Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-29 / 247. szám

1990. szeptember 29., szombat DM1 Ij^gozin 99 A művelődésnek nem voltak nemzeti határai 99 Szedeti cs Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolataiból következett, hogy — a decemberi események után a/ itteni tudományegyetemmel egy üttmüködesre törekedjen azcnlclyi Városban működő Társadalomtudományi Inté/et. Az öt évre szóló együttműködési szerződést a bécsi döntés évfordulóján írta alá a két intézmény vezetője. Ebből az alkalöpTbólhes/élgctlünk /)/'. loanChioreáitvul. a Román Tudományos Akadémia' Irfárosvásarhelyi Társadalomtudományi Intézetének igazgatójával. aki 7 könyvet, |b5 tanulmányt publikált a XIX —XX. század művelődéstörténetének különböző kérdésköréiről. - Kéren], rövidén mutassa he UH a: intézményt. amelynek 15 éve i ézi'tője! ' • ' .''?'•' ;' . I latom nagyobb kutatói kollektíva loglalkoztk a romániai történelem különböző problémáival; a történeszek például a kisebbségek helyzetet vizsgáljak: a biológusok és a néprajzosok többek között a magyarromán kulturális kapcsolatokkal foglalkoznak; a szociológus és pszichológusok új témája-az „IVNü-es forradalom" következményei, a társadalmi mutációk. A 20 kutató eredményeit e\ könyvekben. tanulmányokban publikáljuk. A „decemberi forradalom" után megny ílt a lehetőség arra. hogy Moszkva. Prága. Pozsony gfán magyarországi 'intézménnyel is munkakapcsolatot, teremtsünk. - \ román inűvelodestorienei mely hagyományait elesnem- újra ennek a témának a kutatója most, ami• kor Kelet-Európa felzárkózásában a • kultúra szerepé döntő? . - A tömegek kulturális (elemeié- • seben, a román értelmiség sokrétű fejlesztésében a Szebenben IHNvben alakult elsó román művelődési szervezetnek, az ASTRA-nak volt nagy szerepe. Az ASTRA-nak kiváló kapcsolatai voltak magyar művelődési szervezetekkel, a magyar írók közül is sokakat tagjai közé választott. Tehát ez a szervezet felül tudott emelkedni a politikai erdekeken, f ontos megemlíteni, hogy a románságnak kevés középfokú iskolája yof|. felsőfokú oktatási intézménnyel pedig egyáltalán nem rendelkezett 1918%. Ezért a román értelmiség az Osztrák— Magyar Monarchia városaiban, magyarlakta területeken szerzett ismereteket. így például több. mint 20 öíyáp román éfjéímiségiröl tudok, aki a felvilágosodás korában-Szegeden folytatta tanulmányait. Rzeljkívül Budapesten. Debrecenben. Miskolcon,' Egerben tanulták román fiatalok. A haladó hagyományok közül kiemelem az INTo-ben egy román szíúház létrehozására szerveződött egyesületet. a kfllo'nböZóolvasóköröket. A XA'Ht. "században-' a budai Tgyetémi' Nyomda i'tVmán nyelvű kiadványainak cenzorai — fuy Ojvéorghe Sincai. I'etíif Maiör - hutásáról' is meg kell emféké/n'únk. A velődésnek nem • voltak ítemZeli.határai. a külöivbözö nem/etek egymást informálták, egymást befolyásolták. a szálak szorosak voltak... A független román állani ijlegüUkítasíj után. IRT.v-töl a művelődés korihányfoladattá vált.euj különböző kulturális szervezetek Tevékenysége, háttérbe szorult. - .'1 'romait '• nuívélódésiörténei futta fel. hogy a világi értelmiség elvét generációja á paffokgyeivtekeihól kerub ki. - A; egy luk és az értelmiség kiköti hagyományosan szoros kapcsolat t-olt. Most Romániáhatrinllyen az egyház szerepe a művelődésben'•? — Az egyházak közül az erdélyi románság többsége áltyl gyakorolt görög katolikus vallást 1948-bail teljesen visszaszorították. A decemberi események ipán visszahelyezték jogaiba, de — főleg az ortodoxok ellenállása miátt — anyagi javait méunem kapta meg. Jelenleg az a feladat, hogy a <J2 év ateista szellemű nevelésének hatását fegyürjék, visszahódítsák a lelkeket. A lákösság eíleiuib tása abban is nagy, högy az egy házaknak visszaadják kollégiumait: így az egyházak szerepe minimális a románok művelődésében. - , l; vrijéjyi hagyományokhoz Tat -" iázik a többnyelvű oktatás természetes volta. Vissza leliei-e térni ehhez a