Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-22 / 240. szám

1990. szeptember 22., szombat DM] magazin © I J "J ! n VEDRES ISTVÁN MÉRNÖK ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE — TUIYTKTE. i. .i. l,z,.Jlf*, bffíCfKftlOl ll.47.7A uHntnturhkdra MVA: I 4, R K A S lÁSZlÓ . Du90.it, •..,. i N4Q.T4I NÍIMO( Is fmilsi (omt II1&ÍD! OSIItlTi SJIGIO, m> Lángelme volt. de annyi nyoma sem maradt a köztudatban, mint egy faggyúgyertyának — így borongott Móra Ferenc 1923-ban írt írásában Szeged ..hiteles földmérészéröl". Vedres Istvánról (Szeged. 1765. — Szeged. 1830). a város első reformkori főmérnökéről, kinek munkássága ma is karakterisztikusan fellelhető. Az utókor méltatlan feledését csak szüfctésének 200. évfordulója körül kezdte szülővárosa feledtetni, amikor a nemzeti emlékcsarnokban mellszobrát. Schaár Erzsébet alkotását szeptember 22-én felavatták. Ki volt Vedres István, akit az utóbbi évtizedekben mind gyakrabban neveznek Szeged Széchenyijének? A VÁROSÉRT A mesteremberek lakta Felsóvároson, lehet, hogy a mai Maros utca környékén született, ahol későbbi tanítómestere, Dugonics András is. Apja a horvát származású Vedrits szűrszabó mester, a piarista gimnáziumban taníttatta fiát, majd Pestre itatta be a bölcsészeti és a mérnöki tudományok elsajátíttatására. így lett a Vedresre magyarosított nevű fiú az első hazai mérnökeink egyike. Gyakorló éveit egy dunántúli nagybirtokon töltötte, majd 1786-ban szülővárosának szolgálatába állt, az akkor nyugalomba vonult Sax János, az első városi főmérnök helyébe. Posztját 1821-ig látta el. miközben a városrendezés kimagasló alakjává vált. Ó tervezte a korabeli városi piarista gimnáziumot és rendházat (ma már nincs meg); a városháza előbbijét: az első kórházat: a Dáni-házat; a rókusi városrész. Kistelek és Szóreg egyik templomát; a város első kétemeletes lakóházát, a Béró-házat. ahol napjainkban az Alabárdos üzemel; a Grünn-házat a Széchenyi téren, és számos elpusztult lakóházat: a volt Scháffer-házat, amit nevezhetnénk a szegedi Nobeldíjas háznak is. ugyanis Szent-Györgyi Albert 1937-ben itt lakott, amikor Nobel-díját elnyerte, ezután költözött át Újszegedre. Építészeti alkotásaival a múlt század elejének politikai-gazdasági föllendülésébe kapcsolódott, új stílusirányzatot honosított meg, szembefordulva a barokk túlburjánzásával. Az antik építészet nyugalmát, egyszerűségét, kiegyensúlyozottságát vallotta magáénak. E törekvésének különös lehetőséget teremtett, hogy az erősödő nemzeti öntudat éppen a klasszicista építészetben találta meg egyik sajátos eszmei tartalmát. így vált a hazai klasszicista építészet a reformkor látható hátterévé, monumentális kifejező eszközévé TETTVÁGY - KÖNYVEKBEN Számos tanulmányában is megörökítette tettvágyát Vedres István. Könyvet adott ki egyebek között a szegedi „sivány homokság" megkötéséről. Ugyancsak művei jelentek meg állami ösztöndíjak kitűzésének fontosságáról, a gazdálkodás, a tudomány, a technika előrehaladásának időszerű teendőiről. Erdésziskolát sürgetett Szegedre, hangsúlyozta a műszaki-gazdasági képzettség. a természettudományos iskolázottság nagy szerepét. Rajongott a művészetekért, a korábbi, az általa Szeged Széchenyije A reformkor főmérnöke: Vedres István tervezett városháza épületében színházat rendezett be. lakásában közművelődési diskurzusokat tartott, s 3000 kötetes magánkönyvtárát is szívesen bocsátotta az érdeklődők