Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-27 / 245. szám

2 Körkép 1990. szeptember 27., csütörtök Faludy György kitüntetése A Magyar Köztársaság el- rendje kitüntetést adomá­nöke Faludy György költő- nyozta. nek kiemelkedő munkássá- , ,-,*„„„ . ga elismeréseként, 80. szüle- * k^"tetést Ar\ tésnapja alkalmából a Ma- s2prdan' a Parlament gyar Köztársaság Babérko- nándorfehérvári termében szorúval ékesített Zászló- nyújtotta át. Rendörverőket vettek őrizetbe zedéki párt; mégis az ér­deklődőknek az eső áztatta Dugonics téren ily' benyo­mása támadhatott. Száznál is kevesebb kitartó, főleg az idősebb korosztályhoz tartozó esernyős személy várta kj a piros-fehér-zöld színben pompázó pártgyű­lés végét. Maga Rácz Sán­dor ís a kedvezőtlen időjá­rásnak tudta be a lanyha érdeklődést A Független Kisgazdapárt ezen gyűlését Siklósi And­rás költő két, főként tiszta rímekből álló, kommunista­ellenes verse foglalta keret­be. S. L Listát a függetleneknek! őrizetbe vették a szeptem­ber 23-ai bagi rendőrverő­ket. A kérdéses este a Ba­gón, autóval járőröző rend­őrök felfigyeltek egy 15-20 főnyi csoportra, melynek tagjai garázda mődon vi­selkedtek, sörösüvegeket tör­tek össze a házfalakon, han­goskodtak. Az autóból ki­szálló két rendőr, Bagyin István főtörzsőrmester és Varga József főtörzsőrmes­ter igyekezett csöndesíteni a randalírozókat, erre azok megtámadták, összeverték, megrugdosták őket, s fegy­verüket ls elvették. A rendőrség akciócsoport­ja megkezdte a nyomozást az elkövetők kézrekerítésé­re. Másnap reggel az egyik feltételezett tettes, Lakatos Lajos 28 éves bagi lakos je­lentkezett a budapesti ügyészségen a rendőröktől elvett fegyverekkel. Állítá­sa szerint 10-12 fős társasá­gát a két rendőr előző este a Bag közelében húzódó er­dőbe kísérte, és bántalmaz­ta őket, miközben fegyverük elveszett. Időközben a Pest megyei kapitányság rendőrei Bagón folytatták a nyomozást A cigány faluközösség a tör­téntek ismeretében úgy dön­tött, ráveszi a bandatago­kat, hogy önként jelentkez­zenek a rendőrségen, mert erőszakos cselekedetük az egész közösségre rossz fényt vet, felszíthatja a cigány­ellenességet. A feltételezett elkövetők közül nyolcan ön­ként jelentkeztek is a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ságon, ahol őrizetbe vették őket. Független Kisgazdapárt Nem mosta el az eső „Vannak, akik a kisgaz­dapártot jobboldalinak ne­vezik. Ez a párt 1930-ban a feudális nagybirtok ellen vette fel a harcot Történel­mi múltja van." Bakos István, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt alelnöke e sza­vakkal köszöntötte az eső ellenére megjelent közel száz kisgazdapárti szimpati­zánst a szegedi Dugonics téren, ahol nagygyűlésüket tartották. Rácz Sándor (akit az FKGP Budapesten főpolgár­mesternek jelölt), Szegeden hiányolta az ifjúság aktivi­tását. „Éljen Rácz!" —ezzel a félmondattal köszöntötte néhány tucat szegedi híve a Nagy-budapesti Munkásta­nács egykori elnökét Furcsa; dolog (?), hogy e munkás­vezér most épp a parasztság pártjában vállal jelöltséget ö maga ls érezte ezt hiszen senki sem kérdezte tőle, mégis szükségesnek érezte előadni: az FKGP az egyet­len párt amely befogád minden pártonkívülit — Ne higgyünk „Sz-eknek" meg „D-knek" — mondotta. A kisgazdapárt nem nem­Természetes, hogy min­den független