Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-28 / 274. szám

4 Olvasópróba 1990. október 28., vasárnap A református palota Ha lassan is, de mégis megújult a reformátusok bérpalotája a kiskörúton, és ismét eredeti szépségében pompázik, gazdagítva a városképet. A szegedi református egyház már 1907-ben úgy döntött, hogy a kiskörúti paplak és iskola telkén lévő épületeket lebontatja, és a gőzfürdővel szemben hatalmas bérpalotát építtet. A tervet 1909-ig nem sikerült előbbre vinni pénzhiány miatt. Ebben az évben hívták létre az építtető bizottságot, és Magyar Edét (1877—1912), a nagy szegedi szecesszionistát bízták meg az építészeti tervek elkészítésével. El is készítette a gazdaságossági számításokkal együtt. Az építési bizottság véleménye szerint „A bérpalota egyike lesz a modern műépítészet legérdekesebb alkotásának, s mint ilyen, nagyban hozzájárul Szeged szépítéséhez•" Ennek ellenére a presbitérium az építkezőt elvetette.de a közgyűlés, amelyen a javaslatot Somlyódy István egyházközségi algondnok ismertette, az építkezés mellett foglalt állást, majd felvették a kapcsolatot a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a kölcsön folyósítására. A határozat 29 szótöbbséggel született meg. A háromemeletes, hatalmas épületet ötszögletű telken építették fel 1910-1912 között. A telek hajlásszöge miatt Magyar Ede az épületet két szimmetrikus tömegre bontotta, és a földszintet üzlethelyiségekkel telepítette be. Külön bejáratott biztosított a parókiának és az iskolának. Az épületben 48 helyiséget — ebből 14 üzlethelyiség. — 34 bérlakást alakítottak ki, a korabeli technika minden vívmányával együtt. A tervező és az építtető egyaránt egyetértett abban, hogy a nagyméretű lakások helyett a korabeli polgári igényeknek megfelelócket alakítsanak ki. Az épületet szimbolikus tartalmú képek és szobrok díszítik, mint a magvető és a termést betakarító ember alakja. A kerámiamozaikokat Budapesten készítették. Magyar Ede vázlata alapján. A főbejárat felett éneklő és tanuló gyermekcsoport műkő szobor látható, jelezve egyben azt is, hogy az épületben iskola is működött. A jellegzetes terasz nyugodt, de mégis szögben megtörő vonalvezetést mutat. A kapukat az egyik jeles szegedi múlakatos. Kecskeméti Antal készítette. Az építésre kiírt versenytárgyaláson az összes munka kivitelezésére a szarvasi Popják György és fia cég nyert első helyezést 594 ezer koronás ajánlatával. Mégsem ók vitelezték ki, hanem az Ottovay István (1877-1945) és Winkler Imre vállalata, igaz valamivel többért, de ók vállalták, hogy 1911. november 1-jére felépítik az épületet. Az egyes szakipari munkákat is leginkább szegedi vállalkozók végezték, és számuk meghaladja a hatvanat. A kivitelezési munkálatokra pályázók közül az olcsó és megbízható ajánlattevőkkel Magyar Ede egyenként is tárgyalt, nemcsak az Ottovay— Winkler céggel. Mindezek ellenére a palota 1911. november 1-jére mégsem készült el, így csak részben kaptak lakhatási engedélyt. Ez azért történhetett meg, mert Szegeden ebben az időben nagyarányú építkezések folytak, és a vállalkozók képtelenek voltak kötelezettségüknek eleget tenni. A palotáról így ír az egyik szegedi korabeli újság: „A Szegeden legutóbb tartott református egyházmegyei gyűlésen valósággal elhalmozták dicséretükkel Magyar Edét a szegedi református bérpalotánál kifejtett művészi munkájáért. Máris több megbízást kapott messze vidékekről is, ami rendkívül jólesett az ambiciózus építőművésznek." (Szegedi Friss Újság. 