Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-29 / 247. szám

1990. szeptember 29., szombat 5== magazin DM Egyetemeink — éppúgy, mint rftás intézmények — az elmúlt négyővttzed alatt az úgynevezett szocialista társadalmi piechanizmus hajtószíjává lettek A marxista oktatáspolitika tudatosán. nagy tervszerűséggel, kiszolgáló szervezetekké degradálta nagy hírű egyetemeinket. Ezt a folyamatot az ideológia úgy jellemezte, hogy az egyetem ..felvette azt a társadalmi szerepét. amelyet egy modernizálódó időszakban a tudomány gyárától el lehet várni". A társadalmi újratermelés segítője Nézzük meg. milyen is volt ez a társadalmi szerep Sehol semmilyen egyetem nem tudja magát függetleníteni attól a társadalomtól, amelyben benne él. amelybe kapcsolatai ezer és ezer szállal'beleépültek'." A mi négv évtizedes egyetemi fejlődésünknek is alapvető célja volt. hogy segítse újratérmelödni azt a társadalmat, amelyik ezt az új típusú egyetemet kialakította és formálta. A felsőoktatási intézmények nunden társadalompolitikai közegben rendszerintegráló szerepet töltenek be. Különösen annák az elitnek az újratermelődését-szolgálják, amelyik hatalmát a társadalom fölött gyakorolja. és az adott pillanatban a társadalom vezető erejének pozícióját birtokolja. A felszabadulás előtt egyetemeink társadalmi szerepét különösen a vallási világnézethez való kötődésük fejezte ki. Volt kifejezetten katolikus egyetem, mint Pécs. református világnézeti alapon álló. mint Debrecen és a kettó világnézet kervercdéséből öszszeálló egyetem: Szeged. A felszabadulás előtt sem volt tehát ideológiailag, politikailag semleges az egyetem, finom vagy kevésbé finom manipulatív eszközökkel egv feudális elemekkel átszőtt polgári mentalitást terjesztett, újratermelt. A réteg-újratermelés tehát nem szocialista találmány. A létező szocializmus országaiban a felsőoktatásnak a társadalom újratermelődésében betöltött szerepe sokkal direktebb és nyersebb manipulációval nyilvánult meg. nunt korábban. Ékes példája volt ennek a fizikai származás látszólagos különleges jelentősége a felvételi rendszerben. A Kádár-korszak finomította a felvételt, de egyáltalán Politikai szolgálat helyett — szaktudás Szerepváltás — rendszerváltás az egyetemen nem tudta azt a hitet kelteni, hogy ez a rendszer megszüntette az osztály- és rétegszempontok szerinti előnyöket és hátrányokat. A fizikaiaknak adott előny csak a társadalmi rétegek tudatos szembeállítását, megosztását célozta. Nfindenki tapasztalhatta, hogv ez a felvételi rendszer ravaszul kidolgozott tesztjeivel és különleges eljárásaival. egyrészről az értelmiségnek, másrészről a felvételre befolyást gyakorolni tudó hatalmi bürokrata elitnek kedvezett. Lett légyen bármiféle felvételi reformkísérlet is. a lényeg nem változott. A felsőoktatás újratermelte azokat a társadalmi erőket, amelyek a marxista ideológiát nyíltan vagy látszólagosan mbgukénak vallották, és a társadalmi mechanizmus rendszerében nomenklatúrához tartoztak, vagyis, olyan pozícióba kerülhettek, amelynek engedélyezése párttestületek és funkcionáriusok döntésétől függött. Dolgozva tanulni A rendszer vezetésének újratermelődésében kiemelt szerepe volt a levelező és az esti tagozatos oktatásnak. A rendszer szempontjából legmegbízhatóbb emberek azók. akik dolgozva tanulnak. Nem a munkavégzés