Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-17 / 265. szám

7n 4 / DEIMAGYARORSZAG 80. évfolyam, 265. szám 1990. október 17., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Körkörös katonadolog Városportrék számokkal — Furcsa per Tervezők versenye — Vendégünk volt: Duray Miklós T egnap nem született döntés a honvédelmi törvény módosításáról — a részletes vitát szombaton foly­tatják. Az általánosban jócskán érintették a készü­lő magyar katonai doktrínát is. Mécs Imre (SZDSZ) és Csurka István (MDF) stratégiai elő(szó)csatájában az előb­bi ,,nem szerencsésnek" minősítette a körkörös védelem öt­letét, mert szerinte a leghatékonyabb védelem a jó külpo­litika. Csurka szerint viszont belső erővel kell alátámasz­tani a külkapcsolatokat. A fegyveres és az alternatív ka­tonai szolgálat ütemezéséről kibontakozott vitában Harasz­ti Miklós (SZDSZ) vitt derűt: fájdalmas, mondta, ha bár­milyen értelemben is hátrányos helyzetbe kényszerítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szem­ben. Hisz nem csak egyféle fegyverrel lehet szolgálni! New York-í fergeteges Antall József miniszterel­nök és küldöttségének tag­jai, akik hétfőn este New Yorkban kezdték meg hiva­talos látogatásukat az Egye­sült Államokban, kedden kora reggeltől zsúfolt prog­ramot bonyolítottak le. A kormányfő szálláshe­lyén, az Intercontinental szállodában munkareggelin fogadta Róbert Daniellt, a United Technologies elnök­igazgatóját és vezető munka­társait. Az egyik legnagyobb amerikai vállalat beható és sikert ígérő tárgyalásokat folytat magyar cégekkel az együttműködésről, magyar­országi beruházásokról. Antall József a délelőtt folyamán egy másik óriás vállalat, a General Electric elnökével Jack Welch-csel is találkozott és tárgyalt a további együttműködésről. A G. E. nevéhez fűződik az eddigi legnagyobb amerikai tőkeberuházás Magyarorszá­gon, az Egyesült Izzó, a Tungsram megvásárlása. Parlament A miniszterelnök ezt kö­vetően a Th.e Wall Street Journal, a vezető amerikai gazdasági napilap, majd a legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times szerkesztőinek nyi­latkozott. A program következő ál­lomása volt a Külkapcsola­tok Tanácsa — a testület az amerikai külpolitika koráb­bi és mai irányítóinak mindkét pártbeli vezető sze­mélyiségeit tömöríti. Antall József a közép- és kelet-eu­rópai térség kérdéseiről tar­tott előadástTThajd- válaszolt a szakértők kérdéseire. Délután amerikai zsidó szervezetek képviselőivel, vezető New York-i banká­rokkal, este pedig a város magyarjaival találkozott a miniszterelnök. Antall Jó­zsef és kísérete szerdán reggel az út következő és legfontosabb állomására, Washingtonba repül. (MTI) a képviselők. A készülő ma­gyar katonai doktrína körüli vita bontakozott ki az egyéb­ként nem túl vaskos törvény­tervezetről megfogalmazott véleményekben. A kormány­koalíció pártjaihoz tartozó képviselők nagyrészt aggo­dalmaikat fejezték ki a had­sereg esetleges szétzilálódása miatt, s kifejtették: nem le­het cél a magyar hadsereg leépítése, meggyöngítése. Az ellenzéki, liberális nézeteket valló képviselők viszont jó­részt azon gondolatkörbe csoportosították mondaniva­lójukat, mely szerint: Ma­gyarországot csak akkor va­gyunk képesek megvédeni, ha békében élünk — önma­gunkkal és szomszédainkkal egyaránt. Megfogalmazták azt is: a leghatékonyabb vé­delem a jó külpolitika. A polémia messze túlmu­tatott a konkrét módosító ja­vaslatokon. A módosítások lényege különben, hogy egy­ségesen 22 hónapra csökken­ne a különböző szolgálati formák időtartama. A javas­lat szerint 12 hónapra mér­séklődik a sorkatonai