kisebbségi létet meghatározó liagyoinányhó;'.' ' A statisztikai adatok .szerint ll»|S előtt Erdélyben anománsag iskolai ellátottsága volt a legrosszabb: a lakosság, létszámának nem felelt' meg az alsó- és középfokú iskolák s,zárná, a föiskohúanyanyelvű képzés pedig teljesen hiányzott., Ennék oka az volt. hogy az állani nem finanszírozta ezt; a nemzetiségi iskolák feiíüta'rtasát az egyházukra hagyta. A .világháború után y román .hékeegvezmény elvei értelmében (ezek az 192.1as alkotmány bán is szerepelnek), a kisebbségek olyan jogokhoz jutottak. hogy saját óhajuk szej iiit szervezhették meg iskolarendszerüket. Az.egyhazak sZorepe ekkor is lantos volt. meri az általuk fenntartott nemzetiségi iskolákban például nem i,olt. kötelező a román nyelv tanítása. A koíftin.UnksTii rezsim, kezdetén.' 1948biift megszüntették az egyházak beíolyásat az oktatásra. Csak állatni iskolák létezhettek • A jelenlegi helyzetfel a magyar nemzetiség nem elégedett, holott léteznek magyar es német nyelvű líceumok, az egyetemeken magyarszékeink. minisztériumi szintén képviselői a kisebbségeknek. Véleményem szerint a pedagógiai főiskolákon bátran vissza lehetne állítani a magyar nyelvű oktatást, de például a mérnökök, orvosok boldogulása szempontjából-fontos, hogy románul is ihégismerjék a szakkifejezéseket. -- Ma létezik-e olyan „politikamentes" művelődési szervezet, amely a román nemzet k tiltitrális jelentelkedéset tűzi celjűnl? • — A. Vatra ilyen célkitűzésű htóz"-, galom, de eddig sajnos kulturális vonalon keveset ért el... Abban bízóm.' hogy.fi demokratikusan megválasztott parlamentben, az ellenzék személyiségei elérik, hogy a kisebbségeknek is elfogadható törvények szülessenek. Élihez türelem kell. (tíjsíaszi t „Erdélyben az oktatás ügye kulcskérdés" • Nincs utánpótlás. A kijelentés .nem csupán az erdélyi értelmiség ..állapotiára" igaz. hanem a magyar nemzetiség politikusgárdájára is. Erről a helyzetről beszélgettünk Fábián Ernő filozófussal, Kovúszna varos középiskolai tanárával, aki a nemzetiségi lét problémakörébél több kötetet publikált. — A magyarlakta megyékben a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége vezetői közül, szinte mindenki parlamenti képviselő vagy szenátor lett. Hely i szinten alig maradt vezetésre alkalmas ember — mondta elkeseredve. — Magyarországon vannak, akik ~ á romániai Választások után néhány hónappal — megkérdőjelezik: helyes döntés volt-e. hogy a: . RMÜSZ mint a nemzett kisebbség üttálló politikai szervezete felvállalta a parlamenti ellenzéki párt szerepeti.. •• — Az nem lehet kérdés, hogy szükség volt-e erre. mert a magyarságnak nem volt más választása: Romániában nincs másik politikai szervezet, amely ezeket az érdekeket képviselhetné. A valódi kérdés: a mi politikusaink mit tudnak a parlamentben tenni akkor, amikora képviselők 80 százaléka a Front embere. azaz nincs valódi oppozíció, mert az ellenzék (az RMDSZ-en kívül a liberálisok és a parasztpártiak) képviselői kevesen vannak. Ez pedig azt jelenti, nincs valódi parlamentarizmus. nem lehet valódi demokrácia. — A romániai parlament felépítése eltér a magyarországitól. Hogyan funkcionál a kétkamarás parlament? — Francia mintát, korábbi román hagyományt követ a felépítés, ám működés közben kiderült: választottunk cgv kétkamarás parlamentet. de nem tudjuk, mire való. Nagy hiba. hogy a jogszabályban a szenátus és a képviselőház hatásköre nincs elhatárolva, nem határozták meg egymáshoz való viszonyát. A kisebbségek — így a magyarok — képviselőit nem engedik szóhoz jutni, •lekiabáljak, semmibe veszik óket. Állítom, PebAfrikáhan a négerek jogai jobban állnak, mint a romániai kisebbségeké. — Ez a lehetetlen hetyier nyilván visszahat az RMPSZ állapotára, a romániai magyarság közérzetére.. . — Most élethalálharcot folytatunk, mert létezni kell! A magyarság döntött: a teljes rezisztencia, az általános bojkott helyett az aktív politizálást választotta... Természetesen az RMDSZ-on belül is komoly gondok vannak: itt sem teljes a demokrácia: él a régi gondolkodás és struktúra. az összeköttetések és barátságok. a kizárólagosságra való Törekvés.. . — Ez az RMPSZ jövőjét érirpó probléma? — A szervezel politikai jövője azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e elérnie ..