Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-24 / 270. szám

2 1990. október 24., szerda A forradalom ünnepén A VÁROSLAKÓ POLGÁROK UTCAI VONULÁSÁVAL, az Aradi vértanúk téri kopjafánál elhelyezett virágokkal, s a gyertyafénnyel zárult 1956 ünnepe. Emlékezés október 23-án a hősökre, az egykor volt jeles napra. A mementó kopjafánál Albert Zoltán, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének megyei alelnöke mondott beszédet ,.A szabadság nemes eszméjének gondolata, féltő szeretete mindig is a magyar nép történelmének meghatározója volt" — hangsúlyozta, a 34 évvel ezelőtti, keddi napra emlékezve. „Gondoljanak arra. hogy '56 hősei, kik fegyverrel, fegyvertől harcokban estek el, s azok a mártírok, akik a bitón végezték, ezért a máért adták drága életüket. Azok az '56-osok, akik a zárkák rácsai mögött, vagy az internálótáborok. barakkjaiban morzsolták a végtelennek tűnő időt, ezért a máért szenvedték meg éveiket. Emlékezzünk rájuk hálatelt szívvel, kegyelettel!" A tisztelet ós kegyelet virágait helyezte a kopjafához a város önkormányzata nevében dr. Llppal Pál frissen megválasztott polgármester, a politikai pártok, oktatási intézmények, a honvédség, a rendőrség és ügyészség, valamint a Szegedi Biológiai Központ a MÁV-igazgatóság. a városgazdálkodási vállalat a ruhagyár, a Dégáz, a Szegedi Állami Gazdaság képviselői. '56 emlékezete Ünnepi Országgyűlés 1956-ra — emelte ki Antall József. 1956 mitológia, mert erőt, eszmét, erkölcsöt ad, egyben történelmi tanulság, racionális elemzés tárgya is. — Hiszem azt, hogy nem élnek önpusztító vágyak e népben, nem élnek bennünk és ha nem élnek, akkor egy új korszak erőtadó hitével, eszméinkhez, politikai hitvallásunkhoz híven, egymás nézeteit tiszteletben tartva meg kell kísérelnünk a kormányban, az Országgyűlés- F ben, az önkormányzaioicbdn együtt dolgozni, és küzdeni az ínség ellen, az ellen, hogy a közöny bacilusa ne roncsolja szét e népet, e nem-' zetet — mondotta végezetül Antall József. A miniszterelnök beszédét követően a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot, majd Szabad György bezárta az ünnepi ülést. (MTI) Koszorúzás a 301-es parcellában 1956 hősei, a forradalom és szabadságharc emléke előtt, s a köztársaság kikiáltásának első évfordulóján ünnepi üléssel tisztelgett kedden a magyar Országgyűlés. A képviselők mellett, az ülésterem páholyaiban helyet foglaltak 1958 mártírjainak hozzátartozói, a forradalom hősei, akik fegyverrel, szóval vagy tollal harcoltak. Ott voltak a diplomáciai testület tagjai, s megtisztelte részvételével az ünnepi rendezvényt Peter Sager, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke és Vytautas Landsbergis, a Litván Legfelsőbb Tanács elnöke is. Szabad György, az Országgyűlés elnöke köszöntötte az 1956. október 23-án kitört forradalomra és szabadságharcra emlékezőket — akiknek öltözékén ott díszelegtek a lyukas piros-fehérzöld lobogót jelképező, 56 szimbólumává emelkedett jelvények, s a jelen levők felállva együtt énekelték el a Himnuszt. A házelnök röviden méltatta a harmincnégy évvel ezelőtti eseményeket, kiemelve, hogy 1956 mérföldkő Magyarország, sőt a világ történetében. E/t követően a köztársaság elnöke lépett a szónoki emelvényre. — Ma forradalmunk kitörésének 34., köztársaságunk kikiáltásának első évfordulóját ünnepeljük. Az előző évforduló épp nemzedéknyi: mind kevesebben élnek közülünk, akik a történteket felnőtt fejjel élték volna át. A forradalom pátosza ott él mindannyiunkban — emlékét fölidézniük könnyű, megfogalmazniuk, újraélniük nehéz — kezdte ünnepi szónoklatát Göncz Árpád. Már 56-ban is csak az eltaposott első polgári forradalom és szabadságharc 1848 eleven emléke és szavai voltak alkalmasak rá: Petőfit, Kossuthot és Vörösmartyt kellett segítségül hívnunk, az 6 szavaikat kellett kölcsönkérnünk, hogy a színevesztett kor hátterén oly lángoló indulatainkat kifejezzük. ötvenhat annyiféle volt, ahányan átéltük — mondotta többek között az államfő. Akkor azt hittük, s mert ezen a címen ítéltek halálra, szabadságvesztésre, száműzetésre bennünket, még jó darabig őriztük magunkban a hitet, hogy a forradalmat mi Csináltuk. Sokáig