volt itt a lényeg, hanem az. hogy a dolgozva tanulók a vállalatok és intézetek piiikodésében a pártvezetéshez szervesen kapcsolódtak. a párt iránti hűségüket és elkötelezettségüket korán és folyamatosan bizonyíthatták. Különösen a szocializmus építésének első két évtizedében volt szembetűnő, hogy menynyire bizalmatlan' volt a rendszer a nappali tagozaton végzett volt hallgatóival szemben. Valamennyire is jelentós intézményi pozícióba mindig azok kerültek., akik szakérettségisek,• levelező és éssii tagozaton végzettek voltak. Ez.a fenntartás az utóbbi évtizedben kezdett oldódni- de semmi tisem változott maga a rendszer lényege: azdiitczméhyi kárfier építésének egy-egy lépcsőfoka a szervezetbe való beilleszkedés. a vezetéshez vyló alkalmazkodás. a juírtszerű magatartás egyértelmű tanúsítása. A jogász a rendszer elkötelezettje A JATE egyes karain a szocialista mechanizmushoz való illeszkedés más és más formákban nyilvánult meg. A jogászképzés például a legvilágosabban mutatja azt a törekvést, hogy a jogásZhallgítlőságot a rendszer iránti föltétlen elkötelezettségre, hűségre kell nevelni A jogászképzés funkciója az. hogy a társadalmi magatartás rendszerének kemény eszközeiben jártassá fegve a jogászként végző szentélyt. A képzésben magától értetődik az elnyomó szerepkor kiemelt funkciója. Az államigazgatási jog. valamint a büntetőjog különösen fontos területe a kényszerintézkedések szükségessége, indokoltságának hallgatók előtti demonstrálása. Tekintettel arra. hogy a bolsevizmus a /og alapvető értékeit vitatta és egy prg nélküli álla/iotot ideálisunk minősíteti, a képzés sajátos ellentmondásban leiedzeit. A jogászhallgatók élőtt a jog elmélete állahdoan azt emlegette, hogy a kivonatos állapot a jog nélküli társadalmi viszonyrendszer lesz A joghallgató ironikusan meg is kérdezte, rendszerint csak önmagától, hogy arra az átmeneti időre érdemes-e komolyan venni és megtanulni a jogot. A szocialista társadalmi gazdasági mechanizmus számos példával bizonyította.'hogy a jog elméleti negligálása mellett a rendszer maga is komolytalannak tekinthette sokszor a jogi normákat. és a politikát vezetés minden aggályóskodás nélkül semóiihe ve/lé a normát, ha azérdekeix el ellentétes i olt A jogászképzés ugytfn sokat fhiomódott. de nem változtatott az iílönullása sem- azon a téiiyolv. hogv a jogász legíubbcvrtekca politika-jogtechnikai, kiszolgálása! s végső soron a rend jogi eszközökkel való szolgálata. A jog végzett értelmiségben — éppúgy. mint más értelmiségi' társadalmi . rétegekben is efos igéhy élt' arra. hogy újratermelje önmagát, A joghallgatók jelentős része az állami bürokráciában dolgozó rétegekből, szövetkezeti jogtanácsosokból' és iigyvédék gyermekeiből verbuválódott.' Mindennapi oktatói tapasztalataim alapján figyeltem. liogv az új hallgatok mentalitása mennyire apáik beidegződéseiből, sztereotípiáiból eredeztethető. Éppen ezért a rendszerváltás néni kis problémájának tartom azt. högy mind e szervezeti reform mellett isczék a beidegződések ioválih fognak éhii. s akadályozzak az egyetemi oktatás igazi megújulását. Az igdzi intelligensek • 1 ... •••• I " * A hohsészaltltiloíqúnyi képzésié sokkal finomabb szerepek kialakítása hárult. A hölcsészképzés alapvető funkciója — az egyébként minden egyetemen valamilyen mértékig meglévő — rendszerintegráció