Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-04 / 252. szám

1990. október 4., csütörtök Kultúra 5 H&Hg ' jeggl •HMBraÉ <m J -xr . Nagy László felvétele Premier holnap este! Tudósítás Sevillából A költő életéből j znap nem ivott sokat, ám ahhoz épp eleget, hogy A1 asszonya azonnal megerezze súrú bajuszán a vörösbpr fanyar és nehéz illatát. Az asszonynak rossz kedve volt, aznap becsapták a hentesnél, egy férfi feldöntötte az utcán, hazafelé menet leszólították, s otthon, ahogy vette le a cipőjét, megint kiszakadt a harisnyája. így aztán minden mérgét az éppen hazatérő és gyanútlan férjére zúdította. Az meg csak hallgatott, tűrt szótlanul, végül csak felcsattant. Szó szót követett, kiabálásukat hallották a szomszédok, az egész utca. Bizony, nem volt felemelő vita, az ingerültség könynyedén lerombolja a nehezen megszerzett méltóságot. Rád áldoztam a fiatalságom, szép éveim, megcsalsz, nem szeretsz, becsapsz, kicsinyes vagy, te meg kövér és izzadás, nem foglalkozol velem, te nem. foglalkozol velem ... és a többi. Zaklatottan feküdtek le, aztán a férfi, úgy éjféltájt, mégis csak felkelt, s az éjszakai csitlagmiriárdra nyíló ablaknál, egy kislámpa fényének aranyburája alatt meg. írta azt a bonyolult ritmizálású, bár gyönyörű versét, amelynek jelentőségét az uralkodó rezsim kultúrpolitikája — a költő ellenzéki személye miatt — igyekezett elhallgatni, a következő meg egyenesen emberellenesnek minősítette, mígnem a harmadik rezsim, felismerve, hogy a költemény valóságos csoda, minden iskolában kötelező tananyaggá tette, így aztán az elkövetkezendő évek úgyanazon napjainak ugyanazon óraiban ezer és ezer irodalomtanár ecsetelte diákjainak a szerelem szépségét és nagyszerűségét — a költő e gyönyörű verse kapcsán. Dal. • A díszlet inkább csak afféle illusztráció, jelzés: Sevillában vagyunk. Véletlenül éppen azon a kis téren, ahol Bartolo doktor háza áll. Az ifjú és gyönyörű Rosinára fogát fenő gyámatyából kettő is jelen van a színházi próbán. Miközben az egyik (Altorjay Tamás) a színpadon ármánykodik, addig a másik, Gregor József a nézőtéren ezt súgja a fülembe: — Majd ne lepődjön meg, ha az előadáson az egyik kapu fölött lógó cégéren a Postabank reklámját látja. Kaptunk ugyanis e cégtől támogatást. Ügy tűnik, a . szerenádok korából többször is ki-kikacsint ez az előadás. Almaviva gróf (Derecskey Zsolt) például — ha jól láttam — egy Szeged térképet hajtogat szét az egyik jélenetben, hogy meglelje rajta Sevilla egyik utcáját. Az éjjeli őrjárat vezetője pedig úgy éri tetten a szabálysértőt, s úgy fúj bele nem létező fütyülőjébe, akár egy originál mai rendőr főtörzsőrmester. Persze, a jö öreg Rossini nem haragudna ezekért a gégékért, s talán azért sem, hogy az egyik szereposztásban az éltes korú gyámatyát alak,:'tó énekes csupán a harmincas éveit tapossa. — Mennyire öreg ez a Bartolo? — kérdezem Gregor Józseftől. — Egyáltalán nem anynyira, hogy teljesen veszélytelen legyen. Ez egy ötvenes koma, s nem egy vén trotyli! jómagam huszonöt évig énekeltem Basiliót ebben a műben, nemrég váltottam át Bartolóra. Amerikába hívtaK meg erre a szerepre először, s most itthon is ezt a figurát alakítom. Közben Vághelyi Gábor érkezik a nézőtérre. — Borzasztó,,, hogy menynyire nincs hangom, tiszta nátha vagyok! — panaszolja Gregornak. — Csak rám ne ragaszd! Pálinkával és erős paprikával kezeld a torkodat, és ne énekelj a próbákon,'csak tátogj, vagy markírozz — tanácsolja „Bartolo doktor". A fiatalabb kolléga a tanácsot megfogadja, végigmókázza a próbát. (Igen jól szórakozom, és eszembe jut, Vághelyi tizenöt évvel ezelőtti „másik" Figarója. Mikor Mozart mester operájában „házasodott", s jókat bolondozott a Cerubin szerepében debütáló Vámossy Évával,) — Mit gondol, emlékszik még magára a szegedi közönség? — kérdezem tőle, mikor szusszanásnyi időre mellém ül. — Nem hiszem. Igaz, hél évig voltam Szegeden, nekem ez volt a főiskola. Most értem el abba a korba, hogy végre a saját szerepkörömben, lírai, játékos, bariton szerepeket énekelhetek. Másodállásban vagyok itt a