1912.05.07.) Ezekből bizony már semmi sem valósulhatott meg. mert Magyar Ede, a „magyar Gaudi" 35évesen szerelme, Herczeg Jánosné Jósika uteai lakásán (ó tervezte és építtette 1911-ben) szíven lőtte magát, reménytelen szerelme miatt. Korai halála miatt városunk szecessziója, Szeged városképe számos szép épülettel lett szegényebb. Magyar Ede legjobb alkotásai ma is gyönyörködtetnek, a ma emberéhez is szóínak kifejezésmódjukkal, az esztétika és a technika hatásával. Bátyai Jenő Mosoly a csend honában „A halottakról jót vagy semmit. Ezt mindenütt tiszteletben tartják. A temetőben nincs rossz ember. Mindenki egyforma. Akik életükben egymással veszekedtek, azok itt egész jól megférnek. Nincsenek versengések. Nincs kedves és nincs mostoha. Csak egykor boldog, vagy boldogtalan. De az életük különböző volt. A feliratok erre figyelmeztetnek." Ezzel a nem mindennapi gát élte bűneiért. Sok helyütt mottóval indítja útjára népi hagyománnyá vált. hogy a sírfelirat-gyűjteményét Gu- falu házi poétát választott lalyás László. A könyv régi kosai közül. Legyen az lakohiányt pótol a hazai néprajz- dalom, házszentelés, vagy gyűjtemények sorában, hi- sírfelirat, ha jól sikerült, szelszen az utóbbi idóben egyet- lemes versek kerültek kifaralen ilyen jellegű gyűjtés sem gásra, az a falu büszkesége látott napvilágot. A Mosolya volt. Különösen Erdélyben csend honában sem újkeletú és a Nyírségben elterjedt a munka. Ausztráliában, az vidám sírfelirat, de van hely Egyesült Államokban és Ka- Máramarosban. ahol jelenenadában már két kiadást tekkel festett kopjafákat is megért, 1950-ben a Magyar helyeztek a sírhantra. Harangok Kiadó, 1973-ban A vidék jellegzetessége sírpedig az Aurora Australis felirataira is jellemző. A toadta ki, nagy sikerrel. kaji vagy hegyaljai gyűjtés Sikere természetesen a szinte minden esetben borhamagyar népköltészet ellen- Iáiról, részegségről árulkoállhatatlanul kedves humorú dik, az alföldi az aratásról, de sírfelirat-gyöngyszemeinek nagyon sok 48-as honvéd sírköszönhető. A szerző külön verse is megtalálható a érdeme, hogy 1933-ban kez- könyvben. Külön forrás a dett gyűjtése az egész magyar mesteremberek fejfája s az életterületet átfogja, szegedi orvosoké. Ezek megírása sírfelirat éppúgy található már pallérozottabb elmére benne, mint lévai, vagy szé- vall; falusi kántor, tanító lekelyföldi. hetett a szerzó, különböző Némelyikük egész kis helyi juttatásokért, történelem. Falvak furcsa la- A halál miatt bánkódni, kóiról emlékeztek meg ekép- emésztődni, ez nem fért öszpen a rokonok, ismerősök, sze a napi kemény munkával. Nem cmésztó bánkódással. Az egyszerű ember kénytehanem egészséges élni aka- len volt a halálfélelmet úgy rással gondoltak vissza sze- távol tartani, hogy a maga retteikre, netán irigyeikre, módján szembenevettc azt. Van. ki saját sírfelirata alatt nyugszik, s megcsipkedi n a- Panek József Itt nyugszik Lentner Anna. Kinek majd két mázsa súlya. Istenem, az örökkévaló élet Súlya szerint legyen neki édes * Elmondhatom bátran: Na. így még nem jártam! * Sokáig taposta PappPálé föld hátát, Königrátzi hadban Ellőtték fél lábát. Kétséges, kétséges. Felér-e a mennybe Szegény a mankóját itten felejtette. * Itten nyugszik Gyónás Pesta. Csinálta a Keresztapja. Az anyjának barátságbul. Ezt a fejfát. Lám, minthogy megállott Szeged közt a spernát Leesett ináról mégis Farkas Bernát. * Itt pihen Eszter asszony, — De még a férje is otthon. * Amig eleven vöt Kemény egy legény vót De mióta meghótt. Különb nála egy tót. * Itt nyugszik Tórnyos Ferenc. Született Vácon, meghalt Pesten. Kár volt neki Pestre menni. A dalmata Dugonics András, Szeged egyik nagy fia. születésének 250. évfordulója alkalmából szeretném feleleveníteni mindazt. amit a közvélemény kevésbé tud róla. hogy korának kiváló matematikusa is volt, 34 évig tanította a „tudákosságot" (matematikát) a nagyszombati (Buda. Pest) egyetemen. Érdemes tudós volt (lehet, hogy érdemesebb, mint író). A „tudákosság" könyvei 1784-ből az első magyar nyelvű algebra és geometria művek. Könyveiben ó végzi el elsőként az első sikeres magyarosításokat, s ezek ma is kristálytisztán és kristálykeményen hatnak. Egy példa: Dugonics a kör szót a kerekből képezte, s mivel szögediesen beszélt, a ker-t, körnek mondta. Dugonics András 33 éves volt, amikor a nagyszombati egyetem a matematikai tanszékére rendes tanárnak kinevezték. Innen az iskolával egyUtt jött Budára, majd a másik oldalra. 