szolgá­lat időtartama, s ehhez 10 hónap tartalékos szolgálat járulhat 50 éves életkorig. A fegyver nélküli katonai szol ­gálatnál 18 hónapos sorkato­nai és 4 hónapos tartalékos időszakot állapít meg a ja­vaslat. Míg a polgári szolgá­lat esetében a fiataloknak fo­lyamatosan 22 hónapot kel­lene teljesíteniük. A vita el­sősorban az alternatív és a fegyveres szolgálati forma letöltésének eltérő ütemezé­séből indult ki. Délután 16 óráig 11 inter­pelláció és két kérdés hang­zott el. Az interpellációk kö­zött az egyik leghangsúlyo­sabb Kertész Zoltán (SZDSZ) képviselőé volt, amely a ma­gyar mezőgazdaság alapkér­désére az élelmiszer-termelés és -értékesítés helyzetére hívta fel a figyelmet. Nagy Ferenc József földművelés­ügyi miniszter válaszát a képviselő nem, a Parlament azonban minimális többség­gel elfogadta. Ho rdógörgetés Héják és galambok csatája Külpolitikusoktól ismert kanap, amikor is a honvédé­szófordulattal élve „héják és lemről szóló 1976. évi I. tör­galambok" szócsatájává vált vény módosításáról szóló tör­a keddi országgyűlési mun- vényjavaslatot vitatták meg A legfőbb ügyész vizsgála­ti eredményének közzététe­lével sem zárult le a „hor­dóügy", hiszen a Magyar Demokrata Fórum képvise­lőcsoportja kezdeményez újabb ügyészi vizsgálatot — ezúttal már a „hordó­ügyet" kirobbantó Kurír el­len. A képviselőcsoport keddi parlamenti sajtótájékoztató­ján Kónya Imre frakcióve­zető elmondta: az MDF-es képviselők kezdettől fogva meg voltak győződve arról, hogy az inkriminált kijelen­tés — „Hordót a zsidók­nak!" — nem hangzott el az ülésteremben. Hozzáfűz­te: a frakció mindaddig nem akart állást foglalni az ügyben, amíg nem Iát nap­világot az ügyészi vizsgálat eredménye. Most azonban — folytatta Kónya Imre —, miután bebizonyosodott, hogy a kijelentés nem hang­zott el, felvetődik: kiket és milyen mértékben terhel fe­lelősség azért, hogy az Or­szággyűlés heteken át rága­lomhadjáratnak volt kitéve. Ezzel kapcsolatosan hang­súlyozta : a rágalmazás és a rémhírterjesztés — mint bűncselekmény — megvaló­sult, s immár azt kell fel­deríteni, hogy mindez szán­dékosan történt-e. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Kővágók a Dugonics téren A szegedi árvíz 100 éves évfordulójára épült a Du. gonics téri zenéf.ö szökőkút. Tizenegy év hosszú idő, s ezt a kutat különleges tulajdonságai még sérülékenyebbé te­szik. Reflektoraiból sokat kicseréltek már. de fényorgo­nája is rossz állapotban van. Hangosítóberendezése ugyancsak felújításra vár. Most a megrongálódott perem­köveket cserélik. Múlt hét óta dolgoznak a helyszínen a városgazdálkodási vállalat kőfaragói, hogy méretre szab­ják a mészkőelemeket Juhász Gyula kövekre írt szonett­jenek betűit is megtisztítva erősítik vissza a helyükre. A föiűjítás többi része egyelőre várat magára, hiszen a mostani művelet sem olcsó: körülbelül 450 ezer forintba kerül. Sotnogyi Kürolyné f elviéitele / ár' jt— nffc""" á''­fPliw? v Vádol a vádlott Koncepciós nyomozás a Fiac Kft.-ügyben? Folytatólagosan elkövetett vesztegetés vádjával állt a bíróság elé tegnap, hétfőn reggel a Cserepes sori Piac Kft. ügyvezetője. Bogi Gyuláné (Dobó utca 45/B). Mint arról korábban több ízben tájékoztattunk, Baginét a gazdasági rendőrségen jelentették föl a piacon árusító magánkeres­kedők, így indult ellene a nyomozás. A rendőrség szerint az igazság kiderítését Baginé hátráltatta — fenyegette az árusokat, aki ellene vall, az ki lesz tiltva a piacról —, ezért a fiatalasszonyt letartóztatták. Fogadott-e el az ügy­vezető csúszópénzt, illetve kisebb ajándékokat? Ha igen, akkor bűnös, ha nem, akkor