képviselője­löltnek nem tudunk lehető­séget adni elképzelései be­mutatására lapunk hasábja­in; így véletlenszerűen vá­lasztoltuk ki Szigethy Jó­zsef műszaki tanárt, aki a 8. számú választókerületben (a Marostői utca. Töltés ut­ca, Derkovits fasor és Trak­tor utca által határolt terü­let) próbálja megszerezni a választópolgárok többségé­nek bizalmát. — Miért függetlenként, s miért nem valamelyik párt vagy társadalmi szervezet felőlijeként indul, hiszen úgy nagyobb volna az esé­lye? — Nem értek egyet azok­Kal, ckik ugyan független­ként indulnak, de élvezik valamelyik párt (vagy pár­tok) támogatását. Hiszen aki támogatást kap valahon­nan, eleve nem lehet füg­getlen. A független képvise­lőjelöltek (kivéve, ha a ki­sebbségi, vagy nemzetiségi külön listákon szerepelnek), nem kapják meg azt a fe­jenkénti kétezer forintos ál­lami támogatást, mint ame­lyet a pártjelöltek „élvez­nek" — Milyen esélye van an­nak a 36 független jelölt­nek Szegeden, aki nem a politikai pártok színeiben indul? (A 207 képviselője­löltnek ők mindössze 15 szá­zalékát képezik.) — Nem hiszem, hogy ugyanezen arány a függet­len és a pártjelöltek, között lenn fog állni az 53 fős ön­kormányzati testületben is. Talán két-három független jelölt jut majd be — előze­tes prognózisom szerint. Épp azért, mert valóban szűkebb lehetősége nyílik egy független jelöltnek meg­ismertetnie és elfogadtatnia magát. választókerületében, mint annak a pártjelöltnek, aki pártja teljes eszköztárát maga mögött tudhatja. Fé­lek attól, hogy a főleg párt­képviselőkből álló 53 fős leendő szegedi önkormány­zati tei-tület „kisparlamen­tet" alkot majd. Márpedig az önkormányzatnak nem ez a dolga. — Arra kérem, konkrét példával igazolja, mennyi­ben hátrányos a helyzete a független jelöltnek! — Az önkormányzati tör­vény eleve hátrányos hely­zetbe hozta a függetleneket, ez tény. Számos olyan je­lölt van, aki az egyéni vá­lasztókerületben való vere­sége esetén pártja listáján még simán bekerülhet az önkormányzati testületbe. A függetleneknek nincs ilyen lehetőségük. Nem tartanám rossz ötletnek, ha a második szavazólapon, ahol a pártok listáit sorolják föl, egy utolsó kis kockát is hagy­nának, amely mellé azt ír­nák: függetlenek. így azok a választópolgárok, aldk ki­ábrándultak a politikai pár­tokból. de ennek ellenére mégis veszik a fáradságot, hogy megjelenjenek a vá­lasztóurnák előtt, az ebbe a négyzetbe tett kereszttel ki­fejezésre juttathatnák aka­ratukat: én egyik pártra sem szavazom, hanem a függetlenekre adom vokso­mat. Sandt István KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT^ d m'J"//M/l HITELES EMBEREKKEI A HELYI DEMOKRÁCIÁÉRT Közlemények A Debreceni Szovjet Főkonzulátus munkatársai 1990. október 2-án, Sze­geden, a Csongrád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézeté­ben (Szeged, Közép fasor 1-3.), 15-17 óráig ügyfélfogadást tarta­nak, melyre az ügyfeleket várják. Dr. Eke Károly országgyű­lési képviselő 1990. szeptem­ber 29-án, délelőtt 9—12 óráig Kisteleken, délután 13.30 órá­tól Csengelén, délután 15 órá­tól Pusztaszeren tartja fogadó­óráját. 