előmozdítása. A bölcsészek azokkal a titdatfor.mákkal találkozna)*; .1 képzés ,soráij., amelyek kifejezik a társadalomban eífogadott értékeket és célodat Ezért a bölesészképüés szükségszerűén. ideológiai és Világnézeti ígpiés. Ha a gigászokhoz viszoiíy'ttjiik'. rögtön szembetűnik. hogy ez a képzés mennyivel rugalmasabb, iguzodőhh természetű és mennyire felhasinálja, a nevelés évszázados tapasztalakra és-az esztétikumban rejlő formáló eszközöket. A rendszerhez való igazi hűséget ;a jogász magatartása csak külsőségekben taiiűyítja. lelke mélyén le|iej. hogy égészen mást szeretne követni. A hűli sesjkép résben jut el igazában a ballgajők le u-t mélységeihez mindaz aíinl az i'nihvri kultúra évezredek alatt tarenüejt Kis túlzással azt mondhatom, hö'gvaz.igitzi intelligens Cilibe tek a 'bölcsészkartól kerülnek ki. (Nem'véletlen, hogy úz álfamvédéfmi hatóság az Utóbbi évtizedekben igén felelős pozíciókba ntar ifcní á'jogi VégzeftsegűéHiet' ültette, liánéin tehetséges, magas kvalitású bölcsészek köztit merített.) Miís kérdés az. hogy ez a képzés'ugyanügy. illetve meg johbán mai viöa — leniiiista •elkötelezettségeit alapult, mint a jogászkvpzes. Nem csupán az iskolába, járó százezrek — rendszernek megfelelő — szocializációja volt kérdéses, hanem az is. hogy a sajtó, rádió, televízió milyen képzettségű és elkötelezettségű utánpótlást kap :• • v. ' ' Engels mint nagy matematikus ? ' A fermészettudományos képzésben másként mutatkozott meg a társadalmi ráhatás. A tudományos technikai forradalmat jelszószerűen <1 rendszer mindig Vezérlő programként fogadta eh Őszintén megmondva ezen a területén igazán nagy áldozatokat is tett'bizonyos modern technikák elsajátítására és fejlesztésére. A természettudományos képzés sem tudta azonban magát kivonni az ideológiai xihignczgli baiayok alól. A marxista-leninista okpitás ott is évtizedekig a rendszer uánti elkötelezettségre próbálta a hallgatókat ne vei in. Ezen túlmenően is azoiibán a természettudományos képzési anyag sok-sok s/álluf kötődött ideológiai tételekhez is. Szerencsére elmült az az idő. amikor- a matematikusok F.ugelsl akartak a \IX. század nagy alkotó matematikusai kózé sorolni. s régen kiiktatódott l.isjenkő a hKiItíSia elismert inuveloi kóréból. A politika és a világnézet mégis döntően formálta és alakította .1 tét iné-vtludoifiáuyos kúp/ősi rendet, s a iciineszettudományi kai zmnd több oktatója és kut.jtója kóstolt bele a politika i)>tiltott;! előnyökbe, és lépésről lépésre politikusként is pozíciókat vívott ki az egyetemi vezetésben. ' * Egyetemünkön napirenden van a rendezed váltás. Az eddigiek alapján meggyőződése 111. hogy döntőéit át kell alakítani az egvejom. lunkciőit, s váltóztatiji kell azokon a szerepeken, amelyeket odd|g a karok gyakoroltak <1 vdhoztfs iránya feltétlenül 'a; lehet, imgy az egyetem h küzdi politikai, ide'olikgiái'fíZojgűhiu szerepet es egyre inkább olyan uirsadaloiiiformáló erővé válik: amelyben a szaktudás, a kompetencia a xCZéteb A* hallgatok kiválasztásában es az oktatok, kutatók karriertől ók veséiben ls.! DK. S/.tMI'l 11 KI IS|\AN ( ins/ekie/etu egv elemi laniir JA I E •••fú •••••• V—* — A HATÁROK: Amíg Nagy-Öritannia hatalmas gyarrtiátbirötlalómmal rendelkezett, addig első szánni stratégiai célja az Indiába vezető útvonalak biztosítása volt. Támaszpontok