ígéretét", hogy a magyar nyelvű oktatás az óvodától az egyetemig kiteljesedik. Itt és ma az oktatás iigye kulcskérdés. A mindennapi kenyérnél is fontosabb emocionális kérdés, mert nincs utánpótlása a magyar értelmiségnek. Úgy vélem: a Bolyai egyetemet nem kapja vissza a magyarság, mert a mai romániai • vezetés is tisztában van a kultúrgénocidium (ktdtűrnépirtásj ..alaplételével" és alkalmazza azt: ..értelmiségtől kell megfosztani a kisebbséget, hogv meg tudd fojtani". Látni kell: a XX. század végén önálló oktatási rendszer, önrendelkezés és önkormányzat nélkül lehetetlen életképes kisebbségi lét. — Átmeneti megoldásnak elfogadható. hogy Magyarországon szeretnek diplomát erdélyi fiatalok? — Magyarország magára vállalta ezt. de véleményem szerint hosszú távon képtelen íesz megbirkózni e feládattal: nem fogja vállalni sem erkölcsi, sem anyagi vonzatát. Pedig adminisztratív lépés, hogy elérjék, legyen például elegendő kollégiumi férőhely az ott tanuló erdélyieknek, vagy azt. hogy diplomázás után hazatérésre ösztökéljék a végzősöket. Reális cs megvalósítható, hogy évenként meghatározott számú érdéül .értehvűség Magyarországion nevelődjek. -r Romániában nűkoi les: helyhatósági választás? — A régi „bevált" módszer szerint ebben is teljes a bizony talanság: senki sem tudja pontosan, mikor és hogyan lesz a helyi szintű választás. Ellenben a „fölülről" érkező prefektusok kinevezése (ami belső gyarmatosítástjelent), már tény. Pedig a fölülről kinevezett helyhatóságnak nincs legitimitása! A „decemberi események" alatt cs után létrejött legitim állambutaimi szervezetet akarnák így, antidemokratikus módon megszüntetni. Kovásznan például ahol .78 — 80 százalék a magyar lakosok aránya — a polgármester idevalósi magyar ember, s a tanácsi tisztségviselők .anyanyelv szerinti aránya is tükrözi a népesség megoszlását. Helyi szinten a.népdelegációkból állt össze, választással jött létre a Frontnak megfelelő szervezet. amelynek elnöke természetesen román ajkú. — A Itelyi politika alakításában milyen az RMPSZ szerepe, mekkora erejé? — Nem a párterőviszonyok határozzák meg a dolgok alakulását! Ha valódi demokrácia lenne, akkor természetes volna: a legerősebb párt dominál a helyi hatóságban. 'Jelenleg az RMDSZ képviselői révén á)alcítója a helyi politikának — Milvennek látja hazája .közéletél? — Egyetlen dologban különbözik a mai állapot a Ceau$cscu-érától: szabadabba sajtó — egyelőre... — Nem tűi derűlátó! — Miután a jelenleg hatalomra került vezetők biztonságban érzik magukat, számithatunk letartóztatásokra. perekre, elzárásokra, internálásokra... Ez pedig bizonyossá teszi azt. amit már most tudunk: -itt nem forradalom, hanem államcsíny történt, ami Ccau^cscut elsöpörte, de helyette a kripto- cs neokommunistákat hozta. t. I. VARGA MATYAS: KRISZTUS Megáradt folyók (töprenkedés Csiki László új regényének ürügyén) • ''Börtönbe kei ülni abban az időben már rég nem volt olyan egyszerű. A börtönök tele lettek, és ezen a köztörvényesekre vonatkozó sokadik umne+ztia sem segített. Pedig amnesztia volt mar a diktátor születésnapján (ebből évente szerényen csak egy volt), a Nagv Egyesülés napján cs a Nagy Gy őzelem napján i*. Naponta, megvárva a délelőtti csúcsforgalmat, magamutogató ízléstclenseggel állt meg a rendőrség előtt egy menetrendszerinti rabszállító, melyből durván tuszkoltak ki egy tucatnyi roggyant járású szerencsétlent: Alapos verés utan lehettek, mert némelyiktik kiszállni is alig bírt. Iiajcsáraik noszogatták óket gyorsabb csetlésre-botlásra. A rendőrség bejáratáig hátralévő "púé níl+éfHir prökkév es-ak ifagyTö/önségi látványos* súgnak xzánfak, tíitánJii\a|;ilös elreffciifestfek. inint hajdan a kalodát. vagy a szégSjvMik^ieeet, bar- sem a Kszallitnit-iknak. sem a kavargó gyomrú íngzöktjek není fordult meg a fejében.