rendelkezésére. Olyan kérdésekkel is foglalkozott, amelyek messze túl nőttek a város határain. így kidolgozta a Tisza ármentesítésének tervét, valamint a Duna-Tisza-csatorna megépítésének javaslatát, és ezt könyvben is megjelentette. A londoni Temzepartról a szegedi vár kereskedő tárházzá alakításának gondolatát hozta magával. A várostól mintegy kétezer hektárnyi területet bérelt a szőregi határban, és mintagazdaságot létesített, belterjes kultúrákkal. Ma már inkább érdekesség, hogy elsőként ó kísérletezett a gyapottal. Úttörő volt a selyemgubó-tenyésztésben is, és az ezzel együtt járó eperfalétesítésekben. Önálló mezőgazdasági-ipari iskola alapítását tervezte. Az akkor Szegedhez tartozó Csengele határában virágzó gyümölcskultúrát varázsolt, másfél évtizedes kísérleteinek eredményeként, félmilliónyi fűz-, nyár- és akácfákkal védett erdősávokkal. Itteni eredményei hatottak ösztönzően az 1907. évi első erdősítési törvény megalkotására. sót a Selmecbányái akadémián ennek alapján létesítettek önálló erdészeti fakultást. Előretekintő, nagy műveltségű, széles látókörű szakemberként dolgozott 1830-ban bekövetkezett haldiáig. Mindenekelőtt a város gazdasági. urbanisztikai és építészeti múltjában hagyott maradandó nyomot munkássága, de letörölhetetlen Szeged művelődési arculatáról is szorgalmas tenniakarása. Következetesen harcolt a magyar nyelv használatáért, tisztaságáért, mondván: ..nem teszi a magyart magyarrá hazája és lakóföldje, hanem nyelve és természete". Lehet, hogy életmüvének jó részét túlhaladta az idő. de elévülhetetlen tudomány- és technikatörténeti értéke. Valamennyi olyan értékű azonban, amely nemcsak korát, hanem nagymértékben utókorát is megtermékenyítette, gondolataival és tetteivel példát adott a reformkorban, s tanulságot még napjainkban is. Vedres István óriási elme volt a korabeli Szegeden, akinek emlékét őrzi a Panteonban lévő szobra (1965 óta), névadója Újszeged egyik utcájának, az egyik szegedi szakközépiskolának (előcsarnokában mellszobrával), az MTESZ megyei szervezete minden évben kiosztásra kerülő emlékérmének. Vedres szorgalmazta a kukoricatermesztést, aminek nyomában jelentősen kifejlődött a sertéshizlalás, valamint a hűsiparnak primitív válfaja, amire azután ráépülhetett a neves szegedi szalamiipar. De ezeken túl is számos más jó gondolatával szolgálta szülővárosának reformkori fejlesztését. CSALÁD ÉS MUNKATÁRSAK A Felsővároson lakott édesapja, Vedres György. Szegedre költözve, feleségül vette Sári Rózát, majd a család a nyolcvanas években vette fel a Vedrits (Vödrics. Vödrös) név helyett a Vedrest. Vedres György 1764 októberében szerezte meg Szegeden a polgárjogot. Házasságukból egy másik fiúgyermek, Pál is született 1769 novemberében. Vedres István 1792-ben kötött házasságot Rózsa Teréziával, és házasságukból hat gyermek született. Legidősebb fia szintén István (1794—1830) jogásznak tanult, és a városnak ügyésze, majd vicispánja lett. aki 1827-ben kötött házasságot Csávolyszky Jozefával... Folytathatnánk a családfát. .4; éppen Vedres működésével kialakuló mérnöki tevékenység eleiben kevés megbecsülést kapott, maid azó munkásságán keresztül kezdték elismerni a mérnök munkáját is. Jó felkészültségű segítséget kapott 1813-ban Buday Mihály mérnök személyében, akit halála után, 1831ben utódjául is kineveztek. Rövid ideig segítőtársa volt Halácsy Miklós (1799-1869) mérnök is. de Vedres idejében dolgozott itt Bulla