Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-02 / 220. szám

Hungária­krónika Szeged SC ­Békéscsaba 2-1 (0-1) (Tudósításunk a 8. oldalon) Világcsúcs Szombaton tíz szám döntőjével befejeződött a 15. atlétikai Európa-bajnokság. A magyarok szereplése mindenképpen várakozáson felüli, s ehhez a pénteken ezüstérmet szerzett kalapácsvető Gécsek Tibor mellett a női magasugrásban ötödik helyezett Kovács Judit (21) is nagymértékben hozzájárult. Már mindenki meg volt győződve arról, hogy az idei Európa-bajnokság világcsúcs nélkül ér véget. A 4x 100-as férfiváltóban a franciák azonban rácáfoltak ezekre a talál­gatásokra, s bebizonyították, hogy a szigorítástól függetle­nül is lehet javítani az eddigi rekordokon. Idejük: 37.79 mp. A Bakos György, Karaffa László, Rezák Pál, Kovács Attila összetételű magyar együttes a nyolcas pályáról indult, s jónak mondható, 39.05 mp-es idővel az ötödik helyen ért célba, tovább gyarapítva a magyar sikereket. 80. évfolyam, 220. szám 1990. szeptember 2., vasárnap ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára: 5,30 forint Vízilabda OB I. A Tungsram világított, a Szeged csak pislákolt... Díszraktár az emeleten előtt szeretnénk befejezni az ál­lagromlást megelőző munkákat. A felújítás folyamatosan halad, csak most éppen kevésbé látvá­nyos fázisban tart. Különféle mendemondák ke­ringenek a régi Hungária szálló felújításáról és azt sugallják, hogy veszélybe került a munkálatok folytatása. Vastagh Attilával, a Régi Hungária Részvénytársaság beruházási igazgatóhelyettesével a fölújítás pillanatnyi helyzetéről beszélgetünk. — Megállnak? — Nem! Az viszont igaz, hogy a mi beruházásunk sem vonhatja ki magát a most érvényesülő gaz­dasági tendenciák alól. A mű­szaki megvalósítás ütemét át kell igazítanunk. Kívánatos volna a gyorsítás, de a pénzügyi lehetősé­gek most ilyen korrekciót tesznek szükségessé. — Alapvetően rendült meg a beruházás anyagi helyzete? — Erről sincs szó. Föltettük vi­szont a kérdést, mit kezdünk a folytatás pénzügyi lehetőségei­vel. De ez természetes dolog, az eddigi ritmus módosítását, az anyagi eszközök átcsoportosítását jelenti. — Keresnek külföldi tőkekap­csolatokat is? — Természtesen. Osztrák, ausztrál és francia partnerekkel tárgyalunk. Nem könnyű a kül­földi tőkés számára vonzóvá tenni a beruházást, mert ott az a tapasztalat, hogy egy száz szobás­nál kisebb szálloda nem tud jól működni. A mi 75 szobánk kevés a külföldiek számára, akik eset­leg csak nehezen hiszik el, hogy a szálloda idegenforgalmi csomó­ponttá válik majd, és a szegediek is gyakran betérnek ide — persze anélkül, hogy szobát vennének ki. — Hol tart az építkezés? — A tető készültségi foka 48 százalék, de még a tél beállta * Az építkezés helyszínén Darvas Tamás építésvezető kala­uzol. A főhomlokzatra mutatva elmondja, hogy a kalászfonatos választópárkánytól fölfelé hama­rosan a falakra kerül az összes dísz és az új vakolat, sót a végleges festést is elvégzik. A színház ek­lektikus sárgájánál kicsit erósebb sárga színűre festik a szállodát. A figyelmes szemlélőt megle­petés éri, ha tekintetét a homlok­zati ablakok fölé emeli. Egy külö­nös fej néz vissza rá, amelynek eredetije a század elején tíz évig díszítette az épületet. Most Takács Máté szobrászművész egy régi fénykép alapján rekonstruálja az Erinnisz főt, amelyet kígyóhaj övez, de sugárzó napkorong és felhő is szerepel még az oromdí­szen. S hogy az ékítményeknél ma­radjunk: az egyik emeleti szobá­ban sorakoznak az Országos Mű­emléki Felügyelőség műhelyeiben kiöntött gipszdíszek, amelyek arra várnak, hogy a