Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-06 / 254. szám

1990. október 6., szombat Gazdaság — Politika 3 A 44,. paragrafus Kutyaugatás nem hallatszik az égbe. Hiába kértem e hasábokon július 24-én, hogy az önkormányzati választásokat az 1970. évi közigazgatási szerkezetnek megfelelően tartsuk meg, az Országgyűlés augusztus 3-án elfogadott LXV. törvénye erre nem volt tekintettel. Településrészi önkormányzat kötelező! Szerencsére a törvény lehetőséget ad az 1973-ban Szegedhez csatolt községeknek, hogy kapcsolatukat a Városhoz új alapon rendezhessék. A 28. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület — esetünkben tehát a szegedi képviselőtestület — településrészi önkormányzatot hozhat létre helyi képviselőkből és más választópolgárokból; a településrészt érintő ügyekben bizonyos hatásköreit átruházhatja rá, anyagi eszközöket is adhat számára. Sőt; az ebben a paragrafusban használt föltételes módot az 55. § parancsoló móddá változtatja, amikor kimondja, hogy a városi képviselő-testület nem tagadhatja meg — a kizárólag a településrészt érintő — hatáskör átruházását az egyesítéssel létrejött településrésztől! A választásokban, szavazásokban megfásult algyői, dorozsmai, gyálaréti, szőregi, tápai lakosságot hem lenne értelme újból az urnák elé citálni, drága pénzen, időt pocsékolva népszavazásra szólítani, hogy községük önállóságáról döntsön. Az öt község elvárhatja az új városi képviselő-testülettől, hogy belássa az erőszakkal Szegedhez csatolt községek önállósági törekvéseinek jogosságát, és az önkormányzati törvény nyújtotta lehetőséggel élve maga teremtse meg a leggyorsabban, legtakarékosabban a községi önállóság új kereteit. A gyorsaság azért fontos, mert a törvény szerint e változások a naptári év első napjával léphetnek hatályba, ha tehát most elkésünk, egy évet kell várnunk. Közös képviselőtestület Az öt község és a Város új viszonyát a törvény 44. §-a alapján a kölcsönösen legnagyobb előnnyel rendezhetjük. Ez a paragrafus ugyanis lehetővé teszi, hogy a városi képviselő-testület az öt község képviselő-testületeivel közös képviselőtestületet alakíthasson. Ez a megoldás orvosolhatja a községek legfőbb sérelmeit: mindenekelőtt viszszakaphatjak nevüket, és egy képviselő helyett a lakosság számának megjeleljen hét, kilenc, tizenegy stb. képviselőjük lehet a városi képviselő-testületben. A törvény szerint ebben az esetben az önkormányzatok részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fönn, és bizonyos intézményeiket közösen működtetik. Tehát az igazgatásnak, oktatásnak, igazságszolgáltatásnak, kereskedelemnek stb. a községeket is szolgáló intézményei fönntartásához a községek is hozzájárulnak. Ennek fejében hátrány nem érheti lakosaikat a közszolgáltatások (villany, víz, gáz, közlekedés, posta stb.) díjtételeiben. A törvény kimondja: „Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt." A megfogalmazás magyartalan és nem szabatos: a törvényalkotó azt akarja mondani, hogy saját ügyeiben a helyi, tehát községi képviselő-testület az illetékes. Ennél többet az öt község önállósulási mozgalmai sem akartak! Hiszen magam, amikor 1988. december 29én e hasábokon fölvetettem Szöreg státusának kérdését, önállóságának visszaállítását, vagy amikor a Magyar Nemzet idei február 19-ei számában az ország közvéleménye elé szerettem volna vinni ügyünket, hangsúlyoztam, hogy o Várossal való előnyös kapcsolatainkról nem akarunk lemondani, hanem az Erdei—Bibó-féle „városmegye" elképzelés szerint továbbra is szorosan betagolódnánk „Nagy-Szegedbe", de nem községi önállóságunk — önkormányzatunk — föladása árán, hanem csak úgy, hogy kapcsolatunkban Szeged a megye helyére lépjen. Nem megy a megye A megyét sajnos nem szüntette meg a törvény, de a 44. §-sal lehetőséget teremtett számunkra a kiküszöbölésére. Szeged ismét megyei jogú város; közös képviselő-testületében, közgyűlésében a hét, kilenc, tizenegy stb. községi képviselő már a lakosságnak megfelelő súllyal szolgálhatja községének érdekeit. Mindezeket tisztelettel ajánlom a szegedi új képviselő-testület tagjainak* figyelmébe — pártállástól függetlenül. Péter László átképző központok Hamarosan kiválasztják az első, munkanélkülieket átképző hazai központok kivitelezőit. A Munkaügyi Minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: az első három — a miskolci, az ózdi és a nyíregyházi — tervdokumentációja már készen is van, így nem sokára munkához láthatnak az építőmesterek és a berendezők. Már foglalkoznak a képzési programok előkészítésével, illetve nemzetközi versenytárgyalásokat írnak ki a technikai, oktatási eszközök szállítására. Azok a munkanélküliek, akik vállalják az átképzést a munkanélküli segélyük 110 százalékát, vagy az elsajátítandó szakma országos átlagbérének 75—90 százalékát kaphatják meg a képzés ideje alatt. WmT * ^ v t * 1% s > m -W* , V'.r 5 VíÁ'-í- ' - fi .... - .ssfi.05 >«... . _... . ti -..,....: i,::,;•< . . • ' : ' * V ' ? < ' 'f\ Nagy László felvétele MOTORIZÁLT ÖSZ Benzin helyett gabona? Az Európai Közösség mezőgazdasági miniszterei támogatják azokat a kutatási programokat, amelyek célja az élelmiszerek nem étkezési célú hasznosítása. A közösség gazdáit arra biztatják, hogy kenyér helyett szemeteszsákok vagy benzinhelyettesítő üzemanyagok előáll itására termesszenek gabonát. Ez lesz az első olyan kísérlet az EKban, amely az élelmiszer-gabonának új, nem étkezési célú felhasználását szolgálja. Az első fecske a torony alatt — Számított-e erre a sikerre? — Az, hogy elment a szavazópolgárok 40 százaléka, annak tulajdonítom, hogy 12 jelölt indult a kerületemben Amikor megtudtam az eredményt, még az éjjel bementem a városházára, hogy személyesen meggyőződjek a jegyzökönyvekről. Köszönöm a bizalmát azoknak, akik rám szavaztak, a többiekét ezután kívánom megnyerni. — Kinek tulajdonítja győzelmét? — A Csongrád Megyei Köjál településegészségügyi osztályán dolgozom higiénikus orvosként, de nem szakítottam meg kapcsolatomat a gyógyítással sem, belgyógyászati osztályon ügyelek, így az egészségügy elég nagy területére van rálátásom. Manapság az embereket élénken érdeklik a környezetvédelmi, egészségügyi, szociálpolitikai problémák. Gondolom ezért szavaztak rám. — M ilyen elképzelései vannak az önkormányzati munkájáról? — A polgármester megválasztása és az új önkormányzati működési szabályzat megalkotása után az anyagi helyzetük miatt leginkább rászorult családok, egyének felkutatása, kiemelése a teendőm. Ezeknek az embereknek rendszeres szociális támogatásra van szükségük, természetesen ezt környezettanulmány alapján az egyházak segítségével. Tudom, hogy a kerületben lévő egyházaknak több épületigénye van, ahol ilyen jellegű intézményeket szeretnének működtetni. Ez a törekvés elősegítené a kórházi ágyak aktiv kihasználását is. ^ Hosszú távon legfonto sabbnak tartom a magánvállalkozások kibontakozását, megfelelő adópolitikával támogatva. Kedvezményesen tarthassanak alkalmazottakat — hiszen az egyre növekvő munkanélkülieket ők tudnák foglalkoztatni — valamint az ipari tanulók képSzeged első, szabadon választott önkormányzati tagja dr. Ványai Éva. aki az MDF és a KDNP közös jelöltjeként indult a 18. számú választókörzetben. Harmincöt éves, orvos, két leánygyermek anyja. Külön figyelemre méltónak tartom, hogy elsőként nő jutott be az új testületbe. zésének ösztönzésével. A legközelebbi ipartestület^ ülésen már erről konkrétan tárgyalok. — Gondolja, hogy a sokféle lakossági érdeket ön tudja leginkább képviselni? — Egyáltalán nem tartom magam mindentudónak. A szegedi MDF szervezetének 18 szakmai szakértői bizottsága van. Minden előterjesztést velük előbb megkonzul tálok. — Mit tart a legfontosabb szegedi problémának? — Nem szabad tétlenül néznünk, hogy a bevásárlóturizmus rohamaiba belerokkanjon a város, A három határ forgalmát termőre kel! fogni. A jugoszláv határ közelében valutáért árusitó kereskedelmi egységeket kellene létrehozni. Azért, hogy a külföldi vásárlók ne okozzanak zsúfoltságot, bosszúságot a város lakóinak. — Milyen pénzből gazdálkodhat az új önkormányzat? — Arra kell törekednünk, hogy a személyi jövedelemadó és a vállalkozási nyereségadó minél nagyobb arányban maradjon a városé. — Mt