Antal (1793-1815) is. aki munkálkodott a Városháza bővítési tervein, ez idó tájt készítette el Szeged és környékének térképéit (a Móra Ferenc Múzeumban ma is megtalálhatók), valamint töhb épületnek bővítési tervét is. ..HITTEL HITT..." Vedres István egész alkotó életét nagy tettvággyal és szorgalommal állította a reformkori Szeged szolgálatába, sziklaszilárd hittel hitte az általános emberi haladást, a város és a népe szolgálatát. Racionális gondolkodásmódjával, természettudományos műveltségével és mérnöki pontossággal végzett munkájával együtt hittel hitt a tudás erejében, és vallotta, hogy liit nélkül élni, tompa közönyben élni nem lehet! „A tudományokban erő van, s hatalom, azoknak érdeme dicsőség, jutalom" — írja A szegedi múzsák százados ünnepe című müvében, 1820-ban, és ez is, mint általában más könyvei is, az 1801-ben alapított szegedi Grünn-féle nyomdában jelentek meg. Nem sokra becsült és gyengén A mérnök A mérnök szavunk a mérni ige fónevesített alakja, a francia ingénieur, az angol engineer, az orosz inzsener változata. Ugyanakkor a régi magyar szövegekben is megtalálható az inzsenór vagy ennek más alakja. Érdekes viszont, hogy a francia ingéneur szó az engin = hadieszköz, szerkezet, gép szóra vezethető vissza. Ez pedig az azonos jelentésű a latin ingenium szóból ered Az olasz nyelvben az ingegnere a mérnök szó. Az 6görögben a geometrész jelenti a mérnököt Mérnök szavunk azután az ipari forradalom idején, a szakosodással kapott különböző jelzőket: gépész, vegyész, építész Hazánkban a mérnökképzés több mint 200 éves A budai tudományegyetemen működött mérnöki intézetben kezdődött, 1782. november l-jén Már az elsó reformkor legjobbjai jól tudták, hogy az önállóság legfőbb feltétele az önálló ipar megteremtése, amihez viszont mérnök kell. De mérnök kellett a magyarországi közutak kétségbeejtő állapotának megszüntetéséhez, a folyók szabályozásához, az építmények tervezéséhez, általában az infrastruktúra végtelen elmaradottsága felszámolásához. A magyar mérnök szerepe a világ haladásában ma is számotlevő. Csak néhányat említek, Bay Zoltán fizikus, az egykori szegedi egyetemi tanár, az Izzó-laboratórium alapítója, Horváth Csaba (Yale-egyetem), Kováts Ervin (lausannei műszaki egyetem), Kazinczy Ferenc, a svéd állami szabványügyi hivatal elnöke. Fodor Gábor szerves kémikus, az egykori szegedi egyetemi tanár és még számos „távolba szakadt" szakemberünk • Alig akad'olyan jelentós találmánya az Újkornak, amelyben ne lett volna magyar résztvevő. A makói születésű és Szegeden is iskolázott Galamb József konstruálta 500 dollárért a híres Tmodcllt, amellyel Ford autóba ültette Amerikát. A pécsi Schwartz Dávid elképzelései alapján szerkesztették a Zeppelin léghajót. Mihály Dénes kísérletei szolgáltak alapul az elsó működő tévékészülékhez. Bíró Lászlóról a golyóstoll, Brúdy Imréről a kriptonlámpa. Neumann Jánosról a számítógép, Kármán Tódortól a rakéta, Gábor Dénestől a holográfia. Goldnuirk Kálmánról a színes tévé jut eszembe Nekünk, szegedieknek különösen sokat jelent a mérnöki munka, hiszen városunkat Lechner Lajoséi a kor műszakitudományos színvonalán, csodálnivaló kinetikával tervezték újjá. majd építették fel három és fél év alatt az elpusztult város romjain. A mérnöknek köszönhetjük a múltból a mába ható városszerkezetet, a mérnöki építményeket, azt az emberi szorgalmat, amelyről Granaszói Pál így vélekedett: „Márpedig Szegedhez