sokasága — Gibraltár. Múlta. Ciprus. Szuez. Aden — biztosította ezt az útvonalat. Egyik láncszemét alkotta a Perzsa-'ohöl. ahol Anglia már, a 18században megvetette a lábát. Jó kapcsolatokat épített ki az Oszmán B'iíö-* dalom Bászra vilajetjéhez tartozq Kuvaitban uralkodó Szabah klánnal, s 1761-ben konzulátust nyitott az emírségben. Az uralkodó klán az angolok támogatását csák formailag gyakorló törökökkel és a délnyugatról támadó sivatagi beduin törzsekkel szemben vette igénybe. Az IK99-ben kötötí szerződés értelmében Mubarak emít Angliára bízta Kuvait külképviseletét és a hadsereg megszervezését, az emírség ténylegesen angol protektorátus lett. A kapcsolatok szorosabbra fűzése érdeke volt Angliának is. mert ebben az időben komoly vetélytársa jelent jneg a térségben: Németország.. Berlin kapta meg a szultántól a bagdadi vasút építésének koncesszióját. Az első világháború után — egy 1916os titkos egyezmény értehÚébcH — Anglia és Franciaország feloszlottá egymás közt az Oszmán Birodalom közel-kelen tartományait, s ezt a NépSzövetség szentesítette. Ez ti térség népeinek Trianonja. Az egyik űj állam Irak volt. amelyet három etnikáilagvallásilag különböző tartományból hoztak létre: a Moszu.l központú kurdok lakta Kurdisztánból. a Bagdad központú régiót szuhníta muzulmánok lakták, míg a déli Bászra központú tartományt siiták. A fiatalokat az Í922 novemberében Ukaírban tartott konferencián jelölte ki a térség brit förezidense. Percy Cox. A határokat ügy alakítottak ki. líogy Iraknak nem lelt tengeri kikötőié az öhjilbén- ; Ez szándékos volt. mert —„mint azt egy angol politológus megállapította — ..a brit politika célja az volt. .hogy megakadályozza Irak öböl-állammá válását, nehogy ellensúlya legyen a brit dominanciának". A háborús feszültség — és a német befolyás növekedésével Anglia liajlolt arra. hogy Kuvait cs az 1932-ben függetlenné tett Irak egyesüljön. 1939-ben a kuvaiti törvényhozó tanács hozott is Olaj és vér: a Kuvait-krízis Adalékok az X-edik közel-keleti konfliktus történetéhez egv ilyen, értelmű határozatot. A háború után visszaállt/eredeti állapot az 1968-as iráki, forradalom után yált instabillá., Az új Irak csak 1963-ban ismerte el Kuvait függetlenségét, a határokat azonban továbbra is vitatta. A két ország kötött emiatt konfliktus robr hant ki I'Krö-tlun, 1967-lvii. Í97}-ban. Az 1977-es pedig azzal végződött, hogy Irak bérbe vett két szigetet Kuvaittól. AZ AGRESSZOR: f<M szeptembpselren Irak . — ugyancsak-egy határproblémát használva fél" ürügyül — megtámadta az iszlám forradalom lázában égő Iránt. A nemzetközi felháborodás messze ném mérhető a, maihóz. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csak két hét múlva ült össze és lagymatag határozatot hozott: az ellenségeskedés beszüntetését követelte, de semmiféle szankcióról nem döntött. Mint annyiszor — sót szinte mindig 1945 után — a két szuperhatalom magatartása a meghatározó. egyiknek strn.411 érdekében az agresszor megfékezése. A Szovjetunió belebonyolódott az afganisztáni darázsfészekbe, a hadseregével szembenálló trtadzsahediiiek inspirációt kaptak az iráni iszlám forradalomtól. Az Egyesült Államok pedig legfontosabb térségbeli szövetségesét, Iránt vesztette el. A két szuperhatalom érdeke. hogy p két ország harcoljon egymással, de egyik se győzzön! Irak a háború