helyükre il­lesszék őket. Az összes ajtó is a helyszínen van, tokokkal együtt, amelyek — ötletes és gyors meg­oldással — egyszerűen fölcsava­rozhatók a vaktókra. A gépészeti alapvezetékek (fűtés, víz, csa­torna) mind elkészültek, a felső két szint vakolását is befejezték. Még csillognak a vörösrézből készült, palmettával díszített ere­szek és tetőablak-borítások, a hódfarkú cserepeket — tekintet­tel a nagy dőlési szögre — egyen­ként szögelték a helyükre. Ny. P. Somógyi Károlyné és Gyenes Kálmán felvételei De jó nekik! — gondoltam többszáz magammal szombaton délután az újszegedi Sportuszo­dában, amikor a 30 fokos hőség­ben a Tungsram és a Szeged SC pólósai a jól begyakorolt „tal­passal" vízbe vetették magukat. Persze az irigységem csak addig tartott, amíg az első „apró" po­fon el nem csattant a mendencé­ben... Minden úgy indult, min) a legszebb álmokban szokott. Mármint a Tungsram-játékosok álmaiban. Ugyanis az első né­hány perc kapkodása után a sok­szoros válogatott Keszthelyi Ti­bor kétszer is megvillant, és ak­ciógóljaival gyorsan megnyug­tatta játékostársait. Az első ne­gyed hajrájában Martinovics 4­méteresból növelte a lámpagyá­riak előnyét (0-3), a szegediek­nek ugyanakkor komoly kapura lövési kísérlete sem volt az első 9 percben. A második játékrész­ben Dongó hozta el a labdát a ráúszásnál és Szabó Zoltán végre megtörte a közel 10 (!) perces szegedi „gólcsöndet". Változatlanul a fővárosiak ját­szottak fölényben, a hazaiak hiába próbálkoztak közelről és távolról, a kapufa és Kuna mindannyiszor „jól helyezke­dett". És ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ellentámadásokból Monostori, majd Schmiedt is be­talált, (1-5). Dr. Kiss Lajos, a szegediek mestere már szinte valamennyi cserejátékosát be­küldte, de a negyed végére még mindig három góllal vezettek a vendégek (3-6). Túl a mérkőzés felén Miller percei következtek, háromszor is remekül hárított a Szeged SC hálóőre. Ezután dr. Tóth és Be­leon góljaival két gólra sikérült megközelíteni a Rusorán Péter által dirigált Tungsramot, (5-7), de a harmadik negyed végén ismét elhúztak a fővárosiak, (5­9). A sok kihagyott hazai lehető­ség mellett az egyre tisztátla­nabbá váló játék, és a két síp­mester nem éppen összehangolt tevékenysége is bosszantotta a szurkolókat. (Jellemző, hogy 1 perc alatt kétszer is ellentétes ítélet miatt kellett bedobással folytatni a mérkőzést...) Az utolsó negyedben már fel­váltva potyogtak a gólok, Be­leon remek csavarral, Schmiedt pedig egy felsósarkos bombával keserítette meg Kuna, illetve Miller életét. A Tungsram ek­kor már csak arra ügyelt, hogy megtartsa négygólos előnyét. A végeredmény (8-12) sajnos hűen tükrözi a látottakat, de,a Szeged SC már a jövő héten, az egri találkozón feledtetheti a gyen­gére sikeredett szezonkezdetet. Dr. Kiss Lajos a mérkőzés után csak annyit mondott, hogy a Tungsram elsősorban annak köszönheti a győzelmét, hogy a centerposzton több játékost tu­dott bevetni. „Egyébként a mér­kőzés leginkább a pankrációhoz hasonlított..." — zárta a villám­értékelést a szegedi edző. A mérkőzés jegyzőkönyve: Szeged SC-Tungsram SC 8-12 (0-3,3-3,2-3,3-3) Újszegedi Sportuszoda, 300 néző. Vezette: dr. Konrád, Szé­kely. Szeged SC: Miller-Dongó (2), dr. Cseri (1), Beleon (2), dr. Török B., Török T., Rigó (1), Dömsödi, dr. Tóth (1), Lengyel, Szabó Z. (1), Megyeri. Edző: dr. Kiss Lajos Tungsram SC: Kuna-SCHMI­EDT (3), Szileczky (1), MAR­TINOVICS (2), KESZTHE­LYI (2), Pető, Sugár (2), Geba­uer, Monostori (1), Szabó L. (1), Racskó. Edző: Rusorán Pé­ter. (réthi)

Next

/
Thumbnails
Contents