tartott, s nehezünkre esett, hogy elfogadjuk a valóságot: nem mi csináltuk, hanem a forradalom csinált mibennünket. Ahányan részesei voltunk — s a részesei számát csak milliókban lehet mérni —, mind máshonnan jöttünk, más emlékeket hordoztunk magunkban, más család, más környezet, más élményvilág alakított azzá, ami akkor voltunk, amikor a forradalom áradata magával sodort. A közös, elviselhetetlenség elleni tiltakozás — ötvenhat — erősebb volt mint mi, erősebb, mint a résztvevői — a maga képére formált, s azt hittük — elhittük, hogy egyszersmindenkorra meghatározza az énünket is. Évtizedbe telt, amíg először fedeztük fel, amíg mi a forradalom legyőzött győztesei, legyőzőink hadifoglyai - rádöbbentünk, hogy már Csíkosban sem voltunk egyformák, hogy bár a forradalom sodra egyirányú volt, a máshonnan jötteket mind egyfelé sodorta, megmaradtunk önmagunknak, hurcoljuk nemcsak a forradalom utáni, hanem előtti önmagunk maradványait is. S még azután is kétségbeesetten védelmeztük az egység emlékét — az „egyek vagyunk" közös indulatát —, ami több volt, mirjt a forradalom idején együtt vallott és vitathatatlan egy cél, a nemzet függetlensége, a semlegesség, az igazságos, minden szennyétől megtisztított, kizsákmányolást nem tűrő, szocialistának vélt közösségi társadalom megteremtése. Ahogyan azt a forradalmat vállaló újjáéledt pártokkal és a forradalmi szervekkel teljes egyetértésben Bibó István megfogalmazta. Védelmeztük, mert attól a kikerülhetetlen valóságtól, hogy ötvenhat annyiféle volt, ahány résztvevője, sőt, ahány ellenfele, mire a hazugság áradatban fuldokló tényeit legalább rögzíteni tudtuk volna, lassan, de biztosan elmosódtak a körvonalai: a forradalom emlékét is kikezdte minden múlt átka, hogy az utódok tudatának változásával maga is megváltozik. — Ma, amikor az ország nehéz óráit éli meg, amikor Magyarországot nemcsak az öröksége sújtja, hanem új csapások, új fájdalmak, új keserűségek, sokszor egy közönyteremtő csalódottság, akkor is emlékeznünk kell Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve, koszorúzási ünnepséget tartottak a rákoskeresztúri Üj .köztemető 301-es parcellájában. Göncz Árpád, Antall József és Szabad György katonai tiszteletadás mellett helyezte el a kegyelet koszorúit a négy mártír, majd Nagy Imre, néhai miniszterelnök sírján. Elhozták a megemlékezés koszorúit, virágait számos szervezet képviselői is: az '56-os Szövetség, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Pest megyei és XII. kerületi szervezete, a Magyar Demokrata Keresztény Párt a Szabad Demokraták Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az Erdélyi Szövetség, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége, a Független Ifjúsági Szervezet, valamint az új-zélandi kormány és az ott élő magyarok képviselője. Virág- ( gal bontotta a mártírok sírját sok száz emlékező és gyászoló állampolgár. (MTI) Állampolgárok nyílt levele Göncz Árpádhoz Tiltakozunk a Csoóri Sándort és a Nappali hold cimű írását ért támadássorozat és rágalomhadjárat ellen. Akik a sajtószabadság címén gúnyolják a magyarságot. amikor egy nekik nem tetsző újságcikk jelenik meg, hecckampányt Indítanak az írója ellen. Ez így egyo'dalú sajtószabadság, mely csak arra jó, hogy íróink továbbra is allegóriában fogalmazhatnak1 Szerintünk Csoóri Sándor írásában nincs megosztó, kirekesztő, csonkító, antiszemita szándék, hiszen eddigi élete, munkássága és humanitása nem ezt bizonyítja. A bűne annyi, hogy vissza mert válaszolni, és fellépett az egyre erősödő magyartalanitó törekvésekkel szemben. Csoóri Sándor nem rágalmat, hanem főhajtást érdemel az egész magyarságtól, aki itt él és dolgozik, ide tartozónak hiszi és vallja magát. Tehát még életében kell megbecsülni, s ne akkor adjanak majd neki babérkoszorút, mikor már k&ső. E szükkörű aláírásunk nem provokatív szándékú, de figyelmeztető értékű, melyben jelezni kívánjuk, hogy Csoóri Sándor nem politikai és pártlcérdés, hanem nemzeti ügy. Tisztelettel az aláírók: 192 magyar állampolgár Nagygyűlés a Műegyetem kertjében Az 1956. október 23-i események egyik fő helyszínén, a Budapesti Műszaki Egyetem kertjében kedden nagygyűlésen