megindításakor bekalkulálta a két világhatalom közötti felfokozott feszültséget is. A szovjetek afganisztáni intervenciója sokkolta a nyugati politikusokat- • és közvéleményt: Mószkyá/a más'ódik .Vijáeljáhorű után először,avat.kó<ik be, kíRpnaiíbg «r-jal-. tái szférán' k'W'l Az,Anglia Szerepét átvett Egyesült Államok intervenciós hadseregei hozott létre, s innak parancsnokságát a Közel-Keletén szerette völnn berendezni.'a térscg'áilantai — köztük Szaud-Arálna is — azonban ellenálltak. E törekvése jegyében Washington 1981-ben törölte Irakot a ..terroristákat támogató államok" listájáról. (Szíria még ma ts ott szerepel Meddig') Két évvel később pedig Bagdad helyreállította az 1967ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.. Az amerikai, elnök az emhéri jogok tiszteletben tartását nem kélte számon a belpolitikai módszerein azóta sem változtató, ám napjainkban már a ..közelkeleti Hitlernek" elkeresztelt Szaddam Husszeinüá.akit lean Picire (jhevéneméül francia védelmi miniszter ez év februárjában, bagdadi tartózkódásakor ..bátor és szeretett, széles látókörű. hosszú távon gondolkodó vezetórtek" rte'vtzetr e- miktszben gratulált az iraki gyártmányú ballisztikus rakéta sikéres fellövéséhez AZ OLAJ: Klivait geopolitikai jelentőségét a második világháború után túlnőtte gazdasági stratégiai fontossága. A; olajkitcrmch s 1946-ban kezdődött az emírségben és 1950-ben már évi 17 millió tonnával Irán és SzaúdArábia után a régióban, a, harmadik helvét fogfalta,ol. Ezt követően azolsó helyre tornázta tel mag.it. amelyet az. 1960-as évek kozcjveig évi 120 millió tonnával.tartott. Az 1970-es években Irán. Irak és Sjaud^Arábia fermelése futott fel. 1980-ba 11 a térség kóolajtermeiésének 60 százalékát viszont már két orrzág — Irak és Szaúd-Arábia — adta. S ugyanez a két ország — másmás érdekből kiindulva, félretéve a hosszú múltra .yisszatékintö ellenségeskedést — az Irak— Irán háború kirobbanása előtti hónapban barátsági szerződést kötött. Ha Irak gyors győzelmet arat. akkor nemcsak meghatározó szerepet játszhat az olajár meghatározásában, hanerri a camp-davjd-i békekötéssel megosztott a rali Világban /vezető szcréjSÍcj tököuinbicrtt/us tyrv el gazdaságilag is megalapozhatta volná. Az elhúzódó háború azonban iszSnyű adósságot rótt Irakra, amely pénzforrás után nézve felmefegiletté. a határvitát Kuvaittal. Az emírség azonban a többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó területi engedményekre. Ekkor döntött úgy .'hogy lerohanja Kuvaitot, amivel veszélyes lielvzetaf teremtett: niegukadályoziiaiip a k-t-dai szahad foigal'm ár [-•'•: • na esőbb szállítója az Egyesült Államoknak, amely a Kuvaitból származó olajjal egvutt összimportjának mnjtegy kilenc százalékát hozza be a két_ országból. A Közös Piac összimportjának tíz százalékai. 43 millió tonnát. Japán pedig ,13 százalékát.