fogható ily egységes, formás város e korszakból Európában nincsen, s noha a maga kora nemzetközi módján épült újjá, lényegében mégis sajátságos alföldi magyar város maradt. Tágas, bőséges, nyugalmas — árnyas fasoros terekkel és utcákkal, felettük az égbolt vakító fényességével. Gondozott, eleven és vidám. Úgy hat e határtalan, a gyorsvonatból olykor lakatlannak tűnó tájon, mint valami oázis. Belvárosa pedig egészében műemlékfélévé válik. Hovatovább számot kell vetnünk legsajátosabb értékeinkkel, különösen, ha a világ figyelme lassan idefordul." B. J. fizetett állása nem szegte a főmérnök kedvét, mert nemcsak tanult és olvasott ember volt — életrajzírói szerint hat nyelven beszélt —, hanem tág látókörével, maga és munkatársai iránti igényességgel, messze előre tekintett a reformkorba, amely elsőként jelentett fejlődést Szegednek hidak, guták, középületek. utak. magánpaloták építésével. Vedres a városfejlesztést nemcsak feladatnak, hunent hivatásának is tekintette. E korszak alkotó munkálatainak nagy segítője volt Volfórd József polgármester. SZÉCHENYI EGYIK ..IHLETŐJE" Vedres munkáival, harcos szemléletével hatott Széchenyi Istvánra is, sót a Magyar Tut(ományoS Akadémia alapítására ó is jelentősebb összeget ajánlott fel. A tudást mindketten az emberi élet legfőbb céljának tekintették: Czimmer Károly írja róla: „ 1798-tól 1820-ig nagy páraszty árusunkat barokk és empire középületekkel és magánpalotákkal úgy felékesítette, Ito'gy páratlanul állott az Alföldön, és egyedül csupán a császári kegy által kis Bécsnek fejlesztett Ternesváí múlta felül" (A Szeged-belvárosi" kaszinó százéves története. Szeged. 1^29. Itt jegyzem meg. hogy Vedres Istvánt haláíakor a palánki temetőben temették el, de innen földi maradványait Gaál Endrével együtt ifj. Vsóres István sírjába vitték át. Vedres István csontjait később a Stróbl család sírboltjába helyezték át, a Belvárosi temetőben. Jelenleg is ott nyugszik.) Végezetül adjuk át a szót a Szegedet legjelesebbül ismerő Bálint Sándornak, aki többek között ezeket írta róla: „Hazánkban először ő köti erdővel a futóhomokot, és ezzel lehetővé teszi az addigelhanyagolt, értéktelennek ítélt pusztaságnak modern kulturtájjd alakulását, a tanyás gazdálkodás legigényesebb formáinak kibontakozását.- Vedres egyéniségének ritka sokoldalúságát mutatja, hogy ugyanakkor az alföldi urbanizmusnak, a városrendezésnek is alighanem úttörő alakja." Vedres Istvánt az anakronizmus vádja nélkül modernnek nevezhetjük, mert mind személyisége, mind munkássága mai értékmérőkkel mérve is maradandó. Ma is megtalálható alkotásai a látvány szuggesztív erejével hatnak, hordozva magukon a korábbi századok legnemesebb értékét, lényegét. Vedres nemcsak korát, hanem utókorát is megtermékenyítette, és így válhatott igen gazdag öröksége nemcsak Szeged, hanem egyben hazánk közkincsévé is. Munkássága városunk gazdasági, urbanisztikai, építészeti, erdészeti és agrármúltjában elévülhetetlen, még akkor is, ha egyes nézeteit, igyekezeteit ma már túlhaladta a műszaki-tudományos haladás. Hirdette, hogy nemcsak magunknak születtünk, mert „nemes városának esküdt és hites földmérésze, édes hazájának sokra vágyó mezei gazdája, a nevezetes nemzet élesztője, sfnlődő embertársaim'1, iőtex • .•</«•'/ /nak hasznos, ' Városa, szülővárosa tisztelettel emlékezik elsó nagy mérnök-gondolkodójára rendezvényeivel, születésének 225. évfordulója alkalmával. BÁTYAI JENŐ