pesti opera tagjaként, s közben még Pécsre is átjárok. örülök ennek a meghívásnak. Tíz előadásra szerződtem Szegedre, a Figaró után a Cosi fan tutte Guglielmóját és a Bohémélet Marceljét alakítom. Függöny le. „Most szűnjünk!" — mondja Félix László rendező, s megbeszélésre hívja össze a stábot a színpadra. A szünetben szakít időt arra is, hogy Kocsár Balázzsal, a karnaggyal néhány szót váltson. Fél füllel hallom, nem tetszik a rendezőnek Almaviva grófi öltözéke. (Igaza van, úgy néz ki benne a törékeny Derecskey. mint Petőfi Sándor. A próba végére kap is egy másik jelmezt, ez már jóval szerencsésebb.) A második felvonás próbájába egyébként drámai pillanatok is vegyülnek. A kergetözési jelenet Félix Lászlónak nagyon nem tetszik, s ezt igen egyértelműen adja tudomására a művészeknek. (Altorjay pontatlan, Vajda Juli is későn érkezik a tollseprűvel). Az ismétlés után kicsit enyhül a jeges hangulat. — Aranyat érne, Zsolt, ha levennéd a szemüveged a csókolózáshoz! — hangzik a rendezői instrukció, majd később a borotválkozási jelenetnél ilyen biztatást kapnak a szerelmesek; essetek egymásnak, gyerekek! Közben Szonda Évának majdnem a fejére zuhan az előfüggöny. Sebaj, — mondja —, ha agyonüt, egy Rosinával kevesebb lesz! Van még kettő! (Vámossy Éva és Szilágyi Erzsébet.) Kár lenne Szonda Éváért, oly szépen énekli végig a próbát, mintha a premieren lenne! Kővári Csaba egyik jelenetében hanyag eleganciával dobja kalapját a sarokban álldogáló csontváz koponyájára, (utóbbit Csillik professzor úrtól kapták kölcsön az operisták a klinikáról!, később Basilió „halálszínű" mélyeket énekel az eléje tartott tükörnek. „Mily szép most minden" — énekli a suttyomban megkötött esküvő után a boldog férj. (Majd hasához kap, szegény Derecskey ugyanis a próba eleje óta vakbélgyanús görcsökről panaszkodik). De sebaj, „A szerelemnek semmi sem állja útját"' — énekli a vécén Figaró, akiből Vághelyi Gábor olyan fiatal, életteli figurát csinál, hogy az ember szinte sajnálja, hogy neki ebben a darabban nem jut leány! (Pedig milyen jól öszsze lehetne boronálni például a csók nélkül elhervadó nevelőnővel!) Paesika Emília Testarbörlien, avagy: a szép szemtanú Rendezte: Ridley Scott. Főszereplők: Tom Berenger, Mimi Rogers. Mint tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, az élet szépsége kifürkészhetetlenségében van. Fürkészhetünk bármeddig, a jövő benne marad a varázsgömbben. A filmekben ez úgy néz ki, hogy nem tudni, kit, mikor lónek le, pusztán a Sejtésj mechanizmus adhat néhány tippet; vagy azt sem tudni. ki. mikor lesz szerelmes. És ha ráadásul e kettőt egyszerre kell fürkésznünk, hát bizony elég .kócosak" leszünk. A Testörbőr című film erre jó példa, ebből a fizempontból műalkotás. Megszoktuk, hogy egy amerikai zsarunak humora meg pisztolya van, de hogy szíve szerelemre lobbanjon, ez a legkevésbé egyengeti a pályafutását. Mert egy ilyen zsarura nőies ügyet rábízni kész öngyilkosság. A film házibulls snittekkel indul, mélyek alapján közérzetünk a derűlátás felé indul. De félúton megreked, mert egy Night Club volt társtulajdonosa pengét ránt, s először egy festmény vásznát hasítja ketté dühében, majd pedig volt társába döfi, nyakba, s gyomorba; az érzékletesség kedvéért Mindennek egy rendkívül szép ás szőke hölgy a szemtanúja, ki sikoltva rohan a lifthez, éppen csak megmenekül. Ezek után a szép szemtanú természetesen életveszélybe kerül, így a rendőrség egy újoncot állít mellé testőrnek. A jó képű, érzelmekben és humorban is bővelkedő férfi kimondottan szerelmi házasságban él, fiacskájuk pedig a gördeszkáit széthagyó, angyali ördögfióka. A testőr éjjeli műszakban dolgozik, akár a gyilkos. Szánté törvényszerű, ha egy férfi és egv nő egymásra utalva és szimpátiával fűszerezve egy kis időt együtt tölt, mit tegyenek?, hát egymásba szeretnek. A testőr félesége rájön a csalárdságra, s a testőrt választásra kényszeríti. Eközben persze a gyilkos is munkálkodik, hogy jobb belátásra bífja a szép szemtanút, aki egyszerre retteg is. meg szerelmes is. A helyzet megoldását' a