1782-ben alapító tanára, később egy ideig rektora is az Institutum Geometricumnak, ahol a Mérnöki Intézetben földméréstant és matematikát adott elő. Sok reformkori mérnökünket, köztük Vedres Istvánt (1765-1830), a város „hites földmérészét" is tanította. Dugonicsig a matematikát csak deákul (latinul) ismerték és tanították. Az általa megadott szakmai magyar fogalomkör mintegy 300-ra tehetó. Magyarosított nyelvezetét a különböző körök elég vegyesen fogadták, vádaskodói póriasnak tartották. Ezek a vádak közrejátszhattak abban a tényben, hogy munkája TlinÁKOSSÁO'AK U.1A Xöütvfc. ; ' Ííiíi ;;v.; BÖTÜ-VKTÉS. • •"••*>'— • •>». TÖRÁtlOSáA C S,* i. ffta? MZ. lUTttktfur. n 'líí—Z Ml . Dugonics, Judákossága" csak 1784-ben került először sajtó alá. A „Tudákosság" első könyve 272 oldalon foglalkozik az algebrával. a második könyv 188 oldalon a geometriával, amelyhez öt. rézbe metszett oldalon összesen 108 ábrát közöl. A második. bővített kiadásra 1798ban került sor, Pozsonyban és Pesten, Fiiskűti Landerer Mihály nyomdájából kikerülve. Ekkor jelenik meg a harmadik könyv, „Három-Szögellések" alcímmel, a Trigonometria, amelyhez hozzátartozik a negyedik könyv, „Csúcsos Szeletek" címmel. Dugonics könyveiben a matematika tanulására, írásának módjára is ad módszert. Több helyütt érződik munkáiban, hogy mennyire tisztelte és becsülte a francia filozófusokat és természettudósokat. Ugyanakkor a második könyvből az is kiérzódik, hogy Dugonics elsősorban „tudákos geometra", és nem geodéta volt. A gyakorlati alkalmazás tág lehetőségeit csak nehezen tudta elképzelni. Viszont a reformkorban volt tanítványai éppen az ó studiumán keresztül merítettek annyi szakismeretet, minek következtében számos nagyszerű feladatot valósítottak meg. értek el szép eredményeket. Dugonics András hatvannyolc évesen vált meg a pesti Mérnöki Intézettől, és 1808-ban visszatért szülővárosába, ahol még tíz évig alkotott. Szegedről az 1820-ban, már halála után megjelent Magyar példabeszédek és jeles mondások c. müvében így ír: „A mai nap pedig boldog Isten! mely ellenkezőképpen vagyon a dolog. Maga a város nemcsak tudós hazafiak által kormányoztatik (az író öcscse, Dugonics Ádám (1745 — 1815) a polgármester, Vedres István a főmérnök. B. J.), hanem máshova is értelmes papokkal, földmérőkkel, orvosokkal, haditisztekkel szolgál. Jól tanult mesteremberekkel és legényekkel maga is bővelkedik, más városokat is segít; halászhajók mellett legszebb s leghíresebb gályahajókat épít; száraz- és vízmalmokkal Bácskát és Bánátot megrakja. Zsindelyt, lécet, deszkát milliónként készít, és adogál el az idegeneknek; szereseinél az ausztriai tartományok nagy része ismeretes. Még csodálatosabb ezeknél a népszaporodás, melyből minden szomszéd vármegyékbe a kertészségek (dohányosok) elterjedtek és gyarapodtak. Közönséges mondás az is, hogy ha Szegednek szállítmányi (kirepült néprajok) összegyűlnének, három Szeged kerekedne belőlük. " Dugonics életművét koronként és áramlatonként mindig különbözően értékelték. Teljes működését illetően nem feledhető el, hogy 34 évig állt a magyar felsőfokú oktatás szolgálatában, és olyan kiváló szakemberek képzésében vett részt, akik később meghatározták az ország gazdasági előremenetelét. Ezentúl a magyar matematikai nyelv megalkotásának első harcosa volt. B. J.