet európai normák szerinti rendezésének kiindulópontja. Vissza kell állítani a romániai magyarság művelődési, gazdasági, társadalmi intézményeinek jogfolytonosságát beleértve ar intézmények tulajdonjogait. A politikai és érdekvédelmi szervezeteknek legyen jogúik arra, hogy egyenlő feltételek mellett gazdasági vállalkozásokba kezdjenek, és azokat működtessék. A jogszabályok segítsék elő a külföldi tőke beáramlását növekedjék a nemzetközi árucsere, a kormány szorgalmazza az országok közötti gazdasági kapcsolatokat főként a szomszédos országokkal — sürgették. (MTI) KÍSÉRLET AIDS-ES GYEREKEKEN. A bukaresti kormány állítólag engedélyezte külföldi orvosok egy csoportja számára, hogy AIDS-ben szenvedő román csecsemőket és kisgyermekeket használjanak fel egy meglehetősen Vitatott AIDS-ellenes gvógykezelés Ikisérleteihez — ez az értesülés a The European című londoni hetilap pénteki számában jelent meg. (MTI/APP) ÚJABB SZOVJET GÉPELTÉRÍTÉS. Helsinkibe térítette pénteken két személy az Aeroflot szovjet légitársaság egy belföldi járaton 'közlekedő gépét A repülőgép tizenkilenc utassal és négyfónyi személyzettel a finn főváros repülőterén szállt le, ahol két személy adta meg magát a hatóságoknak. A finn repülőtéri biztonsági szolgálat pokolgép után kutatva, átvizsgálja a csomagokat (AFP/TASZSZ) HONECKER NYUGDIJA. 2 ezer 210 márkáról 510 márkára kívánják leszorítani a volt keletnémet vezető, Erich Honecker nyugdiját, közölte pénteken Bonnban a munkaügyi minisztérium Honecker eredeti foglalkozása tetőfedő, s pártfőtitkári, valamint államelnöki minőségében is szakmája után fizetett nyugdíj-hozzájárulást, ebből adódik az 510 márka Ezenkívül az NSZEP volt főtitkára és egykori államfő 1700 márkát is kap havonta, mint a fasizmus elleni küzdelem résztvevője. (MTI) BÉKÉS TÜNTETÉS LJUBLJANÁBAN. Nagy tomeg tüntetett pénteken Szlovénia fővárosának, Ljubljanának a főterén, a területvédelmi parancsnokság épülete előtt, tiltakozva amiatt, hogy a jugoszláv néphadsereg péntekre virradóra elfoglalta a parancsnokságot Ezt az akciót a néphadsereg alakulatai a jugoszláv államelnökség felhatalmazására hajtották végre A döntést azzal indokolták, hogy a közelmúltban elfogadott szlovén alkotmánymódosítás sérti a fegyveres erők egységét, s feltételeket teremt a köztársasági fegyveres erők létrehozásához, ami sérti Jugoszlávia alkotmányos rendjét Rövidesen nagy tömeg gyűlt össze, s ekkor a szlovén vezetők sorra rádiőközleményben fordultak a tüntetőkhöz, hogy szüntessék be a tiltakozást s térjenek haza (MTI)