vetítővászonra bíznám ... A film előterében inkább a szerelmi csata áll. sokszor feledhetjük is a póruljárt Night Club-tulajdonost Néha még meg is kérdezhetjük magunktól, hogy mit akar ez a rossz arcú manus-ebben a fekete autóban. És akkor fejünkhöz kaphatunk: ja, ez a gyilkos. Egyébként tényleg visszataszító a gyilkos ábrázata, persze, szegényke örült is egy kicsit ami ugyan nem menti fel gaztette alóL Sőt látványára azt is gondolhatjuk, hogy egy ilyen rémítő arcú manus ne porosz? káljon aZ utcán, inkább adja föl magát a legközelebbi rendőrőrsön. Szerintem egv jó filmet sokan megnéznének már. Podmaniczky Szilárd A Trabant jellemvonásai Svédasztalbeszélgetés A közelmúltban 40 fős, nult. Hogy miért pont keletdiákokból és tanárokból ál- európai országba jöttünk? ló svéd csoport vendéges- Semmi esetré sem a politikedett a Radnóti Miklós kai változás az oka. Gimnázium meghívására Szegeden. A mindennapi program után családoknál térték nyugovóra a vendégek. Avesta város Domarhags nevű iskolájából érkezett tanárok (Britt-Marie Lövgren hittantanár, Michael Wiliams francia—angol tanár, Hanne Ivarsson — Hogyan tudták Svédországban nyomon követni a magyar eseményeket, jelesül az iskolaügy változásait? — A politikai változások híre szinte napi. pontossággal elért hozzánk. Az elmúlt években számos manémet—angol tanár) éppen S>ar diák járt nálunk, ők egy énekóráról jöttek mi- tájékoztattak bennünket az kor i& Anders Svenssont, az oktatási rendszerről, illetve, iskola igazgatóját kérdeztük hogy milyen kilátásai vana friss élményekről. — Ötödikesek nagyon hangulatú énekóráján tünk részt. Pillanatok érezni rekek rik a dalokat. Az órán nem voltak üresjáratok. — Ittlétük során milyen tapasztalatokat szereztek, melyeket esetleg otthon is alkalmaznának? — 14-15 éves gyerekek németóráján sokat meséltünk Svédországról. Kérdénak a magyar oktatásügy.. nek. Mielőtt útnak indulJ0 tunk, minden diák kapott vet- egy-egy megfigyelési feladaalatt tot, hogy később otthon fellehetett, hogy a gye- dolgozva összegezzük a taelég „melyen isme- pasztaltakat. — Mondana néhány konkrét megfigyelési szempontot? — Sok apróságból áll ószsze a kép. Volt, akinek a lakáshelyzetről kellett információkat gyűjteni, hogy kinek a tulajdonában vannak a lakások, mennyire gondoseikből számunkra az derűit zottak. Egy másik feladat, ki, hogy ezt a korosztályt hogy a mgyar irodalomrói. nagyon érdekli a politika. Szép dolog az, hogy egy kis országból ekkora figyelemmel kísérik a világ alakulását. Ezt mindenképpen elirókról, művekről, s ezek oktatásáról gyűjtsünk információkat. Talán a legpikánsabb feladatot az a tanuló mondjuk otthon. A mélyebb kapta, aki a nekünk egzotitapasztalatok begyűjtéséhez kusnak számító Trabant kevés volt az időnk. Azon- „jellemvonásait" gyűjti egyben van még egy fontos be. De természetesen nemmomentum az itteni okta- csak itt, hanem egész utunk tásban, amit szeretnénk ott- során is folytattunk megfihon is meghonosítani. Ne- gyeléseket. vezetesen a speciális képzések, a külön kurzusok, ame— Azt mondták, kevés időt töltöttek itt ahhoz, hogy lyeken az egyes tantárgyak- orszdgunkról teljes képet kai elmélyültebben koznak. — Miért fontos önöknek foglal- fcapjanak. Lesz-e folytatás? — A Radnóti Miklós Gimnáziummal szoros kapcsohogy pont egy kelet-európai latban vagyunk. így további ország városával tartsanak folytatást remélünk '91-ben , , , , , „ is a diákcserektől, es azt is szakmat kapcsolatot? tervezzük, hogy esetleg sze— A mi iskolarendsze- gedi és avestai családok körünk kilencosztályos, és már zött csereutakat hozunk léthagyománnyá vált, hogy a re. Mindezen kapcsolatok végzősök ellátogatnak egy lényege, hogy megismerjük külföldi országba, ahol a egymás kultúráját, hogy látottakkal kiegészítik ta- megtudjuk, nincs bennünk nulmányaikat. Magyaror- ellenséges szándék, inkább szágra, pontosabban Szeged- szeretet. Talán ezeken az re egy bizonyos Katona Csa- apróságokon múlik a világba nevű fiú által kerültünk, béke. akj nálunk, Avestában ta- P. Sz. . ..t&st&smd&tiMSií&A. dtk