emlékeztek meg a tüntetést előkészítő, majd s forradalomban tevékenyen részt vállaló egyetemi ifjúságról. A Műegyetem kertjében erre a 34 évvel ezelőtti gyű-, lésre emlékezett Marián István tábornok, az akkori katonai tanszék vezetője, az egyetemisták fegyveres csapatainak szervezője. Az október végi napokat és az ötvenes évek légkörét idéz-, ve legnehezebbnek a félelem leküzdését, a megfélemlítettség bilincseinek levetését tartotta. Marián István rövid emlékbeszéde után Darvas Iván színművész, országgyűlési képviselő a szabad magyar rádió november 4-én elhangzott utolsó felhívását, valamint Bibó István ugyancsak ekkor született felhívását olvasta fel az egyetem kertjében egybegyűlteknek. Ezt követően a forradalom utáni megtorlások során meggyilkolt Szilágyi Józsefről, Nagy Imre egyik legközelebbi munkatársáról emlékezett meg lánya, Szilágyi Júlia, majd a nagygyűlés utolsó, szónokaként Mécs "imre országgyűlési képviselő — 1956-ban ötödéves műegyetemi hallgató — foglalta össze a forradalom eseménysorát. Beszédében a nemzeti összefogásról, a nemzet egységéről is szólt, amely — mint kifejtette — napjainkban olyannyira hiányzik, s amelynek 1956 lehet legnagyobb fiéldájá. Ázökbah a napokban ugyanis egy szétvert. atomizált társadálom szinte egyik óráról a másikra forrt össze nemzetté. A megemlékezés után a nagygyűlés résztvevői —miként 34 évvel ezelőtt — átvonultak a Bem-szoborhoz, tisztelegni azon az emlékhelyen, amely immár nem csak az 1848—49-es szabadságharcot, hanem az 1956os forradalmat is idézi. (MTI) PROCONTROL ELECTRONICS \ • • > AMERIKAI-MAGYAR VEGYES VÁLLALAT ^Fénymásoló gépek Sharp Z 30 69900 Sharp Z 70 125000 Sharp SF,7300 135000 Sharp SF 77Q0 189000 Sharp SF7750 219000 Sharp iQ 7000 14900 Telefaxpaplrok 210x30 500 216x30 550 Leporellók teljes választéka J "Floppy lemez t-IOdoSoi 10 Dobozi MM 3M 5.25* DS'DD 750 690 3M 5.25" DS/HD 1500 1390 r 3M 3 5" DS/DD 1400 . 3M 3.5' DS/HD 2300 Polaroid 5.25* DS'DD 800 749 5.25" DS/HD 1600 1490 KAO 5.25" DS/DD DS/HD 600 1200 549 Áraink nettó árak, 25% 1l áfát nem tartalmazzák. Magvar szabadságharcosok első világtalálkozója Cím: 672(1 Szegeti, Széchenyi tér 8. Telefon: 62/24-711 Fax: 14-477 A magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának résztvevői kedden nagygyűlést tartottak a Budapest Sportcsarnokban. Az itthon élő és a külföldi emigrációiba kényszerült egykori harcostársak közül sokan — családtagjaikkal, a budapesti lakosokkal együtt több ezren — emlékeztek az 1956-os szabadságharcra és forradalomra. Nagy Erzsébet, a mártír- • halált halt Nagy Imre miniszterelnök leánya megnyitó beszédében hangsúlyozta: • a jelenlegi rendszerváltozás azért mehetett végbe élesebb konfliktus és anarchia nélkül, mert az 1956-os szabadságharc mártírjainak és elesett hőseinek Vére váltotta meg nemzetünket az újabb megrázkódtatásoktól. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom leverése után, mintegy 250 ezren kényszerültek elhagyni hazánkat, a kegyetlen megtorlás elől menekülve. Sokan közülük ennek köszönhetik' életüket. A szabad világ szabad népei szeretettel és szolidaritással fogadták a magyarokat, akik számtalan országban imásodik házára leltek. Hozzájuk szólva elmondta: a forradalomban és a szabadságharcban az egész világ előtt megmutatták hazaii&águkat. Antall József kórházban van A Miniszterelnöki Titkárság október 23-án, kedden eskedden kora este közle- tétől kezdődően néhány na„,, „, ,. ^ „ ,, pig orvosi kivizsgálás céljámenyt adott ki arról, hogy g * kórtlázban tartózkodik. Antall József miniszterelnök (MTI) DELBETON KFT. kedvezményes betonakciója. Ha november végéig befizeti és elviszi betonját, árengedményt kap. Billenős kocsi B 100 beton R 140 beton B 200 beton Mixer kocsi B100 beton B 140 beton B 200 beton 1850+220fuvar 1970+220fuvar 2050+220fuvar 2000+324fuvar 2060+324fuvar 2880+324fuvar -áfa +áfa Befizetés: Délbeton Kft. Szeged, Dorozsmai u. 35. Telefon: 61-422/4452, 180 mellék. n—»wtiMmimn. Hirdetésfelvétel az újvidéki Magyar Szóba és Dnevnikbe és minden jugoszláv sajtótermékbe, televízióba, rádióba Szegeden, a Dugonics tér 12. sz. alatt a Mediátor Irodában. Telefon 24-326