Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-26 / 244. szám

2 Körkép 1990. szeptember 26., szerda Külügyminiszterünk New Yorkban Jeszenszky Géza, az ENSZ-közgyűlés 45. ülés­szakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. Felszó­lal az ülésszak általános vi­tájában, részt vesz az EBEÉ-onszágok külügy­miniszterednek New Yonk-i találkozóján, és számos két­oldalú megbeszélést folytat partnereivel a világszerve­zet székhelyén. A külügy­miniszter New York-i tar­tózkodása során találkozik az amerikai magyarság kép­viselőivel is. (MTI) Román—magyar Dan Martian, a román képviselőház elnöke üdvö­zölte a magyar Országgyű­lés elnökének a román par­lamenthez intézett levelét Korábban Szabad válaszle­vélben foglalkozott a román törvényhozás két házának angusztirt 29-i nyilatkozatá­val. ,.Nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekintenünk, együtt kell keresnünk és felkutatnunk a megbékélés­hez, a toleranciáihoz, népe­ink identitásának és sajá­tosságainak tiszteletéhez ve­zető utakat" — jelontette ki most a Rcxmpres hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában Martian. A bukaresti dokumentum fé! évszázados történelmi eseményekre vonatkozó ro­mán állásfoglalást tartal­maz. A válaszlevelet, amely egyben meghívja a román parlament küldöttségét Bu­dapestre, Rudas Ernő bu­karesti magyar nagykövet nyújtotta át. Dan Martian nyilatkozata egyebek között kifejti: „Kö­szöntjük a magyar félnek azt a szándékát, hogy a két ország között fennálló egyes problémák ne vezessenek erőszakos eszközök alkal­mazásához." Megismételte: a román parlament eleget tesz a meghívásnak, mert úgy véli, hogy a parlamen­tek és a képviselők jelen­tősen hozzájárulhatnak — és hozzá is kell járulniuk — a Románia és Magyaror­szág közötti barátság szilárd alapokon való fejlesztéséhez. A nagykövet szerint a találkozók, a párbeszédek lehetővé tennék a két or­szág közötti kölcsönös kö­zeledést, megismerést, meg­él té6t és megbékélést. Miniszteri határtalálkozó Kedden Pozsonyban munkatalálkozót tartott Für Lajos honvédelmi miniszter és Miroslav Vacek hadse­regtábornok, a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság védelmi minisztere. A talál­kozón áttekintették a két hadseregben végbemenő de­mokratizálódási folyamat és a", együttműködés eddigi tapasztalatait. A két minisz­ter megállapodott abban is, hogy új alapokra helyezik a minisztériumok és a had­seregek közötti kapcsolato­kat, és kialakították a to­vábbi együttműködés leg­fontosabb elveit, irányait és módszereit. A megbeszélés első állo­mása volt annak a tárgya­lássorozatnak. amelyet az új magyar honvédelmi ve­zetés az egyes szomszédos országokkal való kétoldalú katonai kapcsolatok újjá­rendezése céljából kezde­ményezett. NÉMETORSZÁG ÉS A VSZ. A magyar kormány két­oldalú konzultáció keretében hozzájárult ahhoz, hogy az NDK kiváljon az 1955. május 15-én aláírt Varsói Szerző­dés jogi kötelékéből. Október 3-án, az egységes Németor­szág létrejöttekor a nemzetközi jog értelmében automati­kusan érvényüket vesztenék az NDK-ra vonatkozó Jogi kötelezettségek. Ám Lohar de Maiziere miniszterelnök ja­vaslatára az NDK VSZ-tagságának megszűnéséről az egyes tagállamokkal folytatott kétoldalú konzultáció keretében állapodnak meg. EMBARGÓ UTAN. AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa hét­fői ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, mely felszólítja a BT 15 tagállamának képviselőiből felállított „szankcióbizottságot", hogy vizsgáljon meg minden olyan segítségkérést, amelyet az Irak ellen elrendelt embargó betartásából adódó nehézségek miatt terjesztenek elő kü­lönböző országok. A bizottság feladatul kapta, hogy ele­mezze minden segítséget kérő ország gazdasági hely­zetét. PER — BUKARESTBEN. Bukarestben hétfőn bíróság elé állítottak 29 embert, akik ellen a június 13-i buka­resti erőszakos cselekményekben