viszont mit lehet mondani? Jól meghurcoltak, még fogdába is csuktak egy kétgyerme­kes családanyát? A tárgyalást eleve kétnaposra tervezték, de hogy ma befejeződik-e, az nagyon kétséges. Oly dö­cögősen halad az ügy, amelyről a vádlott és védője nem kevesebbet állít, minthogy koncepciós rendőrségi nyomozás eredményezte. Legelőször is tisztázódott, hogy a Szeged Városi Bíró­ságnak két ügye is van a régi piacról. Baginé veszte­getése, és az ő perében ta­núként szereplő Koncz Pál>­néé. Koncznét Baginé he­lyettese jelentette föl azért, mert a piacon, nyílt színen nekiment, ütlegelte. A két per egyesítését a megyei bí­róság nem engedélyezte — amit a szegedi jónak Tátott volna. így maradt csak a vesztegetés: pulóver, két szoknya, zoknik, harisnyák és készpénz, amiket Baginé állítólag kapott az árusok­tól. A bíróság tájékozódott jövedelmi viszonyaikról. Az Bagiék anyagi helyzetéről, asszony egyáltalán nem volt rászorulva a csúszópénzek­re, ruhaneműkre — persze, attól függetlenül még elfo­gadhatott mindent. Hiszen az árusok nem is az ő eg­zisztenciáját féltették, h)a­nem a maguk hasznát les­ték, saját biztonságukat erő­sítgették. Maradni akartak az akkor még nagy forgal­mú piacon, méghozzá az ál­taluk jónak vélt placccxkon. E pozícióharc szinte na­ponta járt kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel, vesz­tegetésekkel. Az ügyvezető­nek kellett volna rendet tartani, jóllehet, maga sem rendelkezett kellő piacszer­(Folytatás a 3. oldalon.) Már háromszáz lakásban Ellen-IKV? — Az emberek azt hiszik, „ingatlankezelői" mindenki tud! Aztán amikor megvették a lakásukat, kiderül, hogy mégsem ilyen egyszerű a dolog — mondja Vörös Béláné, a Kényelem Kisszövetkezet vezetője. Megjelenésükkel van már versenytársa a hivatalos ingatlankezelőnek. Itt az ellen-IKV? Folyamatosan értékesítik az állami bérlakásokat. Es nem feltétlenül azokat, amelyek még pénzt hozhat­nak. A lakók aztán — im­már tulajdonosként — lajst­romba szedhetik a ház hi­báit, kereshetnek hozzá szakembereket, ha a helyzet úgy hozza, még a jog át­láthatatlan dzsungelében is hadakozniuk kell. Egy ötvenesért — mindent! Az IKV-t is megjárt szak­emberekből szerveződött a Kényelem Kisszövetkezet. Jól ismerhetik azokat a ne­hézségeket, amelyek egy la­kóház működtetésével, fenn­tartásával járnak. A közös képviselői rendszer —amely ismereteik szerint sajátsá­gos magyar képződmény — alkalmatlan a társasházak kezelésére. A közös képvise­lő aláírja az adásvételi szer­ződést, amelyben például az áll, hogy „a kémény szab­ványon kívüli kivitelezésű", és valószínűleg sejtelme sincs, mi rejlik emögött. A Kényelem — havi 50 forintos lakásonkénti díjért — minden lakásfenntartási feladatot vállal. Létszámuk nrnimális. Vezetőjükön kí­vül két mérnök, egy jogász és egy adminisztrátor dol­gozik itt. Állandó szakem­bereket (vízvezeték- és vil­lanyszerelők) csak a legsür­gősebb esetek megoldására alkalmaznak. A többieket alkalmanként hívják az ép­pen elvégzendő munkára. Mondják, hogy — szemben az IKV, a Csomiép és az építőipari szövetkezetek 270 százalékos haszonkulcsával — igyekeznek olcsók ma­radni. Az első épületet május­ban, közvetlenül megalaku­lásuk után vették át. Most körülbelül 300, többségük­ben IKV-tól átvett lakást kezelnek. Az 50 forintos képviseleti díj fejében vál­lalják a lakások üzemelésé­nek, karbantartásának, mű­szaki ellenőrzésének felada­tait, a lift- és vízvezeték­szerelő-ügyeletek szervezé­sét, kezelik az épületek mű­ködésével kapcsolatos szám­lákat. Szükség esetén kép­viselik az épületet a biró­(Folytatás a 3. oldakm.)

Next

/
Thumbnails
Contents