1 termo arKFT ÉPÍTKEZŐK, KISIPAROSOK, TERVEZŐK! A Bocskai u. 10-12. sz. alatt megnyitottuk T«moqH-(si)«a-ittzt-iaadtt fűtéstechnikai szaküzletünket. Szolgáltatásaink: Hazai és nyugati fűtési és vízszerelési anyagok értékesítése (kazánok, szelepek, szabályzók, fitting- és csóáruk). Fútés, víz-, csatorna- és gázellátás tervezése Rejtett szerelésű fűtési rendszerek kivitelezése, szaktanácsadas.s Nyitva tartás: hétfótól péntekig 8-16 óráig. Bejárat a Délép-teherportán. • 1 MIT GONDOL T&.L WPiR A ZÖLDÉk'RE SZAVAZNI ? Meghalt Alberto Moravia Meghalt Alberto Moravia, a század egyik legna­gyobb olasz regényíró­ja. A halál szerda reg­gel érte őt római laká­sán agyvérzés és szívbénu­lás következtében — közöl­te orvosa. Az író a fürdő­szobában lett rosszul, és néhány percen belül beállta halál. Moravia 83 éves volt. Moravia (eredeti nevén Alberto Pincherle) 1907-ben született Rómában. Első re­gényét 22 éves korában, 1929-ben adták ki. Leghíre­sebb regényei — A római lány (1947), A megalkuvó (1951), Egy asszony meg a lánya (1957), Az unalom (1960) — magyarul is meg­jelentek, mint ahogy a világ számos országában. AUTÓFER aut@fer RÖ VID Á TFUTÁSI IDŐ VEL VÁLLALJA KISZERELT LADA ÉS DACIA TÍPUSÚ MOTOROK SZÜKSÉG SZERINTI JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT ÉS BÁRMELY TÍPUSÚ MOTOR GÉPMUNKÁIT Cím: 6725 Szeged, Vásárhelyi Pál u. 4. Telefon: 14-137. Kevesen tudják már, hogy Szegednek két szociáldemokrata polgármestere is volt az I. világháború óta eltelt időben. Czibula Antal 1919-ben, Valentiny Ágoston pedig 1945-ben töltötte be ezt a magas, felelősség­teljes posztot A szegedi szociáldemokraták ma is azon. az úton akarnak haladni, ame­lyet e történelmi párt hagyományai kíván­nak tőle. Ennek igen fontos; eleme, hogy önálló helyi politikát alakit ki, és nem fo­gadja el a csak Budapestre koncentráló, fővárosközpontú gondolkodásmódot Történelmi hagyományaink arra kötelez­nek bennünket, hogy politikai programunk középpontjába a munkásság érdekeit állít­suk. A munkásság és a kisember mellett nem áll ki senki, ezért a munkásoknak sa­ját maguknak kell megvédeni érdekeiket. Ezt csak szervezett formában lehet hatéko­nyan megvalósítani a szakszervezetekben, és politikai síkon a szociáldemokráciában. Jelenleg eredményes munkásképviselet nincs. Ennek megszervezése is csak akkor lehetséges, ha a munkásság maga is akar szervezett erővé válni. Ezért nincs szociál­demokrata párt munkások nélkül. Egész politikánk lényege éppen az, hogy fölvál­laljuk a munkásoknak, mint egyre kiszol­gáltatottabb rétegnek a képviseletét. Ezt a képviseletet a munkások, a dolgozó kisem­berek eddig még nem tartották olyan fon­tosnak, hogy ez alapján válasszanak ma­guknak parlamenti képviselőt. Mi, szociáldemokraták, ezért próbáljuk — szerény eszközeinkkel — minél több helyen hallatni a szavunkat, hogy ez a réteg, (amelyet több mint 40 éven át becsaptak azzal, hogy az ő nevében politizáltak, de a megkérdezése nélkül) végre fölismerje: szüksége van érdekeinek védelmére. Elfo­gadjuk, hogy a többi, egymás ellen hada­Őnkormányxati programvázlatok A munkásság védelmében — a szociáldemokraták kozó pártok ls fontosnak ítélik a hivatko­zást a dolgozó kisemberre. Am úgy véljük, hogy e pártok számára a munkás csak mint szavazópolgár érdekes, és csupán vetélytór. suk legyőzése érdekében próbálják meg­nyerni maguknak támogatását Biztonságos megélhetést A város: önkormányzat alapvető felada­ta, hogy járuljon hozzá a létbiztonság nö­veléséhez és a tömeges munkanélküliség megelőzéséhez. Ennek érdekében: — kísérje figyelemmel a városban zajló privatizációs folyamatokat és az ezzel osz­szefüggő elbocsátásokat; — támogassa a nem versenyorientált (nonprofit) tevékenységéket is. beleértve a munkanélküliség mérséklését célzó beruhá­zásokat; — kezdeményezze új, versenyképes szak­mák honosítását; — nyújtson segítséget a fiatal szakmun­kásoknak szakmai tudásuk tökéletesítéséhez (több európai közötsségbeli országban); — hozzon létre Szegeden regionális át­képzőközpontot. a munkahelyüket elvesztők esélyeinek javítása céljából; — követelje meg a munkavédelmi, egész, ségügyi szempontok szigorú betartását, a munkahelyi környezet humanizálását; — adjon teret a városi szintű munkásvé­delmi és érdekképviseleti szerveződéseknek, különös tekintettel a szabad szakszerveze­tekre és munkástanácsokra; — ne vonuljon ki a szociális lakásépítési szférából! Lakossági várospolitikát — kirekesztés nélkül Olyan várospolitikát tartunk csak elfő­gadhatónak. amely a szolgáltatások és a nagyvárosi ellátás előnyeiből a lakosság egyetlen rétegét sem rekeszti ki, főként nem a hátrányos helyzetűeket, akár pálya­kezdő fiatalok, akár nyugdíjas öregek, vagy a peremvidéken élőket Ezért a városi tes­tület feladata, hogy: — olyan piacszervező tevékenységet foly­tasson. amely lehetővé teszi a termelő, a kereskedő és a fogyasztó egymásra talá­lását; — ezzel fékezze az árak elszabadulását, különös tekintettel az élelmiszerekre; — a kereskedelem ösztönzésével javítsa a lakóövezetek áruval való ellátását; — folytasson kiterjedt népgondozó és szociálpolitikát az arra rászorulók körében; — támogassa az egészségügyi szolgálta­tások fejlesztését, a színvonal emelését mind a szakorvosi, mind a kórházi ellátás­ban; — fejlessze tovább Szeged tomegltözle. kedését, fokozatosan modernizálja a villa­mos- és trolibuszparkot (a járatok további ritkítása megengedhetetlen); — állítsa helyre a nyilvánostelefon-háló­zat működőképességét, fordítson gondot fo­lyamatos karbantartására. Európai színvonalat a kultúrában és a környezetvédelemben Is Szeged hagyományos kulturális jellegét nem kizárólag az idegenforgalom, hanem az itt élők érdekében is fontos erősíteni. Az önkormányzat:' — fordítson nagyobb gondot az általános iskolákra, mivel ezek adják minden to­vábbi műveltség alapját; — ösztönözze a szakmunkásképzés piac­képes átalakítását; — támogassa a menedzser típusú iskola­vezetőket; — nyújtson szervezeti kereteket ahhoz, hogy a magángazdálkodókhoz és mezőgaz­dákhoz eljussanak szakmájuk legmodernebb Ismeretei; — hozzon létre olyan nyílt klubokat, amelyekben lehetőség nyílik a szabadidő olcsó és színvonalas eltöltésére; — arra alkalmas épületet adjon St a vá­rosi munkásságnak a nagy hagyományok­kal rendelkező szegedi munkásotthon új­bóli létrehozása céljából; — a vízminőség javítása céljából kezdje meg egy zárt rendszerű szennyvíztisztító építését; — teremtse meg egy dél-alföldi regioná­lis szemétégető megépítésének föltételeit; — gondoskodjon a Szeged környéki ta­vak rendezéséről; — hozza rendszeresen nyilvánosságra a város környezetszennyezési adatait Megígérjük választóinknak, hogy a sze­gedi szociáldemokraták azért fognak dol­gozni. hogy a munkásotc, a kevés pénzű kis­emberek, a panelházak lakói egyenrangú polgáraivá válhassanak városunknak. 8ZDP, Sseged

Next

/
Thumbnails
Contents