a véleménye az önkormányzati szakapparátus létrehozásáról? — Javaslom, hogy az irányító posztokat pályázat útján lehessen betölteni, és ezek elbírálásánál kizárólag a szaktudás és erkölcsi feddhetetlenség legyen a döntő. B. Gy. D mérce a haditengerészet Nem mind bóvli, ami olcsó Tavaly a 17 tagú, s alkalmazottaival is csak 26 fös Vicoop Kisszövetkezet 72 millió Icnintos árbevételéből közel 16 millió forint nyereséget produkált. Az áprilisi közgyűlésükön mégis a felszámolás mellett döntöttek. Az okokról az utódszervezetek, a Vicoop Vegyipari Kft. és a Bunds Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját, Bárányi Györgyöt kérdeztem. — Takarékszövetkezeti hitellel dolgoztunk, de egy jogszabályértelmezési huzavona után pénz nélkül maradtunk. £n és több társam a régóta ugrásra kész külföldi töke fogadásában láttam a megoldást a tőkeszegénység megszüntetésére. Ebben, s egy-két technikai fejlesztés megítélésében nem volt köztünk egység, úgy tartottuk "iszte&ségesnek, ha kasszát csinálunk. A vagyon értékesítéséből mindenki visszakapja a részét, s olyan vállalkozásba kezd, amit jónak lát. Akik együtt maradtunk 50-50 százalék hazai és külföldi tőkearánnyal létrehoztuk a két kácftét. — Mennyi idegen pénzt vontak be? — Üzleti okokból nem tar tom célszerűnek közhírré tenni a pontos összeget. Több tízmillió forintot érö márkát. A partnerunk újabb befektetésekre kész, az elképzeléseik skálája az idegenforgalomtól a tartósítóiparig terjed. — A forgalmazót miért különítették el a gyártástól? — Minden terület álljon meg a saját lábán, a termelést ne terhelje a kereskedés költsége. A kereskedelmi cég a mi termékünk értékesítésén túl sok egyéb tevékenységre is vállalkozik. A jutalékokon keresztül a személyes érdekeltség messzemenően érvényesül, s ez a külpiacon elengedhetetlen a sikeres működéshez. — Mennyire fontos önök számára az export? — Terveink szerint az ipari segédanyagaink és háztartásvegyi cikkeink kétharmada talál külföldi vevőre. A hazai piac nagyon beszűkült, hiába a világszínvonalú termék, egyszerűen nincs rá megfelelő fizetőképes kereslet. — A külföldi vevők megnyerésének módja? — A Bunds név már önmagában garancia, szakmai körökben elismert. Németországban, Ausztriában, Törökországban és Csehszlovákiában más vegyes vállalatokkal együtt közös export ügynökségeket tartunk fenn Az első kettő a hagyományos nyugat-európai piacot célozza, az izmíri a Közel-Keletet, s a pozsonyi, a dollárelszámolásra áttérő cseh, szlovák, lengyel és ukrán régiót. — Termékeik miként állják a nemzetközi próbát? — Mindig az újat célozzuk. Korszerű technológiát, környezetbarát anyagokat alkalmazunk Például az általános korrózióvédőnk az amerikai, haditengerészeti szabványának is megfelel. S ez már egy szint. Eddigi termékeinket is hamarosan világszerte elfogadható csomagolásban dobjuk piacra. Nagy előnyünk az olcsóság. A termékek lelkét jelentő koncentrátumok az előállított érték kisebb részét jelentik. A nálunk befektetett élőmunka éréke jóval kisebb, mint nyugaton. Volt rá példa, hogy azért kényszerültünk kifelé árat emelni, nehogy komolytalan, bóvligyártónak tekintsenek. — Belföldön belenyugodtak a „megváltoztathatatlanba"? — Szó sincs róla. A hagyományos nagykereskedelem fokozatos ellehetetlenülésére számolva 9 telephelyet létesítettünk, egyelőre 14 fővel. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni. — Ha mar a létszámnál tartunk, a termelésben mennyien vannak? — összesen huszonnyolcan. — Az eddig hallottak alapján az a benyomásom, mintha önök nem is Magyarországon élnének, a kudarc elfeledett fogalom? — Csomagolóanyag gyártásra szerettünk volna létrehozni egy 140 millió forint alaptőkéjű kft-t. A legkorszerűbb japán technológiát hoztuk volna A külföldi partner átutalt pénze egyszerűen eltűnt a magyar bankrendszerben. Kintről kerestették,, s csak így sikerült 21 nap után rálelni. Közben az árfolyamváltozáson százezer forintot vesztett. Ebből azt a következtetést vonta le, nagyban nem szabad még nálunk kockáztatni. Visszalépett, s nekünk két évi előkészítő munkánk veszett kárba Tóth Szeles István