való részvétel miatt emel­tek vádat. A Rompres hírügynökség keddi jelentése sze­rint „a közrend megzavarása, középületbe történő jogta­lan behatolás és a köztulajdon megrongálása" szerepel a vádpontok között. A vádirat szerint a bíróság előtt álló 29 személy azok között a tüntetők között volt, akik a kor­mányellenes megmozdulások során megrohamozták a te­levízió épületét és más állami intézményeket. TELEFONLEHALLGATÁS. Franciaországban legalább százezer telefonvonalat hallgatnak le rendszeresen, s az Ilyen lehallgatások jelentős része a törvényes kereteken kívül történik. Ezt a meglepő bejelentést tették a TF—1 francia televízió hétfő este rendezett nyilvános vitájában. A törvényes keretek között, vizsgálat) célokból, bíró által engedélyezett lehallgatások száma évente mintegy har­mincezer. A lehallgatóközpont Párizsban működik, és a közlés szerint több mint. 800 alkalmazottja van, akik éj­jel-nappal figyelik a kijelölt vonalakat. A vita résztvevői általában egyetértettek azzal, hogy szükség van a bírósági határozattal elrendelt lehallgatásokra, a bűnözés, különö­sen a kábítószer-csempészet és -kereskedelem, valamint a terrorizmus veszélye miatt, elítéltek azonban az „admi­nisztratív" lehallgatás gyakorlatát. KARABAH. Polgári engedetlenségi akció zajlott le kedden a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület székhe­lyén, Sztyepanakertben. Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta terület közigazgatási köz­pontjában. a város Lenin nevét viselő főterén mintegy hétezren gyűltek össze. A jelszavakban a központi hatal­mat, a köztársasági vezetést és a területen érvényes rend­kívüli állapotot felügyelő katonai parancsnokságot támad­ták. Ismét megjelentek a városban a Szalamandra tár­saság felforgató jelszavai, amelyek a helybelieket polgár­háborúra hívták fel, s arra tüzelték őket, hogy támadja­nak rá a rendkívüli állapotot felügyelő parancsnokságra. Közlemény ÉrtMít|ük fogyasztóinkat, hogy 1990 szeptembar 27-én, 8 órától 14 óráig áramszünel lesz U|azégeden. Alsó Ki­kőtd »or. Kertész u„ Füvészkertl út, Ken­dergyárl út, Vadrózsa sor. Légió u.. Tö­rökkanizsai út és Lövöldé u. által hatá­rolt terúleten. Démász Belvárosi Kiren­deltsége. Munkaalkalmak A Csongrád Megyei Kö|ál nói munka­vállalót keres központi mosogatóba, be­tanított munkák végzésére. Jelentkezni lehet: Szeged. Derkovlts fasor 7-11. Horváth Gyuláné. táptals|konyhe-veze­tónél. Agilis, szeles uzlell kapcsolattal ren­delkező üzletszerzőket keresúnk. Ked­vező kereeetl lehetoseg. Eiónyös mun­kafeltételek Minden korosztály jelentke­zését várjuk. Teleion: 185-3811 A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat távhflezolgáltató főosztálya K-3 kazán­fűtő vizsgával rendelkező munkatársa­kat keres Jelentkezés: Csongor tér, Szolgáltatóház. A Móra Ferenc Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola azonnali belépés­sel alkalmazna takarítókat és konyhai kisegítőt. A konyhai kisegítő munkaidele 4-12.30 óráig tart. Jelentkezni szemé­lyesen: s Kalváris sgt. 84. szám alatt. Kereskedelmi Vállalat legalább 10 éves gya­korlattal, érettségivel és titkárnőképző-tanfolyam­mal rendelkező, gyors- és gépírni tudó titkárnői keres. Fizetés: megegyezés szerint. „Bizalmi állás 3268/12" jeligére a Sajtóházba. Hódiköt Makói úti kész­áruraktárában kiske­reskedőknek és vi­szonteladóknak nagy kedvezménnyel ajánlunk készárut, készpénzfizetéssel. Vásárlási lehetőség: hétfőtől péntekig 8-12 óráig. A JATE SZABADEGYETEM EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI FELVÉTELI VIZSGÁRA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMAIRA! Az alábbi tantárgypárokból készítünk fel: - biológia-fizika. - biológia-kémia. - matematika—fizika. - matematika—politikai gazdasagtan, - magyar nyelv ós irodalom—történelem (a jogtudomá­nyi karokra jelentkezőket külön csoportba osztjuk be) Részvételi díj: 22,50-25, - Ft/óra. Óraszám: tantárgyanként 100 óra Jelentkezési lapok kaphatók 1990. október 15-élg: Szeged. Dugonics tér 13 (JATE épülete) - portán. Szeged. Boldogasszony sgt. 4..