-hogy-ettói az-utcai jelenettől inegszégyellje imigüt, s többé ne vetemedjek t illott. baltiráHcpési kísérletre, vagv ..politikái bűnökre". Sápadt v tehetetlen közönségének a hatalom naponta eljátszotta ezt a kis.sziniátéköt. hogy aztönpartgy-öléseken nagyiéi,kueu.;inegbocsásspn mindenkinek, tki meg.není követett el semmit, aki potenciális HüiiöZonek xzániíiótuigvan. de ettől éltékíiYtve ártatlan volt. A rendőrségre szökési kísérlet miatt hcliiírcolfak között nemegyszer egész családok szálltak ki a rabszallitóból. A családfő jobb karjához bilincselve a felesége, annak karjához négyéves forma kisgyermek, aki ahogy anyja nyakát átfogta, egész válláig csúszott le á nem rá méretezett bilincs. Nevetséges és fölösleges volt a gyermekre bilineset aggatni, merthogy ráaggatták csupán. Aki nem politikai okokból lett letartóztatva, azt hamarosan elengedték — pénzbírság és leny írott haja ellenében. A meggy őzés mindenesetre hatástalan maradt. Ismertem valakit, aki akkor már harmadik alkalommal próbált szökni, mindannyiszor elkapták: nyomdász volt az illető, a Gutenberg-módszerű helyi szedőgép csak neki akart igazán engedelmeskedni, úgy mondta, negyedszer is meg fogja próbálni, s ha nem sikerül.-a kamikazesorsot választja —. meg fogja ölni a diktátort. Miként nyomdász ismerősöm, sokan egyetértettek, hogy nincs rémesebb, mint egy naponta, a fejben -megkonduló gondolat, amit tett nem követhet, csak a következmény lidérces visszajelzése: kieszelni és képzeletben végrehajtani a diktátor meggyilkolását. Talán nem is az egyént sújtó következmény? volt a félelmetes, hanem a diktátor utólagosan igazolható niegdicsóülésón'ck veszélye. Ebben az időben; mikor feszítő elviselhetctlenségge! foglalta le az erdélyi ember gondolatait az elnyomás. íródott Csiki László Adum Adum cimű regénye. Csiki végigjárhatta a szabadon írni vágyás erdély i poklait. így ez a regénye nem csupán értelmetlenséget űző írás. Furcsamód, amit valamikori ismerősöm mondott, azt Adam Adamban viszontláttam. Adain Ailam ugyanis véglet. Lemondott társairól, megváltoztatta nevét, elhagyta szeretőit, nehogy azokat-cinkosainak véljék, kilenc évig csupán kislánya nevet mondta ki anyanyelvén. A kislány neve is a cclt fedezi. Ajakír. az ő mérgezett csókjának kell végeznie a gyűlölt diktátorral, egy szokásos munkalátogatáson, egy szokásos csokorátnvújtás alkalmával. Nem csupán egy személy uralkodik rajtuk. ezt a határ menti rabszállítókocsi utasai is tudják, a diktátorság nem személves, hanem társadalmi jelleg, egy nemzeti érzés kifejezésének eszköze js égy más nemzetú kisebbség felé. Gátja a saját célokra sehogyan sem alkalmazható folyónak, mely a többség számára értéktelen áradással fenyegeti a csupán egy feleképpen termővé tett főidet. Nem is a diktátor személye volt a lényeges, hanem az elv. mellyel a többség számára elfogadhatóan szabályozni tudta az áradni készülő folyót. Meg az áradás után is íratlan aranyszabály maradt az évszázadok során jól bevált ügyeskedés: amit tesznek, arról nem beszélnek, amiről viszont beszélnek, azt nem teszik. Az aranyszabály keserűsége mondatja Adam Adammal. este. a kislány clalvása után. azt. ami a nemzeti diktatúra halk leleplezése'az. erdélyi író részéről. „Ahogyan a mi_ vesztünket saját győzelmüknek érezték, ugyanúgy tarthatták volna az Ó halálát áldozatnak valamilyen ügyért, amit éppen ó nevezett meg. Eltűnésével viszont megszűnik cinkosságuk vele Mert hiszen cinkosai voltak a mi pusztulásunkban. J, még s i . kban is \ cinkosság tűmével aztán már á mi végsó elpusztításunk következne, hogy közös, bűnük tárgyát, emlékét is kiűzzék emlékezetükből. Magukra maradva — Nélküle cs nélkülünk — visszatérhetnek az elet szövevényes és természetes mezejére, hogy mindent újrakezdjenek " PANLK JÓZSEF