^24 millió tonnát., Ezért — ,fogalmaz az ismert politikus-politojógus. Biezinski — Amerika igazi életbevágó érdeke a kuvajti krízisben annak biztosítása, hogv az óból egy elfogadható árú olaj biztonságos és st,jbil forrása tegyen az iparosított Nyugat számára. " Az Egyesült Államok szántára a válság a térségből szárrrtazö. viszonylag szerény olajimjsQrt ellenére is súlyos zavarokat okozhat mát jobb helyzetben is volt gazdaságában: belső fizetési nehézségekkel küzd. 6000 milliárd dollárt — takarékbetétek és különböző belső kölcsönök — kell azállamnak garantálni. Az árbegyúfuzes fqlboríthatja a fizetési mérleget, abban • az országban./amelysa világ kőolajtermelésének 25százalékát fogyasztja, s ennek kétharmadát a személyautók. Ezért mondja a már.idézett Brezinski. hogv.. vegiil is az olajfórgalóm biztosítása amerikai érdek Kuvait felszabáditása viszont a nemzetközt közösség féladata. " S. hogy,az Egyesült Allárrtok11 ak mennyire fontos a válság számara kedvező megoldása, az is bizonyítói, hogy — e>eréhe Moszkva ..konstruktív" .magatartására — gazdasági segítséget ígért a Szovjetuniónak. A.válság elótt ettől még kategorikusan elzárkózott A FEGYVEREK: A régióban az 1930-esévek kó/epétöl. amikor az izraeli— egyiptomi (arab) konfliktus kjélegodott.; felgWrsull .a tégy vét,fainálíiiőzás. Az Irak —Irán háború nyomán pedig a már 'Korábban'elkezdett fegyvergyártás öltött egyre aggasztóbb meretekej. Irak első számú fegy versfdilitója a Szovjetunió és Franciaország. Párizs 19X0 óta ötmilliárd dollár értékben szállított fegyvert Bagdadnak. •Moszkva pedig több liúnt 13.milliárd dollár értékben. (A korábbi üzletekkel, együtt Irak jelenleg húszmilliárd . dollárral tartozik a Szovjetuniónak > fetenrős tcgwgrszállitők ínég Kína és Brazília. Kíiia támogatásának eiedmé.hVeként S>aud;Áráhia t9SS-ban kifejles'ztett egy ti.'mviuezet f,ikjméte'r liató.sugarű toki —levegrÍKikétát Izrael atomfegyver' előállítására képes, az ilyen irányú kutatások .jelentősen clyircltalayltak Ir.ikhan is. A krízis katonai megoldása cze'rt isjárőtiási kockázattal. láncba borulhat a/ egész régió. LEHUSK.I S KÖY l/IKL/.MÉNYEK ÉS HAJASOK: Barmi I ve ti lesz is a kimenetele, a Kuvaitkiíz/s számos vonatkozásban elgondolkodtató. A hidegháborús korszak utáni első komoly regionális konfliktusban a szuperhatalmak együttműködése példásnak mondható Pillanatny ilag úgy tűnik, hogy mindketten nyertek A Szovjetunió — azon tü|. hogy gazdasági támogatás ígéretét kapja az Egyesült Államoktól remélheti. Itogv diplomáciai kapcsolatot létesít Szaúd-Arábiával, amelyet egyébként ó ismert el elsőként nyomban megalakulásakor. 1926-ban. Áz Egyesült Ál• lamok — amcMctt. hogy széles kórú nemzetközi támogatást élvez — elétte azt. a mit 1945 óta szeretett volna: csapatai ott vannak a Közel-Keleten Hosszabb, távon azonban a krízis komoly kockázatot is tartalmaz a két szuperhalalom számára Abban meg tudtak egyezni, hógy Kelet-Európa — a szovjet határig v* nyugati érdek szférába, kerjrj'. s-ezzel a Kelet-Ny ugati \ konfliktus megoldottnak fálsztk. De helyéhe lép az F.szak — Dél konfliktus"' Énnek a megoldásához már kevésnek tiinik a két szuperhatalom konszenzusa." Vagy vállaljak a c sendőr szerepet? Végső soron ez sem túl idegen egyiknek a magatartásától sem. Am szuronvokon ulvc ott sem lehet hoszs/ú ideig kormányozni,. A térségben egyelőre az Amerika-ellenesség növekszik. nem kormányszintéi], hanem a (.lakosság korében és ez hosszabb tav on erodálhatja a mérsékelt rezsimeket is. ív végül a krízis — mivel minket is'érint — tanulság lehetne számunkra modernizálnunk kellene túlhaladott, provinciális , Európa-fogalmunkat. Kontinensünk határai nem azonosak a földrajzi határokkal. Az az Európa, ahová anynyira igyekszünk, globális szemlélettel rendelkezik. J. NAGY LÁSZLÓ V