(volt Április 4. útja). Önkormányzati programvázlatok 3. Kereszténydemokrata látószögből 12. Kiemelten kell foglalkozni a közbiz­tonsággal. Végleg meg kell nyugtatni és anyagilag számottevően kedvezőbb helyzet­be kell helyezni a feladatát szakszerűen es becsülettel ellátó rendőri állományt. Kü­lönféle pótmegoldások helyett katonaviselt, önkéntes fiatalokból olyan tartalékos rend­őri erőiket kell szervezni, amelyek szolgála, tukat egyenruhában és fegyverrel látják el (nyelvtudással rendelkező, esetleg egyete­mista fiatalok alkalmazása különösen elő­nyös volna a külföldiekkel való foglalkozás során). Tudomásul kell venni, hogy a lakosság konstruktív közbelépésére alig lehet szá­mítani, és ez csak igen kis részben tudható be a közömbösségnek. A lakosság egész egy­szerűen fél Fokozatosan fel kell oldani az önvédelmi fegyverekkel szemben meglevő fóbiát. ami döntően a pártállam kiváltsá­gosainak fegyverviseléséből táplálkozott. Föltétlenül a társadalom bátrabb fellépésé­re lehet számítani a garázdaság ellen, ha büntetlen előéletű, köztiszteletben álló. ka­tonaviselt állampolgárok esetenként önvé­delmi fegyverrel la rendelkezhetnek. Mi­lyen állam az. amely csak a törvényes/ renddel mit sem törődő, és azt könnyedén kijátszó bűnözők privilégiumának hagyja meg a fegyvertartás lehetőségét? Végül, de nem utolsósorban — ugyan-, csak a helyhatóságok hatáskörét messze meghaladó, de mindenképp kezdeménye­zendő kérdésben — a büntetett előéletű, de különösen az erőszakos bűncselekményekért büntetett katonaköteleseket ne lehessen fegyveres alakulatokhoz beosztani, hanem fegyelmező jellegű körülmények között te­gyenek eleget szolgálati kötelezettségüknek. A harmadik évezred küszöbén Immár a harmadik évezred karnyújtás­nyira van, és megvalósítandó feladatai egy jövőkép felvázolásának tartományából a konkrét középtávú tervek határozott feje­zeteibe rendeződnek át. Sajnálatos módon, itt jelentkezik a legkönyörtelenebb korlát­ként, hogy milyen fejlesztési forrásokkal is számolhatunk. Természetesen magunkénak vallunk minden, megoldásért kiáltó feladatot és minden, életrevaló lehetőséget tervet, akárcsak ötletet fo- Természetesen azonosu­lunk azzal, hogv azonnal meg kell építeni a várost elkerülő autópályaszakaszt és eh­hez csatlakozva, egyidejűleg^ a városon kí­vül kellene vezetni a Bajai-Debrecen kö­zötti fő irányban várható forgalmat Ter­mészetesen tudjuk, hogy óriási lehetőségiek vannak a hármas határ találkozásán kiépít­hető tranzitkereskedelemben, bevásárlótu­rizmusban, és a termálvizeinken alapuló, ezzel kombinált gyógyturizm.usban Termé­szetesen tudjuk, hogy környezetünk, hazánk és a Kárpát-medence egészséges életfeltéte­leinek védelme nem a környezetszennyező üzemek bírságolásán, hanem a szerves ol­dószerek kötelező regenerációján, a foszfor­tartalmú mosószereknek az egész dunai vízgyűjtőrendseerből történő kitiltásán, és sok-sok más. több-kevesebb realitással ren. delkező megoldáson keresztül vezet. Tud­juk, hogy meg kell állítani a talajeróziót, minimalizálni a mezőgazdasági kemikáliá­kat hasznosítani, illetve környezetszennye­ző tényezőből hasznos talajerópótló elemmé tenni a híg trágyát. Minden módot meg kell ragadni a helyi energiaforrások hasznosítá­sára, és — harminc óv késéssel — végre illenék szigetelni lakóházainkat a hőenergia veszteségforrásainak lényeges csökkentése miatt Szűkíteni kelL majd meg kell szün­tetni a vezetékes folyóvízzel és a csatorna­hálózattal ellátott területeik közötti rést Mentesíteni kell külvárosainkat a pincékben felfakadó talajvíztől Egyáltalán, van-e olyan pont ahová nyúlva, ne fakadnának fel azonnal a kiáltó szükségességek, és ne^ jelentkeznének az ígéretes lehetőségek? E — csupán ötletszerű példáknak tűnő mód — említett területek mind-mind külön szakmák, sőt tudományágak, amelyek mö­gött komoly küzdelmet vívó tudósok, üzlet­emberek, vállalkozók, kalandorok munkája, kockázatvállalása, agyának lüktetése, oly­kor egész életműve húzódik Letehetjük-e most itt mi magabiztosan a voksol egyik, vagy másik mellett? Mi nyilatkozzunk most például nagy bölcsen az autópálya nyomvonaláról és az egyes szakaszok meg­építésének prioritásáról, amikor egy egész szakma küzdött érte. ós az egész ország érdeklődő közvéleménye tudja, hogy bűnö­zők voltak, akik (főként hétvégi telkeik jobb megközelítése miatt) sugarasan kezd­ték építtetni a magyar autópálya-hálózatot, ahelyett, hogy elsőnek a várasokat elkerülő szakaszokra, főként a most kínlódó MO-ára álltunk volna rá. mint minden ép eszű or­szágban, de e témát tekintve még saját, közelebbi, volt szocialista környezetünk­ben is. Erre itt nincs hely, és természetesen „blick­fangos" célokból nem is vállalkozhatunk. Minden területnek megvannak a maga leg­jobb szakemberei, akik érveikikel meg fog­nak küzdeni képviselő-testületünk előtt a maguk igazáért. Itt csak néhány, átfogó gondolatot: 1. Lényegében minden megoldandó és megoldható feladatot számon lehet, sőt szá. mon is kell tartani, amely gondolathalmaz egy otletbank szintjétől egy folyamatosan karbantartott városrendezési terven keresz­tül. a résztémák konkiét hálódiagramjáig, kivitelezési tervéig, illetve a végrehajtás intézkedéséig vezethet é9 kell vezetnie. A megfelelő módokon és szervezeti formák kézben tartásával az új helyhatóságnak fel kell vállalnia és élőén kell tartania ezt a feladatot 2. Mindent a jövő egészséges családjai­ért! Hiába álmodunk magunk elé egy egész­séges infrastruktúrájú, gazdaságosan üze­meltethető. esztétikus és tiszta várost vá­roskörnyéket és országot, ha csupán mint egy holdbéli tájra, vagy — jobb esetben — kuriózumnak számító, modern skanzenbe csak akkor jár benne ember, ha véletlenül erre téved a jámbor utazó. Nem tudhatjuk még, hogy ennek eszközrendszeréből mi fog a helyhatóságokra tartozni, de amire mód lesz. arra mindenben ennek szánjuk az első prioritást. (Közművesített telkek előkészítése, juttatása, kedvezményes építé­si lehetőségek, a gyermekes anyák minden­nemű támogatása és bekapcsolásuk a köz­életbe stb.) 3. A környező települések és a koráb­biakban Szegedhez csatolt községek jogi helyzete természetesen az érintett lakosság szabad elhatározására tartozik. Szeged be­építetlen területeinek és a város vonzás­körzetének fejlesztését azonban minden­képpen a lassanként egymás füzérévé épü­lő, egészséges, kulturált apró kertvárosok sorozataként prognosztizáljuk. Az ehhez szükséges jómódot és kulturáltságot ter­mészetesen egyébként is célul kell tűznünk, és el kell érnünk Meg kell teremtenünk a jogi lehetőségét hogy e harmonikusnak szánt szimbiózist a deviancia ne zavarhassa. A deviáns eleme­ket a normalizált környezetből ki kell emelni, és fokozott szociális gondozásuk­kal. rendszerszemléletűen kell kezelni. 4. Szegeden a nemzeti kisebbségek kér­dése nem számottevő, de mindent lehetővé kell tennünk, hogy — például a szerb szár­mazásúak — emlékeiket megőrizhessék, szo­kásaikat ápolhassák, egyházi intézményeik a város szerves részét képezzék. A cigány­ságnak azt a részét, amelynek polgáriasult­ság) foka nem éri el a teljes asszimilációt és magát külön etnikumként kívánja de­finiálni. saját nemzetiségi közösségeik és kultúrkörük egyetemes fejlesztésével és felemelésével kell átvezetni a jövő társa­dalmába. Természetes körülményeik szét­zúzása a legszerencsétlenebb lépés volt az összes elképzelhető változat közül, teljes pauperizálódásukhoz, vagy a deviancia szé­lére sodródásukhoz vezetett, és a jövőben mindenképpen kerülendő. Szeged, 1990. szeptember 19. Dr. Simor Fertnc. a KDNP megyei titkára

Next

/
Thumbnails
Contents